Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-03 / 180. szám

HÉTFŐ, 1998. AUG. 3. GAZDASÁG 7 • A Cenzor Értékpapír Rt. jelenti az értékpapírpiacokról Matáv-boom Az átlagosnál magasabb forgalom jellemezkedési napjait, a piac vezető részvényeinek te a Budapesti Érték- vegyes szereplése meltőzsde elmúlt heti keres - lett. Értékpapír Forgalom Előző heti Heti Változás milliárd Ft záróár záróár % Matáv 23,04 1339 1382 3,21 TVK 7,9 4190 3935 -6,09 Mol 20,4 6495 6595 1,54 Démász 1,67 17 500 17 800 1,71 Richter 6,03 17 795 17 690 -0,59 Borsodchem 3,21 7060 7300 3,4 OTP 5,87 12 250 11 705 ^4,45 Graboplast 1,67 5025 5200 3,48 Rába 1,07 •3040 3040 Pick 0.71 13 350 13 100 -1,87 Égis 1,93 8000 8070 0,88 BUX 8254,49 8215,26 -0,48 Az abszolút győztes Matáv- bár a hét végére kissé visszaesett - az utolsó két napon elérte, majd túl is lépte az 1400 forintos határt. Az OTP részvénye egy 80 darabos kötéssel az elmúlt héten újabb történelmi rekordot döntött, ami így 12 ezer 435 forint lett. A napvilágot látott gyenge, féléves jelentések jelentős árfolyamveszteséget okoztak a BÁV és a NAB1 papírjainak. A várakozásoknál kissé jobb eredmény hatására stabilizálódott a hét elején gyengélkedő Richter. A jó hírek hatására tovább emelkedett a Borsodchem árfolyama, amely az utóbbi egy hónapban közel 20 százalék növekedést könyvelhetett el. Elemzések szerint az év hátralévő részében is kedvező körülmények segíthetik a cég működését. A pesszimista várakozások immár a szokásos módon a mélybe taszították a TVK részvényének árfolyamát. A hét közepén nyilvánosságra került elemzői találgatások enyhe eladási hullámot gerjesztettek, melynek hatására a vegyipari cég papírja a 4000 forintos határ alá került, sőt a londoni SEAQ szekcióban péntek délutánra 17,8 dollár, azaz 3850 forint körüli záróárat produkált. A hazai kereskedésben leginkább a határidős ügyletek bánták a negatív hangulatot, a decemberi elszámolóár egy hét alatt a promtértéknél nagyobb mértékben, több mint 300 pontos veszteséggel 4150 forintos szinten zárt. Az ideges hangulat nem biztos, hogy indokolt, a feltételezések szerinti gyengébb második negyedévvel is tartható az év végére jósolt 17 milliárd forint feletti eredmény, ráadásul a cég New York-i tőzsdei bevezetés előtt áll, s rendelkezik még egy közel 11 százalékos, saját részvényekből álló csomaggal, melynek esetleges értékesítése rendkívüli eredményként igen megemelheti a mutatókat. A kárpótlási jegy - miután az új kormány elvetette a felhasználással kapcsolatos terveket - folytatta mélyrepülését alacsony forgalom és 690-700 forintos árfolyam mellett. A nemzetközi helyzet „fokozódik", az irányadó Dow Jones index és a londoni FTSE-100 index - egyaránt közel 100 pontos veszteséget elkönyvelve - 8883, illetve 5837 ponton zárt a hét végén. Az amerikai index utóbbi két hét alatti 5 százalékos esése talán meggyőzi Alan Greenspant, hogy a FED beavatkozása nélkül is kialakulhatnak az „egészséges" tőzsdei árfolyamok, s némi szintentartás után fordulhat a trend, remények szerint lökést adva az európai - köztük a budapesti - tőzsdéknek is. Simády Béla „Befektetni pedig szükséges... - ...mozgásban a Cenzor." CENZOR ÉRTÉKPAPÍR Rt. SZEGED Közraktárban 44 ezer tonna búza • Budapest (MTI) A szombat reggeli összesítés szerint előző estig összesen 44 ezer 758 tonna búzát vásároltak fel a termelőktől, amiből csaknem 37 ezer tonnát a kistermelók szállítottak a raktárakba - közölte a Concordia Rt. budapesti aratásügyelete. Az 50 tonna alatti búzamennyiséget felajánló termelők az intervenciós állami felvásárlás keretében 36.987 tonna étkezési, eurominőségű és takarmánybúzát tároltak be péntek estig. A beadott igények alapján összesen 178,2 ezer tonna búza várható a kistermelőktől (a 20,8 hektárnál kisebb vetésterülettel rendelkezőket sorolják ide); e mennyiséget teljes egészében a Concordia vásárolja fel. Az 50 tonna feletti kvótára jogosultak garantált áron történő állami felvásárlása keretében eddig 7.771 tonna étkezési búza érkezett a raktárakba. Erre a célra országosan 685,2 ezer tonnás raktárteret alakítottak ki. A Concordia Rt. arra számít, hogy a garantált áras felvásárlás keretében mintegy 6,5 milliárd forintot fizetnek ki. Ezen belül a kistermelői búza felvásárlására mintegy 3-3,5 milliárd forint jut abban az esetben, ha a teljes felajánlott mennyiséget beszállítják a raktárakba. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium adatai szerint az idén 1,77 millió hektáron vetettek kalászosokat, amiből az őszi búza 1,16 millió hektárt tesz ki. A becslések szerint az idén 7 millió tonna kalászosgabona terem, ezen belül 4-4,5 millió tonna búzát takaríthatnak be a termelők. • Versenyben a kerítésszaggató pékek? Amikor „fekete" a fehér kenyér. Tisza Kenyér: tiszta viszonyok egy piszkos versenyben? (Fotó: Tésik Attila) Ki gondolná, hogy a fehér kenyér is lehet fekete! Pedig így van. Ma több mint 60 kisebb-nagyobb pékség és sütöde ontja a mindennapit Csongrád megyében, ám a verseny hírből sem teljesen tisztességes. A kicsik ugyanis számla nélkül vehetik a lisztet, abból a gabonából, amiről szintén nem született papír, majd mindenféle adó nélkül tovább adják a kereskedőknek. Kenyérügyben - úgy tűnik óriási lett a káosz és egyre öldöklőbb a verseny. A nagy kenyérgyártó társaságok, ahol mindent le kell könyvelni, így aligha tudnak lépést tartani a versenyben. Egyesek szerint ma a kenyér több mint egyharmada feketén kerül forgalomba. Nem véletlen, hogy a kenyér ma már olyan termék, ahol óriásiak az árkülönbségek. Ugyanannak a fehér kenyérnek kilójáért 76 forinttól 145-ig kérnek a kereskedők. Márpedig a kétszeres árkülönbséget semmi sem indokolja, egyszerű közgazdasági nonszensz. Az egyik persze valójában „fekete", hiszen semmilyen közterhet nem látott sem a pék, sem a kenyér, sem a vásárló. - Kilencven után elszabadult a pokol - mondja Kelcz Vince, a Tisza Kenyér Sütőipari Részvénytársaság vezérigazgatója. - Két nagy cég helyett pillanatok alatt hatvan pékség nőtt ki a földből. A verseny még nem lenne baj, ha azonosak lennének a feltételek. Furcsa üzlet a kenyérpiac. Egy biztos, a lisztből készült eledelnek állandó és biztos a piaca, még akkor is, ha a statisztikák szerint húsz-huszonöt százalékkal csökkent kenyérevő kedvünk. Ma az átlag magyar napi 30 dekát fogyaszt. 9 Milyen piaca van ma a kenyérnek? - Olyan versenyben kell talpon maradnunk, ahol fordítva működik minden. Más termékeknél először piackutatást végeznek, nálunk azonban ellenkezőleg, mindenki azt igyekszik eladni, amije éppen van. Olyan falusi pékkel is találkoztunk már, akit a köznyelv egyszerűen csak .Jcerítésszaggatónak" hív. Az ott lakók kiakasztják a szatyrot a palánkra, benne a pénz, amit azután kenyérre cserél a mester. A fogyasztás csökkenésében a szakemberek szerint egyértelműen a magas árak játszanak szerepet. Ráadásul a „feketén" beszerzett liszt minősége is hagy olykor kívánnivalót maga után. A piac viszont rendkívül árérzékeny. Mindenképpen elgondolkodtató, hogyan lesz az alig negyven forintos lisztből 140 forintos kenyér? - Egy kiló kenyérhez 75 deka lisztet használunk, de nem ez drágítja meg igazán a veknit, hanem az energiaárak és a szállítási költség. Egy kenyér eljuttatása a boltokba 10 forintunkba is belekerül. • A búza-túltermelési válság leviheti az árakat? - Szerintem nem. Inkább azt eredményezi majd, hogy az idén nem megy feljebb a kenyér ára, hiszen közben az energiaárak emelkednek, s így a kettő kiegyenlíti egymást. • Lesz-e megfelelő minőségű kenyerünk? - Gabona bőven termett, de hogy milyen lesz a minősége, azt ma még nehéz lenne megjósolni. A Tisza Kenyér ebből a szempontból jó helyzetben van, mert évek óta saját magunknak termeltetünk búzát, így tudjuk tartani az állandó jó minőséget. De a versenyben maradáshoz még ez sem elég. Folyamatosan újabb és újabb termékekkel kell megjelenni a piacon ahhoz, hogy a vevők kegyeikbe fogadjanak egy sütőipari céget. A „úszások" most több olyan ötlettel igyekeznek előrukkolni, amelyek előállításuk miatt drágábbak ugyan, de béltartalmukban vevőcsalogatók. - Most a hátrányunkból igyekszünk előnyt kovácsolni! A technológiánk ugyanis nem a legkorszerűbb. A hagyományos kovászolt kenyeret szeretnénk hamarosan bevezetni a piacra. Bár rendkívül munkaigényes termékről van szó, ám a kész kenyér élvezeti értéke is magas. A Tisza Kenyér Rt. egyébként évi 5 ezer tonna kenyeret és közel 15 millió darab pékárut állít elő hat üzemében. Elsősorban Hódmezővásárhelyen, Csongrádon és Szentesen „erős" a jelenlétük, ma a megyei piac húsz százalékát uralják. Mivel az igazi haszon a kiskereskedelemben csapódik le, komoly nyereségből mégsem beszélhetnek a kenyérgyárakban. • Mi lehet az öldöklő verseny vége? - Egy biztos, a fogyasztó hosszú távon véletlenül sem járhat rosszul. Úgy gondolom, azok tudnak majd talpon maradni, akik a legjobban képesek küzdeni a túlélésért, vagyis jó áron, jó minőségű terméket állítanak elő. Hiszek abban is, hogy hamarosan eljön az a korszak, amikor nem kell a feketén termelőkkel ringbe szállnunk. A gazdaságot ugyanis előbb-utóbb rendbe kell szedni. Mi most több nagy áruházlánc beszállítói lettünk, ebben látjuk az igazi jövőt. Rafai Gábor A kábelgyári tekercselő lehetőségei A sokkhatás elmúlt A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ szegedi kirendeltségének munkatársai sem nézik tétlenül, hogy a Szegedi Kábelgyárban egyszerre 130 dolgozó elbocsátását tervezik. A cégnél munkábahelyezést elősegítő bizottság megalakulásánál (MEB) bábáskodtak, valamint a jövőben az úgynevezett gondoskodó típusú létszámleépítés elnevezésű amerikai „csodafegyvert" is bevetik. A Szegedi Kábelgyár július 20-án értesttette a Csongrád Megyei Munkaügyi Központot arról, hogy 130 fő leépítését tervezik. A levelet Kánitz Zoltán, az MKM Rt. Kisteleki Kábelgyár igazgatója (a szegediek főnöke) írta alá. A központ munkatársai már július 21-én időpontot egyeztettek a kábelgyáriakkal, s azon nyomban a munkába lendültek a helyszínen. A kérdés: hogyan tovább, hol tud majd elhelyezkedni a speciálisan kábelgyári feladatokra kiképzett, ráadásul 20-30 éve ott dolgozó ember. - A gyárban azt tapasztaltuk - mondta Kószó Éva képzési osztályvezető -, hogy a Siemens a lehetőségekhez képest mindent megtesz. Az emberek magasabb végkielégítést kapnak, mint amennyit a Munka Törvénykönyve előír, a felmondás teljes időtartamára felmentik őket a munka alól, valamint anyagilag is segítik a munkábahelyezést elősegítő bizottság (MEB) megalakítását. A MEB különben július 22-én megalakult. Tagjai: a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői, a szakszervezet és az üzemi tanács vezetője, külső szakértőként pedig munkaügyi központ két munkatársa. Mivel nagyobb létszámról van szó, a központ külön „kirendeltséget" hoz létre a kábelgyárban, azért, hogy a dolgozókat megkímélje egy pszichés traumától: bejárni időről időre a „munkaközvetítőbe". A kábelgyáriak jelenleg a szabadságukat töltik. Az elbocsátásukról szóló előzetes értesítést is csak augusztus 1jén postázzák számukra, a felmondási idő pedig ezt követően 30 nap múlva kezdődik meg. - A leendő munkanélküliek előreláthatóan csak a jövő év első hónapjaiban „zúdulnak rá" Szeged munkaerőpiacára, addigra válnak belőlük klasszikus értelemben vett munkanélküliek, ám az új helyzetre nem árt időben felkészülni - folytatta Kószó Éva. - Ami miatt nehezen találnak majd munkát, az az életkoruk. A 30 év alattiak mindössze 15-en, az 50 éven felüliek viszont 30-an, 40 és 50 között 50-en vannak. Persze, ezek nem pontos számok, hiszen 30-40 ember mindaddig ott marad a kábelgyárban, amíg a meglévő készleteket el nem adják, s amíg az épületeket, a gépeket óvni, őrizni kell. Már most látható, hogy az utcára kerülő emberek nem igazán vállalkozó típusúak, hiszen évtizedeket dolgoztak egy munkahelyen. Törzsgárdatagok. Szegeden nem első ízben alakul meg az úgynevezett MEB, amelyet akkor lehet létrehozni, ha tömeges az elbocsátás, a létszám 10 százalékát meghaladja. Hasonló bizottságokat alapítottak már a Szegedi Nyomdában, a Mol Rt. bányászati üzemében, a Tisza Füszértnél, a csongrádi Tisza Bútoripari Rt.-nél, a Szegedi Műszaki Dandárnál és a Damjanich János Honvéd Gimnáziumban. Ezeken a munkahelyeken 1997-ben 660 embertől vált meg a munkaadó, s közülük közel 400-nak sikerült elhelyezkednie. A MEB közel 1 millió forintos anyagi támogatást is kérhet a munkaügyi központtól. Az összeg felhasználható kiadványok készítésére, az iroda fenntartására, a telefonszámla kifizetésére, a jogi tanácsadásra és az állások felkutatására. A MEB megalakítása része az úgynevezett gyors reagálás, avagy a gondoskodó típusú létszámleépítés elnevezésű, Amerikából importált programnak. Szép, szép, ám gyógyír-e azokra a sebekre, amiket az elbocsátandó dolgozók kapnak? - merül föl az emberben a kérdés. - A program lényege kaptam a választ a szakembertől hogy nem várjuk meg a „helyzet" kialakulását, hanem elébe megyünk. A cél az, hogy minél kevesebb konfliktust okozzon az embereknek az elbocsátás, s minél kevesebb jogvitával járjon. A céget is másképp (téli meg a közvélemény. Szerkesztőségünket nemrégiben megkereste László Gézáné, aki 31 év után a tavaszi létszámleépítéssel volt kénytelen távozni a kábelgyárból. Jogosan vetette föl: miért nem foglalkoznak azzal a 90 emberrel is, akiket áprilisban bocsátottak el? A munkaügyi központ válasza az, hogy hamarosan őket is levélben keresik meg, a MEB nyújtotta lehetőségek tehát rájuk is érvényesek. A régebbi „áldozatoknak" is segítenek munkát találni. Fekete Klára