Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-01 / 152. szám

IV. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1998. JÚL. 1. A Déltáv tulajdonosai Szegeden Készek az újabb befektetésekre Michel Villaneau: „Fölvesszük a versenyt a Matáv monopóliumával." (Fotó: Miskolezi Róbert) Tantusz G yerekkoromban, amikor még egy forintért árul­ták a telefonérmét (tantuszt), az utca végébe jár­tunk telefonálni. Ha jól emlékszem. Tóthéknak hívták a családot. Persze csak akkor mentünk hozzájuk, ha nagyon muszáj volt. A sarkon állt a házuk, a kerítés előtt utcai kút. Minden reggel arra mentem iskolába, és többször megnéztem a házat, amelynek egyik falá­ból fekete kábel lógott ki, és egy közeli póznához veze­tett. A zsinór vastagabb volt, mint a villanyvezeték, ebből gondoltam, hogy az lehet a telefonkábel. Az ut­cában talán csak Tóthéknak volt telefonjuk, mi leg­alábbis nem tudtunk másikról. Emiatt úgy tekintet­tünk rájuk, mintha az utca többi lakója fölött állná­nak. A telefon tekintélyt, társadalmi rangot, valamifé­le képzelt hatalmat kölcsönzött nekik. Nagy, fekete készülék volt, nehéz kagylóval, amelytől, mikor először telefonáltam, meg is ijedtem egy kicsit. A fé­nyes fémből készült számtárcsa finom kattogással for­gott vissza. Nálunk, otthon még szóba sem került, hogy esetleg nekünk is lehetne telefonunk. A telefon jelkép volt: a régivágású nagypolgárság, az új hata­lom, az elvtársak, a fontos beosztás, a jó kapcsolatok szimbóluma. Mindezek nagyon távol estek a mi szo­ba-konyhás lakásunktól. Tudtunk a várakozási listáról, a kivételezettekről, akiknek nem kellett sorban állni. A telefon nem csak szimbólum volt: kitüntetés is - legalábbis a rókusi, földes utcából nézve, amelynek sarából néha alig bír­tak kikecmeregni a lovas kocsik. Tóthékat persze sze­rettük, hiszen megengedték a telefonálást, megbíztak bennünk. Az egyforintost szépen odakészítettük a te­lefon mellé, a horgolt csipketerítőre, jól látható mó­don, nehogy szégyenben maradjunk, mert akkor leg­közelebb nem csöngethettünk volna be hozzájuk. Most itt a kínálati piac, a telefonos társaság a meg­lévő és a leendő ügyfelek kegyeit keresi. A tantuszról meg már mindenki elfeledkezett. Nyilas Pélar Merre tart a Déltáv? Újdonságok • Munkatársunktól A Déltáv Rt. 1998­ban is újabb szolgálta­tásokkal áll előfizetői rendelkezésére. A legin­kább közérdeklődésre számot tartó újdonsá­gokból gyűjtöttünk össze egy csokorra va­lót. Internet A havi dijas csomag (2500 forint/hónap plusz áfa. 0 forint/perc forgalmi díj, a telefonra a helyi hívás díját kell kifizetni) korlátlan használatot biztosít, része egy e-mail cím és az előfi­zető honlapjának elhelyezé­se I MB tárterületen. A nyílt internetes csoma­gon belül (havi díj nincs, 3 forint plusz áfa percenként az Internet forgalmi díj, plusz a helyi hívás díja) az előfizető szerződéskötés nélkül internetezhet, ha ren­delkezik a megfelelő mű­szaki háttérrel. Az e-mail csomag (havi díj 500 forint plusz áfa, per­cenkent 3 forint plusz áfa az Internet forgalmi díj és a he­lyi hívás díjával is számolni kell) csak e-mail levelezést biztosít, speciális telefon­szám segítségével pedig a levelek Csongrád megyén kívül is lekérhetők. Hétvé­geken 8-22 óráig az interne­tes hívás helyi díja: 1,56 fo­rint/perc. Hangposta A Déltáv Rt. 1997. no­vember 1-je óta nyújt hang­posta szolgáltatást. Ajánlják telefonnal rendelkező egyé­ni és üzleti előfizetőnek, te­lefonnal nem rendelkező nappali tagozatos diáknak és más ügyfeleknek egya­ránt. A rendszer központi szá­ma: 300-000. Az üzenetek lehallgatása ingyenes. A tá­rolható üzenetek száma 10­20, egy üzenet maximális hossza 60 másodperc, a bel­épési díjak 100-1200 forint közöttiek (plusz áfa), a havi díjak 120-150 forintosak, az áfát természetesen még hoz­zá kell számolni. A Szegedi Nemzetközi Vásárra a telefontársaság kedvezményekkel készül. A Privát és a Családi típusnév­re hallgató hangposta szol­gáltatásoknál a belépési és az első havi díjat elenge­dik. A Digifon szolgáltatások közül vásári kedvezmény­ként decemberig havi díj­mentességgel ajánlják a hí­vásátirányítást és a hívásvá­rakoztatást. Déltáv-speciális A Déltáv Rt. 1997 végére 71 iskolában vezette be a Sulinetet, 1998-ban folytatja a programot. A Déltáv a Matávon kí­vül az egyetlen koncessziós társaság, amely szívügyének ere/te ezt a projektet. Ma­gyarországon elsőként, Eu­rópában másodikként hozta létre a Erame Relay hálóza­tot. A telefontársaság tá­mogatja a megyei tanulmá­::\i versenyeket, a tudomá­>s konferenciákat, a JA­ii a távközlési mene­ei képzést, a Szege­• /.ihadtcri Játékokat, mházat, a Szegedi Kor­i • Balettet, a Szegedért Alapítványt, a Hódmezővá­sárhi lv Városáért Közala­pítv.nyt, a sportban a C iiyivid megyei sportután­potl si valamint a Kajak­Kenu VB-t. A Déltáv Rt. tulajdono­si csoportja, a MATEL első alkalommal tartja Szegeden kétnapos igaz­gatótanácsi ülését. A MATEL - amelynek tagjai többek között a CGE és a General Electric Capital ­ebből az alkalomból teg­nap, kedden este a For­rás Szálló kertjében fog­adás keretében látta vendégül Szeged gazda­sági és politikai életének vezető személyiségeit. Ma, szerdán folytatódik az igazgatóság tanács­kozása. A MATEL (a név a Ma­gyar Telecom rövidítése) két szolgáltató cégben többségi tulajdonos Magyarországon: az egyik a Déltáv Rí., a má­sik a váci és a gödöllői régió telefontársasága, a Digitel. A MATEL ma az országban a második helyen áll a vezeté­kes szolgáltatók között, a pi­ac 8 százalékát birtokolva. Az ország egyik legnagyobb gazdasági társasága 700 em­bert foglalkoztat, 230 ezer ügyfél számára nyújt szolgál­tatást és 60 millió dolláros bevételt könyvelhet el. A mostani szegedi tanács­kozás alkalmából Michel Vil­laneau, a MATEL és a CG SAT elnöke nyilatkozott az Egy százaléknak a külföldi befektetők közérzetéről, a te­lefóniában hamarosan bekö­vetkező versenyhelyzetről. 9 A francia befektetők 1994-ben jelentek meg Csongrád megyében. Mi­vel az eltelt időszak főleg a fejlesztések korszaka • Munkatársunktól A szentesi és a szegedi primer körzetekben a táv­közlés privatizációjára és a helyi szolgáltatási jogosítvá­nyok koncesszióba adására kiírt pályázatot a francia CGE (Compagnie Générale des Eaux) nyerte meg 1994­ben és alapította meg a Dél­táv Rt.-t. Az újonnan mega­lakult részvénytársaság első időszakában az erőket a Ma­távval folytatott tárgyalások kötöttek le az átadott vagyon értékével kapcsolatban. Vé­gül a Pénzügykutató Rt. döntőbíráskodása mellett 3.2 volt, mennyire lehet elé­gedett a ráfordítások ho­zadékával? - Noha a Déltáv Rt. pénz­ügyileg a leghatékonyabban működd koncessziós társa­ság, nagy erőfeszítéseket tesz, hogy rentábilisan működjön. Ennek oka na­gyon egyszerű: magasak a Matáv által számlázott úgy­nevezett összekapcsolási dí­jak. Jelenleg a bevételeink 25 százalékát fizetjük ki ilyen címen a Matávnak, holott az európai gyakorlat szerint ez az arány nem lehetne több 15 százaléknál. Ha azt látjuk, hogy a 25 és a 15 között 10 százalék a különbség, akkor el lehet képzelni, mit jelent mindez nettó árbevételben. Emiatt a Déltáv most ott tart, hogy nem ves/.teséges, holott sokkal nagyobb eredménye­ket érhetne el. 9 A telefontársaságok előbb-utóbb itthon is ver­senyhelyzetbe kerülnek, ha már nem védik őket a koncessziós szerződésekbe foglalt biztosítékok. Hogy készülnek erre a helyzet­re? - A Déltáv már most is úgy dolgozik, hogy egyszer majd versenyeznie kell. Fel­tétlenül szükséges lenne azonban, hogy 2002-re, mire az összes távközlési ágban, az ország egész területén le­hetőség nyílik a versenyre, legyen egy erős regionális szolgáltató mag, egy olyan második szolgáltató, amelyik a Matávval versenyezni ké­pes. Ez volt az 1993-as priva­tizációs politika szelleme, s ez az alapja ambícióinknak milliárd forintban határozták meg az összeget, a meglévő vonalak száma ekkor 68 ezer volt. A Déltáv Rt. második korszaka 1995 márciusától októberig tartott, amikor már kötöttek be új telefonvonala­kat, de még nem kezdődhe­tett meg a hálózat moderni­zálása. A harmadik neveze­tes dátum 1995. december 21.: ekkor a cég 75 millió dolláros fejlesztési liilelt veit fel. amellyel teljessé válha­tott a beruházások pénzügyi háttere. A kölcsön a 210 millió dollárra (30 milliárd is. A mi cégünk eddig a háló­zatot fölfejlesztésével volt el­foglalva, azért, hogy minden igénylő hozzájuthasson a te­lefonhoz. A jövőben cél lehet az is, hogy a gyengébb lába­kon álló helyi üzemeltetési társaságokat (amelyre a köz­vetlen közelünkben, Békés­csabán is van példa) a MA­TEL vásárolja meg, hogy így megerősödve fölvehesse a versenyt a Matáv monopóliu­mával. 9 Kisebb szolgáltatók is felbukkanhatnak... - A lakosság profitálhat abból, ha színesebbé válik a paletta. De hozzá kell ten­nem, hogy akár a vezetékes, akár a mobil telefonokról van szó, csak komoly cégek áll­hatnak ki velünk szemben a porondra. Hiszen - ha csak a magunk példáját említem ­Csongrád megyében már 150 millió dollárra rúg a befekte­téseink összege. Szeretnénk különben a mobil lelefónia­kapacitást is fejleszteni, ami­nek jegyében igyekszünk megszerezni a harmadik GSM-engedélyt. Pályázati kiírása a közeljövőben várha­tó. 9 Ha valódi verseny lesz, a lakosság számíthat-e a tarifák csökkentésére? - Azt remélem, hogy a ta­rifacsökkentésre már a ver­senyhelyzet kialakulása előtt sor kerülhet. Minden azon múlik, sikerül-e lefaragni a Matáv magas összekapcsolá­si díjait. Amíg ugyanis marad a jelenlegi helyzet, a helyi üzemeltető társaságoknak ­mint például a Déltávnak és a Digitelnek - mesterségesen forintra) becsült, 2002-ig megvalósuló összes beruhá­zás egyharmadát fedezi ­mondták akkoriban a cég ve­zetői -, a második harmadot a saját tőke, a harmadik részt pedig a bevételek teszik ki. A Déltáv Rt. 1995-ben 3,65, 1996-ban 6,5, 1997-ben 7 milliárd, 1998 eddig eltelt időszakában pedig 603 mil­lió forintot költött fejleszté­sekre. Míg 1995-ben ezer lakos­ra 170 vonal jutott Csongrád megyében, addig 1998 má­jusában már 800. A vonalak­száma a Déltáv Rt. belépésé­magas tarifákat kell fenntar­taniuk. Kérdem én: van-e tá­volság Szeged és Szentes, avagy Szeged és Budapest között? Mégis „távolsági" dí­jat kér a Matáv. Amennyiben pedig Szegeden úgynevezett nemzetközi kaput, csatlako­zási pontot sikerül létrehozni, akkor a nemzetközi beszélge­tések tarifái is csökkenhet­nek. 9 A májusi választások óta eltelt időszakban el­hangzottak olyan kijelen­tések is, hogy felül kelle­ne vizsgálni a koncessziós szerződéseket. Mit szól mindehhez egy külföldi befektető? - Megvárjuk, hogy beik­tassák a távközlésért felelős új minisztert, majd nyilván leülünk vele beszélni. Cé­günk kész még több pénzt befektetni Magyarországon, de azért szeretnénk jelezni, hogy a privatizáció idején nem a koncessziós szerződé­sek felülvizsgálatáról, hanem az összekapcsolási díjak reví­ziójáról volt szó. 9 Miről tárgyal jelenleg a MATEL igazgatótanácsa Szegeden? - Többek között arról is, hogy szeretnénk előmozdíta­ni a koncessziós társaságok együttműködését. Hogy mire a verseny 2002-ben elindul, erős cégcsoport álljon szem­ben a Matávval. Közös erővel kell elérnünk azt is, hogy a Matáv ne vásárolhas­sa föl a helyi koncessziós tár­saságokat gyakorlatilag abból a pénzből, amit eddig azok fizettek neki. Fekete Klára vei az 1995-ös 73 ezerről több mint 130 ezerre nőtt idén májusig. A központ ka­pacitása jelenleg 151 ezer 110 vonal bekapcsolására nyújt lehetőséget, amelyek háromnegyede digitális. A részvénytársaságnál időköz­ben alaptőke-emelésre is sor került, amelynek következté­ben ma már 9,415 milliár­dosra rúg az összeg. A rész­vények 95 százaléka a MA­TEL-csoport kezében van, tagjai - a kisebb szakmai és pénzügyi befektetők mellett - a CG SAT és a General Electric Capital. A Déltáv Rt. idei tervei között szolgáltatások bővítése, az üzleti kom­munikáció Fejlesztése és az ügyfelek lehető leg­udvariasabb kiszolgálá­sa szerepel fő helyen. Folytatják az „intelligens település" programot, fölújítják Szeged és Szentes régi telefonháló­zatát. A külterületek el­látására az érintett tele­pülések polgármesterei­vel közösen keresnek megoldást. A Déltáv Rt. 1998-ra há­rom fő célt tűzött ki maga elé. Tovább szélesítik a táv­közlési szolgáltatások skálá­ját. A legfontosabb elv most a minőség javítása. Kevesebb hibával, s a mégis előforduló hibák lehető leggyorsabb ki­javításával szeretnének dol­gozni. Mindezt ' 7 cdnitzky Péter, a Déltá\ . rigaz­gatója mondta el tatják a telefonközpontok iszerű­sítését: az analóg rendszere­ket folyamatosan fölváltják a digitális berendezések. Legfrissebb szolgáltatása­ik: az Internet, a hangposta, a kék és zöld szám, valamint az ISDN mellett más újdon­ságok bevezetését is tervezik. Ilyen például a telefonos sza­vazás lehetőségének megte­remtése: a szolgáltatás első­sorban piac- és közvéle­mény-kutatási szakemberek érdeklődésére tarthatna igényt. Ebben az évben ugyancsak nagy hangsúlyt kap az „üzleti kommuniká­ció" fejlesztése. A Déltáv Rt. eddigi munkájának köszön­hetően elmondható, hogy Csongrád megye gazdasági fejlődését már nem hátráltat­ja a távközlés helyzete. Azaz: a távközlési szolgáltatások, a digitális adatátviteli rendsze­rek jól szolgálják a megyé­ben működő gazdasági-üzleti szférát. A telefonos társaság befektetői az értéknövelő be­ruházások további bővítését is fontosnak tartják. Az Uni­versitas telefonhálózat mel­lett a megyehatáron is túllép­nek. A Déltáv Rt. nyerte azt a pályázatot, amelyet a több megyében is szolgáltató Dé­gáz Rt. adatátviteli rendsze­reinek létrehozására és működtetésére írtak ki. A telefonos társaság saját szolgáltatásait az eddiginél magasabb színvonalon igyek­szik ellátni. A telefonos ügy­félszolgálat bővítése a cél: csak „pénzügyekben" és a személyiségjogokkal össze­függő elintéznivalók miatt kell az előfizetőnek szemé­lyesen megjelennie az ügy­félszolgálati irodákban. Az udvariasabb, gyorsabb „ügy­félbarát" kiszolgálás alapkö­vetelmény. A „szolgáltatási kultúra" szintjének emelésé­hez többek között az ún. „in­telligens települések" megte­remtése is hozzá tartozik. Pit­varoson már működik a Tele­ház, amelyben bárki igénybe veheti a telefon-, fax- és In­ternet szolgáltatást. Idén to­vább folyik az analóg típusú telefonközpontok cseréje. A berendezéseket egyre több helyen váltják föl a legkor­szerűbb, digitális rendszerek. A digitális és analóg közpon­tok aránya most 75-25 száza­lék az új berendezések javá­ra. A fejlesztés folyamatos: Csongrádon és Hódmezővá­sárhelyen hamarosan kizáró­lag digitális központok mű­ködnek majd: a korszerűsítés számváltozással is jár. Csongrád megyében min­denütt elkészült az optikai gerinchálózat: gyors adatátvi­telre képes optikai veze­tékgyűrűk veszik körül a me­gye településeit. Szegeden és Szentesen még ebben az év­ben fölújítják a Matávtól örö­költ, régi telefonhálózatot. Emiatt fölbontják majd a két település belső területeit - a kényelmetlenséggel járó munka idejét igyekeznek rö­vidre szabni. A települések belterületén már kínálati piac alakult ki, azaz minden tele­fonigényt ki tudnak elégíteni. A külterületek ellátása azon­ban csak akkor lehetséges, ha az igénylő állja a szerelési költségek felét. Ez az összeg egyelőre sokak számára meg­fizethetetlen. ezért a Déltáv Rt. vezetői az érinlett telepü­lések vezetőivel közösen ke­resik a megoldást. Ny. P. Cégtörténet - számokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom