Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-21 / 169. szám

4 KRÓNIKA KEDD, 1998. JÚL. 21. MA KISMAMAKLUB a Vér­tói u. 3. szám alatt: 10 órától kötetlen beszélgetés, tanácsa­dás. AZ IFJÚSÁGI IRODÁ­BAN (Dózsa Gy. u. 5.) 13-tól 18 óráig polgári katonai szol­gálattal kapcsolatos tanács­adás és diákjogi tanácsadás. HOLNAP AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 16.30-tól ingyenes jogi ta­nácsadást tart dr. Eperjesi Ág­nes. A JATE-KLUBBAN 22 órától nosztalgiabuli Poór Zsolttal. • VÁROSNÉZÉS nyitott pa­norámabuszon, idegenvezető­vel a Klauzál térről, naponta 10 és 18 óra között. — O SZEGEDI VAKÁCIÓ Szerdán: 9 órától sár­kánykészítés papírból a Százszorszép Gyermek­házban; 10 órától a Resz­kessetek betörők 11. című filmet vetítik az Ifjúsági Házban; kézműves fog­lalkozás a Petőfitelepi Művelődési Házban. 1 1 napló MA DOBÓ JÁNOS, a 2l-es vá­lasztókörzet (Északi város) képviselője 17 órától a Kodály Téri Általános Iskolában fog­adóórát tart HOLNAP MÉSZÁROS ATTILA, a 25-ös választókerület (Tápé) képviselője fogadóórát tart 13­tól 17 óráig a lápéi ügyfélszol­gálati irodán. DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden, a Szilágyi u. 2. II. em. 204-es szobában. GILA FERENC, a 24-es vá­lasztókerület (Baktó, Petőfite­lep) képvisleője 17 órától a Pe­tőfitelepi Művelődési Házban (Fó tér) fogadóórát tart. • Amikor a gémeskút ága integet Cselesek az orvhalászok Tavaly negyvenhat haltolvajt értek tetten a biztonsági örök. (Karnok Csaba illusztrációja) A fehér-tói halgazda­ságnak mintegy tízmillió forint kárt okoznak egy évben a haltolvajok, akik között horgászok és halászok egyaránt akad­nak. A külső biztonsági cégnek is ennyit fizet a Szegedi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft., de ez a kiadás meg­térül. - Jó napot kívánok! Van-e engedélye három botra? - Csak egy engedélyem van. - Azzal csak két bottal le­het horgászni. Mutassa az en­gedélyét! - Nincs nálam. - Akkor igazolja magát! - Igazolvány sincs nálam, de ha ad egy órát, elhozom. - Akkor most csomagoljon össze gyorsan, hogy még eső előtt hazaéljen! - Ne beszéljen így velem, én nem tudom, hogy maga ki­csoda. - Akkor megmutatom ma­gának, hogy ki vagyok - és a fehér-tói biztonsági szolgálat egyik embere valóban meg­mutatja az igazolványát. Erre a tilosban járó hor­gász összeszedi szanaszét he­verő holmiját, beleteszi a zacskóba és elkerekezik a Sa­lakos nevű csatorna mellett. Azt már soha nem tudjuk meg, volt-e engedélye. A biztonsági őrök külön­ben nem a Szegedi Mezőgaz­dasági Termelő és Szolgáltató Kft. alkalmazottjai. Egy külső cégnek dolgoznak, amelyet a halgazdaság fogadott fel. A belső szolgálat ugyanis kevés­bé hatékony, mert nemcsak a halállomány őrzésével, hanem - többek között - vadriasztás­sal és szivattyúkezeléssel is foglalkoznak. A külső cég és a Fehér-tón járőrözők nevét nem Írhatom le, kinézetüket viszont igen. Terepszínű a ruhájuk és hár­mójuk közül csak az egyik a nem tipikusan biztonsági őr alkat. Nem zömök, nincs tüsi a haja, sőt, meglehetősen hosszú és hullámos tincsek­kel rendelkezik. Mégis ő a legkeményebb. Tárgyal az orvhorgászokkal és viszi a szót a társai között is, pedig nem nevezték ki vezetőnek. - Nálunk nincs főnök ­mondja. - Mi egyenlők va­gyunk, csak (gy tudjuk a munkánkat tisztességesen vé­gezni. A hosszú, hullámos hajú ül egyébként a járőrkocsi, az ARO anyósülésén is. - Emeld meg az autót egy öt centit! - szól oda a legfia­talabb őr a sofőrnek, aki először nem veszi a lapot. Tengelytöró kátyúkba haj­tunk bele, fejünk néha a ko­csitetőt verdesi. Jól jönne a légpárna, de a román terepjá­ró (gy is mindenhonnan ki­mászik. Muszáj neki, hiszen egy szolgálat alatt több mint száz kilométert is fut az autó. Fehér-tó ugyanis akkora terü­leten fekszik, mint Szeged. A halászati kft. több őrző­védő céggel is próbálkozott, míg kikötött a mostaninál. Nekik van egy titkuk, amit akár le is írhatok, mert a ti­losban járók ezzel az infor­mációval sem tudják őket ki­cselezni. Hatékonyságuk a bi­zonytalanságban rejlik. Min­dig máskor indulnak körút­jukra. így éjszaka éppúgy összefuthat velük bárki, mint fényes nappal. 1995-ben még százhuszonhat feljelentést tett az akkori őrző-védő cég. Ta­valy, az „ARO-sok" már csak negyvenhatot. Rossz a hírük a zsiványok körében, így so­kan már elkerülik a Fehér-tót. Úgyis van víz bőven a kör­nyéken. - Olyan ez, mint a hideg­háborúban a csapás-ellencsa­pás teóriája - mondja Lódi György, a mezőgazdasági kft. termelési igazgatója. - Igyek­szünk kicselezni egymást. Igaz, mindez mit sem ér. A büntetési tételek ugyanis na­gyon alacsonyak. Egy éve az FM-hivalal szabja ki a bírsá­got. amelyről három-négy hó­nap alatt jön ki a határozat és két-háromezer forintnál nem több. Korábban az önkor­mányzatok jártak el, és nem volt ritka a tízezer forintos büntetés sem. A Fehér-tó több egységből áll. Honnan tudják mégis az orvhalászok, hogy az éj leple alatt hová helyezzék a varsát? A tippeket sokszór a kft. dol­gozóitól szerzik, kocsmai be­szélgetéseken. Van. aki vélet­lenül szólja el magát, van, aki pénzért, esetleg néhány üveg sörért. A fehér-tói tanyán'élők közül is többen összejátsza­nak a bűnözőkkel: ha a gé­meskút vékonyabbik vége néz az égnek, akkor tiszta a levegő, ha a vastagabbik, ak­kor a környéken cirkál az ARO. A tolvajok tízmillió forin­tos kárt okoznak egy évben. A külső biztonsági szolgálat is körülbelül ennyibe kerül a kft.-nek. A kiadás mégis megéri, arra ugyanis nincs adat, mennyit lopnának, ha nem járőrözne a három terep­ruhás. Tőth-Szenesi Attila Tábor • DM-információ Július 27-én. hétfőn kez­dődnek Tápén az idei egy­hetes tűzzománctábor fog­lalkozásai. A szervezők még várják a felső tagozatos és középiskolás korú gyerekek jelentkezését. Az érdeklő­dők Simon Miklós festőmű­vész vezetésével ismerked­hetnek meg a tűzzománc történetével, a festés és ége­tés különleges technikájá­val. A tábor résztvevői maguk is készítenek tűzzománc ké­peket, amelyeket haza is vi­hetnek majd. A táborban tí­zórait, ebédet és uzsonnát kapnak a gyerekek. A fog­lalkozások reggel 8 órától délután 4 óráig tartanak. A résztvevők a tűzzománcozá­son kívül megismerhetik még Tápé hagyományait, a gyékényszövés rejtelmeit is. A tábor működését a Tá­péért Alapítvány is támogat­ja. Részletesebb fölvilágosí­tással a 495-440-es telefon­számon szolgálnak. • Több mint száznak mennie kell... Lakatot tesznek a kábelgyárra Pénteken, július 17­én, Budapesten a Sie­mens Rt. vezérigazgató­ja, Hetényi Péter tár­gyalt a Szegedi Kábel­gyár szakszervezeti tit­kárával és az üzemi ta­nács elnökével. A tét a gyár és a megmaradt 150 ember sorsa volt. A pletykák igazak vol­tak: mégiscsak bezárják a Szegedi Kábelgyárat. Szep­tember l-ig még termel, azt követően azonban a meg­maradó 30 embert már csak az egység őrzésével és a pénzügyi átadással bízzák meg. Tegnap, hétfón délelőtt a Huszár utcában testületi ta­nácskozást hívtak össze, amelyen a „pesti delegáció" elmondta az itthoniaknak, hogy döntött a Siemens Rt. vezérkara. Lábdi Gizella, a kábelgyár szakszervezeti bizottságának titkára lapun­kat is tájékoztatta a fejlemé­nyekről. Mint ahogy arról a Dél­magyarországban beszá­moltunk, a Siemens AG el­adja az erősáramú kábelek üzleti területét az olasz ká­bel- és gumiabroncs-előállí­tónak, a milánói székhelyű Pirelli SpA-nak. Az új tulaj­donos előreláthatóan októ­ber l-jével veszi át a Sie­mens AG-tól azt az ipar­ágat, amely az 1996-97-es üzleti évben 1,7 milliárd márkás forgalmat bonyolí­tott le és világszerte 6200 dolgozót foglalkoztatott. Ezzel a Pirelli a mostani 13 ország helyett 21 országban lesz jelen. A tranzakció érinti a hazai erősáramú ká­belgyártást, azaz a Magyar Kábel Művek Rt.-t, amely­nek ezennel három gyára, a budapesti, a balassagyarma­ti és a kisteleki kerül új tu­lajdonoshoz. Nem érinti viszont a hír­adástechnikai kábelekre sza­kosodott szegedi gyárat, va­lamint az MKM-től függet­len Siemens-érdekeltséget, a Duna Kábel Kft.-t. Vagyis a Siemens Rt. továbbra is azt szeretné, ha a Szegedi Ká­belgyár ipari tevékenységet folytatna, de az már nem ká­belgyártás lenne. Döntés született tehát ar­ról, hogy szeptember l-jétől 30 fó marad a Siemens állo­mányában Szegeden. Az ő feladatuk a pénzügyi zárás és a telephely fenntartása egé­szen addig a pillanatig, amíg oda új ipar nem települ. A szakszervezet a rossz hírek ellenére is eredményes­nek érzi budapesti tárgyalá­sait, mivel a Siemens Rt. se­gítséget ígért egy „munkába elhelyezési bizottság" (MEH) létrehozásához. Ez a bizottság egyrészt állami pénzekre pályázhat, másrészt - most már ígéret van rá - a Siemens is beletesz egy bi­zonyos összeget a közös kasszába. Ebből a pénzből segíteni lehet egyrészt azok­nak az embereknek az elhe­lyezkedését, akiket tavasszal küldtek el, de még nem talál­tak munkát, másrészt azokat, akik most kerülnek utcára. A döntés ugyanis több mint 100 főt érint. A kábelgyáriak kérték azt is, hogy végkielégítésként a jelenlegi, a kollektív szerző­désben szereplő összeg dup­láját kapják meg. Mivel ez már helyből több (9 hónap), mint amit a törvény lehetővé tesz (6 hónap), Hetényi Péter még nem adta áldását az elő­teijesztésre. Fekete Klára miről írt a DM? • 75 éve A fehér-tói gyógyfürdő A Csonkamagyarországon található szikestavak között a szegedi Fehér-tó a legna­gyobb. Vize háromszor annyi szilárd anyagot tartalmaz, mint a dorozsmai tó vize, és így gyógyhatása is háromszor akkora. Mivel állandóan fe­nyegeti a kiszáradás vesze­delme, gazdaságos halte­nyésztésre nem alkalmas. A tóvíz stabilizálása nemcsak haltenyésztésre tenné kiváló­an alkalmassá a Fehér-tót, ha­nem gyógyfürdő létesítésére is, amire balneológiai szem­pontból bizonyos körülmé­nyek között nagyszerűen megfelelne. Rövidesen meg is indulnak a tárgyalások a gyógyfürdő létesítése érdeké­ben. (1923) • 50 éve Szociális szempont Szobek András államtit­kár személyesen jáija az or­szágot, hogy meggyőződjék a cséplések és beszolgáltat­sáok menetéről. Szegeden a tájékoztató előadásán el­mondta, hogy ennyire szoci­ális szempontú beszolgálta­tási rendszer még nem volt Magyarországon, mert a fej­adag szükséglet kielégítése mindent megelőz és azt nem vehetik el a gazdától sem. Országosan az a tapasztalat, hogy a beszolgáltatás teljesí­tése jól halad, dolgozó pa­rasztságunk megértette köte­lességét, a rendbontókkal szemben pedig irgalmatlanul eljárnak. (1948) o 25 éve Elismerés a magyar biokómiának A közelmúltjai Stocjf^, hóimban tariott'á kong­resszusát a Nemzetközi Bio­kémiai Unió. Ezen a jelentős tudományos összejövetelen-, nagy elismerés érte a ma­gyar tudományt: az unió al­elnökévé Straub F. Brúnó akadémikust, a Szegedi Bio­lógiai Központ főigazgatóját választották. Az Európai Biokémiai Társaságok Szö­vetsége jövő év augusztus .vágéíi pe^ig hazánkban ren­dezi kongresszusát, előre láthatólag mintegy 2800 eu­rópai és tengerentúli résztve­vővel. (1973) Munkaadó kerestetik! Nyári diákmunkások­nak, valamint munkanél­küli fiataloknak és felnőt­teknek kínál lehetősége­ket a SZITI, szegedi ifjúsá­gi információs és tanács­adó iroda. A SZ1T1 pályázatával nyert az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kiírásán, így jú­lius elsejétől elkezdték szer­vezni új programjaikat, me­lyekkel a munkanélkülieknek szeretnének segíteni. Augusz­tusban indul az Álláskereső klub. ahol szerdán délutánon­ként várják majd az érdeklő­dőket. Itt munkajogász, grafo­lógus, pszichológus segít, tip­peket adnak az önéletrajzírás­hoz, fénymásolási és telefoná­lási lehetőséget biztosítanak, ha kell, az iroda munkatársai felveszik a kapcsolatot a mun­káltatóval is. Nemcsak közép­iskolások, de fiatal felnőttek számára is pályaorientációs ta­nácsadást indítanak, emellett szerveznek munkaerőpiaci tré­ningeket is. Három középisko­lában fognak a végzősöknek a munkavállaláshoz felkészftő tanfolyamot szervezni, olyan sulikat választanak, ahol prob­lémát jelent a továbbtanulás, illetve az elhelyezkedés. A munkaügyi központtal közö­sen munkalehetőségeket tartal­mazó, rendszeresen frissített számítógépes adatbázist állíta­nak össze, melyet az Interne­ten is el lehet majd érni (www.tiszanet.hu/sziti). Jelen­leg nemcsak a programokat szervezik, de keresik azokat a munkaadókat is, akiket meg­hívhatnának az Álláskereső klübba konzultációra. A programok java ősszel indul, ám a munkaerőpiac a nyáron sem zár be, hiszen a Meló-Diák és a Mind-Diák mellett a SZITI is foglalkozik diákmunka-közvetítéssel. Az előbbiektől eltérően azonban nonprofit alapon működnek, nem kérnek jutalékot a diákok béréből. Adatbázisukban több mint ezer idényjellegű munká­ra jelentkező fiatal található, általános iskolásoktól egészen a főiskolásokig, egyetemistá­kig. Szinte minden vállalnak a diákok, a nehéz fizikai munká­nak számító kőműves melótól a szórólapterjesztésen keresz­tül a gyermekfelügyeletig. Nagy a túlkínálat az idegen nyelvek ismeretét igénylő munkákból, hiszen sokan vál­lalnak tolmácsolást, fordítást, korrepetálást. Nagy gond azonban, hogy mint a munka­erőpiacon általában, itt is sok­kal több a munkát kereső, mint a munkát adó. Jelenleg a je­lentkezőknek csak a 10 száza­léka jut munkához, ráadásul nagy az aránytalanság, hiszen jellemzően az egyetemista, fő­iskolás fiúkat keresik a mun­kaadók. Várják tehát a SZITI mun­katársai a munkát kínálók je­lentkezését, hiszen náluk nincs megkötés, akár 1-2 napos, al­kalmi munkára is tudnak jelöl-1 tet ajánlani. T. V.l Kamionok az Autómániában • Munkatársunktól Különkiadással jelentke­zik az Autómánia, a Telin tévében július 21-én, kedden 19 órakor kezdődő adásban számolnak be a VIII. nem­zetközi kamionos találkozq eseményeiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom