Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-29 / 202. szám
IV. EURÓPA-KAPU SZOMBAT, 1998. AUG. 29. • Korlátlan verseny A sport: uniós ügy is Ax európai uniós focisták ott rúgják a bárt, ahol akarják. (Fotó: Gyenes Kálmán) A közös gazdasági térség kialakítása érdekében hozták létre 1957-ben a Benelux államok, Franciaország, Németország és Olaszország az Európai Gazdasági Közösséget, ahol az áruk, szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgása biztosított. A tagállamok alkotta egységes térség külsőségeiben leginkább egy nemzetállamra hasonlít. így a résztvevő országok közötti belső határok helyett a közös piaci térség külső határaira helyeződik mindenfajta vám-, útlevél-, állategészségügyi és más ellenőrzés. Az új tagállamokkal bővülő Európai Uniónak az egységes térség létrehozásához és fenntartásához olyan megoldásokat kellett kidolgoznia, mely garantálja, hogy az illetékteleneket (illegális bevándorlókat, bűnözőket) már ezeken az új, külső határokon ki lehessen szűrni. Shengenben, egy luxemburgi kisvárosban 1985-ben kötöttek megállapodást a Benelux államok, Franciaország és Németország. Ennek végrehajtására 1990-ben hoztak létre egy egyezményt, melyhez mára Ausztria, Dánia, Finnország, Görögország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Portugália is csatlakozott. Így mára már magába foglalja az EU tagállamainak jelentős többségét, s magához köti az észak-európai országok (Norvégia, Izland) egy részét. A schengeni egyezmény alapját egy számítógépes adatbázis képezi. Ez tárol minden adatot, nyilvántartja a körözött bűnözőket, a lopott gépkocsikat, a vízumköteles államokat, az összes lényeges adatot, mely segít megelőzni, hogy illetéktelen személyek beléphessenek az unió területére, és segítségére van a rendőrségnek, hogy hatékonyabban végezhesse bűnüldöző munkáját. A rendszer bevezetésével lényegesen javult a közbiztonság. A közép- és kelet-európai térségben Magyarországon kívül csak Lengyelország, Csehország és Szlovákia állampolgárai élvezik a vízummentes beutazás előnyeit. Persze csak akkor, ha teljesítik a beutazási feltételeket. Ilyen például az érvényes útlevél, anyagi fedezet, ami elegendő a tartózkodás idejére (30-90 napra). A tagállamok együttműködnek abban, hogy megakadályozzák a nemkívánatos személyek belépését és tartózkodását. A közös nyilvántartás adatait a külső határ bármely átkelőhelyén elérhetőek. Az egységes nyilvántartás és intézkedés mellett a tagállamok biztosítják a külföldi jogainak és személyes adatainak védelmét. Magyarország európai uniós tagságának elnyerését követően állampolgárai már teljes mértékben élvezhetik azokat az előnyöket, amelyek az Amszterdami szerződésben a „szabadság, biztonság és igazságosság övezete" kínál minden uniós állampolgár számára. Romakép a médiában • Bordány „Miénk a tér" • Munkatársunktál „Miénk a tér" címmel szeptember 5-én rendezik meg az alföldi fiatalok találkozóját a bordányi faluház parkjában. A találkozó fővédnöke Woopsch Péter, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A rendezvény fél tízkor kezdődik a mazsorettek felvonulásával. Ünnepi beszédet mond Balogh Ferenc polgármester és Tanács Gáhor, a Dél-alföldi Ifjúsági Szövetség elnöke. A környező települések csapatai indulnak az „Európa körút" vetélkedőn. Körbejárják Bordányi, ahol minden állomás egy-egy európai országot szimbolizál. A kérdések és a játékos feladatok az adott országra vonatkoznak. A déli gombócevő-versenyen eldől, ki tud a legtöbben enni ebből a finom tésztából. Az érdeklődők drogokról, alkoholról és cigarettáról szóló előadásokat hallgathatnak meg először 13, majd 18 órától. „Miénk a tér - ezt nektek!" címmel a különféle ifjúsági szervezetek képviselői beszélnek a céljaikról, elképzeléseik-, ről délután kél órától. A fiatalok az Unióról szóló előadásokon is részt vehetnek, valamit benevezhetnek a „Felépítjük Európát!" vetélkedóre, papírból kell elkészíleni híres európai épületek másait. Este nyolc órától a színpadnál váiják a fiatalokat, elsőként megválasztják „Miss Dögös Dalisz"-t, vagyis a találkozó legszebb hölgyét. Utána divatbemutalót nézhet meg a közönség, a rendezvényi pedig a hajnalig tartó Drink Panthersbuli záija. A találkozóval párhuzamosan egész nap színes programokkal szórakoztatják az érdeklődőket. Többek között lesz mozdonykiállítás, hőlégballon-bemutató, Internet-sátor, ingyenes AIDS-teszt és vérvizsgálat is. Meddig tart az átmenet? • Alpbach (MTI) Rendkívül kemény tárgyalásokat kényleien majd folytatni a belépni szándékozó keleteurópaiakkal az Európai Unió. Az eltérő elképzeléseket illusztrálja például, hogy az ausztriai Alpbachban rendezett Európai Fórumon részt vevő magyar szakértő. Vajda László amellett állt ki, hogy Magyarország már a belépés első napján teljes mértékben részt kíván venni a közös mezőgazdasági politikában, az összes joggal és következménnyel egyetemben. Vele ellentétben Corrado Pirzio-Biroli, Franz Fischler EU-bizlos kabinetfőnöke óvatosan „többé-kevésbé hosszú átmeneti időszakokról" beszélt. Vajda szerint. Magyarország már magas színvonalat ért el például az állategészségügyi normák terén, bizonyos mezőgazdasági termékek árai megfelelnek az EU-szintnek. A magyar törvények 30 százaléka szó szerint megegyezik az EU követelményeivel. Ily módon Magyarország a mezőgazdaságban jól felkészült az uniós tagságra. A támogatásokat a belépéstől számítva folyósítani kell az EU agrárkasszájából a magyar gazdálkodóknak, hisz végül is a vegyszerekért, a mezőgazdasági gépekért ugyanazt az árat kell fizetniük, mint nyugat-európai kollegáiknak, és termékeiket is egyazon piacon kénytelenek értékesíteni. Hatalmas üzlet a sport, így az Európai Unió jogalkotóinak figyelmét is felkeltette. Az Európai Bíróság úgy foglalt állást már 1974-ben, hogy amikor a sportot mint gazdasági tevékenységet úzik, akkor tiszteletben kell tartani az unió előírásait, különösen azokat, amelyek tiltják a verseny korlátozását. Két friss fejlemény újra a középpontba állította a sportot, mégpedig az amatórök és profik közötti hagyományos megkülönböztetés eltörlése, illetve a televíziós állomások elszaporodásából következő kemény verseny a sugárzási jogokért. Jean-Marc Bosman belga labdarúgó azért fordult 1995ben az Európai Bírósághoz (EB), mert klubja, az RC Liége nem engedélyezte, hogy átigazoljon egy francia csapathoz. A bírák úgy döntöttek, hogy az európai törvények a gazdasági tevékenységre - beleértve a hivatásos Magyarország euroatlanti csatlakozásának komoly következményei lesznek a határon túl élő magyar kisebbségekre nézve. A kérdésekről egyenrangú felek közötti párbeszédet kell folytatni, a megoldási lehetőségeket előre meg kell tárgyalni, szemben az előző kormánnyal, amely a kisebbségek háta mögött úgymond kész helyzetet akart teremteni, melyen már nem lehet változtatni - mondta Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője, a kárpátaljai Felsőszinevérben megrendezett Fidesz-KMKSZ nyári szabadegyetemen. A márciusi ukrajnai parlamenti választások előtt a KMKSZ-ben felmerült a kérdés: a szervezet zászlajára tiizze-e a kettős állampolgárság elérését vagy sem. A KMKSZ szeriiy az optimális megoldás az lenne, ha születne egy törvény Magyarorszásportot is - érvényesek. Az esetet az Európai Dialógus legújabb száma ismerteti. Az Európai Futballszövetségek Uniója (UEFA) akkoriban korlátozta az egy csapatban, egy időben pályára állítható, más EU állampolgárságú játékosok számát. Azzal, hogy az Európai Bírósághoz fordult, Bosman ezt a gyakorlatot ugyanúgy megkérdőjelezte, mint az UEFA átigazolási díjakkal kapcsolatos szabályait. Erre reagált az Európai Bíróság döntése, mely lehetővé teszi, hogy bármely EU országbeli játékos bármely EU ország klubjában játszhasson. A futballszövetségek pedig rákényszerültek arra, hogy alkalmazzák a szabályokat. A döntés tehát egyértelműen hatott a labdarúgásra: a játékosoknak lehetővé teszi azt, hogy szefződésük lejártával könnyebben igazoljanak át más klubokhoz, a csapatoknak pedig azt, hogy annyi EU-játékost állítsanak pályára, amennyit csak akarnak. Egy európai jogász - az unió törvényeire hivatkozva kijelentette, hogy akárcsak a gon. amely külön státust biztosítana a határon túl élő magyaroknak, és ezen keresztül rendeznék a schengeni csatlakozás miatt felmerülő gondokat. Kovács Miklós végül kijelentette: Magyarország nem teheti meg, hogy a schengeni egyezményre hivatkozva megszabadul egyegy nemzetrésztől, bár ez a hozzáállás burkoltan mindig benne volt a magyar politikai vonalvezetésben. A szabadegyetemet szintén meglátogatta Markó Béla, a Romániái Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint elsősorban arról kell együtt gondolkodni, hogy miképpen lehet megvalósítani a Kárpát-medencében élő magyar közösségek közötti összetartozást Magyarország euroatlanti integrációja mellett. Az RMDSZ az Európa felé forduló külpolitikai és a belpolitikai életbe történő integrálódás mellett a legmás területen dolgozóknak, a labdarúgóknak is joguk van abban a tagállamban futballozni, ahol akarnak. Hivatkozási alapul az az európai előírás szolgált, hogy az egyik országban megszerzett diploma és hivatásos képesítés más tagországban is ugyanúgy érvényes. Ezen előírás később kiteijedt a sport minden területére. Fontos EU-döntés, hogy a tagállamok kormányai fokozatosan felszámolják a dohánygyárak szponzori szerepét. Az autóversenyzés területén, ahol a fő pénzelók általában a cigarettagyárak, csak 2006-tól lép majd érvénybe e törvény. Az EB főigazgatóságai közül 18 foglalkozik a sportot érintő kérdésekkel - az egyes berendezések biztonságát érintő kérdésektől a lovak állategészségügyi ellenőrzéséig - olvasható az Európai Bizottság folyóiratának idei negyedik számában. A sportot az Amszerdami Szerződés hangsúlyozottan említi, mivel az EU vézetői felismerték: a sport képes az azonosság formálására, az emberek összeállandóbb eszköznek a mindenkori magyar kormánytámogatást tartja saját helyzetének javításához. Ezért haladéktalanul el kell kezdeni az integrációs következményekről való gondolkodást, arról, hogy a kapcsolattartás, a határátlépés kérdései hogyan oldhatók majd meg. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke kiemelte: Magyarország európai integrálódása nem jelenti egyben a magyarság integrálódását. Ennek a kettősségnek az a veszélye, hogy a magyarországi és a környező államokban élő magyarság 1918 óta először valóban két különböző rendszerben fog élni. Ez az előbbi csoport számára előnyös, az utóbbi számára viszont hátrányos lesz. Ha ez a megosztottság huzamosabb ideig így marad,, akkor elkerülhetetlenül kialakul egy lélektani válaszfal a hozására. A politikusok fölszólították az EU intézményeit, hogy nagy figyelmet fordítsanak az amatőr sport sajátos követelményeire. A versenyszabályok mechanikus alkalmazásán túl azonban az EU olyan fontos szabadidős tevékenységnek tartja a sportot, amely munkahelyeket teremt. Az unió és a sport szorosabb kapcsolatáról a bizottság az úgynevezett Zöld Könyvet állította össze. A könyv egyik alaptétele az, hogy a sport mindenkié. De foglalkozik még a jogalkotás sportra kifejtett hatásával és az új technológiákkal is. A sport ilyen mértékű szabályozása és „átvilágítása" az EU azon meggyőződést hivatott alátámasztani, hogy a sport mint fizikai tevékenység szociálisan integráló hatású, szerepet játszhat a rasszizmus elleni küzdelemben, a fogyatékosok támogatásában, az egészségnevelésben. Azt azonban az EU el szeretné kerülni, hogy politikai propagandacélokra legyen felhasználh. :ó a sport. P. Cs. két magyar nemzetrész között - mondta. Belpolitikai harc és a nemzetközi kapcsolatok révén azt kell elérni, hogy a magyarlakta területek fogadóképesebbeké váljanak azokra az értékekre és lehetőségekre, amelyeket az EU-integráció kapcsán Magyarország tud irányukban közvetíteni. A vajdasági magyarokat képviselő Szecsei Mihály, aki a jugoszláv szövetségi parlament tagja, arra kérte az új magyar kormányzatot, hogy elsősorban a határon tűli magyarság esélyegyenlőségének megteremtésében segítsen a gazdasági életben, az oktatás terén, az információszerzésben és az önszerveződésben. Szerinte a szükséges új szemlélet a regionális szemlélet. A magyar gazdaság stabilizálódásával Budapest sokkal többet tehet, mint korábban, de nem segélyadományokkal, hanem a térségbe történő tőkeáramlás elősegítésével, aminek révén a magyar vállalkozók jobb piaci helyzetben jelenhetnek meg országukban. H. L. „Vágóképként, csak némában; Romák a magyarországi médiában." Ez a címe a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal felkérésére készült jelentésnek, melyet Bernáth Gábor és Messing Vera készített az 1996-os és 1997-es írott és elektronikus sajtót vizsgálva a legnépesebb kisebbség helyzetéről. A magyar sajtó híreiben megjelenő cikkek alapján a cigányságról sugallt képet a szerzők három „kategóriába" sorolták. Az első: „a cigányság mint konfliktusok által övezett csoport". A nagyobb napilapok folyamatosan foglalkoznak a helyi konfliktusokkal, melyekben kiemelten szerepeltetik a roma bűnözőket. A második csoportba a cigány kultúrával foglalkozó cikkeket, tanulmányokat közlő lapok tartoztak. A vizsgálat szerint a vezetó országos napilapoknál ez az arány elhanyagolható. A harmadik pedig a sajtóban egyre nagyobb teret kapó probléma, a cigányság mint politikai kérdés bemutatása. Ezek a cikkek elsősorban a „többség kisebbségpolitikájával" és nem a „kisebbségek önszerveződésével" foglalkoznak. A szerzők kiemelt figyelmet szenteltek a székesfehérvári Rádió utcai cigányok gettó-ügyének. Hangsúlyozzák azt, hogy az ügy akkor vált a sajtó számára is érdekessé, amikor a Gettóellenes Bizottság tüntetést szervezett a romák konténerbe költöztetése ellen, senki sem foglalkozott az ügy előzményeivel. A jelentés részletesen foglalkozik ezzel a problémával, azaz a különböző lapok cikkei és a rádiók, tévék műsorainak elemzésével, mely alapján - a szerzők szerint - képet kaphatunk a romák médiabeli helyzetéről. A kisebbségi médiával foglalkozó második fejezetben a hírközlési és tájékoztatási funkciókat taglalják. A harmadik részben a kisebbségi média magyarországi jogi hátteréről olvashatunk. Ezek megfelelnek ugyan az európai szabályozási normáknak azonban az elhallgatásokat, a tematikus zártságot és a sztereotípikus ábrázolásmódot nem tudják megváltoztatni. A jelentés végén a konklúzió: annak ellenére, hogy az utóbbi időben növekedett a cigánysággal kapcsolatos témák száma, a média által sugallt kép még mindig sztereotípiáktól és a többségi nézetektől átszőtt, a konfliktusok és problémák túlhangsúlyozása jellemzi. P. Cs. Az Európa-kapu, a Délmagyarország Kft. melléklete a Külügyminisztérium témegatéséval, a Kommunikációs stratégia keretében jött létre. Az Eurépa-kapu mellékletet szerkeszti: Ujszészi Ilona A csatlakozás és a magyarság