Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-21 / 195. szám

PÉNTEK, 1998. AUG. 21. SPORT 7 • Mit mond ma nekünk Pusztaszer? Értsenek szót a politikusok a néppel! Glatz Ferenc olyan államot szeretne a jövö évezredben, A kisgazdák sátra előtti jelenet: Gyimóthy Géza és Pancza István mely biztonságot és szociális védelmet ad az újbúzából sült kenyeret közösen fölszeletelte és szétosztotta, a polgároknak (Fotó: Enyedi Zoltán) Az ópusztaszeri program, tegnap, 20-án reggel nyolc órakor szentmisével kezdődött a község templomában, majd kilenc órakor az Erdő templomában ökumenikus istentisztelettel folytatódott. Háromnegyed tíztől térzenét adott a Szeged Városi Vasutas Fúvószenekar Mucsi Géza vezetésével. Tíz órakor, a Himnusz eléneklése után Lehmann István, Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte az ünneplő sokaságot és a vendégeket. Abban a megtiszteltetésben lehet részem, hogy tizedik éve köszönthetem önöket e helyről. a hagyománnyá nemesedett ópusztaszeri Szent Istvánünnep alkalmából - mondotta a megyei közgyűlés elnöke, majd arra emlékeztette hallgatóságát. hogy immár huszadik alkalommal rendezik meg e helyen államalapító királyunk ünnepét. Glatz Ferenc, az MTA elnöke ünnepi beszédében úgy szólt múltunkról, hogy abban népünk éltető gyökereire mutatott rá. Az ünnep akkor értékes, ha mond valamit - kezdte beszédét a szónok, majd így folytatta: Nekem, mint tanárembernek, mint a világban rohangáló értelmiséginek mit mond Pusztaszer és István király ünnepe? Olyan időket élünk az ezredfordulón, hogy az együttgondolkodás és a társadalom jövőjéről való gondolkodás sokkal fontosabb mint bizonyos receptek idehozása - most bíyugatról - és annak másolása. Igaz-e, hogy Árpád itt tartotta az első országos gyűlést? Nem tudjuk. Egy biztos, amikor 1200 körül ezt a hagyományt lejegyezték, mintegy háromszáz évvel a honfoglalás után, élt a magyar politikai vezető réteg gondolkodásában az az igény, hogy a politikai vezetésnek meg kell nyernie és együttgondolkodásra kell bírnia a politikaformáló köznépet.. Ma is vezérlő elve az európai politikának, hogy tudunk-e olyan politikusokat választani, akik megosztják velünk - az ország politizáló közösségével - gondolataikat és terveiket? Az elmúlt tíz évben Magyarországon négy kormányzati váltás történt.. Mutassanak olyan társadalmat, mely ezt kibíija! Magyarország a konszolidáció útjára fog most már lépni, mondotta Glatz Ferenc, s feltette a költői kérdést: nem első számú föltétele ennek az, hogy a politikai vezetés, a választók, a nép együtt gondolkodjanak? Kiszámíthatóság, megbízhatóság, hitelesség ez az, amit elvár a politizáló emberek tömege. Én is, mint polgár, tanár, tisztviselő ezt várom a politikai elittől. A továbbiakban arról beszélt a szónok, hogy a hagyományt nem szabad szembeállítani a modernizációval. A tizedik században új eszmevilágot tett magáévá a magyarság, a kereszténységet, de ebbe a kultúrába felszívódott a magyarság több évszázados hagyományrendszere is, melyet a honfoglaló törzsek magukkal hoztak. Például a türelmességet más etnikumok és vallások iránt. Ez más gyakorlat mint a francia vagy angolszász. S erre büszke vagyok, mondotta Glatz Ferenc. Ezután a föld szeretetéről és hagyománymegtartó erejéről, a magyar föld megóvásáról szólt, majd egy olyan államról, mely a közösség megtartója. Úgy vélem, mondta az MTA elnöke, a mai államnak gondoskodnia kell a polgárról, a közbiztonságról, s a magyar nyelvi kultúra megmaradásáról, határok nélkül. Mi lesz velünk, kis nemzetekkel? Az anyanyelv rászorul az állam támogatására. Miként az elszegényedők is! Az értelmiség és a politikusok közös felelősségét hangsúlyozva fejezte be beszédét Glatz Ferenc. Ezután Lehmann István átadta a megyei Alkotói Díjat Pitti Katalin operaénekesnek. dr. Juhász Antal egyetemi tanárnak. Sipos Mihály zöldségtermesztőnek, dr. Tóth Ferenc nyugalmazott makói múzeumigazgatónak, a Makói Művésztelepnek (átvette: Jámborné Balogh Tünde) és a Weiner Kamarazenekarnak (átvette: Weininger Richárd). Amikor Szent Istvánra gondolunk, mondta Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke zárszavában, akkor elsősorban Jézus követésére kell gondolnunk. Szerinte a kereszténység jóvoltából él e nemzet, ez köt össze bennünket. Majd Máté evangéliumából idézte a magvetőről szóló példabeszédet. Ennek summája: a jó földbe hullott mag jó termést hoz. Említést tett arról, hogy a Parlament vadásztermében látható öt gyönyörű vár, de ebből csak a visegrádi található magyar földön. Majd Deákra, a haza bölcsére hivatkozva említette: nem szabad lemondani a nemzetnek arról, amit erőszakkal vettek el tőle. Végül elénekelte a Krasznahorka büszke vára kezdetű régi dalt. Az ünnepséget a Szózat hangjai zárták. A sokaságot gazdag műsor várta, láthatták a veterán autókat is, elvegyülhettek a vásári forgatagban, a pártok sátrainál kenyérrel és újsággal kínálták őket. Délben a megyei közgyűlés elnöke fogadást adott a kitüntetettek és a vendégek tiszteletére, s ekkor köszöntötte a Temes megye küldöttségét vezető Viorel Coifánt és az Újvidékről és máshonnan jött kedves vendégeket és a kitüntetetteket. „Válaszul" Pitti Katalin elénekelte az Ave Mariát. Bálint Gyula György Sorrendben a harmadik Szeri (Pusztai) Expo kezdődött meg a Dél-alföldi Média Kft. szervezésében augusztus 19én, szerdán, az ópusztaszeri emlékpark közvetlen közelében. A korábbiaknál rendezettebb és látványosabb kiállítás kezdi megtalálni a profilját, s már most készül az ezredfordulóra, amikor majd több ágazatban európai rangú rendezvényeknek adhat helyet. A Szeri Expo augusztus 23-ig tart nyitva. Nemcsak a kiállításra és rendezvényeire, hanem az ünnepi szónokokra is kíváncsiak voltak azok az érdeklődők. akik szerdán már a kora reggeli órákban elfoglalták a legjobb helyeket a Szeri Expo színpada előtt. Az idősebbek a kánikulai melegben esernyőt tartottak a fejük fölé, akik az álldogálás mellett döntöttek, inkább árnyékot kerestek. A megnyitóra a kiállítókon kívül a térség országgyűlési képviselői, polgármesterei, egyházi méltóságai éppúgy eljöttek, mint a gazdasági kamarák és érdekképviseletek vezetői. A Szeri Expo és népünnepély arra jó példa, hogyan lehet saját erőből, minden állami támogatás nélkül, a szó szoros értelmében a nulláról építkezve létrehozni egy ilyen nívós kiállítást - fogalmazta meg köszöntőjében az elismerést Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az expo a kamadíjasok, a fegyveres testületek dolgozói is. Az állattenyésztőknek pedig a jövőben majd csak az állat árából kell a tőkét visszafizetniük, de az összes járulékos költséget a tárca állja. A hasított sertéseket is a közvetítő kereskedők kiiktatásával juttatjuk el a kórházaknak - jelentette ki a miniszter. Külön hangsúlyozta: míg 42 éven át csak a kenyér árának „módosulásáról" lehetett hallani, a Budai Hengermalomban most először sikerült a liszt árát 20 százalékkal csökkenteni és ezzel 400 pékségben 10 százalékkal lett alacsonyabb a kenyér ára. Befejezésül a miniszter kijelentette: az európaiság az európai életfeltételek megteremtését jelenti, és nem a magyar termőföld eladását. Ezt követően címeravató beszédet tartott Borbély Lajos Hegyeshalom, Fazekas Sándor Karcag, Szalay István Szeged, Tittmann János Dorog és Tóth Imre Sarkad polgármestere. Az emlékműsor az Ópusztaszeri Általános Iskola tanulóit dicsérte, szavalatokat Dálnoky Zsóka színművész mondott. Hálaadó imát Gyulay Endre megyés püspök, a Római Katolikus Püspöki Kar alelnöke celebrált. A Szeri Expo első napján falu-település fórumot is rendeztek a délutáni órákban. Majd a Szeri Falu alapkövét helyezte el Nóvák István, Szeged főépítésze és Fejes Ernő, a Tisza Tégla Rt. vezérigazgatója. Fekete Klára • Szeri Expo - harmadszorra Az ezredfordulóra „falu" épül a pusztán rák találkozóhelye évről évre, azoké a kamaráké, amelyek számára fontos a vidékfejlesztés. Az MKIK elnöke reményét fejezte ki, hogy az ezredfordulóra felépül a tervezett magyar emlékfalu is a szeri pusztán. A megnyitó beszédet Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tartotta azt követően, hogy koszorút helyezett el a Megmaradás Falánál. A miniszter hangsúlyozta: Szent István életútja és az előttünk álló feladatok között sok a hasonlóság. S hogy a következő évezredben milyen helyet foglalunk el Európa mértani középpontjában, az azon múlik, a jövőnk érdekében mit tudunk tenni. A mezőgazdaság olyan kincs a magyarság lehetőségeiben, amelyet meg kell becsülnünk és úgy kell kamatoztatnunk, hogy a termelők is tisztességes életfeltételeket teremthessenek önmaguk számára. Ez pedig csak állami segítséggel oldható meg. A jövő a régióban való gondolkodást jelenti, úgy, hogy a hagyományos megyerendszert is fenntarthassuk - mutatott rá Torgyán. A jövő természetesen a határokon túlmutató gondolkodást jelenti, és ebben a régiók segíthetnek, amelyek nem ismernek országhatárokat. A vidékfejlesztésnek olyan meghatározó fontosságot kell kapnia Magyarország jövőjében, amely eltünteti az ország több részre szakadtságát, felzárkóztatja a hátrányos helyzetű térségeket - aminek érdekében „új keresztes hadjáratot" lehet indítani. Ebben a folyamatban feladat, hogy ne csak a mezőgazdaságot, hanem a feldolgozóipart is együttesen fejlesszük, megvalósítva a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti egyensúlyt. Ami értékünk van, attól nem szabad félnünk, ezért elfogadhatatlan, hogy különböző válságokról beszélnek az országban. Ezeket nem ügy kell felfognunk, hogy válságok, - mondta Torgyán József -, hanem Isten áldásai közé tartoznak, amelyekkel viszont élni kell tudni, visszaszerezve például a magyar búza egykori hírnevét. A jövő évi jó búzatermés érdekében a tárca intézkedett: a termelők két mázsa búza ellenében egy mázsa fémzárolt vetőmaghoz juthatnak. A többit - az érték egyharmadát - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium álljaA tárca nem ijedt meg attól sem, hogy több tejet termelünk, iskolatej-akció indul, amit majd követnie kell egy péksütemény-akciónak is. A gyerekek mellett segítséget kaphatnak a nyugSzeri puszta. Kiállítás és népünnepély egyszerre. (Fotó: Enyedt Zoltán)