Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-20 / 168. szám

HÉTFŐ, 1998. JÚL. 20. HAZAI TÜKÖR 7 Kevesebb vendégmunkás utazott át Népszínház vagyunk fi ## • Új vezető a Délhír Rt élén „Az olvasókat szolgáljuk" Kovács Ágnes: „Az emberek többsége itt nézi meg az aktuális magyar klasszikust." (Fotó: Mohos Angéla) • Budapest (MTI) Sokkal kevesebb vendég­munkás érkezett a hét végén, mint amennyire korábban számítottunk, így szombat estére teljesen normalizáló­dott a helyzet a határát­kelőhelyeken - közölte Csi­szár Tamás, a Határőrség A közelmúltban ve­zetőjével együtt több dol­gozó is távozott a posta regionális hírlap-keres­kedelmi részvénytársasá­gától, a Délhír Rt.-töl. A társaság a változástól függetlenül, folyamato­san dolgozik, élére pedig 1998. június 16-tól új ügyvezető igazgatót ne­veztek ki. Dr. Festő-Sza­bó Judittal a közeljövő terveiről beszélgettünk. • A Délhír Rt.-től több mint negyven ember távo­zott egy időben, a társas­ág vezetőjével együtt. Ho­gyan érintette a cég működését ez az ese­mény? - Amint azt a hírlapvásár­lók és üzleti partnereink is ta­pasztalhatták. a hirtelen'vál­tozás ellenére zökkenőmente­sen láttuk el az újságárus he­lyeket, vállalkozókat, kiske­reskedőket. 9 A posta, mint a Délhír Rt. főrészvényese, eladta saját tulajdonrészét. A tu­lajdonosváltás hoz-e majd változást a társaság életé­ben? - A Magyar Posta birto­kolta a hírlapterjesztéssel foglalkozó Délhír Rt. részvé­nyeinek kilencven százalé­kát. Az értékesítés célja az volt, hogy nagyobb önállósá­got kapjon a társaság. Orszá­gos pályázatot írtak ki, ame­lyet végül a Magyar Lapter­jesztő Rt. nyert meg; így a Délhír Rt. is a ő tulajdonukba került. Mögöttük, profi be­fektetőként, egy igen jelentős francia lapterjesztő társaság áll, amely tizenöt országban működik sikerrel. A tulajdo­nosváltás nem jelent lényes változtatást a Délhír Rt. tevé­kenységében: továbbra is ol­vasóinkat szolgáljuk majd. 9 Frissen kinevezett ve­zetőként hogyan látja a Délhír Rt. működését? - Jól szervezett, működő társaság, logisztikai és számí­tástechnikai háttérrel. A munka folyamatos, kiegyen­súlyozott, a piacot változatla­nul megfelelő színvonalon szolgáljuk ki. A hozzánk tar­tozó területen, Csongrád, Bé­kés és Bács-Kiskun megyé­Országos Parancsnokságá­nak sajtóügyeletese vasár­nap. A helyzet nem változott vasárnapra sem. Mindenütt csak szokásos mozgások ta­pasztalhatók, várakozni se­hol sem kell - mondta a saj­tóügyeletes. Névjegy Dr. Festő-Szabó Ju­dit Szegeden született, a JATE Gyakorló Gim­náziumában, matemati­ka tagozaton érettségi­zett A JATE Állam- és Jogtudományi Karán 1986-ban fejezte be ta­nulmányait. A jogi szakvizsga után ugyan­csak a jogi karon tanult tovább: 1995-ben köz­gazdasági szakokleveles jogász végzettséget szerzett Első munkahe­lye a Szegedi Postaigaz­gatóság, itt 1987. febru­ár l-jétől dolgozott. Munkaügyi, majd jogi előadó, a szakvizsga le­tétele után jogtanácsos. A Délhír Rt. fel­ügyelő bizottságának a társaság megalakulása (1994) óta tagja és elnö­ke. Dr. Festő-Szabó Ju­dit 1998. június 16-tól a Délhír Rt. ügyvezető igazgatója. ben ott vagyunk a legkisebb településen is. Alapelvünk a semleges lapterjesztés: min­den kiadónak azonos feltéte­lekkel biztosítunk helyet a pi­acon. Szerződő, vállalkozó partnereink is egyenlő felté­telekkel dolgozhatnak velünk tovább. 9 A bevált üzletpolitika folytatása mellett azért bi­zonyára talál javítanivalót is a cég munkáján. Mi­lyen változásokat tervez? - Az árusok kiszolgálásá­ban, igényeik jobb kielégíté­sében szeretnék javulást. Ami az olvasókat érinti: fo­lyamatosan fölújítjuk a kis­kereskedelmi hálózatot. Na­gyobb, korszerűbb, szebb pa­vilonokban és egyéb árushe­lyeken kínáljuk majd a lapo­kat. Öt üzletünket már sike­rült megújítani; mindhárom megyénkben folytatjuk a re­konstrukciót. Az utcai pavi­lonok cseréjét az épített kör­nyezet tiszteletben tartásával tervezzük: egyedi pavilonok kerülnének például a szegedi Széchenyi térre is. Ny. P. Kovács Ágnes, a Sze­gedi Szabadtéri Játékok igazgatóhelyettese 1982 óta vesz részt a Dóm téri színpad műsorpolitikájá­nak kialakításában, a művészek szerződtetésé­ben, a szponzorok, tá­mogatók megnyerésé­ben. Minderről a Háry próbái idején a fesztivál­büfé szerepét betöltő SZOTE-klubban beszél­gettünk. 9 Az 1992-ben létreho­zott Szegedi Szabadtéri Játékokért Alapítványnak döntő szerepe volt abban, hogy a szabadtéri elavult, régi nézőtere és színpad­technikája 1994-re meg­újulhatott. Nemrégiben ismét felélesztették az ala­pítványt. Miért? - Az alapítvány elindítója volt annak a beruházásnak, ami a mai árszínvonalon több mint egymilliárd forint­ba kerülne, s ma már bizto­san nem tudná a város meg­valósítani. Bár a nézőtér cse­réje után működése háttérbe szorult, továbbra is létezett. Idén született egy olyan he­lyi rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a városban mű­ködő cégek az iparűzési adó­juk 5 százalékát helyi alapít­ványok támogatására fordít­sák. Mi is élni szeretnénk ez­zel a lehetőséggel, igyek­szünk megnyerni a cégeket a szabadtéri támogatására. 9 Milyen sikerrel? - Decemberben derül ki, hogy az egyes vállalkozások mennyi iparűzési adót fog­nak fizetni, azaz akkor lehet pontosan kiszámítani azt is, mekkora összeggel támogat­hatják az alapítványunkat. Ennek ellenére a cégek több­sége egy együttműködési megállapodás alapján me­gelőlegezi a támogatást. Ed­dig mintegy húsz szerződést sikerült megkötnünk. A na­gyok, például a Pick Rt. mel­lett egészen kis cégek is akadnak a támogatóink kö­zött. Összesen több mint tíz­millió forintra kaptunk ígére­tet. Nemcsak kérünk, hanem • Mélykút (MTI) Kézigránátokat talált vasárnapra virradó éjszaka Mélykúton, a helyi me­zőgazdasági szövetkezet géptelepén egy járőröző 15 cserébe adunk is; hirdetési lehetőséget, belépőjegyeket. 9 Hogy áll az idei jegye­ladás? - Majdnem minden előadásunkon telt házra szá­mítunk, hiszen a drágább je­gyek szinte mind elkeltek. Reálisan, a mai fizetőképes kereslethez igazodva szabtuk meg a helyárainkat: 500-tól 2000 forintig kaphatók belé­pőjegyek. Exkluzív ajánlattal is rendelkezünk: 6000 forin­tért az adott produkcióhoz szorosan kötődő különleges vacsoraestre is szóló belé­pőjegyet lehet vásárolni. 9 A Nemzetközi Feszti­válszövetség révén nem­régiben Salzburgban járt, ahol beszélgethetett az ot­tani fesztivál magyar ve­zetőivel. Mit tapasztalt? - A fesztivál irányítói őszintén beavattak bennün­ket a Salzburgi Ünnepi Játé­kok működésébe. Roppant érdekes tapasztalatokat sze­reztünk, sok dologban meg­erősítést kaptunk. Például salzburgiak sem költenek fi­zetett hirdetésekre, mint aho­gyan mi sem. Ennek anyagi okai is vannak, másrészt anélkül is - gyakran már elővételben - elkelnek a je­gyeink. Azt is megfigyelhet­tük, hogy hasonló művész­gárdát foglalkoztatunk, azaz Salzburgban is előfordulnak olyan művészek, akik Szege­den már bemutatkoztak, vagy akiket ezután szeret­nénk meghívni. A gázsik vo­natkozásában egész Európá­ban piaci szemlélet uralko­dik, egy nyugati sztár ma már nem vállal olcsóbban fellépést nálunk. A korábbi évtizedekben előfordult, hogy kisebb gázsiért is eljöt­tek, hiszen különös romanti­kája volt annak, ha a vasfüg­göny mögött léphettek fel. Ez komoly probléma, hiszen óriási anyagi terhet jelentene a vezető sztárok megfizetése. Összehasonlításul; a salzbur­gi fesztivál költségvetése öt­venkétszerese a szegedinek. Érdekesség, hogy mára a salzburgi is zenés fesztivállá vált, pedig eredetileg prózai­ieayet a nak indult. Ők is belátták, hogy a drámajátszás keve­sebb embert vonzó, intimebb műfajjá vált. 9 A tavalyi Cyrano-pro­dukció a prózai színját­szást volt hivatott újból meghonosítani a Dóm té­ren... - Úgy gondolom, a drá­majátszás lehetőségét csak néhány olyan darab számára kell fenntartanunk, amelynek nagy hagyományai vannak. Az ember tragédiájáról nem szabad lemondanunk, akár minden évben bemutathat­nánk más-más alkotógárdá­val. 9 Mennyire tudják előre tervezni a szegedi szabad­téri műsorát? - Akár 2004-ig naprakész terveket tudnék mondani, ám mindez csak fikció lenne, hi­szen szerződéseket nem köt­hetünk. A színházak finan­szírozása a költségvetési évekhez kötődik, az önkor­mányzat nagyvonalú támo­gatását pedig évről-évre elv­iszi a nézőtér és a technika felépítése és lebontása. Gya­korlatilag minden produkció teljes költségvetését pályáza­tok útján, szponzori támoga­tásokból és a jegybevételből kell előteremtenünk, azaz szinte csak az adott évben derül ki, hogy mekkora összegből gazdálkodhatunk. Ha egyszer végre sikerülne több pénzt összegyűjtenünk, mint amennyi az évad finan­szírozásához szükséges, vagy az önkormányzat vala­miféle előfinanszírozást tud­na biztosítani, akkor bizton­ságosabban tudnánk tervez­ni. 9 A szegedi prospektusok szeretik úgy emlegetni a szabadtérit, mint Euró­pa-hírű fesztivált. Való­ban az? - Nem a fesztivál rangját csökkentem, ha kimondom: a szegedi szabadtéri ma elsősorban egy magyar nép­színház. Az emberek többsé­ge itt nézi meg az aktuális magyar klasszikust, a Hu­nyadi Lászlót, a Bánk bánt, idén a Háryt, jövőre esetleg Az ember tragédiáját. Annak ellenére, hogy ez a gondolat az elmúlt rendszer hangzatos szlogenje volt, ezt a feladat­kört továbbra is vállalnunk kell. Ha már áthaladna itt az M5-ös autópálya, és más vi­szonyok uralkodnának ebben a régióban, akkor Szeged va­lóban Európa-hírű fesztivál­várossá válhatna. Az előadá­saink rangjával már most sincs probléma, két éve pél­dául óriási sikert aratott a Carmen-produkciónk Né­metországban. Tudomásul kell vennünk, hogy az EU-s csatlakozás után sem Sze­gedre fognak özönleni a pén­zes nyugati turisták, ha pél­dául egy látványos opera­előadást meg akarnak nézni. Sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy a formálódó eurorégió­ból, a Vajdaságból, Er­délyből is át tudjanak jönni az előadásainkra. Ez most is működik, az más kérdés, hogy a város erdélyi vendé­geinek nagy részét ingyen engedjük be, mert számukra a reálisnak tűnő helyáraink is szinte megfizethetetlenek. Jó lenne egyszer azt is elérni, hogy a déli tengerpartokra irányuló turizmus megálló­helyévé váljon a város és a szabadtéri. 9 A közönség mekkora része lehet most külföldi? - Produkciónként változó. A nemzetközi szereposztású, eredeti nyelvű operaelőadá­saink körülbelül 25 százalé­kos külföldi látogatottsággal futnak, a néptáncfesztiválnak jellegéből adódóan szép szá­mú külföldi közönsége van. Interneten, faxon Japánból is kaptunk megrendeléseket az Elisabethre. Ezeknek a világ­sikerű musicaleknek - a Miss Saigon, a Nyomorultak is ilyen volt - komoly baráti körei alakulnak ki, s a rajon­gók igyekeznek az összes lé­tező verziót megnézni. Gyakran összehasonlító kri­tikák is születnek, ame­lyekből kiderül, a bécsi, lon­doni vagy a távol-keleti pro­dukciókkal összevetve sem vallunk szégyent. Hollóst Zsolt nek hatásnövelő burkolata volt.A rendőrség robbanó­szerrel való visszaélés ala­pos gyanúja miatt nyomozás indított ismeretlen tettes el­len. Keresett a magyar állam­polgárság • Budapest (MTI) Az idei év első felében 3027 személy kapott ma­gyar állampolgárságot, kö­zülük 1772-en Romániából települtek át - közölte Par­ragi Mária, a Belügyminisz­térium Állampolgársági Főosztályának helyettes ve­zetője. A Romániából érkezők után az egykori Jugoszláviát elhagyók száma volt a leg­magasabb 534 fővel, őket az Ukrajnából áttelepülők kö­vetik 290 fővel. Magyar állampolgárságot kapott többek között 52 szlovák. 39 bolgár, 34 orosz, 24 lengyel, 18 görög, 11 szíriai, 6 algériai, 5 né­met és 4 kubai állampolgár­ságú személy. A teljesség igénye nélkül az első fél évben 2 algériai, 3 belarusz, l-l belga, brit, chilei, grúz, kambodzsai, li­banoni, lfbiai, nigériai, olasz, panamai és török ál­lampolgár vált magyarrá. Az elfogadott kérelmek egyhatoda visszahonosításra irányult. Tavaly 9421 kérelem ügyében született döntés. Ebből 6889 esetben megtör­tént a honosítás, 1502 ügy­ben pedig a visszahonosí­tás, 1030 kérelmet elutasí­tottak. Az előző évben is a leg­többen, 4187-en, román út­levelüket cserélték magyar­ra. A Parragi Máriától kapott információk szerint 1991 és 1993 között évente átlago­san 13 ezren kértek magyar állampolgárságot, főként Erdélyből és a Vajdaságból érkezett személyek. 9 Isépy és Rapcsák egy véleményen Nem lesz párt a Keresztény­demokrata Szövetség • Budapest (MTI) A Magyar Keresztény­demokrata Szövetség (MKDSZ) egyesület, és a jövőben sem kíván pártként működni, ugyanis nincs tár­sadalmi fogadókészség egy újabb ellenzéki pártra ­mondta Isépy Tamás, az MKDSZ ügyvezető elnök­ségének tagja, a Fidesz par­lamenti képviselője az MTI­nek. Ezt támasztja alá a Ma­gyar Demokrata Néppárt és az Új Szövetség választások utáni helyzete is - tette hoz­zá. A Fidesz azzal nyerte meg az országgyűlési vá­lasztásokat, hogy ötvözni tudta a szabadelvűséget, il­letve a kereszténydemokrata és a konzervatív értékeket, közölte. „Az utóbbi időben roha­mosan nő a Magyar Keresz­ténydemokrata Szövetség taglétszáma, hétről hétre több százan lépnek be a szervezetbe, amelynek je­lenleg 3 ezernél is több tag­ja van" - mondta Rapcsák András ügyvezető alelnök az MTI-nek. Rapcsák András emlé­keztetett arra, hogy az MKDSZ költségvetési tá­mogatást nem kap, ezért most szponzorokat keresnek az egyesület működtetésé­hez. 1 L Dr. Festő-Szabó Judit a bevált üzletpolitika híve. (Fotó: Miskolczi Róbert) Kézigránátok rendőr. Három jugoszláv nálaton kívüli munkagép tojásgránátra és egy üres fülkéjében bukkantak rá. pisztolytáskára egy hasz- A gránátok közül kettő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom