Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-12 / 188. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. AUG. 13. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű észrevételeiket. problémáikat ezen a héten Nyilas Péter újságíró munkatársunkkal oszthatják meg. Ügyeletes kollégánk munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között várja hívásaikat a 06-20-432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat Hirdetésfelvétel 8 és 18 óra között a 0680-820-220-as zöld (ingyenes) telefonszámon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Tükröm, tükröm... Még csütörtökön történt, hogy a Lengyel utca 5. szám előtt egy tehertaxis kocsijával „letépte" egy bordó Opel Astra visszapillantó-tükrét. Balogh Jánosné (315-037) szerint az óvatlan fuvarosban lehetne annyi becsület, hogy jelentkezik, és kifizeti a kárt. Kié a bozót? A Czékus utca zöldségpiac felőli végében kisebb erdőre való bozótos éktelenkedik mondta O. S.-né, aki szeretné, ha a gaz a telek gazdájának is szemet szúrna. Hívónkat az is fölbosszantotta, hogy az olcsóságáról híres áruházlánc szórólapján hirdetett „Bacon" szalonna éppen a duplájába került az ígért árnak. Kátyúveszély. L. T.-né arra figyelmezteti a Gábor Áron utcában közlekedőket, hogy a Csap utca és Gerle utca közti szakaszon életveszélyes áthaladni, annyi a kátyú (méterenként több is akad). A lyukak eső után megtelnek vízzel, így az autósok, motorosok, kerékpárosok nem is sejtik, hogy egy ártalmatlan tócsa alatt mekkora gödör leselkedik rájuk. Szúnyog. Marton János örül a Hársfa utcaiak boldogságának (őket megszabadították a szúnyogoktól), viszont saját bőrén érzi, hogy Szentmihályon egyszer sem permeteztek, így a szúnyogrohamok miatt a szentmihályi kiskertekben lehetetlen szüretelni. • Szeged kapui (7.) Kastélyarcú nyomorúság Kisebbségi önkormányzatok rekordja? Az idegen otthonra talál(t) Szegeden - bizonyítja ezt a várostörténet. De a jelen is igazolja, hiszen Szegeden eddig hat, a kővetkező önkormányzati ciklusban pedig akár kilenc kisebbségi önkormányzat is tevékenykedhet. Az eddigi német, román, szerb, szlovák, görög, cigány mellett ukrán, örmény, lengyel önkormányzat is alakulhat - a polgárok akaratából. Vonzóak a kisebbségi önkormányzatok. Szegeden különösen, hiszen a korábbi hattal szemben kilenc kisebbség szeretne saját önkormányzatot. Ezzel az aránnyal Szeged ismét első lehet a hazai nagyvárosok között. A jelenség a civil szervezetek gyengeségére is utal, hiszen egy-egy csoport jóformán csak akkor jut önkifejezési lehetőséghez, ha önkormányzati rangra emelkedik. Talán ez az oka annak is, hogy mi vagyunk a sok kicsi települési önkormányzat országa. Öt támogató elegendő ahhoz, hogy egy kisebbség önkormányzat létrehozását kezdeményezze. A szegedi választópolgárok augusztus 1721. között az úgynevezett kopogtató cédulával együtt három ajánló szelvényt kapnak - tudtuk meg dr. Tóth László jegyzőtől. Ebből egy a polgármester-jelölté, egy a helyi képviselő-jelölté, egy pedig a kilenc közül az egyik kisebbségi önkormányzaté lehet ha a polgár is úgy akarja. Több kisebbségi önkormányzat is jelezte, hogy szeretnék, ha e harmadik ajánló szelvényt csak azok használnák föl, akik az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat, vagyis ne a kívülállók döntsék el, kik legyenek a kisebbségi önkormányzat tagjai. Szegeden akkor lesz érvényes a kisebbségi önkormányzati választás, ha a leadott szavazatok száma a 100-at eléri - közölte dr. Tóth László. Kislistás szavazással döntünk a kisebbségi önkormányzatokról. A listán szereplő személyek kisebbségi önkormányzatba kerülési sorrendjét az összegyűjtött szavazat mennyisége dönti el. Egyéni választókerületi képviselőként is indulhat nemzetiségi jelölt, s kérheti e tény föltüntetését a szavazólapon - hangsúlyozta a jegyző. Ha többen is indulnak, akkor kompenzációs listán is szerepelhetnek. Ez azért fontos, mert lehetőséget nyit a kisebbség számára a települési önkormányzati képviselőség megszerzésére. Például ha ezt 10 azonos nemzetiségi jelölt igényli, de egyikük sem kap annyi szavazatot, mely a képviselőséghez szükséges, akkor a kompenzációs listán összeadódnak az egyénenként kapott voksok, s ha elérik azt a legkisebb szavazatszámot, mellyel be lehet jutni a képviselő-testületbe, akkor a legtöbb voksot összegyűjtő nemzetiségi is területi képviselő lehet. A megye többi települése közül Hódmezővásárhelyen cigány, szerb és német, Magyarcsanádon cigány, román és szerb kisebbség kezdeményezte az önkormányzati választást; Csongrádon, Makón, Szentesen és Kisteleken cigány, Deszken és Újszentivánon szerb, Pitvaroson szlovák kisebbségi önkormányzat alakulhat az októberi választásokon. A települési önkormányzat számára anyagi többletkiadást jelent a kisebbségi önkormányzat(ok) támogatása. Szegeden például eddig évi 4,5 millió forintot különítettek el a kisebbségi önkormányzatoknak. A kisebbségi önkormányzatok egyre több, az anyanyelv használatát és az önazonosság erősítését szolgáló kulturális szervezet fenntartását vállalják föl. Ú. I. Papp Istvánná igazgatónő azt szeretné, ha szép kert venné körbe a hajléktalanok szállását... (Fotó: Miskolczi Róbert) Szegénység, nyomor, hajléktalanok, éjjeli menedékhely. Ezeket a fogalmakat, nagy bánatában, leginkább csak fekete papírra irná az ember. Aztán hír érkezik a Bajai út környékéről az otthontalok kastélyban élnek. S könnyű volt kideríteni: jelen esetben szó sincs sem ámításról, sem csalásról: Szeged nyugati kapujában, a református temető és a halotthamvasztó szomszédságában, ha nem is palotában, de kedélyes nemesemberek kúriáira emlékeztető épülettömbben kapott helyet az átmeneti szállás. Szeged kapui című sorozatunkban most arra keressük a választ, miból is telik ötcsillagos nyomorszállóra, s valóban olyan békés, boldog-e az élet a falakon belül, mint azt a külcsín sejteti? Fékevesztett szorgalom költözött manapság a Bajai út Szegedről kivezető szakaszára. Ahol pár hete még versenyláztól égve nőtték túl egymást a gazbokrok, most kerékpárutat építenek Matyérre, így aztán egyre borotváltabb arcát mutatja a város a Duna felől érkezőknek. Akikben talán még fordul is kettőt a gondolat: mi lenne, ha nem Szeged központjában keresnének maguknak szállást, hanem abban a frissen festett épületben, amely mögött talán még feszített víztükrű uszoda, netán lovaspálya is szolgálja a turisták kényelmét. Talán csak a félig elkészült bevezető út tántorítja el őket szándékuktól, így aztán nem is tudják meg soha, rossz helyen kopogtattak volna. Ugyanis ezt a hatalmas házat - a csalóka látszat ellenére - nem egy szállodalánc üzemelteti, hanem Szeged megyei jogú város önkormányzata. S nem más kapott ám itt otthont, mint a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása. Csoda hát, hogy a Szeged kapuit körbejáró, s most éppen szegénység dolgában kutakodó újságíró azt sem tudja, meglepetésében száját tátsa-é nagyra, vagy inkább mindjárt hanyatt is essen, amikor Papp Istvánná, az önkormányzat Humán Szolgáltató Központjának igazgatója egy kis sétára invitálja a hűs falak között? Aztán ahogy hallgattuk a direktor asszony tényeket, pontos számokat felsorakoztató szavait, gyorsan beláttuk: fölösleges itt csalfa káprázatra gyanakodván a szemet dörzsölgetni, mert bizony ez a patyolattiszta környezet nagyon is valóság. S különösebb túlzás nélkül kimondható: Szeged rendelkezik immár az ország talán legszebb éjjeli menedékhelyével. Már egyáltalán ha ez a két fogalom összekapcsolható... Valaha repülős tisztek lakták... - Szeged önkormányzata üzemeltet hajléktalan szállást a nagyállomással szemben, az Indóház téren, ám az otthontalanok száma oly mértékben megnőtt városunkban, hogy egy újabb intézmény megnyitására is gondolnunk kellett. Házat keresvén esett a választás erre az épületre, amely valaha a repülőtér részeként a repülős tisztek szolgálati lakásainak adott otthont, ám már hosszú évek óta csak pusztult, a ház szerkezeti elemei leromlottak, környékét gaz verte föl - avatott be Szeged egyik legszebb kapujának történetébe Papp Istvánné. - Mint láthatja, ma már nyoma sincs ezeknek az áldatlan állapotoknak, sőt sikerült úgy felújítanunk az épületet, hogy minden építészeti és egészségügyi előírásnak megfelelve az egyik szárnya ma már 33 hajléktalannak tud ideiglenes otthont biztosítani. A lakószobák mellett van itt fürdő, mosókonyha, fertőtlenítő helyiség, hamarosan elkészül az étkezőterem, s az adományozóknak köszönhetően még egy kis könyvtárat is össze tudtunk állítani hallgathattuk az igazgatónő szavait, miközben beleskelődtünk a szobákba. Rend és tisztaság ural errefelé minden négyzetmétert - állapíthattuk meg. • De hova tűntek a lakók? - faggatóztunk az üres helyiségeket látván. - Természetesen dolgoznak. Ugyanis aki itt kap helyet, azt is vállalja, hogy munkát keres, s igyekszik gondoskodni saját maga ellátásáról. Eleimet mi nem tudunk biztosítani, s maga a szállás sem ingyenes - egy éjszakára 140 forintot kell fizetniük az itt élőknek. • Ha már szóba hozta az anyagiakat - mennyit költött az önkormányzat erre a házra, s mennyit kell áldozni egy ilyen létesítmény fönntartása? - Az épület felújítására 42 millió forintba került, s ebből 7 és fél milliót kaptunk a Népjóléti Minisztériumtól, a többit Szeged városa vállalta magára. A munkálatok eredményeként tavaly december elsején adtuk át az első épületszárnyat, míg idén szeptemberre elkészül a második ütem is. Akkor újabb 25 férőhellyel gazdagodik intézményünk. Ami pedig a fenntartási költségeit illeti: valószínűleg eléri majd az évi 10 millió forintot, s mivel a népjóléti tárcától egy lakó után csak 100 ezer forint támogatást kapunk egy esztendőre, nem nehéz kiszámolni, hogy az önkormányzat újabb milliókkal segíti a város elesett sorsú polgárait. Menedék - csak férfiaknak Közülük is a férfiakat, ugyanis a Bajai úti nyomorhotel nem koedukált intézmény, csak az erősebb nem képviselői hajthatják itt álomra a fejüket - tudtuk meg Papp Istvánnétól. De ők is szorulnak rá jobban a támogatásra, hiszen a Szegeden regisztrált, közel ezer hajléktalan mintegy 90 százaléka férfi. • És hányan gondoskodnak e szép hajléktalan szállás üzemeltetéséről? - kérdeztük az igazgatónőt. - Tíz és fél státust kaptunk. Három férfi dolgozik itt a Bajai úton, ők a portaszolgálatot látják el, míg a női alkalmazottak szociális munkások, szociális gondozók, s van közöttük mentálhigiénikus is. E végszóra toppant a szobába Joó Magdolna, aki az említett szociális munkások egyike. S jó ismerője a szegedi munkaügyi helyzetnek is, hiszen nem egy hajléktalan elhelyezkedését segítette már. így hát tőle kérdeztük: 9 Milyen állások közül válogathatnak a hajléktalan szálló lakói? - Van olyan, aki nem is olyan régen egy hotel recepcióján kapott munkát, van aki kórházban beteghordó, míg sokan kőműves mellett alkalmi munkásként tudnak elhelyezkedni. Az a tapasztalatunk, hogy nyáron nincs is különösebb gond a munkába állással, de télen már nehezebb az itt élőknek tisztes kenyérkereső jövedelemhez jutniuk - tudtuk meg Joó Magdolnától. Ideküldte a pénz Feri bácsi a munka szó hallatán már csak legyintett. Megnyomorította annyira az élet - mondja -, hogy 52 évesen lépni se nagyon tud. rokkantnyugdíjasként tengeti az életét havi 13 ezer 700 forintból. Ebből a pénzből persze nem lehetett albérletet is fizetni, meg enni is, így hát maradt a hajléktalanok otthona. - Elvagyok itt, mi mást mondhatnék? - suttogta a ház előtti padon üldögélve. Sándor viszont sokkal vidámabban szórta a szavakat. Hajléktalan ő is, de - micsoda különbség! - nála ez szabadon választott életforma. - Debreceni vagyok, de laktam én már Pesten, meg Baján is hajléktalan szálláson. Aztán mikor úgy döntöttem, hogy továbbállok a Duna partjáról földobtam egy pénzt. Ha trás, Szegedre jövök, ha fej, akkor Pécsre. Szegedet forogta ki a pénz, de itt sem maradok sokáig, mert csak meg kell ismerni az egész országot, nem igaz? De az is lehet, hogy Pesten kötök ki végleg, mert nekem nagyon sovány a vidék. Kis pénz, kis lehetőségek - panaszolta Sándor, s már el is tűnt a kinti kánikuláról mit sem tudó hűs folyosó ajtaja mögött... Bátyi Zaltán forrás Szegedixie '98 • Munkatársunktól A Közéleti kávéház rendezvénysorozata keretében ma este 6 órai kezdettel „Szegedixie "98" címmel tartanak zenés előadást a Royal Szállóban. Az est közreműködői a Storyville Jazz Bánd, a Szegedixie '98 házigazda együttese és sztárvendégeik, zenélőtársuk Jazz-DJ-Plesi. Ságvárisok Brüsszelben Az Európai Unió Phare programjának támogatásával megrendezett Róbert Schuman Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny győzteseként július végén Brüsszelben járt a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium három diákja és felkészítő tanáraik, ahol a másik két döntőbe jutott iskola versenyzőivel látogatást tettek az Európa Bizottság információval és kommunikációval foglalkozó, valamint az ifjúságpolitikáért felelős főigazgatóságán. A csoport meghívást kapott az Ifjúsági Európai Parlament 10., ünnepi ülésszakának plenáris ülésére, a belgiumi Magyar Nagykövetségre és Magyarország EU Misszójába is. A képviseletek munkatársai saját szakterületükről, a csatlakozási tárgyalások menetéről és problémáiról nyilatkoztak, majd választ adtak a diákok ezirányú kérdéseire. A résztvevőknek alkalmuk nyílt az Európai Unióról és a magyar integrációról a verseny során szerzett ismereteiket felhasználva beszélgetni azokkal a szakemberekkel, akik kifejezetten Magyarország ilyen irányú diplomáciai tevékenységét bonyolítják. Az egyhetes jutalomutat a hivatalos programok mellett Brugg-be, Leuwenbe, Gentbe és Antwerpenbe tett kirándulások tarkították, melyek során a diákok megismerkedhettek Belgium kulturális és történelmi nevezetességeivel is. Whirpool-jazz Augusztus • Munkatársunktól Az újszegedi Blues Kert vendéglő nyári zenés estjeinek folytatásaként ma a szegedi PRT zenekar ad koncertet. A Whirpool-jazz Augusztus előadássorozatának első vendége évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvend. A PRT szerdán este nem a tőle megszokott rock and rollt játssza majd, hanem a század első felében divatos „szalonzene" melódiáival andalítja, vagy éppen pezsdíti föl a közönséget. A Blues Kert vendéglő szerdai házimuzsikája a szokásos időpontban, 18.30kor kezdődik. Az augusztusi koncertek fó támogatója a Whirpool, további támogatók: a Cenzor Bróker, a PepsiCola, az Időzóna, a BrauUnion, valamint a Délmagyarország. FESZTI VÁLTÉ RASZ kulturális ajánlóműsor a Dóm térről Műsorvezető: MÁROK TAMÁS VTV SZEGED 22.00-kor