Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-03 / 180. szám

HÉTFŐ, 1998. AUG. 3. HELYI TÜKÖR 9 • Kölyökkortól esküvőig Szegedi szokások a dómszínpadon • Tilalom, vizit idején Betegjog a kapcsolattartásra A fergeteges finálé. (Fotó: Schmidt Andrea) Évtizedekig a portás volt az úr a magyarorszá­gi kórházak, klinikák há­za táján, hatalommal bírt. A meghatározott látoga­tási időn kívüli belógások sikere, avagy sikertelen­sége tőle függött, illetve attól, csurrant-cseppent-e valami számára a hálás hozzátartozótól. Évtizedekig ott függött a tábla minden fekvőbeteg-in­tézmény kapuján: látogatási idő: szerda, szombat, vasárnap (ettől eddig). Miért éppen e három napon lehetett a vizitet megejteni, annak vélhető tör­ténelmi okát, hagyományát a piacokkal összefüggésben kell keresnünk. Nem tévedhe­tünk sokat, ha azt gyanítjuk,' mivel szerdán, szombaton és vasárnap jöttek be a városba árulni és vásárolni a falusi, a tanyai emberek, értelemszerű­en ekkor volt praktikus meg­látogatni a beteg hozzátarto­zót, a falubelit. Július elsejétől más a hely­zet, elvileg lekerültek a beteg­látogatást szabályozó táblák a kórházak kapuiról, következ­ményeként az új egészségügyi törvénynek, amely a betegek kapcsolattartási jogáról is ren­delkezik. E jog gyakorlásához hozzátartozik, hogy látogat­hassák őket, mégpedig korlá­tozások nélkül. Mindez azt je­lentené, hogy a fekvőbeteg-in­tézményekben szabadon jár­hatnának-kelhetnének a láto­gatók. A törvény azonban az időben korlátozatlan, szabad mozgásnak gátat szab azzal, hogy kimondja azt is: a beteg a kapcsolattartás jogát akkor gyakorolhatja, ha az adott gyógyintézményben megvan­nak ehhez a feltételek, tekin­tettel van a betegtársaira, s nem zavaija a betegellátást. S, hogy mindez miként biztosít­ható, a kórházak maguk dön­tik el, és saját házirendjükben szabályozzák a látogatást. Nyitott kórház A szegedi fekvőbeteg-in­tézmények vezetőit arról kér­dezvén, hogy mennyiben vál­toztattak az új egészségügyi törvény hatására beteglátoga­tási rendjükön, kiderült: a sze­gedi kórházak és a SZOTE­klinikák a törvényt jóval meg­előzően módosítottak a koráb­bi évtizedek gyakorlatán, s jócskán lazítottak a heti. mindössze néhány órát megje­lölő beteglátogatási renden. Az újszegedi gyermekkór­ház igazgatója, dr. Tekulics Péter évek óta a nyitott kór­ház hive, ami azt jelenti, hogy délelőtt 11 órától este 8-9 órá­ig a szülők gyermekük mellett lehetnek. Tizenegy előtt azért nem tehetik, mert ekkor zajla­nak a kezelések, vizitek. Az igazgató főorvos a nyitott kórház előnyének tartja, hogy a szülők segítenek a túlterhelt nővéreknek, s jelenlétüknek köszönhetően a nővérek ál­landó kontroll mellett dolgoz­nak. Az ápolónők viszont nem egy olyan esetről beszél­• Munkatársunktól A Közéleti kávéház ma este 6 órai kezdettel Erdélyi Erzsébet és Gyimesi Kálmán operaénekeseket látja vendé­gül a Virág cukrászdában. A nek, amikor a hozzátartozó ugráltatja, utasítgatja őket, hogy ezt vagy azt, miért nem csinálják, vagy miért úgy te­szik, s ez nem kevéssé zavar­ja, hátráltatja őket. A gyerek­kórházban egyébként minden osztályon van olyan kórterem, ahol a szülő egész nap és éjjel is gyermekével lehet. A teljes ellátást is nyújtó szállásért na­pi ezer forintot kell fizetni. Lehet, hogy meglepő, de e szolgáltatásért nem rajonga­nak a szülők. Tekulics főor­vos ugyanis azt mondja, van erre igény, de nincs „sorban állás" az egész napos bent tar­tózkodásért. Extra látogatási engedély A szegedi kórházban a tör­vény megjelenése ellenére maradt a régi, azaz a három évvel ezelőtt kialakított láto­gatási rend, ami a jelenlegi fő­igazgató nevéhez fűződik, dr. Nárai György egyetlen dolgot tartott szem előtt, amikor meghatározta a hozzátartozók számára fenntartott órákat. Nevezetesen a betegellátás za­vartalanságát. Egy kórház ese­tében ez az igazodási pont, s ennek kell mindent alárendel­ni — mondja a főigazgató -, márpedig a gyógyítómunka zöme a délelőtti órákban zaj­lik, ezért a Kálvária sugárúti épületben a délután a beteglá­togatásé. A súlyos állapotú betegeket kezelő intenzív osz­tályra reggeltől délutánig sza­bad a bemenet, mint ahogyan a kórház Kossuth Lajos sugá­rúti épületébe is. A szabályok nem merevek - folytatja Nárai György -, minden osztályve­zető főorvosnak felhatalmazá­sa van arra, hogy amennyiben az osztályon fekvő betege ál­lapota megkívánja, akkor két hétre szóló extra látogatási en­gedélyt adhat hozzátartozója számára. Liberalizmus a SZOTE-n A SZOTE klinikáin liberá­lis a látogatási rend - vála­szolta kérdésemre tömören az orvosegyetem rektora, dr. Do­bozy Attila professzor. - Ez azt jelenti, hogy egész nap be lehet menni a betegekhez. Egyetlen betartandó szabály létezik: a betegellátást nem zavarhatja az idegenek jelen­léte. Ha vizit vagy vizsgálat van, akkor az magától értető­dő, hogy a látogatónak távoz­ni kell. Az állandó és folyamatos beteglátogatásnak persze van egy, az intézetvezetők számá­ra gondot jelentő, negatív ol­dala, mégpedig a vagyonvéde­lem, merthogy vannak látoga­tók, akik nem távoznak üres kézzel a kórházból, klinikáról, s kihasználva a nagy jövést­menést, viszik, ami vihető, példának okáért a kórházi hul­lakamráról az aggregátort. Le­het, hogy egy látogató tette, a liberalizált látogatási rend­szerben. Kalocsai Katalin „Szegedtől Debrecenig Monté Carlón át" cfmű ze­nés esten az operistákat L. Somogyvári Aliz kíséri zon­gorán, a házigazda Hegedűs Claudia újságíró lesz. A néptáncfesztiválok történetében most el­őször készült kifejezet­ten a szegedi táj ha­gyományaiból szabad­téri gálaműsor. A szombat esti második előadással befejező­dött nemzetközi feszti­vál igazgatója, dr. Si­moncsics János viszont másodszor választott ünnephez tematikát: két éve a honfoglalás­évforduló, most Szeged szabad királyi város fél évezredes évfordu­lójának ünnepe hatá­rozta meg a vendég­kört is meg a szabad­téri program témáját is. A testvérvárosokból ér­A szegedi dzsessz­zenészekböl álló Story­ville Jazz Band nagysza­bású koncertet rendez augusztus 15-én 20.30­kor a Szegedi Szabadté­ri Játékok keretében a Dám téri színpadon. A dixiekoncerten, amelyen többek között Joe Murá­nyi is fellép, Frenkie Látó tesz az együttes hegedű­se. A Storyville Jazz Band­ben más dixieland zeneka­roktól eltérően a hegedű az egyik dallamvivő hangszer a trombita mellett. Ez a hang­szer az, ami egyéni, archai­kus hangzást ad a zenekar­nak. Persze nem mindegy, hogy milyen is az a hegedűs. Frankié Látó zenész család­ba született. Felmenői az 1800-as évekig visszatekint­ve mind zenével keresték a kenyerüket. Nagyapja, mondja nem kis büszkeség­gel, egykor Kodállyal együtt gyűjtött. O Hogyan jutott el a klasszikus zenétől a dzsesszig? - A klasszikus zenét is nagyon szeretem, az az alap­ja mindennek. Én viszont ki­estem belőle. Sok időbe ke­rülne, míg újra elérném azt a szintet, hogy klasszikus ze­nével meijek színpadra állni. Franciaországban, a Zene­művészeti Főiskolán tanul­tam két évig. Ott folyamato­san olvadtam bele a Jazz-be. kezett külföldi és a legjobb hazai amatőr együttesekkel a szegedi nagytáj népének még a századfordulón is eleven szokásait állította színpadra Foltin Jolán ren­dező-koreográfus. A Bálint Sándor és tu­dós elődei által feldolgo­zott hatalmas néprajzi anyagból nem lehetett könnyű válogatni! Foltin Jolán ötlete, amely keretbe terelte és tagolta az elomló szokásfolyamot, egyszerű és nagyszerű: kiválasztott egy emberpárt és azokat a szokásokat, amelyek az emberöltő alatt meghatá­rozzák, vagy elfelejthetet­lenül színezik az életet. A hagyományoknak a színpa­di törvények szerinti stili­zációját írói, költői, zene­• Mi történt, miután ha­zajött? - Franciaországban meg­ismerkedtem a Stephane Grapelli-féle stílussal. Ezt ma már iskolákban tanítják, akkoriban pedig csak magá­núton lehetett tanulni. Itthon megalapítottam a Frankié Látó quartettet. Ezzel a ze­nekarral a Grapelli-féle stí­lust játszottuk. Megalakult a Stephane Grapelli emlékze­nekar is, ami az 1940-es szerzqi segédlettel, minta­szerű ízléssel és érzékeny­séggel oldotta meg. A folklórt megújító ze­neszerzői munkásságáról ismert Kiss Ferenc kompo­zíciói főként a nyitójelene­tekben kaptak szerepet, s egyszer Temesi Ferenc szótárregény-cikkelyeinek archaizáló szépségét, más­szor Kiss Anna verseinek erejét-báját emelték. A szokások eredeti dramatur­giája szerint komponált színpadi jelenetek ebben a költői szóval és zenével megemelt közegben külö­nös aurát szereztek: föl­fölragyogtatták a hagyo­mány időtlen erejét, benső­séges költőiségét - szá­munkra, akik ettől a világ­tól fényévnyi távolságokra évek hangzásvilágát adja vissza. Ezzel az együttessel tisztelgünk a tavaly elhunyt nagy mester emléke előtt. • Több jótékonysági koncertet is szervezett... - Igen, a leukémiás gyer­mekek részére. Egy alka­lommal egy orvos ismerősö­met látogattam meg a kór­házban, és a látvány annyira megdöbbentet, hogy eldön­töttem, teszek valamit. Saj­nos a legutolsó koncert arról gondoljuk magunkat. A mesterségbeli tudással, roppant anyagismerettel és finom érzékenységgel színre vitt Foltin-kompozf­ciók - az első rész jelenetei - az archaikus és a modern különös, egyedi ötvözetei­ként keltettek erőteljes ha­tást. Mint Berecz András jelenlétei a színpadon. Az utánozhatatlan, páratlan előadói stílust kifejlesztett művész most is nyíltszíni tapsokat provokált. Külö­nösen ellenállhatatlan a né­pi humor közvetítésében: hallgatói úgy érzik, telje­sen a sajátja a hagyomány­ban tükröződő gondolko­dásmód és stílus. A néptáncjátékokban immár nagyon otthonos Molnár Piroska a játékbeli árulkodott, hogy az embere­ket nem nagyon érdekli, ha valamilyen célból történik valami. O Mi volt a legemlékeze­tesebb fellépése? - Tavaly volt egy fellépé­sünk Darmstadtban. Egy színháztermet béreltek ki a kedvünkért. A közönség idő­sebb korosztályból állt, akik azért jöttek el, mert ezt a faj­ta zenét akarták hallani. Min­den egyes szólónál felálltak, nagycsalád nagyasszonyá­nak szerepében jóízűen mesélt, énekelt, s ha nem szólózott, a háttérből rajta tartotta a szemét mindenen és mindenkin. Nemcsak a hangja, hanem a figurája, az arca is nagy nyeresége lett az alföldi ember hiteles ábrázolását megcélzott já­téknak. Kedvesek és ügye­sek voltak mellette a kis­gyerekek, a Borica, a Száz­szorszép Gyermekház apró táncosai, meg az üllésiek. (Az aprólékos rendezői fi­gyelemre mutat, hogy a második részben a vendég­fogadó háziasszonyt alakí­tó Molnár Piroska „keze ügyében" olyan gyerekeket játszottak, akik mintha iga­ziból az unokái lennének: a kis Zalányi Sáráé például ­ugyanazokat az antropoló­giai jegyeket mutató arc!) Kiváló táncosok. Rémi Tünde és Végső Miklós formálták a játék főszere­peit: a lány a pünkösdölés­kor, a fiú a pásztorélet je­leneteiben szólózott, s ők voltak az esküvői pár. Im­rik Zsuzsa gonddal ügyelt a szólisták ruháira: az ere­detihez mindenben hűsé­ges viseletekben pompáz­tak. A Nyírség Táncegyüt­tes legjobbjai szólózhattak a rablók és pandúrok jele­neteiben, Rózsa Sándor betyárvilágának megidé­zésekor, de a Bihari, a Vá­laszút, a Borica és a Sze­ged. táncosai egyként „odatették magukat" a Foltin Jolán, valamint Zsu­ráfszky Zoltán és Diószegi László által komponált táncbetétekben és a finá­lékban. A szvitszerű má­sodik rész vásári forgata­gában léptek fel a külföl­diek: Szabadka, Cambrid­ge, Rahó, Nizza, Odessza, Párma, Temesvár, Turku ­a testvérvárosok - tánco­sai és zenészei. Sulyok Erzsébet és úgy tapsoltak-őrjöngtek, ahogy a focimeccseken szo­kás. Jobban megérte a han­gulat, mint a pénz. • Mit illik tudni az augusztusi vendégszerep­lőkről? - Először is itt lesz Joe Murányi, aki egyike Ameri­ka legjobb jazzklarinétosai­nak. Olyan nagyságokkal játszott együtt, mint Louis Armstrong, Bunk Johnson és Lionel Hampton. Róla el­mondhatom. hogy nemcsak kolléga, hanem barát is. Em­berileg és stílusilag is ismer­jük már egymást annyira, hogy tudjuk milyen elvárá­sokat támaszthatunk egy­mással szemben. Fellép Ke­ith Smith, azaz Mr. Hefty Jazz világhírű trombitás. Franciaországból érkezik a Sac a Pulses Európa szerte ismert együttes. Jazz meló­diák, feledésbe merült dalla­mok mellett saját szerzemé­nyeik is felhangzanak. Kü­lönlegességük, hogy az e műfajban megszokott angol helyett, franciául szólalnak meg az énekes számokban. A Cotton Club Singers is meghívást kapott. Bóbis László a húszas-negyvenes évek táncainak, a jazznek, a bluesnak és a swingnek a mestere. Ezúttal Kis Másá­val és Pirovics Árpáddal szerepel. Énekelni fog Berki Tamás és Lázár Erika is. Mindent egybevetve fantasz­tikus műsor ígérkezik. Bereczky Diána Operisták a Közéleti Kávéházban • Szegedixie 98' Fergeteges műsort ígérnek Joe Murányi és Frankié Látó. (Fotó: Karnok Csaba)

Next

/
Oldalképek
Tartalom