Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-09 / 159. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. JÚL. 9. VÁSÁR - HAZAI TÜKÖR 7 Viharkárok országszerte • Kishuta (MTI) Az országon átvonuló zivatarok kedden több helyen okoztak gondot a hegy- és domboldalakról lezúduló csapadékvízzel és a villámcsapásokkal - közölte a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokságának sajtóügyeletese szerdán az MTI-vei. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében két gyermektábort is elöntött a vlz. Kishuta térségében a Czedo-völgyben 92 érdligeti gyermek sátorozott, de az esőtől megáradt patak elárasztotta táborukat. A pedagógusok kötéllel kötötték ki magukat, és úgy mentették a gyermekeket a derékig érő vízben. Segélyhívásukra négy tűzoltókocsi és egy teherautó érkezett a táborhoz. A bőrig ázott gyerekeket a kishutái művelődési házba vitték, ahol az önkormányzat látta el őket forró teával, a határőrség és a polgári védelem pokrócokat adott nekik. A kiáradt patak erejét mutatja, hogy egy Trabantot úgy elsodort, hogy a kocsi totálkárossá vált. A Czedo-völgyétől másfél-két kilométerrel följebb a Kavicsváltó forrásnál 18 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyermek táborát mosta el a hegyoldalról lezúduló víz. A segítségükre siető tűzoltók járműveikkel csak 300 méternyire tudták megközelíteni a táborhelyet, majd gyalogosan, térdig érő vízben és iszapban a hátukon szállították biztonságos helyre a gyerekeket. Mindkét tábor kiöntött lakóit végül autóbuszokkal hazaszállították szüleikhez. A főváros XXII. kerületében kedden este villámcsapás gyújtotta fel a Vöröskúti határsor 17. számú tetőtérbe építéses családi házat. A 225 négyzetméternyi tetőtér lángokba borult, és a tűz az alsóbb szintekre is átteijedt. A tűzoltók fél óra alatt eloltották a lángokat. Személyi sérülés nem történt. Gabonaégetés Battonyán • Battonya (MTI) Két IFA teherautónyi idei tisztított, szárított, de eladhatatlan búzát és árpát borítottak a város határában a földre a battonyai gazdák és a piac rendezetlensége miatti tiltakozásul elégették az idei termést jelképező két halom gabonát - tájékoztatta szerdán a rendkívüli esetről az MTI munkatársát Karsai József helyi gazdajegyző. A termelők a város határában külön-külön borították ki a két teherkocsiból az együttesen 50 mázsa búzát és árpát, s traktorokkal körbeszántott helyen fáklyákkal lobbantották lángra a gabonamáglyát. Az átázott gabona azonban nehezen égett, azért gázolajjal is meglocsolták. A gazda-megmozduláson - a biztonság okáért - ott voltak a tűzoltók is, de beavatkozniuk nem kellett. Karsai József, aki a békés-csanádi kisváros gazdakörének a fölkérésére megszervezte a mintegy háromszáz elkeseredett helybéli termelő részvételével lezajlott megmozdulást, a gabonaégetés előtt mondott beszédében a parasztság mai keserű helyzetét ecsetelte. Egyebek közt arról szólt, hogy a gazdálkodóknak az árpáért 500 forintot kínáltak, a legkiválóbb búzáért 1500 forintot fizetnének a kereskedők, noha nekik ennél többe kerül a megtermelése. Hangsúlyozta azt is, hogy a gabona alacsony ára, az esős idő miatt mind nagyobb veszélybe kerülő, illetve romló minőségűvé váló, s emiatt lassan eladhatatlan termés lehetetlen helyzetbe hozza a földművelőket. A sok eső miatt a gabona, főként, ha az esőzés folytatódik, hamarosan csak takarmánynak lesz használható. Annyi gabonát azonban, amennyi erre a sorsra jutna, nem tudnak föletetni az állatokkal, s ez - hangsúlyozta Karsai József - a gazdáknak tragédia. Mára már csak az a kérdés, mennyi lesz a veszteség: 1000, 5000, vagy 10 ezer forint tonnánként? Ezért száll fel. erre figyelmeztett a gabonatűz füstje - hangoztatta a gazdajegyző. Hozzátette: „Messzire kell, hogy látszódjon. Elszálljon Békéscsabára, Budapestre, Brüsszelbe is, ha kell, és csípje azok szemét, akik tehetnek erről. 1998. júliusában a kormányzat hallgat, a régi és az új is. Hol a mezőgazdasági koncepció, hol a segítség?" - tette fel a kérdést Karsai József. Könnyed nehézipar Dunaferr: nehézipari termékek környezetbarát bemutatása. (Fotó: Nagy László) A Dunaferr Lemezalakító Kft. két vásárdíjat is nyert. Az egyiket a Dunaferr Lux-N radiátorért, míg a másikat a standért, amely környezetbarát módon mutatja be a nehézipari termékeket. A könnyűipari termékekkel vagy a zöldségekkel, gyümölcsökkel szemben az acéllemezeket nehezebb elhelyezni a standokon, ezt a feladatot mégis művészi szinten megoldotta a Dunaferr stábja. Az illetékesek szerint ez lehet az egyik oka annak, hogy a cég pavilonja területi nagydíjat nyert. A Dunaferr 1992-ben kezdte kiépíteni a belföldi kereskedelmi üzlethálózatát. Ekkor alakult meg a szegedi Dunaferr Center is, amely elsősorban hidegen és melegen hengerelt táblalemezeket, nyitott és zárt profilokat, valamint egyéb kohászati termékeket és betonacélokat forgalmaz. 1995-ben terjeszkedtek: Békéscsabán is nyitottak telephelyet. Céljuk, hogy áruházaik a régió épületgépészeti centrumaivá váljanak, ahol a vásárlók a tervezéstói a szaktanácsadáson keresztül az anyagbiztosításig mindent egy helyen találnak meg. A Dunaferr Lemezalakító Kft. termék vásárdíjasa a Dunaferr Lux-N acéllemez panelradiátor, amely a meleg vizes fűtési rendszer korszerű és gazdaságos építőeleme. A környezetbarát anyagok felhasználásával és a legmodernebb technológiával gyártott radiátor könnyeden simul bármilyen helyiség falához. A hagyományos fűtőtesteknél nagyobb sugárzó hőleadás a gazdaságos üzemeltetést, az egyszerű felület a tisztántarthatóságot teszi lehetővé. A hagyományos fűtési rendszereket a 90770 fokos fűtővíz hőmérséklet jellemzi, míg a LUX-N radiátorokat elég 75/65 fokos vízzel fűteni, mely jelentős energia-megtakarítást eredményez. T. Sz. A. • Az OMFB elnöke az Universitasnál Keresleti piacot a tudásnak! Nyíri Lajos (jobbról) az SZFSZ standján. „A vásári megjelenés jó marketingfogás." (Fotó: Nagy László) Az innováció a gazdaság és a tudomány olyan kapcsolódása, amelyben jelentősen felértékelődik a szereplők közötti kommunikáció mondta Nyíri Lajos, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ügyvezető elnöke, aki a Szegedi Felsőoktatási Szövetség (SZFSZ) vendégeként látogatott tegnap a vásárra. Ahhoz, hogy egy ország folyamatosan meg tudjon újulni, vagyis eredményes innovációs tevékenységet folytasson, a kormányzatnak, a gazdálkodóknak, az akadémiai szférának és a helyi kezdeményezéseknek kell együttműködniük. Magyarországon ezeknek a kapcsolatoknak még nincs hagyományuk, a felek gyakran nem egy nyelvet beszélnek, sőt, néha kölcsönös bizalmatlanság nehezíti a kommunikációt. A tudás birtokosai gyakran nem képesek felmérni, mennyit ér tudásuk a piacon, hogyan lehetne azt értékesíteni - mondta az OMFB ügyvezető elnöke azon a fórumon, amelyet a Szegedi Felsőoktatási Szövetség rendezett a nemzetközi vásáron való részvétele alkalmából. Nyíri Lajos a szegedi egyetemek, főiskolák oktatói és kutatói, valamint a helyi vállalatvezetők előtt beszélt a magyarországi műszaki fejlesztésről a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán. Mint mondta, a kommunikációs zavaron „tolmácsok" segítségével lehet segíteni, vagyis technológiai brókerek, ipari park-építők, kutatási menedzserek bevonásával. A gazdaságnak, az akadémiai szférának és a helyi kezdeményezéseknek, önkormányzatoknak közvetlenül kell kapcsolatba lépniük egymással, a kormányzat feladata viszont az, hogy minden lehetséges eszközzel, kívülről segítse az együttműködést. Az OMFB elnöke szerint megfelelő adó- és kamatpolitikával, konkrét programokkal lehet ösztönözni a gazdálkodók kutatási-fejlesztési tevékenységét. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság az elmúlt időszakban több olyan projektet indított, amelyek ezt a célt szolgálják. A technológiai előretekintési programban kutatók, gazdasági szakemberek és politikusok együtt hivatottak meghatározni a hazai műszaki fejlesztés irányait. Az ipari kutatóintézetek létrehozását ösztönző program keretében az állam 25 százalékos támogatást nyújt a sikeres pályázóknak. A kooperatív kutatási programban pedig olyan projekteket támogatnak, amelyekben egyetemek és kutatóintézetek működnek együtt a vállalkozásokkal. A vidéki innováció lehetőségeiről szólva Nyíri Lajos elmondta, egy olyan városban, ahol a gazdálkodók és az egyetemi oktatók egy asztalnál ülnek, jó esélyei vannak a kommunikációs zavarok leküzdésének. A tudásnak keresleti piacot kell teremteni, de nem árt, ha a kutatás és az oktatás megfelelő kínálattal mennek elébe a keresletnek. Az egyetemek és főiskolák vásári megjelenése ehhez megfelelő marketing-fogást jelent. K. G • Az ügyfél a király - amíg pénze van Közös számlán érkeznek a díjak? Tavaly még csak öten, idén már heten ülték körbe nagyasztalt a Szegedi Nemzetközi Vásár Szolgáltatók Háza sajtótájékoztatóján. Azon cégek vezetői, akik „elszedik" az emberek pénzét - fogalmazta egyikük ironikusan. Mindenesetre a vásári közös megjelenés azt sejteti, hogy egyrészt a szolgáltatók egymással, másrészt a lakossággal is keresik a találkozási pontokat. A Szolgáltatók Házáról a vásár „U" pavilonjában olyannyira elismerően nyilatkoztak az újságírók, hogy ennek a standnak ítéltetett oda az idei sajtódíj. A serleget Kovács András, a Délmagyarország gazdasági rovatának vezetője, a vásár sajtófőnöke adta át Galambosi Istvánnak, a Dégáz Rt. vezérigazgatójának. Megdicsérték a stand tervezőit, Talmácsi Istvánt és Papp Zoltánt, a QuArtissimo képviselőit is. A tegnapi beszélgetésen a Démász Rt.-t Korponai István üzletigazgató, a Dégáz Rt.-t Galambosi István vezérigazgató, a Déltáv Rt.-t Lednitzky Péter vezérigazgató, a KörnyezetgazdálkoGalambosi István (balról) átveszi a sajtódíjat Kovács Andrástól. (Fotó: Nagy László) dási Kht.-t Szabó Ferenc ügyvezető igazgató, a Szetáv Kft.-t Szőcs Mihály főmérnök, a Tisza Volán Rt.-t Szeri István vezérigazgató, a Szegedi Kábeltelevízió Rt.-t Csábi László vezérigazgató képviselte. A vásári megjelenéssel mindannyian elégedettek, többen kifejtették: itt könnyebben megtalálják a hangot a fogyasztókkal, mint az ügyfélszolgálati irodákban. A Dégáz és a Démász már a közeli jövőben megpróbálja bevezetni azt az újítást, hogy a gáz- és villanyszámla egy papíron, egy borítékban érkezzen meg az ügyfelekhez. Innen már csak egy ugrás, hogy ugyanaz a mérőóra-leolvasó tartsa majd a kapcsolatot a lakossággal, avagy egyszerűen távirányítással „nézzék meg" a fogyasztást. Többen kiemelték, jó dolog, hogy a Szolgáltatók Házában a konkurenseket is közös érdekek fűzik össze, például az, hogy valamennyiük számára az ügyfél a király ameddig fizet. A Démásszal kapcsolatban kiderült, július 6. óta megkönnyítették a költözködő ügyfelek dolgát: nem küldözgetik őket egyik kirendeltségtói a másikig, hanem egy helyen elintézik az átjelentkezéseket. A Dégáz pedig a vidéken élőknek kedvez azzal, hogy a gáz bevezetésekor a készülékeket bérbe adja a fogyasztóknak. Jövőre a „hét gonosz" azt tervezi, hogy újabb szolgáltatót vonnak be a körbe, a legnagyobb.helyi szellemi szolgáltatót, vagyis a Szegedi Felsőoktatási Szövetséget. F. K.