Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-13 / 189. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. AUG. 13. KÖRKÉP 11 Jeges szúnyogirtó • Német lapvélemény Koszovó utón a Vajdaság? • Homokon terem a motokrossz Versenypálya Szatymaz szélén Márta Ferenc 130 ezer forintot áldozott a falu új krosszpályájára. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Bonn (MTI) „A válság Koszovóból a Vajdaságba exportálódik" címmel közölt szabadkai keltezésű cikket szerdán délkelet-európai tudósítója tollából a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Matthias Rüb emlékeztet arra, hogy az 1974-ben Tito alatt elfogadott jugoszláv alkotmány még autonómiát biztosított a Vajdaságnak és Koszovónak. Ezt mind a magyar, mind az albán kisebbség részleges kárpótlásként fogta fel annak fejében, hogy nem kaptak önálló köztársasági státust a szövetségi államban. Abban az államban, amelynek szétesése éppen a koszovói és vajdasági autonómia felszámolásával vette kezdetét 1989/90-ben. A horvátországi és a boszniai háború erősen sújtotta a vajdasági magyarokat: fokozódott a szerb nacionalista uszítás a helyi kisebbségek ellen, s egyre több szerb menekült telepedett le az északi tartományban. Ráadásul a magyar hadköteles fiataloknak is részt kellett venniük a harcokban. Annak idején mintegy 40-50 ezer magyar tagadta meg a bevonulást és szökött meg - többnyire Magyarországra. A vajdasági mintegy 300 ezres magyarság attól tart, hogy a koszovói harcok is hasonlót vetítenek előre: máris legalább 400 magyar szolgál a koszovói laktanyákban. A szerbiai parlamentben is képviselettel rendelkező Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) már többször kérte a szerb kormánytól, hogy küldje haza a Koszovóba vezényelt magyarokat. Homályos ígéreteken túl azonban eddig semmi sem történt, sőt: az utóbbi napokban újabb mozgósítási hullám érte el a Vajdaságot. A körülbelül ezer behívóparancs 60 százalékát magyarok kapták, holott a magyar lakosság aránya a tartományon belül mindössze 15 százalék. A szerb rendőrség már megkezdte a behívók átvételét megtagadók felkutatását. Utóbbiaknak a VMSZ jogi segítséget ad, miközben polgári engedetlenségre szólított fel. A VMSZ nehéz helyzetben van - állapítja meg a tekintélyes konzervatív újság tudósítója a dilemmája az, vajon felmondja-e a párbeszédet a szószegő szerb kormánnyal? A feladat egyrészt a magyar férfiak megmentése a koszovói szolgálattól. A polgári engedetlenségre szólító felhívás sok magyart arra késztethet, hogy a katonai rendőrség elől Magyarországra meneküljön. Ez viszont tovább tizedelné az amúgy is fogyatkozó vajdasági magyar kisebbséget. Szabadkán sok magyar úgy véli, a szerb hatóságok tudatosan erre a mellékhatásra számítanak. El egy megszállott fiatalember Szatymazon, Márta Ferenc a motokrossz szerelmese. Nem sajnál se pénzt, se energiát arra, hogy a faluban „motoros" élet (is) legyen, s egy új sportággal gazdagodjon a helyi egyesület. - Ez a motor a „mi gyerekünk" - mutat a kétkerekűre Ferenc élettársa hiszen kitölti az életünket. Ha Feri versenyre készül, akkor a bolt meg minden egyéb intéznivaló rám marad. Feri kedvese nem panaszkodva mondja ezt, boldog mosollyal az arcán tényként rögzíti, hogy társát szenvedélyes motorszeretetével együtt fogadja el. A fiatalember közben bemutatót tart nekünk tudományából a vadonatúj krosszpályán, aminek megszületésében neki oroszlánrésze volt. Márton Ferencre Szatymazon éppen a krosszpálya kapcsán leltünk rá. A polgármesterasszony beszélt sok egyéb mellett - a nemrégiben megrendezett falunapról, amelynek fő attrakciója a motokrosszverseny volt. Ennek szervezője pedig Márta Ferenc, aki - elhalasztván szegedi útját - a hívó telefonra perceken belül a polgármesteri hivatalba jött, és lelkesen mesélt a szatymazi motokrosszról, aminek itt még nincs „történelmi múltja", de ha Ferenc lelkesedésén és szorgalmán múlik, akkor lesz jövője. - Gyerekkoromban már motoroztam - kezdi a vallomást -, akkor még úgynevezett épített motorral próbálkoztam, mára értem el azt, hogy vettem magamnak egy jó .járgányt". A falunapi motokrosszversenyről, meg a szakosztályi tervekről beszéljen, Feri! - biztatjuk, mire elmeséli, hogy mindössze egy hónappal a falunap előtt jött az ötlet, hogy a futballpálya melletti régi lőtérből motokrosszpályát lehetne építeni, s ott versenyt kellene rendezni. A helyi vállalkozók, az önkormányzat, az önkéntes tűzoltók adták segítségüket, Márta Ferenc pedig 130 ezer forinttal, s háromheti megfeszített munkával szállt be a versenypályája építésébe. S a nagy mű időre elkészült, helyet adva a falunap rangos sporteseményének, amelyre meghívták Csongrád megye profi és amatőr versenyzőit. S lett nagy, látványos és szokatlan sportesemény a faluban, amire közel 1500-an voltak kíváncsiak, jelezvén a szervezők számára, hogy ami akkor és ott történt, arra máskor is lesz kereslet. Márta Ferenc nem gondolja, hogy nagy országos versenyeket rendeznek majd itt a szatymazi faluszélen, de abban bízhat, hogy Szatymaz néhány év múlva nemcsak a barackjáról lesz híres, hanem az évi egy-két alkalommal megrendezendő megyei motokrosszversenyeiről is. A motorvarázs ezzel a falunapi versennyel beindult Szatymazon, Ferenc elemében van, hiszen most jött el az ő ideje, amikor „megfertőzheti" a nálánál is fiatalabbakat élete szenvedélyével. A sportegyesületen belül egy motokrosszszakosztályt szeretne létrehozni, amely tervét támogatja a falu vezetése is. Addig azonban edz szorgalmasan a falu új pályáján, meg a sajátján, otthona mellett. Készül az első osztályba jutáshoz kellő megmérettetésre, s emellett dolgozik a kis boltjában is, mert mint bevallja az üzlet nyeresége a motor-szerelemre megy el, s ha nem dolgozik, nincs financiális háttér a szenvedélyhez. K. K. • Veszprém (MTI) Jéggranulátum formájában szórta le a helikopter a szúnyogirtó szert a Balaton partjára kedden Palóznak térségében. A kísérletnél jelen volt a szúnyogirtással foglalkozó tudóscsoport. Sáringer Gyula akadémikus vezetésével, s környezetvédelmi és vízügyi szakemberek is. A bemutatót a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság szervezte. Rosta Sándor, a testület elnöke elmondta, hogy a helikopteres permetezés 1976-ban kezdődött a Balatonnál, azelőtt földi irtást alkalmaztak ellenőrizhetetlen szerekkel. A biológiai szúnyogirtó szert, amely csak a szúnyoglárvákat pusztítja, de más élőlényekre veszélytelen, 1986-ban Németországból hozta be Corax Környezetvédelmi Kft. A biológiai és a vegyszeres megoldást ezután fölváltva alkalmazták, de a hatás még így sem teljes. Most újabb módszer meghonosítására készülnek, amelynek lényege, hogy a biológiai hatóanyagot jéggranulátumban helyezik el és így szórják ki a helikopterről. Azokon a területeken ugyanis, ahol a tocsogókat és vízfolyásokat sűrű növényzet fedi, a szokásos permetezéssel a szer nem juttatható célba maradéktalanul. A jégkristályban viszont igen, hiszen az nem tapad meg a leveleken, hanem a növényzet alá pereg. A jéggranulátumot speciális autóban állítják elő a helyszínen, és ebből töltik fel a helikoptert. Ahogy a sportolók a pályán, a WESTEL 900 a kommunikációban teljesíti ezt a feladatot. Mint az atléta, akinek önmagát is le kell gyó'znie a célig, a WESTEL 900 folyamatosan emeli szolgáltatásainak színvonalát, hogy ügyfelei mindig elégedettek legyenek. Büszkék vagyunk arra. hogy a 32 év után ismét Budapesten megrendezett Atlétikai Európa Bajnokság hivatalos mobil telekommunikációs szolgáltatója lehetünk. A versenyzó'k és a WESTEL 900 bebizonyítja, ha van Kapcsolat, nincs lehetetlen. Folyamatos információ az EB eredményeiről: Internet: www.westel900.hu/eb98 MegaPress 900: 06-30/800-900 GSM-távirat és időt Ha van Kapcsolat, nincs lehetetlen. A WESTEL 900 A BUDAPESTI ATLÉTIKAI EURÓPA-BAJNOKSÁG BUDAPEST '98 HIVATALOS MOBIL TELEKOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÓJA