Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-30 / 177. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. JÚL. 30. KAPCSOLATOK 7 Felülvizsgálják a NAT-ot • Tokaj (MTI) A nemzeti alaptanterv alkalmazása az új iskola­rendszerrel kapcsolatban számos problémát vet fel, ezért az Oktatási Miniszté­rium mindenféleképpen felülvizsgálja - jelentette be Pokorni Zoltán, a tárca vezetője egy tokaji, sajtó­tájékoztatóval egybekö­tött fórumon. Az oktatási miniszter az egyetemisták és főiskolások hu­szonharmadik országos turiszti­kai találkozóján kereste fel a tá­borban jelenlévő, illetve a prog­ramok iránt érdeklődő csaknem tízezer huszonévest. Pokorni hangsúlyozta: szeptemberben mindenféleképpen életbelép a NAT, felülvizsgálatával azon­ban csak októberre, november­re készül el a tárca, az esetleges változtatásokat pedig ezt köve­tően terjesztik a Parlament elé. A nemzeti alaptantervvel kapcsolatban a miniszter kifo­gásolta, hogy annak értelmében - a hat osztályos általános isko­lák megjelenésével - a korábbi 14 éves korhatárral szemben a 12 éves gyerekeknek is nyilat­kozniuk kell pályaválasztási terveikről. Úgy vélte: számos kérdést újra kell gondolni, pél­dául a tankötelezettség kiter­jesztését 18 éves korhatárig. A miniszter szólt arról is, hogy a felsőfokú iskolák nem készül­tek fel az eltérő iskolarendszer­ben dolgozók felkészítésére. Az új diákigazolványokkal kapcso­latban Pokorni Zoltán elmond­ta: az október eleji bevezetés vélhetően csúszik, ezért a kö­vetkező tanév első felében a ré­gi diákigazolványokat is hasz­nálhatják a fiatalok, az új ok­mányokat pedig várhatóan ja­nuárban kapják meg. Diáksziget • Budapest (MTI) Az idén nagyobb ható­sági felügyelet és szigo­rúbb feltételek betartása mellett rendezik meg au­gusztus 5-12. között a Di­áksziget elnevezésű ifjú­sági fesztivált - jelentet­ték be egy budapesti saj­tótájékoztatón. A korábbiaknál komolyabb ellenőrzésre a főpolgármester, a III. kerületi önkormányzat valamint a Sziget Kulturális Szervező Iroda Kft között ápri­lisban köttetett megállapodás alapján nyílik lehetőség. A Di­áksziget rendezvényeit a rend­őri erők nagyobb bevonásával bonyolítják le - mondta a III. kerület rendőrkapitánya, Bökö­nyi István. Annak érdekében, hogy visszaszorítsák, vagy leg­alábbis csökkentsék annak esé­lyét, hogy a kábítószer bejus­son a szigetre, szigorúbb ellen­őrzést vezetnek be. Amellett, hogy a már megszokott ellen­őrzési pontokon - például a híd felőli bejáratnál - kábítószer­kereső kutyákkal teljesítenek szolgálatot a rendőrök, a sziget területén is elhelyeznek egy törzset, tolmácsok bevonásával - tette hozzá Bökönyi István. A szervező iroda vezetője, Gerendai Károly elmondta: a jegyelővételek alapján legalább a tavalyival azonos érdeklődés­re lehet számítani, ami megkö­zelítőleg 300 ezer hazai és kül­földi látogatót jelent. A Diák­sziget programjai közül az éj­szakai, azaz a tizenegy óra utá­ni, hangosítást igénylő koncer­teket hangszigetelt sátrakban tartják. Ez a beruházás 18 mil­lió forintos többletköltséget rótt a szervezőkre. A több mint 800 idei program közönség nélküli főpróbáját augusztus 3­án tartják. Felújított nagyszótár $ Budapest (MTI) Az Akadémiai Kiadó Rt. klasszikus nagyszótá­rok sorozatának első da­rabjaként napvilágot lá­tott a felújított és moder­nizált angol-magyar, il­letőleg magyar-angol nagyszótár. Sós Péter János, az Aka­démiai Kiadó ügyvezető igazgatója elmondta: az ala­pításának 170. évfordulóját idén ünneplő kiadó több százmillió forintos beruhá­zással hozta létre a világszín­vonalú számítógépes „szó­cikk-műhelyt". Az Országh László féle magyar-angol nagyszótár 1953-ban, az an­gol-magyar pedig 1960-ban látott napvilágot, s a legutób­bi felfrissítése óta is több mint húsz esztendő telt el ­mondta a kiadó vezetője. Az angol-magyar szótár szerzői Országh László - Magay Ta­más, míg a magyar-angol változat Országh László ­Futász Dezső - Kövecses Zoltán nevéhez fűződik. Az új szócikk gyűjtemény hatvan nagyobb szakterületet ölel fel. Ezek sorában szere­pelnek például az informati­kai, a banki, a tőzsdei, a mar­keting-, a média, a katonai szaknyelv, valamint az euró­pai uniós jogi kifejezések is. A kiadványokat a megújult tartalom mellett a keresést megkönnyítő, formátumban vehetik kézbe az olvasók. A professzionális nagyszótárak ára kötetenként 11 ezer forint. Érdekességként elhang­zott: a gyomai Kner Nyom­dában készült 1583 oldalszá­mú magyar-angol kötet mintegy 2,5 kilogramm, míg az 1779 oldalt tartalmazó an­gol-magyar nagyszótár 2,7 kilót nyom a mérlegen. A ki­adó vezetője elmondta, hogy a meghirdetett előjegyzési időszakban több ezer példány gazdára talált. Felhívta a fi­gyelmet, hogy kedvezmény­ben részesülhetnek tanintéz­mények, nyelviskolák, könyvtárak meghatározott példányszám megvásárlásá­val. A tervek szerint októ­berben kerül a boltokba a né­met-magyar és a magyar-né­met nagyszótár, majd no­vemberben a francia-ma­gyar, magyar-francia nagy­szótár. Kollégiumba kevesen jutnak Kollégiumban ma is jóval olcsóbb a szállás, mint albérletben. A sze­gedi felsőoktatási intéz­mények diákszállásain azonban az összes hall­gatóhoz viszonyítva ke­vés a férőhelyek száma. A SZOTE öt kollégiumá­ban - Apátthy István, Béke utcai, Madzsar József, Sem­melweis Ignác és id. Jancsó Miklós - összesen 940 hely található. A felsőéves hall­gatók a bejutásnál általában előnyt élveznek, a közülük jelentkezők mintegy 90 szá­zalékát tudják elhelyezni. Ezzel szemben a kollégium­ba jelentkező első éveseknek mindössze 40 százaléka kap helyet. A JATE-nak hat kol­légiuma van - Károlyi Mi­hály, Móra Ferenc, Hermán Ottó, Eötvös, Öthalmi, és a Fürj utcai - , mintegy 1300 hellyel. Ez 168-cal több a ta­valyinál, az új szálláshelye­ket az Öthalmi kollégiumban alakították ki. A kollégiu­mokban a nappali tagozatos diákok közel 20 százalékát tudják elhelyezni. A legtöbb hallgató, 840 fő a Károlyi kollégiumban lakik, a legke­vesebben, 54-en az Eötvös­ben kapnak helyet. A tanár­képző főiskola hallgatóit a Teleki Blanka és a Károlyi kollégiumokban, valamint a MÁV diákotthonban helye­zik el, a közel 2700 diákból 400-500 főnek tudnak szál­lást biztosítani. A SZÉF kol­légiumába 300 diákot tudnak felvenni, két év alatt 30 hellyel bővült a kapacitás. Szeptemberben 780 hallga­tóra, ezen belül 540 vidékire számítanak, akiknek tehát 55 százalékát tudják elszállásol­ni. Az elsősök bekerülési aránya létszámukhoz viszo­nyítva magasabb, mint a fel­sőbb éveseké. A bejutás feltétele minden intézményben a szociális helyzet (egy főre eső jövede­lem, az eltartott testvérek száma) és a felsőéveseknél a tanulmányi eredmény, illet­ve bizonyos helyeken az el­ső évesek felvételi eredmé­nyét is figyelembe veszik. A SZOTE-n és a SZÉF-en a feltételek között első helyen a szociális helyzet áll, a töb­bi intézményben egyformán esik a latba az előbbi feltétel és a tanulmányi eredmény. A jelentkezők felvételéről általában a kollégiumi bi­zottságok döntenek, ame­lyekben jórészt hallgatók foglalnak helyet, fellebbezni egy magasabb szintű testü­lethez lehet. A kollégiumi díjak a SZOTE-n, a JATE-n és a SZÉF-en egységesen 500 forinttal növekednek szeptembertől, a tanárkép­zőn januárban volt emelés. Az orvostanhallgatók és a tanárképzősök fizetnek a legkevesebbet a kollégiu­mért: 2950 forintot, kivéve az Apáthyt, ahol 3200 forint a havi díj. A tanárképző fő­iskolásoknak egységesen 3000 forintot kell fizetniük. A SZÉF kollégiumában egy hónapban 3500 forintért lak­hatnak a diákok, amit meg kell toldaniuk 200-300 forint egyéb célokra fordítandó összeggel. A legtöbbet a JA­TE új szegedi diákszállásai kerülnek: 4000 forint egy hónapban, a belvárosi kollé­giumokban pedig 3500, az öthalmiban 3300 a szállás­díj, amit mindenütt kiegészít 500 forint szolgáltatási áta­lány, például a számítógépek és a fénymásoló használatá­ért. H. Sx. • Kisebbségekről a nyári egyetemen Kiegyenesedett idő Az Értelmiség '98 nyári egyetem utolsó napján különböző szekciókban üléseztek a résztvevők. Az etnikai kisebbségi szekcióban Csepeli György szociálpszicholó­gus, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem tan­székvezető egyetemi ta­nára tájékoztatta az ér­deklődőket az Európai Összehasonlító Kisebb­ségkutatások Közalapít­vány programjáról és munkájáról. Csepeli György - aki több mint húsz esztendeje kutatja a nemzeti identitást ­elmondta: a januárban létre­jött közalapítvány elsődleges feladata, hogy a kelet-közép­európai országokban végez­zen felméréseket a nemzeti önazonosságra vonatkozóan. Bár az év elején alakultak meg, már beindítottak egy projektet, amelynek eredmé­nyeit várhatóan szeptember­ben publikálják majd a Kriti­ka című folyóiratban. A pro­jekt keretében huszonkét eu­rópai országban vizsgálták a nemzeti identitást. Csepeli György hangsúlyozta: a köz­alapítvány nem csupán ada­tokat akar közölni, de fel­adatának tekinti a kutatás és cselekvés integrálását. En­nek egyetlen célja van: az értelmiségi elit befolyásolá­sa. A neves szociálpszicho­lógus tapasztalata szerint az Európához való visszatérés, illetve csatlakozás a magya­rok számára nem jogi, ha­nem inkább lelki aktus, amelynek súlyponti része a kisebbségi kérdés. Az idő, amely korábban cirkuláris volt, hiszen egy-egy korszak pártkongresszustól pártkong­resszusig tartott, most lineá­rissá vált. Új dimenziók nyíltak, s ez nagy segítsé­günkre van a kérdés megol­dásában. Csepeli felhívta arra a fi­gyelmet, hogy a hagyomá­nyos nemzeti kisebbségek mellett megjelentek azok az új kisebbségek, amelyeknek az asszimilációs hajlandósá­guk rendkívül kicsi. Ilyenek az örmények, kínaiak és viet­namiak. Az ázsiai közössé­gek diaszpórában maradnak, s nem asszimilálódnak úgy, mint a németek, szlovákok vagy horvátok. Csepeli György előadása végén el­mondta: a közalapítvány ál­tal működtetett Európai Összehasonlító Kutatások Intézete, amelynek pályázat útján most keresik a vezető­jét, nagy hangsúlyt fektet majd a monitorozásra, illetve a kisebbségek iskolarendsze­rének feltérképezésére. Sx. C. Sx. A SZOTE egyik kollégiuma. Olcsóbb, mint az albérlet. (Fotó: Schmidt Andrea) Néhány napja - a pót­jelentkezőket kivéve - a továbbtanulni kívánó középiskolások már tudják, hogy bejutottak­e valamelyik felsőokta­tási intézménybe. Az eredmények megjelené­se előtti feszültséggel teli várakozást követően a sikeresen felvételiző vi­dékről érkező diákok már azon gondolkod­nak, milyen szállást ke­ressenek maguknak egyetemi vagy főiskolai tanulmányaik idejére. A kollégiumi férőhelyek kevés száma miatt so­kan eleve albérlet után néznek. A Szegeden albérletet ke­reső diákok gyakran nem egyedül, hanem szüleikkel veszik nyakukba a várost, hiszen egy lehetőleg minden tekintetben megfelelő szál­láshely kiválasztása nem egyszerű feladat: nem min­den olyan, mint amilyennek elsőre látszik. Albérleti le­hetőségeket számos helyen lehet találni: a városban és a felsőoktatási intézmények­ben elhelyezett hirdetőtáblá­kon, különböző újságokban. Van azonban ezeknél egy­szerűbb és gyorsabb mód­szer is. Az Üniversitas-Sze­ged Közhasznú Társaság számítógépes albérlet-köz­vetítését mindenki igénybe veheti, akit felvettek vala­melyik szegedi felsőoktatási intézménybe. A József Atti­la Tudományegyetem, a Szent-Györgyi Albert Or­vostudományi Egyetem és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatói önkor­mányzatainak együttműkö­désében megvalósuló szol­gáltatás augusztus másodi­kától indul az Universitas Kht. információs központjá­ban, a tanárképző főiskola alagsorában. - Ez az albér­let-közvetítés már évek óta működik, és egyre többen veszik igénybe - mondja a társaság nemrég kinevezett ügyvezetője, Csaba Attila. Terveik szerint legalább öt­hat számítógépen böngész­hetnek az érdeklődők a szál­láshelyek után, kiválogatva a nekik legmegfelelőbbeket. A kiadható albérleteket az elmúlt hetekben a postalá­dákba eljuttatott szórólapok beküldésével, vagy telefo­non jelenthetik be a lakástu­lajdonosok, illetve a főbér­lők. Az adatokat számító­gépre viszik. Ezekből sok minden kiderül egy-egy szálláshelyről: van-e főbér­lő, kik jelentkezhetnek, mi­lyen a lakás felszereltsége, mikor lehet beköltözni, mennyit kell érte fizetni, ho­gyan lehet odajutni. A szolgáltatást igénybe vevő diákoknak csupán azt kell beütniük a számítógép­be, hogy milyen elvárásaik vannak az albérlettel kap­csolatban. A gép az igé­nyeknek megfelelő listát ál­lít össze. Ebből egy diák egyszerre legfeljebb tíz cí­met vihet magával, egyen­ként harminc forintért. Ezen felül fizetnie kell ötszáz fo­rintot annak biztosítékaként, hogy visszajelzi, ha elfoglal­ta valamelyik albérletet. Eb­ben az esetben visszakapja az ötszáz forintot. Tavaly közel ezer cím szerepelt az adatbázisban, ezek között voltak egy, de akár hét főt befogadó albérletek is. A legjellemzőbbek a két-há­rom diáknak helyet biztosító lakások. Ezzel számolva mintegy két-három ezer diák elszállásolását tudták így megoldani. Csaba Attila idén is legalább ekkora kí­nálatra számít. Az albérleti helyek száma az utóbbi években növeke­dett. A legtöbb kiadó szoba a Csillag téren és környé­kén, a Budapesti körút men­tén és Tarjánban található, de vannak belvárosi címek is. Nemcsak az albérletek száma, de azok ára is évről évre növekszik. Hat eszten­dővel ezelőtt háromezer fo­rintért is lehetett szálláshoz jutni, ma a hétezer forint plusz rezsi olcsónak számít, a felső határ pedig a csilla­gos ég - a lakás minőségétől függően. Az Universitas Kht. ügyvezetője szerint idén rezsivel együtt átlago­san 10-12 ezer forintért tud­nak albérletet közvetíteni. Ez az átlagos ár két évvel ezelőtt nyolcezer forint volt. Csaba Attila a szállást kere­sőknek azt tanácsolja, hogy panellakásban ajánlatos re­zsi nélküli, állandó havi psszegben megállapodni, mert a rezsi ott mindig leg­alább kétszer annyi, mint a téglaépítésű házakban. Ez utóbbiakban pedig érdemes rezsi nélküli albérleti díjban megegyezni, és a pluszkölt­ségeket azon felül fizetni. A tapasztalatok szerint a rezsi nem tartalmazza a telefon­beszélgetés díját, arról külön állapodnak meg. Hegedűs Szabolcs Csepeli György szerint az Európába való visszatérés inkább lelki, mintsem jogi aktus. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Albérlet-közvetítés, diákoknak Számítógéppel - gyorsabban

Next

/
Oldalképek
Tartalom