Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-25 / 173. szám

• Sipos úra hivatal első embere „Nem esznek emberhúst" ama • Haumann Péter a fürdőudvarban „Apró elemekből építkezem,, Haumann Péter: Puzsér nem egy tréfli, hanem a csibészek királya. (Fotó: Gyenes Kálmán) Hatalmat gyakorol a portás! Ismerünk a kapuban posztolok között riogató nagymellényűt, de feszültségoldó készségest is. Amilyen a portás, olyan a hivatal. Általában igaz e következtetés. Emberszeretet és optimizmus nélkül ne menjen senki portásnak! Ez Sipos István, a szegedi városháza egyik ka-* pusának hitvallása. Míg a polgármesterre vártam, ő a Torony alatti díszes bejáratot őrizve állt és mesélt. - „Gyere mán ide dolgozni, mert már egy hete szolgálok. de nincs, aki leváltson!" - ajánlotta ezt a munkahelyet augusztus 3-án lesz 16 éve egy jó barátom, Kanász József, Isten nyugosztalja! Most meg félteni kell ezt az állást is, nehogy kicseppenjek belőle - osztja meg a polgármesterre várakozó ismeretlennel emlékeit és gondjait a városházi portás. Vájáriskolát végzett a Nyíregyházáról elszármazott Sipos gyerek, aztán a pécsi szénbánya kétszeresen kiváló vájára mentés közben megrokkant. - Mikor a többiek menekültek fölfelé, én mentem a veszedelembe. Hogy is félnék 12 év bányamentés után ebben a gyönyörű épületben? - kérdez vissza értetlenkedve a szegedivé lett, de egy algyői házat magáénak tudó portás. - A városháza minden zugát, a padlástól a pincéig bejártam, mikor újonc voltam, hogy tudjam, mi van rám bfzva. Régen galambok tanyája lehetett a szemetes padlás, a pincében meg omladozott a vakolat. A tetőt azután csináltatták meg, a padlást azután hozták rendbe, mikor Papp Gyulára szinte rászakadt a mennyezet. A tanácselnök sokáig maradt a hivatalban. Az esti nagy vihar itt érte. A több mázsás gerenda a szobája mellett, a 102-esbe zuhant le. Neki nem lett semmi baja, a tetőt meg úgy kijavították, hogy szebb lett, mint új korában... Mióta Sipos úr posztol a városházi kapuban, állandóan fúrnak, alakítanak valahol. A pincében az előző polgármester idején csinálták meg a klubot. A bejárati díszburkolatot nemrég fejezték be, tavasszal újították fel a díszteremben a parkettát. - Nem tudom, hány helyiség van a Torony alatt meg a szomszédos épületben gondolkodik el közbevetésem nyomán Sipos úr és a portásfülke falán függő kulcsokra sandít, de el se kezdi a számolást mondván - az bizonyos, én mindegyikben jártam. Egyszer, mikor ellenőriztem az épületet, mert a villany lekapcsolását és az ablak bezárását sokan elfelejtik ám, két cipőtalpat látok. A folyosón gubbasztott egy alak. „Ébresztő!" mondtam és megráztam a vállát. Ahogy fölriadt, kiderült, az illető addig várta, hogy rá kerüljön a sor, míg véget ért az ügyfélfogadás, kiürült a hivatal. Másnap jöhetett vissza! Látásból minden itt dolgozót ismer a városháza legrégebbi portása. Itt nem cserélődnek túl gyakran az arcok. Tudja, ki az, aki elsőként szokott érkezni, ki távozik jóval a hivatalos munkaidő letelte után. A portás tapasztalata, hogy a polgármesterek tartózkodnak a legtöbbet a városházán. - Nem azt várom, mikor telik le a munkaidő. Szeretek itt dolgozni. Jóval műszakváltás előtt jövök, beszélgetünk egy kicsit a kollegával. A sajtóéhségem nagy, ha egyedül maradok, akkor azzal kezdem a szolgálatot, hogy kiolvasom az újságokat. Lehetne éjjel aludni mutat az ágyra -, de évek óta nem ágyazok meg magamnak. Olvasok meg keresztrejtvényt fejtek. De a telefon is gyakran csörög ám! Nem akarják megszokni a népek, hogy pénteken csak délig van hivatal. A környéken lakók is az éjszakai portásnak panaszkodnak, ha egy zenés rendezvény zavarja a nyugalmukat. Ha durván szólnak, akkor sem szólok vissza, nem öntök olajat a tűzre. Én vagyok az első, akivel a polgármesteri hivatalba lépő találkozik. A múltkoriában egy 89 éves ember tévedt be a Torony alá. Elbeszélgettünk, meghallgattam a búját, bánatát. Megnyugtattam: az irodában nem esznek emberhúst. El is intézte, amit akart. Első a bizalom! Ezt tartom szem előtt akkor is, mikor néha-néha megengedem a turistának, hogy megnézze a mi szép városházánkat, a gyönyörű dísztermet. Ha kell, németül elpötyögök, aztán meg ott a kéz és a láb. Elmagyarázom én, amit kell! Újszászi Ilona Zsúfolásig meglelt nézőkkel csütörtökön este a Tisza Lajos körúti fürdő udvara, ahol Molnár Ferenc - Zerkovitz Béla: Doktor úr című vígjátékának elsó előadását tartották. Két középkorú hölgy már egy órával a kezdés előtt megérkezett, hogy minél jobb helyet kapjon. Mint kiderült, a Puzsért játszó Haumann Péterért rajonganak. Úgy tűnik, az igazi sztárok iránt nem csappant az érdeklődés: ezért ma és vasárnap este is műsoron tartják a darabot. Haumann Péter nagyszerű alakítása a nyáresti forróságban üdítőleg hatott. Az előadás után először arról kérdeztem, hogy győzi a játékot ilyen hőségben is ennyi energiával... - Kérdezze meg egy kovácstól, hogy bírja a tűz mellett! Szokni kell. Sokat csináltam ezt a szakmát olyan helyeken is, ahol nem voltak igazán méltányosak a körülmények. Itt erről szó sincs. Különös ugyan, hogy egy fürdőházban vetkezünk, de például soha ennyi kényelmes fogasunk nem volt. Az is remek dolog, hogy előadás után le tudunk zuhanyozni, akár még úszni is lehet, és még tiszta fürdőlepedőket is adnak. Roppant hangulatos a fürdő udvara, ideális helyszín az ilyen könnyed előadások számára. Ez az este valamennyiünk számára kellemes meglepetés volt. A közönség nagyszerű: velünk van, figyel, veszi a poénokat. # Mi Molnár Ferenc darabjainak titka? - Kicsit úgy tűnik, kiment alóla az idő. Meg kell tudni ütni azt a hangot, amin ezek a darabok megszólalnak. Nagyon sok színdarabra igaz: nem lehet máshogyan előadni, csak ahogy a szerző megírta. Abban a polgári, kicsit affektáló, okoskodó, intelligens miliőben, amelyben megszülettek. Molnár Ferenc, Szomory Dezső vagy Szép Ernő darabjai mind ilyenek. Érteni, ismerni vagy legalábbis gyanítani kell azt az édes, okos, megalapozottan nagypolgári miliőt, amelyben ezek a történetek zajlanak. Puzsér szerepét mintegy húsz évvel ezelőtt már játszottam a Madách Színházban. Márkus László alakította dr. Sárkányt, az ügyvédet. Piros Ildi Sárkánynét. • Puzsér figurája hogyan születik meg a színpadon? Vannak megfigyelt mintái a civil életből? - Nincsenek. Apró elemekből próbálom összerakni. Sompolyog, oldalt néz, próbálja utánozni az általa nagyrabecsült nagypolgári világot, amelybe sohasem fog belekerülni. Persze lehet, hogy nem is igazán akar. Puzsér nem egy tréfli, hanem a csibészek királya. • Hogyan került a kecskeméti színház produkciójába? - Mondjuk ki őszintén, hiszen nem szégyen: budapesti kollégáimmal a pénz miatt vállaltuk el valamennyien. Úgy tűnik, tisztességes körülmények között, tisztességes fizetésért. Látni a díszleten, hogy nem sajnáltak ki semmit az előadásból. Mostanában egyre nagyobb szükség van arra, hogy a vidéki közönséggel személyesen is találkozzunk. Annak idején, huszonöt-harminc évvel ezelőtt 60-80 tévéjátékot is csináltak egy évben. Bennünket ezek teremtettek meg, általuk váltunk ismertté. Nem tudom, mi lesz ezzel a generációval, amelyik most van feljövőben. Nagyon nehezen tudják ismertté és népszerűvé tenni magukat. Nem kapnak lehetőségeket, nem tudják magukat megmutatni. Jó, ha ötnyolc tévéjáték készül manapság egy évben, helyettük a szörnyeteg szappanoperák futnak. így bátran mondom: nem szégyelljük ezt a könnyed produkciót. Sőt, nagyon tisztességes kenyérkeresetnek gondoljuk! • Tavaly fantasztikus sikere volt a zsúfolásig megtelt Kamaraszínházban, amikor a színházi találkozó keretében Kleist Az eltört korsó című darabjának főszerepét játszotta. Úgy tűnt, ezt a bohózatot is hasonló igényességgel játszotta... - Ha az ember elvállal valamit, nem teheti meg a közönséggel, hogy félvállról veszi. Ilyen ínséges időkben különösen tisztességesen kell tenni a dolgunk. Amikor nehéz eladni, akkor a jó iparos egyre jobb terméket akar csinálni... • Hol láthatja a közönség a következő évadban? - A Katona József Színházban négy darabban is folyamatosan játszom. Ötödikként kapok egy új szerepet is, egyelőre még nem tudom mit. Eddig sohasem adtak még rossz feladatot. A Madáchban az Olivér című musicalban Fegyint alakítom, a Játékszínben is két darabban, a Furcsa párban és a Napsugár fiúkban játszom. Előadóestjeim is vannak. • Gyermekei is követik a pályán. Színészdinasztia lesz Haumannékból? - Adja Isten, hogy az legyen! Sajnálom a gyerekeimet, hogy egy olyan korban vállalkoznak erre a mesterségre, amikor a művészetekkel nem törődnek. Az a jelszó: a művészet oldja meg önmagát. Pénzt nem adnak rá, csak púp a hátukon. Ilyenkor az ember elszomorodik, mert úgy látja, mintha a totalitárius rendszerek több pénzt áldoztak volna a művészetre. Igaz, mindenbe beleszóltak, mondták a maguk hülyeségét, de ezt igyekeztünk mindig kivédeni, így komoly, értékes dolgokra is jutott pénz. • Egy előrelátó apa ilyenkor nem próbálja megóvni a gyermekeit, s lebeszélni őket erről a pályáról? - Ugyanezt elmondtam nekik is. Már nem dolgozhatok ellenük, Petra lányom idén kapott szfnészi diplomát, Máté fiam pedig jövőre felvételizik a főiskolára. Ő már lehet, hogy okosabb lesz, mert azon gondolkodik, hogy nem Magyarországon lesz színész. Szinte kifogástalanul és oldottan beszéli az amerikai angolt, ezért Amerikában szeretne szerencsét próbálni. Ahogy ismerem, véghez is viszi, amit eltervezett. • Mit szól ehhez? - Kicsit fáj... Mondtam neki: gondold meg jól, magyar színész vagy, magyarul füttyentesz, magyarul sóhajtasz. Erre azt válaszolja, angolul is elég jól tud már. Hiába, pontosan látja, hogy az apja mennyit küszködött ezzel a pályával. A miénk ugyan a jobban fizetett szakmák közé tartozik, de annyi hozadéka nincs, hogy ennyi munka után az ember egy kicsit könnyebben, nyugodtabban élhessen. Pedig idővel a töltekezésre is gondot kellene fordítani, mert nem lehet huzamosabb időn át ennyi munkával élni. Bekövetkezhet a pillanat, amikor a mennyiség a minőség rovására megy. Holldsi Zsolt Tizenhét éves gyilkos • Kisköre (MTlf \ Elfogták a rendőrök a 87 esztendős kiskörei özv. H. Imréné meggyilkolásával alaposan gyanúsítható 17 éves helybéli Cs. Gábort - jelentette be Orosz Gyula rendőr ezredes, a Heves megyei rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese. H. Imrénét kedden reggel a lánya találta meg kiskörei házában, holtan. Két napon át csaknem negyven nyomozó kutatott a tettes után. míg végre sikerült kézre keríteniük Cs. Gábort, akinek bűnösségéről a rendőrség szerint egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre, s ugyanakkor ő maga is bevallotta a bűntett elkövetését. A gyanúsftott elmondta, hogy este haza felé tartott, amikor bemászott az idős asszony kertjébe szilvát szedni, de az udvaron úgy döntött, a házba is bemegy, hogy pénzt vagy egyéb értékeket keressen. Egy oldaiablakon át jutott be a szobába. A neszre H. Imréné felébredt, ezért Cs. a keze ügyébe eső tárgyakkal brutálisan agyon verte. A tettes értékeket nem talált, (gy semmit nem vitt magával a házból. Álom és hipnózis Kísérletek igazolták, hogy mindenki álmodik. Az álmodók és nem álmodók között az jelenti a különbséget, hogy az egyik ember visszaemlékezik az álmaira, a másik pedig nem. Az intenzíven álmodók közül szinte mindenki beszámolhat rendszeresen felbukkanó, „lerázhatatlan" álmokról, melyek idóról időre visszatérve édesítik vagy - tartalmuktól függően - keserítik éjszakáit. Vajon mi lehet erre a jelenségre a magyarázat? Az élettan és lélektan kutatóit régóta foglalkoztatja az álom funkciója az élőlény működése szempontjából. Lehetséges, hogy agyunk a maga sajátos módján, titokzatos szimbólumrendszere segítségével esetleg figyelmeztetni akar valamire? De ha (gy van, hogyan lehet ezt kideríteni? Napjaink egyik ismert módszere a hipnózis. Az eljárást ma már alkalmazzák a gyógyászatban (a hipnózis mint érzéstelenítő módszer műtéteknél, fogászati kezeléseknél, stb.), a szomatikus panaszok többféle válfajának megszüntetésére, valamint - bár ennek még jelentős szkeptikus ellentábora van szakmai berkekben, ezért nem terjedhetett el igazán különböző, régóta fennálló, külső kiváltó tényezőhöz nem köthető szorongásos állapotok okainak feltárására alkalmazható a regressziós hipnózis. A júliusi Negyedik Dimenzió vendége ezalkalommal a hipnózisban végzeti gyógyítás, illetve feltárás két igen neves szakértője, dr. Boncz István egyetemi adjunktus és dr. Szilágyi Mária pszichológus-hipnoterapeuta lesz. A fenti témához szorosan kapcsolódik a bemutatásra kerülő ufós történet, melynek főszereplője egy kecskeméti fiatalember, kinek gyermekkora óta rendszeresen visszatérő álmai idegen úrjárművekről és nem emberi lényekről szólnak. Hét hónapon keresztül ismerkedhettünk a világ csodáival a Tallózó rovat jóvoltából. A sorozat befejező epizódja zárja a július 26-án este 8-kor jelentkező 4. Dimenziót. Fekete Annamária A város házában mi a legszebb? Sipos úr, a portás szerint a díszterem. (Fotó: Pászka Csanád)