Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-24 / 197. szám

2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 1998. AUG. 24. kommentár Zsákutcabál? M Minden elkövetkező napnak fejjel kell nekimennünk, irl mint a falnak. A néhai ellenzéki szlovák író, Do. mi­nik Tatarka Reverendás köztársaság című regényében olvashatjuk ezt a mondatot, amely a kelet-közép-európai, s azon belül a szlovák politikai mentalitás lényegét fejezi ki. A „reverendás köztársaság", Tiso esperes fasiszta Szlovákiája volt az első független szlovák államalakulat: születésénél Hitler bábáskodott. Utána sokáig nem volt független Szlovákia, de a csehszlovák kereteken belül 1968 után, Rrezsnyevnek köszönhetően, megerősödött Pozsony dominanciája: a szlovák politika igazságot kért magának - és igazságtalanságot szolgáltatott a csehek­nek és a mag varoknak. Igazságtalanságot szolgáltat azonban magának is( hi­szen az ezeréves együttélésünk idején a szlovákok ugyan­azokat a háborúkat veszítették el, amelyeket a magyarok. Nem irigylem az Ivan Hudec agyában porzó torlódásos összeomlást, amint nyilvánvalóan arra törekszik, hogy az első világháború végéig tartó együttélést különválassza a magyar kudarcok és a szlovák sikerek sorozatára. Kétségtelen viszont: ilyen történelmi tudat kell ahhoz hogy a mai szlovák politikai kudarcot Hudec teljes siker­nek foghassa fel. Az idősebbek még emlékezhetnek rá, hogy melyek voltak azok az idők, amikor a kulturális mi­niszterek a hadsereggel fenyegetőztek... £ bben a zsákutcában kezdte meg kampányát a Ma­gyar Koalíció Pártja. Ellenséges hatalmi környezet­ben, a felvidéki magyarok számára teljesen előnytelenül átrajzolt választói körzetekben kell - nagy összefogással - magyar képviselői helyeket szerezni a pozsonyi parla­mentben. Az ellenzék győzelme pedig, amelyben a Ma­gyar Koalíciós Pártja bízik, egyáltalán nem biztos. A szlovákok jelentős része szereti azt a zsákutcát, amelybe Szlovákiát Meciar vezette - fejjel ugorva a józan észnek. K' U'Uj, • Szlovákia Kampánynyitó utcabál • Révkomárom (MTI) Kampánykezdő szórakoz­tató műsorral, a képviselője­löltek bemutatkozásával és a hajnali órákig tartó utcabállal folytatódott szombaton Rév­komáromban a Magyar Koa­líció Pártjának ünnepi kül­döttgyűlése. A várvédő Klapka György szobrának közelében, a pati­nás Tiszti Pavilon előtti téren este több ezer ember tekintet­te meg a kampánykezdő szó­rakoztató műsort és hallgatta meg a három parlamenti párt­ból két hónappal korábban létrehozott szlovákiai magyar politikai erő képviselőjelölt­jeinek bemutatkozását. Közülük sokan, így Duray Miklós, Bugár Béla, Csáky Pál, Duka Zólyomi Árpád, Bauer Edit. Bárdos Gyula és mások a rendszerváltást kö­vető időszak parlamentjeiben is jelen voltak, vagy ma is tagjai a most leköszönő szlo­vák parlament 17 tagú ma­gyar koalíciójának. Magyar hölgyek EU-ágyban... • Pozsony (MTI) Ivan Hudec szlovák kulturális miniszter sze­rint a szlovákiai magyar kisebbséget a magyaror­szági a magyarok sem szeretik: primitíveknek tartják és lenézik őket, mert már a beszédükből is érződik, hogy nem igazi magyarok - irta szombatig számában a pozsonyi Új Szó. A szlovákiai magyar napi­lap értesülései szerint a szlo­vák művelődési tárca vezető­je ezt egy közelmúltban le­zajlott szakmai értekezleten. Révkomáromban mondta el, amikor a járás kulturális terü­leteken dolgozó munkatársai­val találkozott. A lap így szá­mol be erről: „Hudec élénk színekkel ecsetelte Magyar­ország rossz gazdasági hely­zetét, majd kijelentette, hogy Magyarország egész történel­me folyamán mindig vesztes állam volt, és senki ne gon­dolja, hogy ez a vesztes or­szág bármit is elérhet nagy­képű, pökhendi politikájá­val." Annak a korszaknak már vége - mondta - amikor a nagyhatalmak országokat szabdaltak fel. „Mi erősek vagyunk katonailag, és so­sem engedünk. Csehszlová­kia szétválása után a fiatal Szlovákia kezd magához tér­ni, képes megvédeni a terüle­tét" - idézte a lap. A miniszter szónoklatában kitért a magyarok számát gyarapító cigányságra, a szlovákiai magyaroknak az egész Kárpát-medencében párját ritkító szaporodására. Egy olyan „pikantériáról" is beszélt, mint „az Európai Unióban folytatott magyar lobbyzás, melynek keretében vonzó magyar hölgyeket vet­nek be, akik az ágyban egyengetik Magyarország politikai érdekeit" - ismertet­te Ivan Hudec véleményét a szlovákiai magyar napilap. Ben Laden, a tálib vezér veje • Kuvaitváros (MTI) Oszama ben Laden szaúdi milliárdost egy ideje már nemcsak ideológiai, de roko­ni kapcsok is kötik az Afga­nisztánt kormányzó szélső­séges tálib mozgalomhoz. A tálib vezér, Mohammed Omar molla ugyanis nemrég feleségül adta hozzá egyik lányát - értesült az as-Sark al-Avszat című arab lap. Ez még érthetőbbé teszi Omar molla azon nyilatko­zatát, miszerint az Afganisz­tánban rejtőző Oszama ben Ladent semmiképp nem ad­ják ki az Egyesült Államok­nak. A szélsőséges iszlám cso­portokat pénzelő szaúdi két évi szudáni tartózkodás után, 1996-ban települt vissza Af­ganisztánba, miután a kartú­mi hatóságok távozásra szó­lították fel, hogy ne okozzon további károkat az terroriz­mus pártolásával vádolt arab ország külföldi reputációjá­nak. A legutóbbi kenyai és tanzániai merénylettel össze­függésbe hozott milliárdos­nak addigra már számláját terhelte két, amerikai cél­pontok ellen végrehajtott vé­res szaúd-arábiai merénylet, továbbá a Hoszni Mubarak egyiptomi elnök ellen Etió­piában megkísérelt merény­let és Egyiptom iszlámábádi követségének felrobbantása is. Szudánba Oszama ben Laden aligha térhet vissza. Legalábbis erre utal a szudá­ni belügyminiszter, Bakri Haszan Szalih szombati kije­lentése, miszerint Kartúm „nem kíván ürügyet adni az Egyesült Államoknak egy újabb légicsapáshoz". Az elnök ügyvédi számlái • Washington (MTI) Az elmúlt fél évben 2,2 millió dollár adako­zás érkezett Bili Clinton ügyvédi költségeinek fe­dezésére, de az elnök­nek még mindig hiány­zik 4,5 millió - derült ki a The Washington Rost szombati beszámolójá­ból. A különböző, személye ellen irányuló vizsgálatok miatt Clintonnak évek óta méregdrága ügyvédeket kell alkalmaznia, s a pénzt saját erejéből - az elnöki fi­zetésből - töredékében sem tudná előteremteni. Külön alap kezeli az elnök ügyvé­di kiadásainak fedezésére befolyó adományokat, ame­lyek az utóbbi időben jelen­tősen emelkedtek. Ilyen célra jogszabályi korlát mi­att egy személytől legfel­jebb 10 ezer dollár folyósít­ható. Ezt a maximumot fizette Clintonnak az elmúlt hat hó­nap alatt 63 személy, köztük olyan hollywoodi sztárok, mint Tom Hanks, Barbara Streisand, Michael Douglas, Ron Howard, vagy éppen Steven Spielberg - pontosab­ban Spielbergnek a felesége. Az átlagos adomány 130 dollár volt - kisemberek ez­rei sietnek a „megátalko­dott" Kenneth Starr függet­len ügyész által sarokba szo­rított elnök, illetve az elnöki család megsegítésére. (A legutóbbi fejlemények tükré­ben erősen valószínűsíthető, hogy sokan inkább Hillary asszonyra tekintettel nyitják meg bukszájukat.) Amerikának nem volt még soha ilyen eladósodott elnöke - mondják Washing­tonban, ha a téma szóba ke­rül. Van, aki fanyar humor­ral hozzáteszi: Clintonnak majdhogynem megváltás lenne, ha megindítanák elle­ne a kongresszusi felelősség­re vonási eljárást, a rettegett „impeachmentet", mert an­nak a jogtanácsosi költségeit már elszámolhatná a közhi­vatal kiadásai között. Üzenet Milosevicsnek • Bonn (MTI) Klaus Kinkéi német és Hu­bert Védrine francia külügy­miniszter közös üzenetben szólította fel Szlobodan Milo­sevics jugoszláv államfőt, hogy „teremtsen normális fel­tételeket a koszovói albán me­nekültek visszatéréséhez". Az üzenet szerint Belgrádnak a minimumra kell csökkentenie a szerb csapatok jelenlétét a térségben, és lehetővé kell tennie a nemzetközi megfi­gyelők munkáját. A megfi­gyelők jelenléte meggyőzheti a 200-250 ezer menekültet, hogy biztonságban visszatér­het elhagyott otthonába. Menekültek az út szélén • Portsmouth (MTI) Több tucatnyi romániai menekültet találtak szombaton a rendőrök egy dél-angliai au­tópálya mellé kivetve. A 31 román - közöttük 15 gyerek ­Portsmouth kikötővárosa mel­lett, az út szélén kóborolt ta­nácstalanul, amikor a rend­őrök rájuk akadtak. A hatósá­gok szerint a menekülteket egy külföldről Portsmouthba érkező kamion tette ki az au­tópályán. Kínai árvizek • Peking (MTI) Kínában a Jangce folyó tér­ségében több mint két hónapja tartó árvíz mellett egyre sú­lyosabb a helyzet az ország északkeleti részén is. Hejlung­csiang tartományban, a Szun­gari folyónál fekvő, kilenc­millió lakosú Harbin nagyvá­ros gátjainak megerősítésén 400 ezer katona és helyi lakos dolgozik éjjel-nappal. A fo­lyón másodpercenként 17,4 ezer köbméter víz folyik le. A Harbin közelében fekvő olaj­mezőkön válságos a helyzet. Délen, a Jangce mentén 3 mil­lió ember dolgozik a gátakon. Anhuj tartományban a hatósá­gok 800 ezer embert, Hunan és Csilin tartományokban to­vábbi 1,2 millió embert telepí­tettek ki. Uganda fenyeget • Kinshasa (MTI) A kongói lázadók újabb, az országba betörő angolai harc­kocsioszloppal vették fel a harcot. A kongói elnök, Lau­rent Kabila oldalán beavatko­zó csapatok az Angolához tar­tózó Cabinda enkláve területé­ről hátbatámadják a főváros bevételére készülő lázadókat ­közölte a banyamulenge láz­adók parancsnoka, Dioudonne Kabengele. Yoweri Museveni ugandai államfő azzal fenye­getőzött, hogy országa a láz­adók oldalán belép a háború­ba. A csöd sxélén • Moszkva (MTI) Több orosz nagybank a csőd szélén áll, és valószínűleg már a jövő héttől a jegybank ellenőrzése alá kerül. A csőd szélére került pénzintézetek között van annak az orosz bankegyesülésnek több tagja, amely hétfőn alakult meg 12 orosz nagybankból a rosszul működő bankközi kompenzá­ciós rendszer felülvizsgálatára. A hitelminősítő szerint e ban­kok többségének komoly sze­repe volt abban, hogy a kor­mány a hét elején 90 napos moratóriumot hirdetett a kül­földi adósságok visszafizetésé­re és leértékelte a rubelt. • Jelcin leváltotta az orosz kormányt Kirijenko helyett Csernomirgyin Kirijenko (balról) és Csernomirgyin koccintása az elözö váltáskor... Most fordult a kocka. (MTI Telefotó) • Moszkva (MTI) Viktor Csernomirgyint nevezte ki ügyvezető kormányfővé vasárnap Borisz Jelcin orosz ál­lamfő, miután menesz­tette az alig néhány hó­napja hivatalban lévő kabinetet, Szergej Kiri­jenko miniszterelnökkel az élen. Az orosz elnök egyébként öthetes sza­badságát követően hi­vatalosan csak hétfőn áll munkába, s elég mozgalmasra tervezte visszatérését, hiszen a kádercserékben oly mű­vészi megoldásokra ké­pes Jelcin ezúttal is ala­posan megkeverte az orosz belpolitikai hely­zetet. Jelcin ez év március 23­án váltotta le Csernomir­gyint a kormány éléről, ép­pen az orosz gazdaság és pénzpiac egyre súlyosbodó válsága miatt, s nevezte ki helyére az alig 35 esztendős Kirijenkót, akit egy hónap­pal később a sarokba szorí­tott törvényhozás is kényte­len volt elfogadni miniszter­elnökként. A pénzügyi összeomlás réme késztette akkor az orosz államfőt arra, hogy új emberekkel igyekez­zen orvosolni a bajokat, s egyensúlyba hozni a vészes deficittel küszködő költség­vetést, továbbá a menesztett kabinetet felelőssé tenni a gazdasági káoszért. Kirijenko és miniszterei azonban természetesen nem voltak képesek a csodára. Hiszen az olajárak esése és az ázsiai pénzügyi válság ele­ve esélytelen küzdelemre ítélte őket. Arra azonban mindenképpen jók voltak, hogy bűnbakok legyenek, s őket lehessen hibáztatni a gazdaság megrendüléséért, a rubel mélyrepüléséért, s egy­ben gyakorlatilag leértékelé­séért a nemzetközi pénzügyi szervezetek több milliárd dolláros tőkeinjekciói elle­nére. A Kirijenko-kabinet­nek már tavaszi megalakulá­sakor nem sok jövőt jósol­tak, s még az optimistábbak is úgy vélekedtek, hogy ez a kormány ősznél tovább nem marad hivatalában. Viktor Csernomirgyin (gy tehát visszakerült az orosz miniszterelnöki székbe, ahol különben csaknem hat éven keresztül híven szolgálta Jel­cin elnököt. Ez a Csernomir­gyin viszont már nem a ko­rábbi személyiség, hiszen az Otthonunk Oroszország kor­.mánypárti mozgalom élére került politikus - Jelcin szá­mára is némi meglepetést okozva - leváltását követően szinte azonnal bejelentette, hogy indulni kíván a 2000­ben esedékes orosz elnökvá­lasztásokon. Visszatérése korábbi kormányhivatalába egyben azt is jelentheti, hogy Borisz Jelcin immár végleg eldöntötte: nem indul a következő elnökválasztá­son, s hivatalosan is utódje­löltjének tekinti Viktor Cser­nomirgyint. ő egyébként legalább annyira hibáztatha­tó az orosz államháztartás válságáért és eladósodásáért, mint a tiszavirág-életű Kiri­jenko-kabinet, s maga az orosz államfő. Az „apparatcsikból" poli­tikussá előlépett Csernomir­gyin a héten egyébként szé­les körű tárgyalásokat foly­tatott az Állami Dumában, s gyakorlatilag a törvényho­zás frakcióinak többségével - még a Gennagyij Zjuga­nov vezette kommunistákkal is - sikerült közös nevezőre jutnia abban, hogy széles alapokon, közmegegyezésen nyugvó kabinetre van szük­sége Oroszországnak. E ko­alícióban gyakorlatilag min­den parlamenti frakciónak képviseltetnie kell magát, mert csakis ezzel a támoga­tással lehetne kivezetni Oroszországot a válságból. Kérdéses viszont, hogy ezekből az elvekből mi va­lósul meg a gyakorlatban az új Csernomirgyin-kormány­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom