Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-21 / 195. szám

PÉNTEK, 1998. AUG. 21. UNIVERSITAS 9 könyvespolc Régi-új tudomány Ghánai ösztöndíjas Szegeden Afrikai tradíciók Jacob Asubonteng: „Az adowa táncot mindenki ismeri, én is el tudnám járni" (Fotó: Mohos Angéla) Úttörö vállalkozásnak tekinthető az a tankönyvjellegű kiadvány, amely az előző év végén Pécsett jelent meg Európa politikai földrajza címmel. Ebben a témában ugyanis utoljára a negyvenes években írtak magyar nyelvű egyetemi jegyzetet. A most kiadott könyv első része egy olyan sorozatnak, amely, a tervek szerint, minden kontinenst felvonultat, és amelyben nemcsak pécsi, hanem szegedi szerzők is közreműködnek. A politikai földrajzi kutatások nem előzmény nélküliek Pécsett. Már a két világháború közötti időszakban is foglalkoztak ilyen kérdésekkel. A tudomány művelői között híres emberek említhetők, mint például gróf Teleki Pál miniszterelnök és földrajztudós. A bipoláris világ kialakulásával a politikai földrajzi kutatások, nem utolsósorban a magyar földrajztudomány képviselőinek politikai elkötelezettsége miatt szalonképtelenek lettek, a politikai földrajz pedig - a kötet szerkesztői szerint „bűnös" tudománnyá vált. A Szovjetunió összeomlása után a kelet-közép-európai térségben, így hazánkban is újból előtérbe kerültek a teriileti-politikai problémák, és a politikai földrajzi kutatások ismét teret nyertek. Igény mutatkozott arra, hogy az oktatásban is felhasználható munkák készüljenek, hiszen ebben a témában utoljára a negyvenes években írtak magyar nyelvű egyetemi jegyzetet. Ezt a hiányt pótolja a többségében pécsi szerzők által Irt tanulmányokat tartalmazó, „Európa politikai földrajza" című kötet, amelynek megjelente• Pécs (MTI) A Nemzetközi Diákcsere Hálózat (SIEN) bővítéséről és irányításának továbbfejlesztéséről tanácskozta a szervezet háromnapos pécsi közgyűlésén. Tarrósy István, a SIEN elnöke elmondta: azt tervezik, hogy a nemzetközi elnökséget tanácsadó testületté alakítják, és Pécsett létrehozzák a hálózat koordinációs központját, amely összehangolja a különféle programokat. A SIEN-t 1996-ban alapították a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem hallgatói külügyi bizottságának (EHKB) kezdeményezésére. Eddig 14 ország 28 egyetemi, illetve főiskolai diákszervezete csatlakozott a nemzetközi szervezethez, amelynek fő célja, hogy az általa kezdeményezett diákcsere-programokat beépítsék a felsőoktatási intézmények képzési rendszerébe. A Nemzetközi Diákcsere Hálózat második közgyűlését az Euroaugust elnevezésű nemzetközi kultúrhét és diákfesztivál keretében tartották. tésével újra lerakják a régi tudomány alapjait. A kiadvány egyik tanulmányát, a „Közép-Európa politikai földrajza" című részt egy szegedi történész, Miletics Péter írta, aki a munka azért is érdemel figyelmet, mert a kötetet Nagy-Britanniában is kiadják. Elmondta, hogy a politikai földrajzon belül több irányzat létezik: például a választási földrajz, az államföldrajz vagy a politikai kartográfia. Napjainkban hazánkban ezek közül a választási földrajz emelkedik ki, a geopolitikai irányzat Miletics Péter szerint még gyerekcipőben jár. A szegedi történész a könyvet az Európa-tanulmányok speciális képzésben használja, ahol „Európa geopolitikája" címmel tart előadást a hallgatóknak. A kötetet elsősorban földrajz és történelem szakos diákoknak ajánlja, de forgathatják jogászok is, mivel nemzetközi jogi vonatkozásokat is tartalmaz. A politikai földrajz összetett tudomány, a tér és a politikai rendszerek kapcsolatát vizsgálja, és sok történelmi, földrajzi, politológiai és jogi ismeretet nyújt. Ezért az „egyszerű" érdeklődő számára is érdekes problémákat vethet fel. Az „Európa politikai földrajza" egy sorozat elsó része, amely, a tervek szerint, minden kontinenst felvonultat. A következő, jövőre megjelenő kötet Ázsiáról szól, és több szegedi szerző is közreműködik az összeállításában. (Európa politikai földrajza. Szerkesztette: Pap Norbert és Tóth József. Kiadja a JPTE TTK általános társadalomföldrajzi és urbanisztikai tanszéke, valamint a JPTE TK kiadó iroda. Pécs 1997) Hegedűs Szabolcs amelynek rendezésében a házigazda EHKB mellett a nemzetközi szervezet is közreműködött. A pécsi diákfesztiválra Európa és Afrika tizenkilenc országából háromszáz egyetemista érkezett a Dunántúl legnagyobb városába. Az angol, bolgár, egyiptomi, fehérorosz, jugoszláviai, lengyel, lett, litván, olasz, orosz, osztrák, macedón, német, nigériai, portugál, román, spanyol, szlovén és magyar diákok konferencia keretében eszmecserét folytattak a drog veszélyeiről és az ellene folytatott küzdelemről. Városok, megyék, régiók, egyetemek címmel kiállításon mutatták be a résztvevő országokat és a nemzetközi kapcsolataikat. A fesztivál vendégei előadóesteket is tartottak hazájuk kultúrájáról, amelynek legszemléletesebb értékeit fotókiállításon is bemutatták. A résztvevőket több folklórest, filmvetítés, vetélkedő, koncert és parti várta. A pécsi diákhét vendégei a Budapesten akkreditált külföldi diplomáciai és kulturális képviseletek tagjaival is találkoztak. Jacob Asubonteng, ghánai egyetemista a Fizikus Hallgatók Nemzetközi Szervezetének ösztöndíjával érkezett Szegedre. A végzős afrikai hallgató két hónapot tölt a szegedi egyetemen; az őszi szemesztert már otthon kezdi el. • Hogyan vezetett az útja Magyarországra? - Azon a ghánai egyetemen, amelyre járok, több különböző klub, társaság létezik, amelyek külföldi ösztöndíjakat ajánlanak a diákoknak. Még a szemeszter alatt meghirdetik a pályázatokat különböző témákban. Fizikushallgató vagyok, és a fizikai ösztöndíj Magyarországra szólt. Én nem országot választottam, hanem kutatási területet, amely megfelelt az otthon folytatott tanulmányaimnak. • Miről szól ez a kutatás? - A lényeg az, hogy a vizsgálatok során lézersugarat vezetünk át egy fotoakusztikai szerkezeten, majd mindezt különféle gázokba helyezzük. A fény törési tulajdonságait figyeljük meg a megváltozott körülmények között. • Mi kell ahhoz, hogy Ghánában valaki egyetemista legyen? • Munkatársunktól Mondják, Amerika a lehetőségek hazája. Azt is mondják, a magyarok mindenütt a világon megállják a helyüket. Egy szegedi leány, Zöllei Lilla példája bizonyítja: mindkét állítás igaz. A Deák Gimnázium egykori növendéke egy Massachusetts-i egyetemen jó néhány kitüntetést, ösztöndíjat, jó tanuló jó sportoló díjat elnyert harmadéves korára. Zöllei Lilla nemcsak 190 centiméteres magasságával emelkedik ki kortársai közül. A szegedi születésű, Deák Gimnáziumban érettségizett leány huszonéves korára bizonyította kiváló képességeit a matematika, a - Ghánában éppen most változott meg az oktatási rendszer: az állam a korábbi hét helyett három évre csökkentette a középiskolai oktatást. Mindeddig bizonytalan volt, hogy az ember mikorra végzi el: volt, aki csak huszonöt éves korára jutott el a vizsgákig. A középiskola elsó három évében mindenki azonos anyagot tanult, a negyedik évtől már szakosodni lehetett. Egykor a középiskola után egy évig az államnak kellett dolgozni. Állampolgári szolgálatnak nevezték, de e nélkül nem lehetett egyetemre menni. Ma már a három év elvégzése és a vizsgák után azonnal el lehet kezdeni az egyetemet. Ha nem sikerül bejutni az egyetemre lehet ugyan munkát találni, de ezzel nem sokan elégednek meg. Ha nem végzel egyetemet, kis ember maradsz. Afrikában a középiskolák szintje nagyon alacsony, ezután a három év után még nem sokat tudnak az emberek. Középiskolai végzettséggel egyetlen cég vagy vállalat sem keres munkatársat. Az egyetem jellegétől függ, hogy hány évig tart a képzés. • Milyen tervei vannak az egyetem után? - Az egyetemi rendszer Ghánában egészen más: fizika, a számítástechnika, a kosárlabda és az atlétika terén. Jelenleg a massachusettsi Mount Holyoke Főiskola harmadéves hallgatója. Iskolájától nemrég kaptuk az értesítést, hogy kiváló tanulmányaiért megkapta az intézmény „Sarah Williston" ösztöndíját, valamint a , Jó tanuló - jó sportoló" kitüntetés amerikai megfelelőjét. - Lilla általános iskolában megyei fizikaversenyt nyert, matematikából pedig bejutott az országos döntőbe - mondja a jelenleg is a tengerentúlon tartózkodó Lilla helyett édesapja, Zöllei István. A Deák Gimnázium csereprogramja keretében harmadik osztályos korában egy fél évet járt iskolába Amerikában. Ekkor kezdett négy év után baccalaureus fokozatot kapnak, de a magasabb doktori fokozatért még két évig kell tanulni. A Phd-tanulmányokat csak ezzel a doktori diplomával lehet elkezdeni. Én viszont már unom az egyetemet, nem hiszem, hogy még két évet elvégeznék a doktoriért. • Hogy érzi magát Szegeden? - A város nagyon szép, bár én még nem sokat láttam belőle. Ami furcsa, hogy az utcán sétálva megnéznek az emberek. Mintha most látnának életükben először afrikait. Persze tudom, hogy egy fehér embert Ghánában ugyanígy megnéznének az utcán. Különben ha végzek a munkával, leginkább a kollégiumban ülök, és tévézek. Váltogatom a zenés adókat a BBC-vel. Ismerkedni elég nehéz, kevés olyan emberrel találkoztam, aki beszél angolul. • Mennyire őrzik Ghánában a hagyományokat? - Az akan törzs, amelyből származom, a törzsi táncban és fából készült szobrokban, használati tárgyakban őrzi hagyományait. A táncot mindenki ismeri, én is el tudnám járni; persze nem lenne tökéletes. Bárki megtanulhatja, egyáltalán nem nehéz. A tánc tiszteletére az el felkészülni azokra a vizsgákra, amelyek az ottani továbbtanuláshoz szükségesek. Itthon egyszerre adta be a jelentkezését a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre és néhány amerikai felsőoktatási intézménybe. A massachusettsi Mount Holyoke Főiskola nemcsak elfogadta a jelentkezését, hanem olyan ösztöndíjat ajánlott fel neki, amely a tandíj mellett a kint tartózkodás költségeit is fedezi. A Mount Holyoke Főiskolát 1837-ben alapították kizárólag nők számára. Jelenleg az Egyesült Államok legrégebbi női főiskolája. Lilla 1995-ben kezdte meg ott tanulmányait számítógép-tudomány és matematika szakon. Azóta két díjat asszonyoknak külön hajviselete van, ilyenkor vastag gyűrűket és nagy nyakláncokat viselnek, amiknek persze mind külön neve van. Manapság az adowa táncot már csak a kulturális központban és temetési szertartásokon lehet látni. • Mi az, amiben ön szerint Afrika leginkább különbözik Európától? - Ami az utcán is látható különbség, hogy Európában az emberek szabadon megmutatják magukat. A nők egészen rövid szoknyákat is viselnek. Afrikában ez sokáig nem volt szokás. Ott a nők földig érő ruhát hordtak és a hajukon is kendőt viseltek. Ma nagyon nehéz lenne megtartani ezeket a szabályokat, és szerintem nincs is akkora jelentőségük. Amit Afrika megőriz, az nem a nagyvárosokban van. De a vidéki kisvárosokban, falvakban megőrződött az egymás iránti tisztelet fontossága. Ott az emberek nem akarnak harcolni, békét akarnak, az életet szépnek látják, és azt vallják: csak akkor számíthatsz tiszteletre, ha te is megbecsülöd az embereket. Ez az, amit én fontosnak tartok az afrikai tradíciókban. Jenai Rita nyert matematikából, egyet angol nyelvből, és tavaly megkapta a főiskola Sarah Williston-ösztöndíját amely az évfolyam legjobb tanulóinak jár. Legutóbb, egy hónappal ezelőtt a honi ,Jó tanuló - jó sportoló" kitüntetés amerikai megfelelőjével jutalmazták. Lilla ugyanis nemcsak a tanulásban jeleskedik, hanem eredményesen kosárlabdázik és atletizál. Ezt a díjat hét amerikai női főiskola 50 ezer hallgatója közül az idén 147-en kapták meg. Az iskolai kitüntetéseken kívül Lilla az idén elnyerte a Microsoft cég egyéves ösztöndíját, valamint a GTE cég díját is. Tervezi, hogy a főiskola elvégzése után valamelyik amerikai intézményben megszerzi az egyetemi diplomát is. ^.fisa Pályázat, orvosoknak • Munkatársunktól A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Öregdiák Szövetsége pályázatot hirdet a SZOTE-n egyetemi vagy főiskolai diplomát szerzettek számára. A pályázat témakörei: 1. Gróf Klebelsberg Kunó - a szegedi egyetem felépítője, munkásságának jelentősége. 2. Szent-Györgyi Albert munkatársainak és tanítványainak szerepe az egyetem későbbi tudományos életében. A pályázatokat a SZOTE Öregdiák Szövetségének címére kell benyújtani (6701 Szeged, Pf. 479), két példányban, szeptember 18-áig. Terjedelme legfeljebb ötven oldal lehet (ábrákkal, táblázatokkal, képekkel és irodalmi hivatkozással együtt). Bővebb tájékoztatást a 455090-es telefonszámon adnak. Az első díj 30 ezer, a második 15 ezer forint. Az elbírálás eredményéről a pályázók szeptember 25-éig értesítést kapnak. A díjakat az október 1-3-a közötti Szent-Györgyinapokon adják át. Matematikusok tanácskozása • Gyula (MTI) Japántól Dél-Afrikán át Kanadáig egy sor ország, mintegy száz matematikusa vett részt a Gyulán múlt hét elejétől rendezett nemzetközi topológiai tanácskozáson. A matematikának a folytonosság általános törvényszerűségeivel foglalkozó ága, a topológia nemzetközi hírű művelői a Gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban adtak találkozót egymásnak. A Bolyai János Matematikai Társulat által szervezett ötnapos konferencián több mint félszáz előadás hangzott el a szakterület legfrissebb eredményeiről. Az előadásokat tartalmazó angol nyelvű kötetet a világ valamennyi számottevő matematikai kutatóhelyére eljuttatják. Miniszterelnöki ösztöndíj • Budapest (MTI) Miniszterelnöki ösztöndíjat adott át Orbán Viktor kormányfő a nemzetközi diákolimpiákon eredményeket elért középiskolás tanulóknak Budapesten. Az idei kémiai, matematikai és fizikai megméretésen helyezést szerzett fiatalok és felkészítő tanáraik tiszteletére rendezett ünnepségen Orbán Viktor elmondta: a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók elismerésére alapították a miniszterelnöki díjat, amihez ösztöndíj is társul. Hozzáfűzte: az oktatási tárcával együtt olyan ösztöndíjrendszer kialakítására készülnek, amely hosszabb távra is garantálja a jelentős szellemi sikerek ismétlődését. Pokorni Zoltán miniszter hangsúlyozta: az oktatási kormányzat a kiemelkedő tanulók támogatása mellett céljai közé sorolta, hogy a többi fiatalt is eljuttassa saját teljesítőképessége csúcsáig. A miniszterelnök a diákolimpiák 15 arany-, ezüst- és bronzérmesének adott át dijat, akik egy évig havonta 25, 15, valamint 10 ezer forintos összegben is részesülnek. Felkészítő tanáraikat a kormányfő, illetve az oktatási miniszter pénzjutalomban részesítette. Diákcserehálózat Szegedi" díjesö Amerikában