Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-26 / 199. szám
8 AKTUÁLIS Egyen ott a premieren! Küldje be egy Vegetci csomagolását, és sorsoláson vesz részt. i Ha megnyeri a 100 fődíj egyikét. részt vehet a Tokajban megrendezendő lakomán. 10 db II. díj: 100 000 Ft-os élelmiszer vásárlási utalván) 1000 db III. díj: Vegeta ajándékok Az akcióban csak az eredeti Vegeta termékek vesznek részt. Jfr' .jgm ÉH Címünk: 1241 Budapest 5. Pf. 50. M Beérkezési határidő: f . 1998. szeptember 21. jt i—1 £509 A Vegeta csomagolása most egyben belépő is lehet egy premierre, ahol Ön és partnere együtt vacsorázhat kedvenc színészeivel! Tevéhbi információért kérjük, hívj* * Vegeta ingyenes xéld számét (06-80/2$-05-3»). Afrika balkanizálódása Tja valaki eddig nem LA tudta, hogy hol van Kinshasa, most megtanulhatja. A televízióban, a rádióban óránként elhangzik a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosának a neve, az újságok is foglalkoznak vele minden nap. Iszonyatos zűrzavar van ebben az afrikai országban: törzsi háború. A banyamulenge tuszik és a hutuk harca annyira elmérgesedett, hogy az már az egykori Zaire határain túlra - Ruandára, Burundira és Ugandára - is kiterjedt. Egészen leegyszerűsítve a helyzetet: a véres diktatúra éveit (Mobutu Sese Seku elnök uralkodása, 1965. november 25-től - 1996. májusáig) követően az említett törzsek a Kongó folyó környékén található termőföldek újra felosztásáért harcolnak. Nézem én a tévét, hallgatom ugyanazokat a híreket, egyszer csak felfigyelek valamire, ami eltér az eddigiektől. Harckocsi oldalán álló fiatalember erőteljesen gesztikulálva „marasztalja el" Laurent Desiré Kabila elnököt (akit valószínűleg tavaly még ugyanilyen vehemenciával segített), a békére apellál, mind e közien ilyen magvas, filozófiai mélységű gondolattal zárja mondandóját: Nem akarjuk mi, hogy balkanizálódjék az országunkHoppá! Erre már oda kell figyelni. Ez valami új dolog. Miután a tévével való kommunikáció igencsak egyoldalú, nem kérdezhettem rá, hogy ezt hogy gondolta? Éppen ezért elkezdtem morfondírozni a kongói mondatán. Nem kétséges tehát, hogy már Afrikában is elterjedt a Balkán szónak a pejoratív jelentése. Vagy ennél is súlyosabb feltételezés: az elmaradottság, az örökös viszálykodás, a szavahihetőség fogalmának hiánya. (A napokban jelent meg Dragutín Lekovics professzornak, a montenegrói tudományos akadémia tagjának egy munkája, amelyben a balkanizáció kifejezés lényegét így fogalmazza meg: „a török birodalom széthullása által keletkezett anarchiát fejez ki, és azon kis államokra vonatkozik, amelyek a birodalom romjain a nagyhatalmak vetélkedésének eredményeként jöttek létre..., s az új és keserű balkáni tapasztalatok alapján e fogalom kiterjeszthető és kiegészíthető etnikai, vallási, nemzetiségi és faji motívumokkal, az etnikumok közötti kölcsönös intoleranciával, a konfliktusok M« és háborúk minden fajtájával.") Az is átfut az agyamon, hogy mit szólna - ha hallaná - mondjuk Szlobodan Milosevics, a mostani jugoszláv elnök, aki szerb kommunista pártvezérként, még 1989-ben, Vajdaság és Koszovó autonómiájának eltörlésekor, azt nyilatkozta: Néhány éven belül Szerbia eléri Svájc fejlettségét. Megmutatjuk, hogy mi Európa része vagyunk! Hát..., földrajzilag igen, a fejlettséget illetően viszont vannak még néminemű kívánalmak. Szóval a balkanizálódástól félnek Afrikában. Szerintem, a Balkánon is. A közelmúltban a szabadkai polgármester, éppen Szegeden nyilatkozta e sorok írójának, hogy városát mind inkább balkáni végvárnak tartják, a balkanizálódás pedig északra tart... Ö e hogy valamennyire megnyugtassam az afrikai és honi kedélyeket, említek egy jó példát is. A napokban olvastam a hírt, hogy Albánia kilép az IOCból (Iszlám Konferencia szervezete). Az indoklás: a balkáni ország Európába szeretne integrálódni! Kisimre Ferenc • Nyári Akadémia Szegeden Azonos témáról - másképpen • A Deutsche Bank elemzése szerint Harminc újságíró vesz részt azon az egyhetes, Nyári Akadémia elnevezésű rendezvényen, amelyet az Olof Palme Nemzetközi Központ (Stockholm) és a budapesti Európa Ház szervez Szegeden és Budapesten. Az újságírók kivétel nélkül a volt Jugoszlávia területéről érkeztek, és hazai, valamint külföldi előadók referátumait hallgatják. A szakmai továbbképzést szolgáló programokban, idén immár másodszor, Koszovóról, Vajdaságból, Bosznia-Hercegovinából, Montenegróból, Macedóniából, Szlovéniából és Szerbiából érkezett vendégek vesznek részt. Szegedi tartózkodásuk során a külföldi kollégákat köszöntötte Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, Beck Zoltán, Szeged alpolgármestere, Péter György, a Nyári Akadémia programigazgatója, majd az előadások és a vitatribünök következtek. A civil társadalom lehetőségei Kelet-KözépEurópában címmel tartott referátumot Barabás Miklós, az Európa Ház igazgatója, majd Vladisav Savics, a Svéd Rádió külpolitikai tudósítója a balkáni tömegtájékoztatás újraszervezésének szükségességéről, Balogh András professzor, a Magyar Külügyi Intézet főigazgatója a keleteurópai megbékélés lehetőségeiről beszélt a résztvevőknek. Tegnap dr. Várady Tibor professzor, a budapesti Közép-Európai Egyetem előadója Etnikai különbség és objektivitás címmel tartott előadást, azután pedig Alexander Ivanko, az ENSZ és a Hágai Törvényszék szarajevói szóvivője A tömegtájékoztatás és a nemzetközi szervezetek szerepe a megbékélés előmozdításában Bosznia-Hercegovinában címmel tartott referátumot. A hallgatók kérdéseket tehettek fel az előadóknak, elmondhatták a véleményüket a taglalt témákkal kapcsolatban. Érdekes volt az újságírók reagálása például a különbözőség, a nemzeti tolerancia kapcsán. A szerbiai szerb nemzetiségű újságírók zöme például úgy vélte, egészen természetes, hogy egy többnyelvű közegben a kisebbségnek meg kell tanulnia az „állam" nyelvét, azt azonban nem tartotta fontosnak, hogy az ilyen etnikai közegben a többség esetleg a kisebbség nyelvén is kommunikáljon. A magyar, albán anyanyelvű kollégák erről homlokegyenest más véleménnyel voltak... Mindenesetre már az is haladás, hogy alig néhány évvel a balkáni apokalipszis után, és a mostani koszovói vérontás idején, a volt délszláv ország tollforgatói egy asztalhoz ülnek és elmondják véleményüket a demokráciáról. A Nyári Akadémia résztvevői ma Budapestre utaznak, ahol jeles történészek, szociológusok és politológusok előadásait hallgatják majd. K. fA volt Jugoszlávia területéről összesereglett újságírók dr. Várady Tibor előadását hallgatják. (Fotó: Schmidt Andrea) Jó irányban a magyar gazdaság • Budapest (MTI) Magyarország az elmúlt években bizonyította, hogy képes kilábalni a nehéz helyzetekből, az 1990 elejét jellemző gazdasági és pénzügyi válságot követően napjainkra gazdaságának egésze kitűnő állapotnak örvend - véli a német Deutsche Bank Magyarországról szóló elemzésében. Az MTI-hez eljuttatott gazdasági elemzésben a tekintélyes német bank gazdaságkutató osztálya felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt évek sikeres gazdaságpolitikája megalapozta az ország további fejlődésének útját. - A külső adósság csökkenésének köszönhetően a nagy nevű külföldi minősítő intézetek befektetési osztályba ajánlják Magyarországot emelik ki a banki elemzők. - Habár Magyarország szerintük büszke lehet gazdasági teljesítményére, az új kormánynak továbbra is nagyon óvatosnak kell maradnia - tartalmazza a német bank elemzése. Felhívja arra a figyelmet, hogy az infláció rátája lassan csökken, és az utóbbi hónapok mérséklődése részben a tavaszi energiaáremelés - választások miatti elhalasztásának köszönhető. - A gazdasági fellendülés egyik alapját adó alacsony bérnövekedés és magas termelékenység-növekedés által eredményezett jó gazdasági környezeten a magyar kormánynak nem kellene változtatnia - vélik az elemzés készítői, és hangsúlyozzák: a kormány továbbra is maradjon következetes a szigorú fiskális politikát illetően. Ha a kormánynak sikerül fenntartania a pozitív gazdasági fejleményeket, akkor a jelenlegi növekedési szint fenntartható lesz középtávon, és segít Magyarországnak abban, hogy gyorsan közelítsen az Európai Unió jövedelmi szintjeihez. Ennek biztató feltétele, hogy a kormány kampányígéretein „halványított vagy lassított", valamint az, hogy Surányi Györgyöt meghagyta jegybanki elnöki posztján, illetve Chikán Attilát és Járai Zsigmondot kulcsfontosságú tárcák élére nevezte ki - olvasható a Deutsche Bank elemzésében.
