Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-15 / 164. szám

SZERDA, 1998. JÚL. 15. MOZAIK 7 Kamara a vagyonvédőknek • Utcatáblák, kerékpárút, diáktanya Üllés, a polgárbarát falu A faluban 1115 méter bicikliút épül. (Fotó: Schmidt Andrea) Az elmúlt hónapban je­lent meg az a belügymi­niszteri rendelet, amely a vállalkozás keretében végzett személy- és va­gyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevé­kenység szabályairól, a személy- és vagyonvédel­mi, továbbá a magán­nyomozói szakmai ka­maráról szóló törvény végrehajtását tartalmaz­za. Ez a megyében 117 magán- és 68 társasvál­lalkozót, valamint 1800 igazolvánnyal rendelkező személyt érint. Még az idén országszerte megalakulnak a vagyonvédel­mi kamarák, tudtuk meg dr. Horváth Sándortól, a Csong­rád Megyei Vagyonvédelmi Szövetség elnökétől. Az or­szágos szervezet mellett ugyanis megyénként önálló kamarák kezdik meg működé­süket annak érdekében, hogy az érintettek eleget tehessenek a törvényi előírásoknak. Ezzel pedig megszűnik a kereske­delmi és iparkamara keretei között jelenleg még létező va­gyonvédelmi tagozat. A ka­marák feladata lesz - 30 na­pon belül - annak igyzolása, hogy a személy- és vagyonvé­delemre szakosodott szemé­lyek rendelkeznek-e a tevé­kenységhez szükséges feltéte­• Budapest (MTI) Több kávét fogyasztunk, a 3,8 millió magyar háztartás­ban 22,8 milliárd forintot köl­töttek kávéra 1997-ben - ál­lapltja meg a GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése. A lakosság 18,2 milliárd fo­rintért vásárolt pörkölt kávét tavaly, az instant kávéra fordí­tott kiadások 4 milliárd forin­tot tettek ki. A lakosság 1995­ben 14 ezer 653 tonna pörkölt kávét vásárolt, 1996-ban 14 ezer 227, az elmúlt évben pe­dig 15 ezer 503 tonnát fo­gyasztott. Instant kávéból 1216 tonna kelt el 1995-ben, rá egy évre 1003 tonnára csökkent, míg tavaly 1314 tonnát vásároltak a fogyasz­tók. Az egyes háztartásokban a háziasszony életkorát tekintve lekkel. Újdonságnak számít, hogy az ideiglenes igazolvány a jövőben kétezer forintért szerezhető be. Szolgálat alkal­mával célszerű az igyazol­ványt mindenkinek magával vinni, mert ellenkező esetben - szabálysértés elkövetése mi­att - százezertől egymillió fo­rint bírság fizetésére kötelez­hetik. A tevékenységgel összefüggő változásokat vi­szont mostmár nem 8 napon belül, hanem minden hónap 5-ig kell az érintetteknek be­jelenteni a rendőrségen. Az országos és megyei ka­marák vezetőinek megválasz­tása érdekében a helyi köz­gyűléseken küldötteket kell választania a személy- és va­gyonőrzéssel, illetve a magán­nyomozással foglalkozó szak­embereknek. Csongrád me­gyét 4-5 személy képviseli majd az országos fórumon, míg a megyei választáson mintegy harminc küldött dönt arról, hogy ki kerülhet a ka­marai vezetőségbe. Ehhez - a tervek szerint - a városonként megtartott részközgyűléseken a tagság ötven százalékának plusz egy főnek kellene jelen lenni. Kisebb létszám esetén ismét össze kell hívni a tago­kat, de akkor már nem szük­séges az előzőekben említett részvételi arány. N. fi. J. a pörkölt és instant kávé fo­gyasztásában nincs nagy kü­lönbség. A legtöbb kávé azokban a családokban fogy, ahol a há­ziasszony 40-49 év közötti. Amíg erre a korcsoportra ju­tott 1995-ben a pörkölt 27 és az instant kávé fogyasztásá­nak 21 százaléka, addig ta­valy ez az arány már megfor­dult 24-25 százalékra. Azaz a negyvenes korosztály egy ré­sze átváltott a főzésről az azonnal oldódó kávék haszná­latára. Mindkét termékcsoport fo­gyasztásában tapasztalható növekedés a legfiatalabb, azaz 30 év alatti, és legidősebb, 60 éves, vagy afeletti korosztály­nál. A korábbinál kevesebb kávét isznak viszont az 50-59 évesek. Üllésen mindenütt ki­épült a víz-, gáz- és vil­lanyvezeték-hálózat. Minden házépítő közmű­vesített telket kap, az önkormányzat kamat­menetes kölcsönnel segí­ti az első lakás megszer­zését. A faluban kerék­párút készül a nyáron, bővítik az óvodát, az is­kola mellé „diáktanyát" építenek. A település be­nevezett a „Virágos Ma­gyarországért" verseny­be is. Másutt nem látni ilyet: az üllési utcasarkokon lábakon álló táblák tájékoztatnak az utca nevéről. A fölirat már messziről jól kivehető, az autós-motoros-kerékpáros nem fordul be vaktában az utcába, ahol esetleg csak a harmadik ház kapujának ap­ró betűs számtáblájáról tudja meg, hogy rossz helyen jár. Apróság, mondhatja valaki ­igaz, de nagyon fontos apró­ság, amely jelzi, hogy a tele­pülés vezetőinek fontos a la­kók jó közérzete. Dr. Nyáriné Tajti Anna polgármester erről így be­szélt: „Azt szeretnénk, hogy az itt élők jól érezzék magu­kat. Azon vagyunk, hogy megteremtsük a mindennapi élethez szükséges föltétele­ket." A polgármester sok-sok év vezetési tapasztalatára tá­maszkodva igazán tudja, mi­re van szükségük az üllési­eknek. Huszonöt éve dolgo­zik a településért: 1973-ban tanácstaggá választótták, egy évre rá már a falu vezetője. Az idők változásával taná­cselnökből polgármester lett, de a feladat nem változott ­az pedig, hogy azóta válto­zatlanul bítja a közösség bi­zalmát, önmagáért beszél. Üllésen jelenleg 3 ezer 250 lakos él, mintegy öt hektárnyi területen. A tele­püléshez háromszáznál is több „élő" tanya tartozik. A belterületen minden porta előtt ott van a víz, gáz, vil­lany, telefon. Az utcákat a lakosság anyagi hozzájárulá­sával, saját forrásból, vala­mint a Csongrád megyei te­rületfejlesztési tanács egy­szeri támogatásából burkol­ták. A közvilágítás korszerű­sítése három éve fejeződött be. Mindezt dr. Nyáriné Taj­ti Anna polgármester mond­ta el.' Lakásépítésre kamatmen­tes kölcsönt ad az önkor­mányzat. A keretből nem futja túlságosan sokra, de 100 ezer forint is segítség. Az építési telkek közművesí­tettek. Az általános iskolát két tanteremmel bővítették, a nyáron pedig „diáktanyát" építenek hozzá: az oldalt nyitott, fedett helyiség tanó­rák, rendezvények színhelye lehet. A település vezetői sze­rint nagyon fontos a szociál­is ellátás javítása. A gondo­zási központ munkatársai a szociális étkeztetés kereté­ben naponta hatvan-hetven embernek viszik házhoz az ebédet. A házi gondozási há­lózat mintegy ötven idős ember napi ellátásában segít. A munkanélküliség öt esztendeje közel azonos Ül­lésen: 40-60 főt érint. Ha le­hetőség kínálkozik, közmun­kán foglalkoztatják az állás­talanokat. A Homokháti Ön­kormányzat közmunkaprog­ramja most tíz embernek ad kenyeret, négy hónapra, ők az üllési dűlőutakat javításán dolgoznak. A civil szervezetek is te­vékenyek: a nagycsaládosok egyesülete mellett két köz­alapítvány, nyugdíjasklub, felnőtt színjátszó kör, iskola­szék is működik. A nyáron kerékpárút épül a faluban. Az 1115 folyómé­ter hosszú és 2 méter széles bicikliút költsége 18 millió forint, ebből 7,5 millió forint saját rész, a többit pályáza­ton nyerte a település. Ugyanígy fedezik az óvoda­bővítés költségeit is: saját 8 milliójukhoz 4 millió forint pályázati pénzt tudnak hoz­zátenni. Tervezik még az út­hálózat további javítását és új járdák építését is. A legfrissebb vállalkozá­sok közé tartozik, hogy Ül­lés is benevezett a „Virágos Magyarországért" verseny­be. A falubelieket arra bíz­tatják, ültessenek virágot, irtsák a gyomot, tartsák tisz­tán a házuk táját. így Üllés még szebb lesz, mint eddig volt... Ny. P. Többet kávézunk A Gumimacik név hal­latán Szegeden ma már nem a rajzfilm ugrik be a legtöbb embernek, hanem a rock and roll. Lassan öt esztendeje, hogy működik váro­sunkban a Gumimacik rocky klub, s nehéz len­ne olyan rendezvényt említeni, ahol szerepel­nének egy-két produk­cióval. Az egyesület akkor ala­kult, amikor javában tom­bolt Magyarországon a rock and roll reneszánsz - emlé­kezzünk csak a 48 órás tánc­versenyre... A nagy rocky­láznak azonban vége, leg­alábbis jelenleg, a Gumima­cik azonban élnek is virul­nak, sőt, jelenleg 150 gyer­mek és felnőtt táncol a klub­ban, minden korosztály megtalálható az 5 évestől a 60 esztendősig. A legidő­sebb tagot és oktatót vélhe­tőleg senkinek sem kell be­mutatni, hiszen Kalapos Jó­zsefet, a boogie woogie-sok doyanjét jól ismerik város­szerte. „A rock and roll egyszer­beillő tánc miatt gyakran be­mutatóznak különféle ren­dezvényeken. A múlt hó­napban akadt olyan hetük, amikor 8 fellépésük volt, de megfordultak a borfesztivá­lon, ott lesznek a Stefánia Partyn és a kajak-kenu vb-n, hogy csak néhányat említ­sünk a számtalan alkalom közül. S ha valaki kedvet kapott a rock and rollhoz, akkor ős­szel már új helyen keresse a Gumimacikat, szeptember­től a Ságvári Endre gyakorló általános iskola tornatermé­ben edzenek, hétköznap 15 és 21 óra között. Erdélyi At­tila beszámolt egy titkos tervről is, ősszel szeretnének egy nagy táncversenyt ren­dezni Szegeden. Ha lesz rá igény, akkor újra meghirde­tik a 48 órás táncverseny, az viszont biztos, hogy szer­veznek egy formációs orszá­gos bajnokságot. Ami kü­lönlegesség, hogy ezt az or­szágos viadalt csapatbajnok­ság formájában szeretnék le­bonyolítani, ilyen rendszerű rockyverseny pedig nem volt még hazánkban. T. V. • Gumimacik rock and roll klub Tánc, ami tömegsport re tömeg- és versenysport" ­magyarázza Erdélyi Attila, a Gumimacik vezetője, amit alátámasztanak a számok is. Rengetegen jelentkeznek a fiatalok közül csak azért, hogy két-három hónap alatt megtanulják a legfontosabb lépéseket, s utána ne érez­zék magukat feszélyezve egy-egy buliban vagy disz­kóban. S ugyanakkor sokan űzik versenyszerűen a rockyt, országos versenye­ken gyakran 300 páros in­dul, ami kategóriánként is 40-50 versenyzőt jelent. Nagy á konkurencia, ezért is büszkék a Gumimacik arra, hogy a children kategóriá­ban - ez a 10 éves korig ter­jedő korosztályt jelzi - ne­vező lánycsoportjuk kisfor­mációban már kétszer is or­szágos bajnokságot nyert. Az iskolásokkal és óvodá­sokkal sokszor egyébként nehezebb a tanároknak, hi­szen sokkal őszintébbek, ám A Gumacik bajnokcsapata. (DM-fotó) az is tény, hogy „nagy küz- A gyermekek természete- robatikus elemeket is beépl­dők" a versenyeken, nem sen még a szelídebb rockyt tik, nem véletlen, hogy a hagyják magukat. járják, ám a felnőttek az ak- nyaktörő mutatványoknak Algyö • Munkatársunktól Megállapodást Irt alá a szegedi és az algyői polgár­mester a közoktatási intéz­mények fenntartói jogának átadásáról. Az algyői óvodát és az általános iskolát Szeged önkormányzata e hónap ele­jén teljes egészében átruházta az algyőiekre. A két önkor­mányzat megegyezett abban, hogy az átadás-átvételt és a foglalkoztatottak áthelyezé­sét legkésőbb július 31-ig le­bonyolítják. A község önkor­mányzata vállalta, ha az érin­tett dolgozók nem járulnak hozzá az áthelyezésükhöz, akkor a jogszabályban előirt mértéket meg nem haladó többletkiadásokat tételes el­számolás alapján megtéríti Szeged városának. Bordány • Munkatársunktál A Dél-alföldi Iljúsági Szö­vetség (DALISZ) és a Bordá­nyi Ifjak Társasága egyhetes zánkai nyaralást szervezett többségében bordányi fiata­lok részére, de a csoporttal szegediek, pusztamérgesiek és mórahalmiak is utaztak a volt úttörővárosba. Az ötven, 14-20 éves fiatal ma reggel indult vonattal a szegedi va­sútállomásról a zánkai ifjúsá­gi centrumba. A közösségfej­lesztő táborba önerőből és alapítványi támogatásból ju­tottak el a fiatalok. Zánkán a strandolás mellett játékos sport- és szellemi vetélkedő­kön vehetnek részt. A táboro­zók programjában egynapos siófoki kirándulás is szerepel. A nyaralók július 21-én utaz­nak haza. Pusztamérges • Munkatársunktól E hét végén, pontosabban július 18-án, szombaton Lu­das Matyi-fesztivált rendez­nek Pusztamérgesen. A reg­geli zenés ébresztő és a szentmise után a piactéren „töpörtyű+só"-val és Döbrö­gi-parádéval váiják az érdek­lődőket. A község polgár­mestere. Börcsök Antal kö­szönti a látogatókat és meg­nyitja Dancs Miklós festő ki­állítását. A libaspecialitások­ból álló ebéd előtt a My Cream együttes szórakoztatja a kö­zönséget. A libatartók egész napos vetélkedőkön mérhetik össze jószágaik ügyességét és szépségét. Este a német­országi hotzenguggi zenés­táncos csoportnak és Éles Ist­ván humoristának tapsol­hatnak a nézők. A rendez­vényt a tollfosztó bál zárja, zenéről a reBetli Duó gon­doskodik. Zsombó • Munkatársunktól Július 18-án, szombaton aratójátékot és aratóünnepet rendeznek a zsombói műve­lődési házban. A helyi gaz­dák felvonulnak az iskolától a falu határán lévő búzatáb­láig. utána Sipos István plé­bános megáldja a búzát. A hagyományokhoz híven ban­dában learatják a gabonát, miközben régi nótákat éne­kelnek. A munka végeztével az aratók bevonulnak a falu­ba, majd kezdetét veszi a hajnalig tartó vigadalom. Az iskola sportpályáján felállí­tott sátorban a helyi néptán­cosok botos táncokkal szóra­koztatják a közönséget. A rendezvényt aratóbál záija, a zenét a Botka Banda szol­gáltatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom