Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-15 / 191. szám

• Fenyő-gyilkosság Önként jelentkező • Budapest (MTI) Napokon belül önként jelentkezik a Központi Bűnüldözési Igazgatóságnál (KBI) Acifi Nijazi koszovói albán férfi, akit Fenyő János médiavállalkozó februárban történt megyilkolásával gyanúsítanak közölte védőügyvédje pénteken. Kamarás Gábor elmondta, hogy védence teljesen ártatlannak vallja magát és csak hosszas alkudozás és bizonyos feltételek mellett vállalta, hogy átlépi a magyar határt. A KBI garantálta Acifi Nijazinak, hogy 30-napos előzetes letartóztatása után amennyiben a szakértői vizsgálatok bebizonyítják: nem ő követte el a merényletet - kiengedik. Az ügyvéd elmondta, hogy közte és a KBI között az egyeztetések körülbelül két hete kezdődtek el. Fenyő Jánost, a VICO sajtóbiradalom vezetőjét idén február 11-én ölték meg több lövéssel a II. kerület, Margit utcában. Az ügyben több szálon nyomozó KBI áprilisban bejelentette, hogy még március közepén állampolgári bejelentés alapján megtalálták azt a GAM-988 forgalmi rendszámú Mitsubishi Láncért, amelyből valószínűleg a merénylő szállt ki a gyilkosságot megelőzően. A helyszín közelében megtalálták a gyilkos ájtal használt sapkát, benne hajszálakkal, valamint a fegyvert - egy Agram-2000 tipusú hangtompítós géppisztolyt - amelyen a nyomozók nem találtak ujjlenyomatot. A KBI március 21-én tartott sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a szervezet egy koszovói albán férfit, Acifi Nijazit, valamint két társát gyanúsítja a bűncselekmény elkövetésével. Az ügyben egyébként többször felmerült S. Mead koszovói albán férfi neve is - akit a KBI soha nem hozott összefüggésbe a gyilkossággal. • A rendőrség senkinek sem adhat előzetes garanciát a fogvatartás időtartamára, mivel az a bíróság hatásköre közölte pénteken az ORFK szóvivője. Garamvölgyi László közölte: Acifi Nijazi elfogató parancs hatálya alatt áll, és amennyiben elfogják, úgy vele szemben a büntetőeljárási törvény szabályai szerint kell eljárni. Tűz az áruházban • Pécs (MTI) Tűz pusztított pénteken délelőtt a pécsi Fema bevásárló központban. A város déli peremén álló kétszintes nagyáruházat szerencsére nem érték el a lángok, de a vele egybeépített kupola alatt, illetve az ahhoz csatlakozó passzázson mintegy hatszáz négyzetméteres alapterületen több üzlet is kiégett. A pécsiek mellett, a komlói, a siklósi és a szigetvári tűzoltók is résztvettek a lángok megfékezésében. A hat tűzoltfecskendő munkáját egy emelőkosaras, egy létrás és egy vízszállítójármű is segítette. A tűzoltókat 8 óra 20 perckor riasztották a Fema bevásárló központhoz. A feltámadt észak-keleti szél a tüzet az áruház középpontja felé sodorta, de a tűzoltóknak sikerült megakadályozniuk, hogy a kétszintes épület lángba boruljon. Az anyagi kár jelentős. t feltárják az első magyar egyetemet Megőrizte a robbantás omladéka t Pécs (MTI) Az államalapítás millenniumára, 2000. szeptemberére bemutatható állapotba kerülhet Pécsett az 1367-ben alapított első magyar egyetem. ha a feltárására és helyreállítására szánt pénzforrások folyósítása nem akadozjk _ adták a tájékoztatást az ásatás vezetői. Sándor Mária és Gerő Győző régészek elmondták: a Millenniumi Emlékbizottság programjában és Pécs világörökség pályázatában is szereplő helyreállítás valódi kuriózum bemutatását teszi lehetővé. A néhány évtizeddel korábban alapított, de azóta átépített vagy átköltöztetett prágai, bécsi és krakkói középkori egyetemekkel szemben ugyanis a pécsit éppen a történelem viharai óvták meg eredeti állapotában az utókor számára. A hadvezér Zrínyi Miklós a török által megszállt Pécs 1664-es ostromakor aláaknáztatta az akkor már kaszárnyaként szolgáló egyetemi épületet, s a robbantás omladéka megőrizte az eredeti alapfalakat, melyeknek feltárásával rekonstruálható az első magyarországi egyetem, valamint a mellette álló Mária kápolna, ahová az alapító Vilmos püspököt is temették. Az ásatások költségeit a Középkori Egyetem Alapítvány előlegezte meg. • Augusztus 20-22.: Stefánia Part'y Karnevál a rakparton Az idén augusztus 20án immár ötödik alkalommal csalogatják a szegedieket, az érdeklődőket a Tisza partjára a Stefánia Part'y három napon át tartó színes kavalkádjára. Minden eddiginél gazdagabb programmal várják a közönséget. Számos koncert, technikai bemutató, légiparádé és tűzijáték a kínálat, amelyben valamennyi korosztály találhat kedvére valót. Kisebb jubileumnak számít az ötödik Stefánia Part'y, amelyet augusztus 20-22. között rendeznek meg Szegeden, az alsó rakparton. A program főszervezőjét Márta Irént, a Szivárvány Stúdió vezetőjét kérdeztük a részletekről. • Mitől lesz másabb az ötödik Stefánia Part'y, mint az eddigiek voltak? - Úgy gondolom, tényleg olyan a műsorkínálat, amely a családokat arra ösztönzi, hogy kijöjjenek a rendezvényre, akár mindhárom nap - válaszolta Márta Irén. Délelőtt tíztől éjfélig pörögnek az események a rakparton, ahol a gyerekek telerajzolhatják az aszfaltot. A „legek" vetélkedője látványosnak ígérkezik, miként a veterán járművek felvonulása, a katasztrófa-elhárítási bemutató, avagy az esti fáklyás felvonulás a Tiszán. • Az utcabálokon kik húzzák majd a talpalávalót? - Augusztus 20-án a Drink Panthers, másnap a Dollár Boys, 22-én pedig a PRT. De természetesen az egyéb zenei műfajok kedvelőinek szolgálunk meglepetésekkel. • Kik a Stefánia Part'y igazán nagy sztárjai? - Pénteken este a mostanában újra felfedezett Cserháti Zsuzsa énekel majd a színpadon. És ami a lényeg, tényleg énekel, nem csupán közös CD-hallgatásra várja a közönséget, mint sok előadó teszi. A másik nagy név a programban Fenyő Miklós, akinek fellépése bizonyára fergeteges rock and roll buli lesz. • Milyen egyéb programokra hívná még fel a figyelmet? - Augusztus 20-án délután véradást szervezünk, jó lenne, ha minél többen részt vennének rajta. Ami még eddig nem volt: a tűzoltóság bemutatóján lehetőség nyílik arra, hogy a nézők is bekapcsolódjanak az oltásba. A meghatározott kereteken belül. Lehet, hogy sokan vágytak arra, hogy egyszer kipróbálhassák, milyen lehet igaziból küzdeni a lángokkal. 0 Tavaly némi csalódást okozott a tűzijáték, túl rövidre sikeredett. Milyen lesz az idén? - Hosszabb, mint a tavalyi. Sajnos ez nem olcsó mulatság. Ugyanabból a pénzből lehet rövidebbet, ám látványosabbat, avagy hosszabbat, de szerényebbet tartani. Az idén 10 perces lesz és látványos. Az autósoknak jó tudniuk, hogy csütörtökön este 8 órától lezárják a belvárosi hidat, csak gyalogosokat engednek fel. Az önkormányzat két és fél millió forinttal támogatja a tűzijáték megrendezését. • Es kik álltak még a rendezvény mellé? - Többek között a Szerencsejáték Rt., amely itt tartja majd szombaton délután a hatos lottó sorsolását, és a Délmagyarország Kft. a fő támogatónk. Emellett sokan segítettek, hogy a különböző vetélkedőkön ajándékokkal kedveskedhessünk a résztvevőknek. Több százan dolgozunk azért, hogy az ötödik Stefánia Part'y jól sikerüljön. V. F. S. * tavalyi rendezvényre is ezrek voltak kíváncsiak. Felvételünk a bogártalálkozón készült. (DM-fotó) • Joe Murányi a szabadtéri színpadon Az öreg dzsessz fiatalja Joe Murányi: Annál jobban játszom, minél inkább élvezi a közönség. (Fotó: Gyenes Kálmán) A Szegedixie '98 ma esti Dóm téri előadásának sztárvendége Joe Murányi, magyar származású amerikai dzsesszklarinétos. A nemzetközi dzsesszvilág egyik legelismertebb szólistája, aki egykor öt évig játszott Louis Amstrong mellett, alábbi interjújában a dzsesszzenélésről és a dzsesszműfajokról alkotott véleményét osztja meg az olvasóval. • Joe, ön magyar vagy amerikai? - Amerikában születtem, magyar szülőktől. Apám Mezőkövesdről, anyám Sopron mellől vándorolt ki. A szüleim gyerekkoromban magyarul beszéltek hozzám, de ma, hogy magyarokkal van kapcsolatom, sokkal jobban beszélem a nyelvet, mint egész életemben. Ennek ellenére én amerikai vagyok. 0 Emlékszik még az első klarinétjára? - Huszonöt dollárba került és apám hetente egy dollár részlettel törlesztette az összeget. Tizenhárom éves voltam, amikor megkaptam. A család zenetanulásom mellé állt, azt hiszem, elsősorban anyám tolta ezt a szekeret. Mindenesetre, amikor először fújtam meg a klarinétot, olyan hangot adott, mint egy gúnár. Valósággal elszörnyedtem. Ráadásul a húgom is bosszantott vele, így aztán elhatároztam, hogy ezen a hangszeren megtanulok mesteri módon játszani. A gimnáziumban volt egy fúvószenekar, ott kezdtem először fújni. Aztán volt ott egy dzsesszklub is, ahol hetente egyszer összejöttünk lemezeket hallgatni. Egy életre beleszerettem az öreg dzsesszzenébe. 0 Kíváncsi volnék, beszállna-e egy Mozart klarinét kvintettbe? - Igen, hiszen játszottam klasszikus zenét is. Az egyetemen azt tanultam. És különben is, a barátaim tudják rólam, mennyire imádom Mozartot. Legalább ötven könyvem van róla. Egy lemezgyűjtő és -kereskedő barátom a napokban egy zsáknyi bakelitlemezzel állított be hozzám, s azzal tette le, hogy „Tessék: nagyjából Mozart". Amstrong-lemezeket már nem tudott hozni, mert azok mind megvannak nekem is. 0 Milyen fajta zene hozza lázba? - A jó zene. Nem bánom, milyen stílusa és műfaja van, csak lélek és szín legyen benne. Szeretem én a magyar népzenét, a cigányzenét és a román zenét is, de ugyanúgy szeretem Sztravinszkijt vagy Mozartot. Tudja, elmúltam már húszéves, és sokféle zenét hallottam. De a mai napig minden zene érdekel, amiben színt és életet érzek. És hát így van ez az életemben még sok egyébbel is. 0 A dzsesszzenének a kezdetek óta jó pár irányzata kialakult. Ön azt mondta, az „öreg" dzsesszt szerette meg. Úgy érti, a tradicionális irányzatok közelebb állnak a temperamentumához? - A tradicionális dzsessz révén közelebb lehet kerülni ennek az zenének a gyökereihez. Ma sok zenész inkább a dzsessz modem irányzatait választja, mert úgy érzi, hogy kifejezőbbek a mai kor számára. Hadd jegyezzek meg azonban valamit: a dixieland, a swing, a bebop, a cool-jazz, a modern dzsessz - ezek mind csak nevek. Én úgy látom, hogy Louis Amstrong 1923-ban megjelent lemeze óta a swing lett majdnem mindennek az alapja; minden dzsesszstílus passzol hozzá. Figyelje meg a dobost: a dixiezenében, sőt talán még a bebop zenében is ezt a swingritmust játszhatja. Emlékszem, Amstrong egyszer bejelentette a zenekar előtt, hogy a következő szám a Musicrat ramble lesz, mire a dobos felkiáltott, hogy „Oh, yes, dixielandet játszunk!" Amstrong pedig rászólt, hogy „Nem, te swinget dobolsz, a dixielandet majd én játszom!" • Milyen zenében látja a dixiestílus előzményét? - A dixie közvetlen előzménye a ragtime volt, amelyet általában zongorára írtak. Én úgy érzem, a ragtime szinkópás stílusa nem csak a tizenkilencedik század végi amerikai zenében, de a zongorairodalom számos művében is megtalálható. Számomra Liszt és Chopin zenéjében is volt ragtime-érzés. • Ön szerint hol és hogyan született a dzsessz? - Ki tudná pontosan megmondani?! New Jersey-ben van egy dzsesszklub, amely nemrég megünnepelte a dzsesszzene százéves születésnapját. De hát ki tudhatja ezt biztosan? 1894-1895 környékén, amikor a dzsessz megjelent, a darabokat még nem adták ki lemezen, így nem is lehet tudni, ki lehetett a dzsessz kitalálója. Én egyébként abban sem hiszek, hogy ez a szülőhely egyedül New Orleans volt. Ez inkább csak propaganda. Valahogy úgy képzelem, hogy a dzsessz, mint új divat, egyszerre több helyen üthette fel fejét az amerikai délen. Különben azt sem hiszem, hogy a dzsessz kezdeti szakaszában csak fekete zenészek játszották volna ezt a stílust. A dzsessz a déli szegény vidék zenéjeként indult, egy olyan vidéken, ahol nemcsak feketék, hanem kreolok és mexikóiak is éltek. Az ötvenes években találkoztam egy öreg fekete dobossal, aki esküdött rá, hogy a tízes években nem New Orleansban, hanem a New York melletti New Jersey-ben volt az igazi dzsesszélet. Ha hallottam volna, mesélte az öreg, hogy a vasútállomás vörös lámpákkal világított utcájában micsoda zenéket játszottak 1912-ben! Szóval, szerintem vigyázni kell, amikor a dzsessz mitikus helyeként egyedül New Orleanst jelöljük meg. 0 De miért éppen az amerikai dél volt az új stílus bölcsője? - Számomra az a legmeggyőzőbb magyarázat, hogy a század elején ezeken a helyeken számos fúvószenekar működött; elsősorban indulókat játszottak. A fehér és fekete zenekarok között az volt a különbség, hogy míg az előbbiek általában tudtak kottát olvasni, a feketék rendszerint hallás után próbálkoztak. Szerintem voltak olyan kreol zenészek, akik a fehér zenekarokba is befértek, ott megtanulták az indulókat, és elvitték a feketékhez. Akik így tanultak játszani, azok a zene egy-egy helyén elelfelejtették a helyes előadásmódot, s ekkor valószínűleg „ráztak" valamit helyette. A végén kisült, hogy van egy-egy pasi, aki remekül improvizál. Szerintem ekkor, a dzsesszel együtt született meg az előadói improvizáció. Addig a komoly zenében ez ismeretlen dolog volt. 0 Önt nem szokta előadás közben elragadni az improvizáció? - De igen. A kollégák mondják, hogy érezni lehet, amikor egy második körre is számítani lehet. Nem kell más hozzá, csak jó érzés, hogy kedve legyen az embernek improvizálni. Annál jobban játszom, minél inkább élvezi a közönség. Egészen más érzés egy olyan közönség előtt zenélni, amelyik együtt él a dzsesszel, tapsol, esetleg bekiabál muzsikusnak, mint olyan emberek előtt, akik csak hallgatnak. 0 Fel szokott készülni az improvizációkra? v - Én nem. De Amstrong például sokat készült gondolatban, s az ő improvizációi ezért tökéletesen készek és megformáltak voltak. Én nem építkezem előre: szabadabban veszem az improvizálást. Ha egy lemezfelvételen háromszor kell eljátszanom valamit, akkor könnyen lehet, hogy mindegyik különböző lesz. Éz persze elsülhet rosszul is. 0 A Dóm téren négyezer ember hallgatja majd. Hol játszott eddig a legtöbb ember előtt? - Louis Amstronggal egyszer Tunéziában lépett fel a zenekarunk egy amerikai hadibázison. Hatalmas felhajtás volt, beöltöztettek bennünket aranysujtásos ruhába (a volt feleségemnél ma is megvan), még az amerikai külügyminiszter is ott volt. Életemben nem játszottam még ekkora tömeg előtt. Amikor felálltam a színpadra, tengernyi katonát láttam magam előtt. Legalább ötvenezren voltak. Ez azért túl sok volt. A szegedi helyszínt azért szeretem, mert amellett, hogy sok néző fér be, jó hangulata van a térnek. Márpedig a dixiehez hangulat kell. Panek Sándor