Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-03 / 154. szám

PÉNTEK, 1998. JÚL. 3. HANGSÚLY 7 Értelmiségi rádióadó • Munkatársunktól Szerdán este hivatalosan is bejelentették, hogy a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiója felveszi marketingirodájának, a Partiscum Kft.nek a nevét. A Partiscum ügyvezető igazgatója hosszú távú, üzletileg sikeres együttműködésben bízik. A szerdán este a Forrás Hotelban megtartott ünnepélyes eseményen hírül adták: a szegedi körzeti rádió stúdió ezentúl a Partiscum nevet viseli majd. A Partiscum eddig is a rádió kizárólagos marketingirodája, azaz egyetlen hirdetésszervező cége volt, a kapcsolatot tehát még szorosabbra vonták. Faragó Attila, a Partiscum Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a körzeti rádió egy olyan cégcsoporttal fuzionált, amely írott sajtót és televíziós társaságot tudhat magáénak, valamint jelentős nyomdai kapacitással rendelkezik. „Éppen ezért a piacon stabil a pozíciónk" állapította meg az ügyvezető. A rádióval kötött egyezmény kiegészíti és erősíti a cégcsoport arculatát, illetve további lehetőségeket kínál. „Célunk egy olyan marketingstratégia megvalósításán dolgozik, amelynek révén az üzletkötő nem csupán egy technikai láncszem a folyamatban, hanem kreatív személy, aki gondozza az ügyfél igényeit, tervez, ajánl s leveszi a partner válláról a problémákat. Ezzel együtt a különböző sajtóorgánumok adta lehetőséget kihasználva rendkívül hatékony, ugyanakkor nem aránytalanul költséges megjelenést tudunk biztosítani" - összegezte a cég elképzeléseit Faragó Attila. Az ügyvezető ígéretet tett arra vonatkozóan is, hogy a fentebb említett, jól hangzó, új marketingstratégiát nem csupán az elmélet szintjén kívánják „megőrizni", hanem alkalmazni is fogják. A Partiscum rádió komoly lépéseket is tett a hallgatók visszacsábítása érdekében. Ez a rádió lesz ugyanis a Szegedi Nemzetközi Vásár. illetve a kajak-kenu világbajnokság hivatalos rádiója is. A rendkívül erős konkurenciaharc ellenére Faragó Attila bízik a Partiscum rádió üzleti sikerében. Az ügyvezető bizakodása arra épül, hogy többi rádióval ellentétben a Partiscum nem helyi rádió, hanem egy egész régióban sugároz. A Szonda Ipsos felmérései szerint a körzeti rádió potenciális hallgatónak száma 1 millió 232 ezer lakos, akik a környező megyékben, illetve az országhatáron túl élnek. A körzeti rádiók hallgatottságára általában igaz, hogy többen kíváncsiak rájuk, mint a helyi rádióadókra. Ennek ellentmondani látszik a Szonda Ipsos felmérése, amely szerint a szegedi adót a lehetséges hallgatók két százaléka hallgatja. Faragó Attilától megtudtuk, hogy ez a felmérés akkor készült, amikor gyakorlatilag nem sugárzott a körzeti rádió. Ami a körzeti adók általános hallgatottságát illeti, a Szonda felmérésből kiderült, hogy az országban többen hallgatják a nyolc stúdió adását, mint a húsz legnépszerűbb helyi adó műsorát összesen. Ugyancsak a Partiscum reményeit erősíti, hogy a körzeti stúdiók műsoraiban harmadannyi áron lehet hirdetni, mint az előbb említett húsz adó műsorában. S még egy adat a közvélemény-kutatások alapján: a körzeti adókat az iskolázottabb, értelmiségi réteg, illetve a jó anyagi helyzetben rendelkezők hallgatják. Faragó Attila úgy véli, hogy azok a hirdetők járnak igazán jól a Partiscum rádióval, akik nem csak a szegedi vevőkre számítanak, hanem az egész megyében szeretnék értékesíteni szolgáltatásaikat, áruikat. Az ügyvezető igazgató mindenképpen hosszú távú együttműködésre számít. A következő egy évre vonatkozóan pedig abban reménykedik, hogy egy magas hallgatottságú rádiót tudnak működtetnek, köszönhetően többek között a jól megvalósított üzleti tervnek. Mit hallgatna szívesen a helyi rádióban? • Szerdától: Partiscum rádió Szeged Keresztelő után keresztúton? Mencz Nándor, Halmos Lajos, Klembucz Kata, Budai György, Tornai Attila, Horváth Mónika, Zsoldos Róbert. (Fotó: Mohos Angéla) Vágási Kálmán, a szegedi stúdió vezetője és Hajdú István, a Magyar Rádió Rt. elnöke, kezében a „keresztlevéllel". (Fotó: Nagy László) Keresztelőt tartottak a szerda esti fogadáson a Forrás Szálló parkjában. A gyermek már nem csecsemő, hiszen a Magyar Rádió szegedi körzeti stúdiójának műsora éppen 11 esztendővel ezelőtt szólalt meg az éterben. Július elsejétől azonban, új szignállal, a Partiscum Rádió Szeged köszönti a hallgatókat. A különleges névadó kapcsán beszélgettünk Vágási Kálmán stúdióvezetővel. # Partiscum rádió Szeged. Az új név két társaságot takar, egyrészt a Magyar Rádió Rt-t, másrészt a Partiscum Kft-t. Milyen változás várható a névadó után? - A Magyar Rádió elnöke fogalmazott úgy az ünnepségen, hogy minden gyermeknek jár egy név. Létezik három országos adó, a Kossuth, a Petőfi, a Bartók, s van nyolc „gyermek", melyek közül a pesti körzeti adás Calypso, a debreceni Cívis, július elsejével a szegedi pedig Partiscum névre hallgat. Más változás nem történt, ezt tükrözi a szignálunk is: „Itt a Partiscum, a Magyar Rádió Szegedi Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztősége!" A műsort továbbra is a Magyar Rádió munkatársai szerkesztik és készítik. • Ha jól emlékszem, a Partiscum nevet is a stúdió egyik szerkesztője találta ki tíz esztendővel ezelőtt... - Igen, 1989-ben indult útjára egy szeptemberi hétfőn az a kereskedelmi műsor, melvet a Partiscum Kft. finanszírozott. A név valóban egyik kollégánktól, Marik Istvántól származik, ő kutatott utána, s ezt a nevet a Magyar Rádió le is védette. A Partiscum Kft. független magáncég, mely arra szakosodott, hogy a Magyar Rádió szegedi stúdiójának reklámokat szervezzen. • Az idei esztendő más szempontból is új korszakot jelentett a stúdiónak, hiszen februártól új frekvencián hallható az adás. Előtte azonban közel két hónapra gyakorlatilag eltűnt az éterből a műsor. Vannak-e már adatok, felmérések arra vonatkozóan, hogy sikerült-e visszacsábítani a hallgatókat? - Borzasztó nehéz bevezetni egy új frekvenciát. Sőt meg kell találni ezt a hullámhosszt a hallgatóknak, jelenleg ugyanis Szegeden a CCIR tartományban nagyon sok rádiót lehet fogni. A 100.2, a helyi rádiók frekvenciája mellett ott a Bartók, a Petőfi, a két új országos kereskedelmi adó, a Sláger és a Danubius rádió, s ugye mi, a Partiscum rádió a 93,1 MHzen. Friss felmérési adatok még nem állnak a rendelkezésünkre, én azonban úgy érzem, hogy jöttek vissza hallgatók, de nem annvi. amennvit december után elvesztettünk. Nagyon kemény a konkurencia, hiszen a zenés rádiók profik és népszerűek, ám ha valakit a helyi és az országos hírek érdekelnek, akkor talán bennünket fog választani. Nehéz a hallgatót visszaszerezni, ezért próbáltuk „láthatóvá tenni" a frekvenciát, így többek között trolik és autóbuszok oldalán is ott a hirdetésünk. Ráadásul van egy kis gond a frekvenciával, az ORTT csak ideiglenesként jelölte ki nekünk, s ősszel a 100.2-höz hasonlóan pályázatra írják ki. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Rádió is ugyanolyan pályázó lesz, mint egy helyi stúdió. # Változik-e a névvel a műsorszerkezet is? - Most még nem, elképzelések azonban vannak, de igazából akkor lesz értelme komolyan gondolkozni, ha meglesz végre a végleges frekvencia. Akkor törhetjük például a fejünket azon, hogy mi kezdjünk a fennmaradó időben, hiszen az az igazi rádió, amelyik 24 órán keresztül sugároz műsort. Némi nehézséget jelent a szerkesztésben, hogy a nemzetiségi műsorok is megmaradnak a mi frekvenciánkon, este 18.30-tól 22.30-ig nemzetiségi program megy, utána pedig nem könnyű újra magyarul megszólalni. • Inkább a hibáit, mint az előnyeit láthattuk a médiatörvénynek a Magyar Televízióban. Csődről szólnak a hírek, rendszeresen elodázzák a leépííésekel, az elnökválasztásba belebukott a kuratórium, s nem kis hercehurca árán vonultak vissza a népszerű tévés személyiségeknek a reklámokból. Ehhez képest a Magyar Rádiót folyamatos nyugalom jellemezte. Belülről is ilyen nyugodtnak tűnik a helyzet? - Belülről azért nem ekkora a nyugalom, azonban például a leépítéseknél a Magyar Rádió menedzsmeotje más utat választott. Ha valaki elmegy, vagy nyugdíjba kerül, akkor azokat státuszokai, ha lehet, nem töltik be. A Magyar Rádió gazdálkodása mindig is kiegyensúlyozottabb volt, mint a televízióé, most például egyetlen fillér adóssága sincs. A reklámverseny bennünket is elért, s a tévékhez hasonlóan a reklám és a műsorkészítés élesen elválik, a hírműsorokban megszólaló munkatársak nem adhatják a hangjukat, nevüket hirdetésekhez. • A Magyar Rádió stúdióinak többségében még mindig elavult technikákon dolgoznak a riporterek és a hangmérnökök, miközben a néhány éve indult kisebb helyi stúdiók gyakran a legújabb keverőpultokat és digitális magnókat használják. Telik-e a költségvetésből fejlesztésekre? - Nemcsak elavult, de rendkívül drága a technika, amivel most dolgozunk. Iszonyú pazarló, hogy még mindig vágjuk a szalagot. Éppen ezért folyamatosan zajlik a stúdiók számítógépekkel való felszerelése, kellene még egy jó montírozóprogram, s akkor a PC-kkel sokkal hatékonyabban lehetne dolgozni. A vágás mellett a számítógép segítségével akár a teljes műsort is előre össze lehet rakni. A szerkesztő egymás után betáplálja a szignálok, reklámok, zenék sorrendjét, s ezek utána gombnyomásra pörögnek a műsorban. • A Magyar Rádió kettős szerepkörben egyensúlyoz. Közszolgálati adóként támaszkodhat az előfizetési díjra, ugyanakkor meg kell küzdenie a reklámokért. Mennyire érzik a piaci versenyt a körzeti stúdiókban? - Jól tudjuk, a bőrünkre megy a játék. Hogy mi lesz a jövő, azt talán még senki sem tudja. Egy biztos, a körzeti stúdiók jelenlegi szerkesztőségi struktúrája nem tartható, Szegeden például 33 belső munkatárs van. A körzeti televíziónál már másképp működik a rendszer, lehet, hogy az lesz a jövő útja, de nem biztos. Elképzelhető, hogy a rádióban is csak egy szűk mag marad, s a stúdió megrendelő profilt vesz fel, azaz kész és nívós műsorokat vásárol. így ugyan kevesebb kolléga juthat munkáhuz, de őket jobban meg lehet fizetni. Ha az európai példákat nézzük, akkor azt látjuk, hogy nyugaton jobbára így működnek a regionális rádiók. Takács Viktor Mencz Nándor, vállalkozó: - Engem nem érdekel a média. Az újságok már sok disznóságot megírtak, a rádióban és a televízióban is lehet hallani különböző viszszaélésekről, mégsem történik soha semmi a felelősökkel. Számomra teljesen mindegy, hogy milyen rádióadót hallgatok, érzéketlenné váltam a hírekre. A zene viszont szerencsére politikamentes. Ha másért nem, ezért megéri hallgatni a kereskedelmi adókat. Halmos Lajos, tanár: Sokkal több informatív műsorra lenne szükség, hogy az emberek el tudjanak igazodni a szegedi események dzsungelében. Túl sok a zene, nagyon rövidek a hírek. Igaz, a körzeti rádió igyekszik tájékoztatni az embereket, de ez több megyét is lefed, így egy szegedi ember számára rengeteg az érdektelen tudósítás. Engem például nem érdekel, hogy mi történik Békéscsabán. Klembucz Kata, pénzügyi asszisztens: - Nagy zenerajongó vagyok, így a hírek és a tudósítások egyáltalán nem érdekelnek. Az a tapasztalatom, hogy a Danubius rádióban sokkal jobb zenéket sugároznak, mint a szegedi adókon. Sikerük titka abban is rejlik, hogy mindenki megtalálja benne azt a stílust, amit igazán kedvel. Csodálom, hogy a szegedi rádiók erre még nem jöttek rá, hiszen ez nem pénzkérdés. Csupán a megfelelő CD-t kell lejátszani. Budai György, vállalkozó: - A Danubius rádiót szeretem, mert nagyon vidám műsoraik vannak és ezeknek remek a hangulatuk. Szinte én is a stúdióban érzem magam és a műsorvezetőkkel együtt tudok nevetni a poénokon. Emellett jóval érdekesebb témákkal foglalkozik, mint a szegedi adók, amelyeket nagyon unok. Lehet, hogy a szerkesztők csak a maguk örömére gyártják a műsorokat és nem érdekli őket, hogy mit szól hozzá a hallgató. Tornai Attila, technikus: - Kevés a könnyűzenével és a fiatalokkal foglalkozó műsor az adókon. Mivel a szegedi programok nincsenek megfelelően kiplakátolva a városban, vagy letépkedik a hirdetményeket, jó lenne, ha többet foglalkoznának a várható koncertekkel és más eseményekkel. Legutóbb is csak utólag tudtam meg, hogy Szegeden járt a Bikini együttes. Legszívesebben egyébként a Sláger rádiót hallgatom. Horváth Mónika, gimnáziumi tanuló: - Rengeteg zenét szeretnék hallani a szegedi adókon, sokkal kevesebb szöveget, vagy ha mégis, akkor pergő interjúkat érdekes és híres emberekkel. A Danubiust szoktam hallgatni, mert ott a műsorvezetők igazi egyéniségek, akikért érdemes bekapcsolni a rádiót. A zenéjüket különösebben nem kedvelem, hiszen rave és house rajongó vagyok, ez a stílus pedig nem különösebben populáris. Zsoldos Róbert, mérlegképes könyvelő: - Lehet, hogy én vagyok tájékozatlan, de nem igazodom ki a szegedi kereskedelmi rádióadók hullámhosszain. A három közül hol az egyik, hol a másik szólal meg, bár tudom, hogy állandó időben. Néha hallgatom a körzeti rádiót, bár szerintem nem eléggé szórakoztat és szolgáltat, ezért inkább a Danubiust és Sláger rádiót hallgatom. Számomra ezek nyújtanak igazi kikapcsolódást.