Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-29 / 202. szám

II. EURÓPA+KAPU SZOMBAT, 1998. AUG. 29. m EU-mix Modernizált MIG-ek? • Munkatársunktól Nemcsak új gépeket kínáltak Kecskeméten, de több cég is ajánlatot tett a meglévő MIG-29esek modernizálására. A Dunai Repülőgépgyár mellett egy német-orosz konzorcium is pályázik a munkákra. A Dunai Repülőgépgyár illetve elődje a Pestvidéki Gépgyár - fennállása óta több mint ezer repülőgépet javított, 1997 végén pedig ünnepeltek, hiszen az ötszázadik MIG-21-es gurult ki a műhelyükből. A MIG-29esek modernizálására is ajánlatot tettek, ahol nemcsak a múlt. de az ár is vonzó lehet a minisztérium számára, mert amtg egy új vadászgép beszerzését 24-26 millió dollár alatt nem lehet megúszni, addig az elfogó vadászgépek korszerűsítése kijön 4 millió dollárból. A Daimler-Benz Aerospace vezetésével létrejött nemzetközi konzorcium is azért rendezett kiállítást Kecskeméten, mert szeretné elnyerni a MIG-29-esek modernizációs munkáit. Németország a korábbi keletnémet hadseregtől örökölte meg a duplahajtóműves elfogó vadászokat, melyeket a Bundeswehr is rendszerbe állított. A MIG Aircraft Support GmbH a Dasa, a GUP MAPO „MIG", valamint a Roswoorushenie, orosz állami fegyver- és haditechnikai exportimport cégek által alapított nemzetközi konzorcium. Azzal a céllal hozták létre a MAPS-ot, hogy Németországban átvállalja a MIG-29eseket érintő összes feladatot a karbantartástól a javításon keresztül a modernizációig és a logisztikai támogatásig. A magyar légierőnek tett ajánlatában a MAPS vállalja a hazai vadászgépek modernizálását, az ICAO/NATO normákhoz való igazítását, a fegyverrendszerek hatékonyságának a növelését. A MAPS saját alkatrészraktárt hozott létre, s így függetleníteni tudta magát az orosz gyártó akadozó szállításaitól. Cseh egység • Prága (MTI) A Cseh Köztársaság a NATO rendelkezésére bocsát egy hivatásos katonákból álló egységet, amely tíz napon belül bárhol hadrafogható lesz - jelentelte be Prágában Jiri Sedivy, cseh vezérkari főnök. A gyorsan bevethető egység védelmi századból és egy harci helikopter századból áll majd, a NATO rendelkezésére áll - jövó év áprilisában. Ekkor ünnepli fennállásának 50. évfordulóját uz észak-atlanti szövetség, melynek - ha addig valamennyi tagország ratifikálja a NATO kibővítéséről szóló szerződést - tagjává válik Csehország. Lengyelország és Magyarország. A tervek szerint a gyorsan bevethető cseh alakulatban 2001-tól bevonnak egy ejtőernyős zászlóaljat, 2003-tól pedig egy teljes dandárt. A cél, hogy a cseh hadsereg 57-60%-a hivatásos katona legyen. A nemzeti védelmi stratégia alapján válsághelyzetben 120 ezer embert mozgósítanának, globális konfliktus esetén pedig 240 ezret. Az előző stratégia alapján öt-hatszor ennyi katonát mozgósítottak volna. • Manfréd Wörner Alapítvány A csatlakozás után sem unatkoznak A Manfréd Wörner Alapítvány nevével a nagyközönség a kecskeméti repülönapokon találkozhatott eddig, hiszen ez a civil szervezet rendezi a Magyar Honvédséggel együtt a haditechnikai bemutatót, illetve az NATO Expressz nevü, politikusoknak, diplomatáknak, újságíróknak szóló fórumot. Az egykori NATO főtitkár nevét viselő alapítvány kuratóriumának elnöke Katona Tamás, akit a szervezet terveiről kérdeztünk. 0 A Manfréd Wörner Alapítvány leglátványosabb eseménye a kecskeméti repülőnap, mivel tölti az idejét az év többi részében az alapítvány? - Elsősorban biztonságpolitikával foglalkozik. Ez részint felvilágosító, részint felkészítő munka a NATOcsatlakozásra. Ne felejtsük el, hogy maga a NATO is mozgásban van, s ha ezek a lokális válságok nem fogják elvenni az eszét, akkor biztos, hogy egy sokkal filozofikusabb, sokkal inkább biztonság-, mint katonapolitikával foglalkozó szervezet lesz a jövő NATO-ja. Erre is fel kell készülni, hiszen nemcsak katonai szakértőkre van szükség, hanem mindenek előtt biztonságpolitikához értő politikusokra. Mindig azt szoktuk mondani, hogy ez túl komoly dolog ahhoz, hogy katonák foglalkozzanak vele, ez a diplomaták dolga. 0 Eddig elsősorban a Végh Ferenc és Katona Tamás: A biztonságpolitika komolyabb dolog annál, mint hogy katonákra bízzuk... (Fotó: Nagy László) NA TO-csatlakozás érdekében tevékenykedett az alapítvány, mit fognak csinálni belépésünk után? - Úgy gondolom, hogy első számú feladatunk a jövő diplomatáinak biztonságpolitikai képzése lesz. Magyarországon ugyanis ez a képzési forma nem létezik. A gazdasági élet és a diplomáciai, politikusi munka közötti átjárhatóság nincs meg, ezen a téren igen sok tennivaló akad még, tehát nem fogunk unatkozni a jövőben sem. 0 Mibe kerül a NATO Expressz megrendezése és ki finanszírozza? - A honvédség és a kiállítók támogatásával rendezzük meg. Ezt muszáj megcsinálni, hiszen lehetőséget kell biztosítani, hogy értelmes döntést hozzunk, amikor a szovjet típusú vadászgépeinket lecseréljük. Nem lesz könnyű, hiszen dönteni kell, hogy a nagyon jól bevált, NATO-ban évek óta szereplő gépek, vagy a jövő gépei közül válasszunk. Rengeteg kérdés merül fel fel, s nem elég a papíron prezentálni, hanem a gyakorlatban is kell - ez történik meg a repülőnapon. 0 Mindaddig számíthatunk ezekre a grandiózus bemutatókra és repülőnapokra, amíg el nem dől a vadászgéptender? - Azt gondolom, hogy'' utána is lesz. Én a vízöntő jegyében születtem, s ha a egy vízöntő számára valami kétszer megtörténik, az már hagyomány. Úgy gondolom, hogy a repülőnap is már hagyomány, s ha rajtam múlik, akkor folytatódik ez a sorozat. T. V. A Maastrichti Szerződés hatása, hogy Európában a szociális kérdéskör mind jobban előtérbe került. Az életszínvonalat a lakáshelyzet, a szegénységi arányszámok, a szociális védelem és az egészségügy, illetve a háztartások fogyasztásának tanulmányozásával mérik. A felmérés során kiderült, hogy ezen a téren a tagállamok között igen nagy az eltérés. Az európai országokban viszonylag magas szintű a szociális védelem: például 1992-ben több volt. mint a nemzeti össztermék (GDP) negyed része. Az Unió egészében az egy főre jutó szo• A GDP negyede Szociális védelem ciális védelmi kiadások 1980 óta folyamatosan növekednek. Az Unió tagállamaiban a szociális védelmi juttatások összkiadásainak átlag huszonöt százalékát szentelik az egészségügynek. Minden egyes lakos átlagosan 1.056 ECU-t (1 ECU = 247 forint) kapott 1992-ben betegségi juttatásként. Az uniós tagállamok zöme az időskorúaknak szánt juttatásokra fordít többet. Kivéve az íreket, hollandokat és a portugálokat, mert ők az egészségügyre. Az elmúlt években az időskorú juttatásokra eső kiadások reálértékben 50 százalékkal növekedtek. Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban a háztartásokban a gyermeknevelésre és más családtagok támogatására kapott juttatás mélyen az Európai Unió átlaga alatt van. Ellenben a belga, ír és a brit számarányok viszonylag közel esnek az uniós átlaghoz. A családra és a gyerekekre a legtöbbet a luxemburgiak és a dánok áldoznak. A munkanélküliségre szánt kiadások több mint 24 százalékkal növekedtek. Az aktív dán, belga és holland lakosság 9,4 százaléka volt munkanélküli 1992-ben, mégis ezek az országok költöttek a legtöbbet e gond enyhítésére. Erre az olaszok áldoznak a legkevesebbet, pedig itt van a legtöbb munkanélküli. Gyorsabban növekedtek 1992-ig a munkanélküliségi juttatásokra fordított kiadások, mint a munkanélküliek aránya. A tagállamok nagy többségében a szociális segélyező juttatásokat egyénileg adják azok részére, akik önerőből nem tudják finanszírozni az alapvető szükségleteiket. Luxemburgban a legmagasabb összegűek a támogatások, de az összkiadás egy főre jutóan és a GDP százalékában nézve az Egyesült Királyságban és Dániában a legtöbb. K. T. Világűr: közös hasznosítás • Brüsszel (MTI) Globális Környezetvédelmi Szolgálat néven új közös programot indít a Hrunyicsev orosz űrkutatási központ, a Matra Marconi Space brit-francia vegyes vállalat, valamint a Daimler Benz Aerospace részeként működő Dornier Satellitensysteme GmbH. Az új szolgálat célja, hogy a környezet állapotáról folyamatos és világméretű információszolgáltatást nyújtson a kormányoknak, a regionális és helyi kormányzati szervek döntéshozóinak, valamint a magánszférának. A bejelentés előtt magas szintű találkozót tartottak, hogy meghatározzák az EU és Oroszország között a világűr hasznosításáról folyó párbeszéd további feladatait. A párbeszéd a két fél tavaly decemberben érvénybe lépett partnerségi és együttműködési megállapodásának alapján folyik, s ennek keretében ez volt az első ilyen jellegű találkozó. A megbeszélés utáni sajtóértekezleten Edith Cresson. az Európai Bizottság tudományos és kutatási kérdésekért felelős biztosa emlékeztetett arra, hogy a környezet állapota, a környezeti válsághelyzetek és katasztrófák kezelése mindinkább világméretű üggyé válik, ezért az ezzel kapcsolatos technológiák és információk áramoltatását is globális keretek között kell megszervezni. Ez az egyik fő célja az EU és Oroszország között a partnerségi megállapodás alapján folyó űrkutatási párbeszédnek, amelyről tavaly született hivatalos döntés. A találkozón terjesztették elő az EU-orosz űrkutatási együttműködés helyzetével foglalkozó végleges jelentést. Ennek alapjául a Tacisprogram keretében finanszírozott tanulmány szolgált, amely számba veszi a közelmúltban befejezett valamennyi programot, illetve az EU és Oroszország között a világűr hasznosítása terén folytatott együttműködés fő irányait. A tanulmány szerint 1992 óta Oroszország a legtöbb EU-tagállammal keretmegállapodást írt alá az űrkutatási együttműködésről, s eddig 87 közös programot valósf•tottak meg az ezzel kapcsolatos legkülönbözőbb területeken. A mostani találkozón elsősorban a Föld megfigyelésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak, s ez a központi eleme annak a közös vállalkozásnak is, amelyet találkozón képviselt három cég indít el ügy, hogy megosztja egymással az űrkutatásban használt erőforrásait. Hangerő ínos közjáték zavarta meg a politikusok fórumát, JV hiszen alig kezdtek bele a vezetők optimista nyilatkozataikba, elment az áram. Nemcsak a hangárban, de fél Kecskeméten is áramszünet volt. Csak egy biztosíték, szaladt gyorsan a hír, néhány percnyi tanácstalan csend után pedig úgy döntöttek a fórum résztvevői, hogy hangerővel pótolják a hangosítást. A hangárban vagy ezer ember igyekezett csendben maradni, mondani sem kell, hogy ez reménytelen vállalkozás. így a diplomaták és az újságírók denevérfület növesztve húzódtak közelebb a szónoki pulpitushoz, ahol a politikusok sorban próbálták öblösíteni a hangjukat. így kiderült, hogy közülük néhány már hozzászokott a hangerőhöz, hiszen ÍMnyi Zsolt egykor tüzérként szolgált, Végh Ferenc altábornagy pedig harckocsizóként kezdte. De nem kellett félteni a halk szavú diplomatákat sem, Simon András NATO-nagykövetünk büszkén vallotta be, hogy tartalékos törzsőrmesterként elhallatszik a hangja a tábornoki fülekig is. Az asztalnál csendesen ülő Donald J. McConnell, a NATO politikai igazgatója pedig minden bizonnyal újabb tapasztalattal gyarapodott a harckészültségünket illetően. Ha árammal még nem is, de hangerővel már győzzük az ütközetet. Takács Viktor • A román bajnok Szegeden A repülés: szabadság A hétfőn Szegeden megrendezett II. Duna -Maros-Tisza eurorégiós rali repülöversenyen résztvevők egyike Stefanescu Dániel, bukaresti pilóta volt. Tiz éve kezdett repülni, majd repülőmérnöki diplomát szerzett. Ma a Román Repülőklub aktív tagja és kiképzőpilóta. 1997-ben megnyerte a román műrepülő bajnokságot. Különböző gépeken a mai napig 600 órát repült. 0 A versenyt a magyarok kezdeményezték, Románia meg Jugoszlávia azonnal csatlakozott. Ilyen egyszerű? - Tíz éve még sok minden nagyon másképp volt. A verseny magyar kezdeményezőinek nem titkolt célja az, hogy az eurorégiós országokat közelebb hozzák egymáshoz és a légi közlekedés egyszerűsödjön. Régebben ugyanis napokat kellett várni, míg megérkezett az átrepülési engedély. A mostani versenyen egyszerűen felszállunk és átrepülünk egy szomszédos országba. Természetesen a kötelező vámvizsgálatok után. És akárcsak Magyarország, mi is és - gondolom - a szerbek is szeretnének csatlakozni az Európai Unióhoz. Aminek egyik alapfeltétele a határok könnyű és gyors átjárhatósága. 0 Ön szerint mi az eurorégiós rali legnagyobb előnye? - Az, hogy megrendezik. A rali Románia. Magyarország és Jugoszlávia területei felett folyik. A repülés a szabadságról szól és ez a verseny talán azt is hivatott bizonyítani, hogy soha nem lett volna szabad problémát csinálni a határok átjárhatóságából és átrepülhetőségéből. A másik előnye pedig az, hogy a hivatásos pilóták mellett amatőrök látják el a navigálási feladatokat. Ez nagy tapasztalatszerzési lehetőség, s a három ország pilótái közötti kapcsolatokat is javítja. 0 Mit csinál otthon, amikor nem versenyzik? - Edzek. Repülök. Tagja vagyok egy háromgépes műrepülő köteléknek. Nevünk még nincs, viszont amikor csak lehet, gyakorolunk. Nem szeretném, hogyha 1997 lenne az első és utolsó év amikor megnyerem a nemzeti bajnokságot. 0 Mit jelent ön számára a repülés? - Mindent! Lehet nagy szavakat használni, hogy például „ez az életem" meg ilyesmi, de felesleges. Mivel a repülés nem csak a hobbim, a szakmám is. A fiatal pilótajelöltek kiképzése mindig felelősséggel jár. A repülés egyik titka, hogy az embernek és a repülőnek összhangban kell lenni. És, mert a gép kevésbé képes alkalmazkodni, az embérnek kell erőfeszítéseket tennie. Kép és szöveg: Pászka Csanád Stefanescu Dániel örül, hogy a repülés is hozzájárul az Uniós integrációhoz