Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-20 / 168. szám

HÉTFŐ, 1998. JÚL. 20. BELFÖLD 3 Hagyományőrzés • Konyár (MTI) Kézi aratóverseny, kirakodóvásár, népi kismesterségek bemutatója és az aratók felvonulása - ez a Hajdú-Bihar megyei Konyáron a hagyományőrző nap programsorozata. Immár csaknem egy évtizede megtartják a konyári hagyományőrző napot. A rendezvényre a környező településekről is sokan elmentek, így az amatőr művészeti együttesek műsorában a konyáriak mellett berettyóújfalui, gáborjáni, kismarjai, bakonszegi, hajdúdorogi, derecskei és tiszalöki művészeti csoportok is bemutatkoztak a közönségnek. Salgó-Sík • Salgótarján (MTI) Bútoripari beszállításra készül a salgótarjáni SalgóSík Kft. Többi közt olasz csiszoló és gravírozó gépekkel rendezik be a bútorüvegek gyártására szolgáló üzemet, melytől a tevékenység két-három éves felfutása után jelenlegi termelési értékük megkétszerezését remélik. A síküveg feldolgozásával foglalkozó társaság úgy látja, hogy a hazai bútoripar ellátásán kívül van keresnivalója dán és olasz piacokon is. A tervek szerint a gépeket az őszi hónapokban telepítik, majd fokozatosan megindítják a termelést. Malomtúz • Székesfehérvár (MTI) Kigyulladt vasárnap Székesfehérváron egy műemlék jellegű malom, a kárt több mint tíz millió forintra becsülik - közölte az Országos Tűzoltóparancsnokság ügyeletese. Az épület födémszerkezete és a tetőzet kapott lángra. Egyelőre nem tudni, mi okozta a tüzet, keletkezésének okait jelenleg is vizsgálják - mondta a tűzoltóparancsnokság ügyeletese. Dreher-fejlesztés • Kőbánya (MTI) Jelentős infrastrukturális fejlesztés fejeződik be júliusban a Dreher Sörgyár Rt.nél. A tízmilliárd forintos fejlesztés eredményeként a Dreher sörök főzési folyamatának minden egyes lépését számítógép fogja vezérelni. A társaság budapesti és nagykanizsai sörgyárában 1800-an dolgoznak, de a modernizáció miatt nem tervez létszámleépítést a cég. A Dreher Sörgyárak Rt. 37 százalékos részesedést tudhat magáénak a magyarországi sörpiacon. Lakásmegoldás • Csepel (MTI) Csepelen tíz család jut hozzá a Habitat nemzetközi mozgalom segítségével kedvezményes feltételekkel korszerű, 70 négyzetméteres, könnyűszerkezetes lakáshoz. A lakásokat folyamatosan építik, a munkálatokat jövő év nyarán fejezik be a tervek szerint. Az építési akcióra csaknem kétszáz család jelentkezett. Közülük a Habitat önkénteseiből álló csoport választotta ki a legkedvezőtlenebb körülmények között élő tíz családot. Többszöri helyszíni „bejáráson" győződtek meg a kérdőívre adott válaszok valódiságáról. • A törvény él is, meg nem is Házirendbe foglalt betegjogok A jövőben minden kórház saját házirendjében szabályozza a beteglátogatási időt. (Fotó: Nagy László) Egymásnak ellentmondó hírek látnak napvilágot az új egészségügyi törvény életbe lépését illetően. Nevezetesen arról, hogy az Országgyűlés által tavaly december 15-én elfogadott törvény rendelkezései élnek-e július elsejétől? A Fidesz képviselői a választási kampány idején, s megválasztásuk után is azt hangoztatták, nem érettek a feltételek az előző kormányzási ciklus alatt született egészségügy törvény minden paragrafusának teljesítéséhez, s nem születtek meg a törvény hatályba lépéséhez elengedhetetlen végrehajtási utasítások. Három héttel az egészségügyi törvény „indulásának" hivatalos határideje után arról érdeklődtünk: érvényesek vagy sem az új jogszabályi rendelkezések? Az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, dr. Kapocs Gábor, a törvényt előkészítő csoport vezetője kérdésünkre elmondta: a törvény hatályba lépéséhez elengedhetetlenül szükséges rendeletek jelentős része elkészült, s ennek megfelelően 1998. július elsejétől érvényesek a nemzeti vérkészletről, a kezelések visszautasításáról szóló kormányrendeletek, valamint „élnek" a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről, a betegszállításról, a mentésről, a művi meddővé tételről, az Országos Vérellátó Szolgálatról, az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásáról, az emberi reprodukcióval kapcsolatos különleges eljárásokról, valamint a Humán Reprodukciós Bizottságról szóló népjóléti miniszteri rendeletek. A tárca főosztályvezetője hozzátette: néhány új jogintézmény és az egészségügyi törvénnyel módosított ellátási területekkel kapcsolatos végrehajtási rendeletek elkészültek ugyan, de még nem hirdették ki ezeket. Ennek okán a most megválasztott parlament június végi ülésén módosította az új egészségügyi törvényt. A módosítás néhány jogintézmény bevezetését, illetve a megváltozott szabályok szerinti működését hat hónappal későbbre halasztotta, azaz határidőnek 1999. január elsejét határozta meg. A jelenlegi Országgyűlés törvénymódosítása csupán technikai jellegű változásokat jelent, a '97-ben született egészségügyi törvény szellemiségét, koncepcióját, szabályozásának tartalmát nem érintette válaszolta lapunk kérdésére dr. Kapocs Gábor, a minisztérium főosztályvezetője. A törvény gyakorlati alkalmazásáról nyilatkozott lapunknak a szegedi kórház főigazgatója, dr. Nárai György, aki elöljáróban elmondta: a '72-es törvénnyel összehasonlítva az új, a korábbinál lényegesen részletesebb, s kiemelten foglalkozik a betegek jogaival és kötelességeivel. A betegjogok közül a kapcsolattartásé szélesedett, ám ezek a jogok a szegedi kórház meglevő feltételeitől függően, a betegtársak jogainak tiszteletben tartásával és - nem utolsósorban - a betegellátás zavartalanságának garantálása mellett biztosíthatók és gyakorolhatók. A főigazgató beszámolt arról, hogy módosított házirendjükben szabályozták a betegekre és hozzátartozóikra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. A kórházi házirend tartalmazza többek között a beteglátogatás rendjét, amiről a főigazgató elmondta: nem tér el jelentősen a törvény hatályba lépése előttitől. A városi kórházban a szülő nőnek lehetősége van arra, hogy az általa választott nagykorú hozzátartozója együtt lehessen vele a szülés ideje alatt. S arra is, hogy újszülöttjével egy helyiségben legyen. A kórházi házirend rögzíti továbbá - a törvénynek eleget téve -, hogy a súlyos állapotban levő beteg, illetve kiskorú gyermek mellett lehessen hozzátartozója. A szegedi kórház főigazgatója hangsúlyozta, a betegjogok gyakorlása a kórház működését, a gyógyítást nem zavarhatja. Kalocsai Katalin • A legfőbb ügyész parlamenti beszámolója Elszánt és erőszakos bűnözök • Budapest (MTI) Tavaly 514 ezer 403 bűncselekmény vált ismertté, ami 48 ezer 353-mal több a megelőző évinél - áll a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolójában az ügyészség 1997. évi tevékenységéről. Az elmúlt évi statisztikát az ismertté vált 393 ezer 3 vagyon elleni bűncselekmény vezeti, ami az összes bűncselekmény 76,4 százaléka. Ez 27 ezer 768-al több a korábbinál, s ebből 18 ezer 389-et a csalások tesznek ki. A vagyon elleni bűncselekmények legnagyobb tömege lopás, számuk csaknem 300 ezer volt, ami mintegy 6000rel több az előző évinél. A gépkocsilopások száma tavaly több mint tíz százalékkal csökkent ugyan, de még így is csaknem eléri a 15 ezret. A jelentés megfogalmazása szerint a növekvő számú rablások közül is „kiemelkedőek a pénzintézetek és üzletek elleni nap mint nap előforduló támadások. Ez az erőszakos bűnözés terjedése mellett azt is mutatja, hogy az elkövetőket nagyobb elszántság jellemzi, nem tartanak a leleplezéstől." Az egyre gyakrabban előforduló fegyverrel vagy robbanószerrel elkövetett élet elleni támadások, fenyegetések „nagyrészt a törvényen kívüli gazdasági tevékenységek során jelentkező viták és összeütközések megoldásának olyan, ugyancsak törvénytelen eszközei, amelyeknél az elkövetőknek és a sértetteknek egyaránt az az érdeke, hogy az erőszakos bűncselekmény felderítetlen maradjon. Ez megnehezíti az ilyen bűncselekmények felderítését és a bűncselekmény elkövetésének bizonyítását" - fogalmaz a beszámoló. A tavaly elkövetett 281 emberölés sértettjeinek nagy része a korábbi évekhez hasonlóan az elkövető rokoni, baráti köréhez tartozott. Növekedett az idős, egyedülálló emberek sérelmére nyereségvágyból elkövetett emberölések száma. Az ismertté vált rendőr bűnelkövetők száma az elmúlt évben 835 volt. Az ő számlájukra írható többek között 295 hivatali (visszaélés, bántalmazás, kényszervallatás, jogellenes fogvatartás) és 70 korrupciós bűncselekmény. A rendőrök ellen hivatali bűncselekmények miatt folytatott nyomozások során az esetek többségében nem sikerült azonosítani az elkövetőt. Ennek magyarázata lehet, hogy „a bizonyíték szolgáltatására alkalmas környezet rendszerint vonakodást tanúsít, s a rendőr a védekezésben jártasabb" - állapítja meg a beszámoló. A legfőbb ügyész beszámolójában a büntető igazságszolgáltatás mellett kitér az ügyészségnek a polgári és közigazgatási joggal kapcsolatos feladataira is. A jelentés szerint a jogszabályokban megjelenő állami akarat végrehajtásáért a jogalkalmazó szervek közül a legnagyobb munkaterhét és felelősséget a közép- és alsószintű közigazgatás viseli. múlt időben Türelmi idő A

Z új kormánynak dukáló száz nap türelmi idő a brit parlament alsóházában vált szokásjoggá, mielőtt bevonult volna a demokrácia íratlan törvényei közé. Eleinte mindössze azt jelentette, hogy az újdonsült kormány tagjai a kabinet megalakításától számított száz napon keresztül úgy szólalhattak fel, hogy az ellenzék képviselői önként tartózkodtak a hangos fújolástól. Ahogy azonban a kormányzati munka bonyolultabb lett, a türelmi idő jelentése is kiszélesedett, és mára egy friss vezetésnek - akár kéri, akár nem - illik megadni az ügymenet beállításához való száz napot. Akár az ellenzék, akár a sajtó részéről. Ami Magyarországot illeti, ez persze csak szép elmélete a demokatikus szokásnak. Az idei választások óta a magyar politikai élet leváltott pártszemélyiségei közül kevesen vannak, akik egy-egy övön aluli ütést be ne vittek volna az új kormánynak. Tulajdonképpen még meg sem alakult, máris püfölték. Elhangzott, hogy a hatalmi gőg időszaka jön, hogy közigazgatási rendteremtés következik, hogy a kisebbségek jogainak oda, hogy erőfitogtató, bosszúálló politika következik, amelyik a szomszédaink felé nacionalista grimaszokat vág majd. Talán az 1994 előttről jól bevált „szélsőjobboldali-horthysta veszélyt" is elővették volna, ha az a választási kampány során már nem fulladt volna kudarcba. A legújabb vád épp az MSZP választmányi elnökétől érkezett: Baja Ferenc a korrupció elkerülése végett állami felügyelet alá vont tb-alapok okán mondotta, hogy a kormány kemény centralizáló politikát folytat. (Ami egy volt nyíregyházi tanácsi vezető szájából nem valami szerencsés gondolat. Ezerszer sem lehet úgy átalakulni, hogy épp Baja vádoljon valakit ezzel). TTQgy mi az oka annak, hogy száznapos türelJLl mi idő helyett Orbán Viktor kormányának e többé-kevésbé alattomos szúrkálódásokkal kell szembenéznie, talán éppen a kormányfő személyiségében keresendő. A Fidesz és elnöke kezdettől fogva meglepetést okozott politikai ellenfeleinek, akik mintha még most is abban a Horn Gyula által megfogalmazott hitben élnének, hogy ők az egyetlenek és nincs alternatívájuk. Ám az alternatíva - amelyik „nincs" - egyszerre hatalmas energiával, européer természettel, határozott karakterrel és főleg elődei által sosem ismert morális tartással vetette magát a munkába. Orbán Viktor tévéinterjújának szavaiból a legegyszerűbb néző is megérezte: ez az ember polgártársaihoz és nem alattvalóihoz beszél. Az új miniszterelnök szeméből hiányzott a horni „csak mi tudjuk" belterjes ravaszdisága. A „lehet így is" észlelése pedig egyszerűen megzavarta a korábban kormányzó szocialistákat. Az alternatíva megvalósulása volt a fermentuma annak is, ami az MSZP választmányi ülésén történt, ahol a szociáldemokrata platform Vitányi Ivánnal az élen szembeszállt a korábbi politikai viselkedés folytatásával. A platform hívei azt szeretnék, hogy az őszi kongresszusra készülő beszámolóba kritikus passzusok is kerüljenek, s a párt ne tegyen úgy mintha nem szenvedett volna vereséget a választásokon. A „szocdemeket" az új frakcióvezető-helyettes Lendvai Ildikó „elenyésző kisebbségnek" nevezte (ismerős, nem?), Horn Gyula szerint a platform a kormányzás ideje alatt is csak a bajkeveréssel volt elfoglalva, s „mindent megkérdőjelezett, de semmit nem tett le az asztalra", és voltak olyan küldöttek is akik az SZDSZ beépített embereinek nevezték Vitányiékat. A szocialisták belső útkeresése (bármennyire hadakoznak a gondolat ellen, ősszel pártszakadáshoz is vezethet) és vezetőik frusztrált állapota is hozzájárul ahhoz, hogy a politikai életben szinte szó sem esik a száz napról. A megértőbb politológusok szerint ennek az az oka, hogy Orbán Viktor azonnal megfogta a bika szarvát, és ez nem késztet holmi türelmi idők adására. A miniszterelnöknek annyi ideje lenne kihasználni népszerűségét, hogy számban ugyan nagy, de karakterben elenyésző szocialista ellenzéke ebben való idegességében lassan három-négybe osztaná önmagát. (Öszehasonlitásképpen: 1994 után az egész baloldali-liberális média attól zengett, hogy most aztán a demokratikus játékszabályok szerint 100 napig egy rossz szót sem szabad szólni a Horn-kabinetről. Igaz, Hornék a Bokros-csomagig csak messziről nézegették a kormányrudat.) O

rbán Viktor tehát belekezdett, ahogyan ígérte. A nép ajkán már az első csipkelődő Orbán-viccek is megszülettek (mi másról, mint a kormányfő futballtudásáról), ami csalhatatlan jele annak, hogy valakit elfogadnak és nem tartanak zöldfülűnek. Ez pedig alighanem nagyobb türelmi idő, mint amit bárki politikus adhat egy m in iszterein öknek. (