Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-02 / 127. szám

6 HAZAI TÜKÖR KEDD, 1998. JÚN. 2. • Szegeden játszott a színész-poéta A szavak megvárnak" ## Lukács Sándor: Ha egyedül vagy a színpadon, nem lehet lazsálni, felszíneskedni. (Fotó: Mohos Angéla) • Társasági adá Kedden még lehet fizetni • Budapest (MTI) A társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozók még kedd éjfélig postára adhatják, illetve átutalhatják adóbevallásaikat és adóbefizetéseiket - tájékoz­tatta az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal (APEH) saj­tófőosztálya. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint hivatalosan má­jus 31-ig kell a társasági adó­bevallást feladni, a pünkösd miatt azonban az ünnepet kö­vető első munkanap a végső határidő. A társasági adó hatá­lya alá tartozó adóalanyoknak már tavaly év végéig be kellett fizetniük várható adójuk 90 százalékát, a keddi határidő pe­dig a teljes adó befizetésének, visszaigénylésének és a beval­lások postázásának határnapja. Bokor Pál, az APEH elnök­helyettese elmondta, hogy a decemberi feltöltési kötelezett­séget a többség valószínűleg teljesítette. Természetesen pontos adatok majd csak a fel­dolgozás befejeztével, július­ban várhatók. Bevallást vesz­teséges társaságoknak is készí­teniük kell. Az APEH az idén több mint 85 százalékos teljesítést vár, az adóbevallások túlnyo­mó többsége az elmúlt évek tapasztalatai szerint az utolsó napokban érkezik be. A késlekedőkkel szemben könyörtelen lesz az APEH, először azonban csak felszólí­tást küldenek - mondta az el­nökhelyettes. Bár az adóbeval­lás és az adóbefizetés határide­je egybeesik, azok, akik adó­bevallásukkal együtt nem fize­tik be adójukat, késedelmi dí­jat fizetnek, míg az adóbeval­lás hiánya mulasztási bírságot von maga után. Ritkán látni nem hiva­tásos együttestől olyan mívesen kidolgozott előadást, mint amilyen a Szeged Táncegyüttes (május 25-én megtartott) évadzáró produkciója volt a nagyszínházban. A két részes műsor igé­nyes szerkesztése Nagy Albert művészeti vezető rutinjának is köszön­hető, ámbár a legjobb ízlésű szerkesztő is baj­ban lenne kellő színvo­nalú „anyag" hiányá­ban. A néptáncegyüttes, amely a Szegedi Művészeti Alapít­vány (SZMA) Hammido Alapfokú Művészeti Iskolá­jával együttműködésben dol­gozik, az elmúlt évben vég­zett munkáról teljes kereszt­metszetet mutatott a két ré­A pünkösdi kettős ün­nepen a Vígszínház tár­sulata vendégszerepelt Szegeden. A nagyszín­házban vasárnap két előadásban óriási siker­rel játszották Eszenyi Enikő, Halász Judit, Lu­kács Sándor és Tahi Tóth László szereplésével a Sylvia című fergeteges vígjátékot, hétfőn pedig az Össztánc került szín­re. A Kamaraszínházban tegnap Lukács Sándor Eveim című önálló estjé­nek tapsolhatott a kö­zönség. A színész­költővel a két Sylvia­előadás közötti szussza­násnyi szünetben be­szélgettünk. # Gyanítom, a Szegedi Nemzeti Színház kicsit más közeg lehetett a pro­dukcióhoz, mint az anya­színházuk... - Jobb játékhely a darab­hoz; mert a nézőtere körül­belül fele az 1200 személyes Vígszínházénak. Ebben az intimebb térben jobban érvé­nyesült a színészi játék. A Sylvia igazából kamaraszín­házba való, ahol a legapróbb rezdülések, fintorok, grima­szok is erőteljesebb hatású­ak. Nagyon szeretem ezt a tüneményes darabot. Egy igazi, nívós kommersz vígjá­ték. Szerzője egy amerikai színész, aki a saját bőrén ta­pasztalta, mi kell a nézőnek, s a színészek számára is rop­pant hálás szerepeket írt. Mesterien adagolja a poén­zuhatagot, mindvégig meg­fogja a nézőt. # Éveim című estjével is bemutatkozik. Mit rejt a cím? - Egyfajta belső logika alapján elsősorban saját megzenésített verseimet kö­töttem csokorba, valamint szes gálaprogramban. Az egyes korosztályi csoportok - Nagy Albert mellett Gom­bos András és Halmi Zoltán táncpedagógusok vezetik ezeket - fejlődéséről is képet lehetett alkotni, de megkapó módon tükrözte a produkció azt is, hogy a Kárpát-meden­ce szinte mindegyik dialek­tusát, táncnyelvét magas fo­kon ismerik a táncosok. Nagy Albertnek a színpa­di néptáncról vallott művé­szeti elvei az évtizedek so­rán nem változtak: ragaszko­dik az eredeti, az autentikus táncok minél teljesebb köz­vetítéséhez, ami nem egy­szerűen a táncnyelvismeret magas fokát jelenti, hanem az előadói stílusra meghatá­rozó egyéb ismereteket (nép­rajzi, mentalitástörténeti stb.) is igényli. A táncosok széleskörű tájékozottsága te­néhányat olyan költőktől, akiket nagyon szeretek. Ez az önálló műsor tulajdon­képpen egy egyórányi együttgondolkodás, együtt­élés a nézőkkel. Nagyon speciális műfaj, rettentően szeretem. Minden színész­nek javasolnám, próbálja ki. Bejártam vele az országot, folyamatosan cserélődött, dúsult, újult az anyaga. Fan­tasztikusan tanulságos, mert szi lehetővé, hogy a techni­kai teljesítmények mellett a táncok változatos, egyéni stílusa is érvényesüljön és gyönyörködtessen. Az idei évadzárón is lát­tunk új koreográfiát (Bon­chidai román táncok) az egyébként is széles repertoár mellett, s bemutatták a zalai fesztiválon együttesi nívó­díjjal jutalmazott két Halmi Zoltán-darabot, a szellemes­ötletes így láttok ti címűt és a Kalotaszegi román tánco­kat. Elbűvölték a közönséget a legkisebbek, mint mindig, nagy tapsot kaptak a rutinos, technikai és esztétikai szem­pontból egyaránt valódi minőséget, értéket produkáló felnőtt táncosok, és ismét igen sok tehetséget lehetett fölfedezni a középső korosz­tályok csoportjaiban. S. E. megtapasztalhatja a színész, hogyan lehet egy órán ke­resztül lekötni az embereket. Ha egyedül vagy a színpa­don, nem lehet lazsálni, fel­színeskedni. • Az Országos Színházi Találkozó keretében ta­valy a régi zsinagógában Zsótér Sándor rendezésé­ben, Esterházy Péter Bú­csúszimfónia című da­rabjában láthatta a sze­• Szimpózium Pomutz Györgyről „Megszerezte" Alaszkát • Gyula (MTI) A román származású ma­gyar szabadságharcosból lett amerikai tábornok, Pomutz György emléktábláját avatták föl szombaton Gyulán. A Kiss László gyulai szob­rászművész által készített bronz emléktáblánál Berényi Mária, a Magyarországi Ro­mánok Kutatóintézetének igazgatója méltatta a 180 éve született Pomutz György életművét. Pomutz György, aki pesti ügyvédként szoros kapcsolat­ban volt a hazai román értel­miséggel, 1849-ben a radiká­lis magyar forradalmárokkal tartott. Gyulán a magyar ügy támogatására buzdította ro­mán testvéreit és maga is fegyvert fogott - mondta Be­rényi Mária. A Klapka György komáro­mi védőseregében százados­ként szolgált, majd a szabad­ságharc bukása után Ameri­kába emigrált s ott az iowai pusztákon társaival megkísé­relte létrehozni „Új-Magyar­országot", amely befogadta volna a világban szétszóródó magyarságot. A polgárhábo­rúban a többi magyar szabad­ságharcossal együtt Észak oldalára állt s tábornokságig vitte. Hosszú időn át az Egye­sült Államok szentpétervári főkonzulja (nagy szerepe volt abban, hogy Amerika meg­szerezhette Oroszországtól Alaszkát), majd a tisztségétől megváló politikus Oroszor­szágban maradt s ott nagy szegénységben, utódok nél­kül halt meg - emlékezett a Magyarországi Románok Ku­tatóintézetének igazgatója. gedi közönség. Sokan meglepődtek, milyen mo­dern játékstílust képvi­selt... - Nincs különbség szá­momra modern és klasszikus színjátszás között. A színész életében épp az a csodálatos, hogy nem kell mindig egy­formát játszania, különböző stílusokban lubickolhat. Zsó­tér Sanyit szinte gyei;ekkorá­tól ismerem, igyekeztem fi­gyelemmel követni rendezői pályáját. Néhány éve, ami­kor Szolnokon volt az Or­szágos Színházi Találkozó, én is a zsűri tagja voltam. Zsótér akkor egy fantaszti­kusan érdekes stúdió­előadást, egy Cyrano-paraf­rázist rendezett, amitől vala­mennyien el voltunk ragad­tatva. Kivételesen sok szel­lem, energia és jó erő szorult abba a produkcióba. Utána megkerestem, s nem zsűri­tagként, hanem civilként őszinte lelkesedéssel gratu­láltam neki. Szerintem tudat alatt mindkettőnkben megfo­galmazódott akkor: jó lenne egyszer együtt dolgozni. Nem sokkal később sikerült. Remélem, hogy az Ester­házy-darab nem az utolsó közös munkánk volt. • Még 30 éves sem volt, amikor 1976-ban Luci­fert játszotta a Szegedi Szabadtéri Játékokon... - Életre szóló élmény volt ebben a csodálatos városban, azon a gyönyörű téren Ma­dách remekművének egyik főszerepét alakítani. Ugya­núgy mérföldkő volt a pá­lyámon, mint a gyulai vár­színpadon a Harag György rendezte Caligula helytartó­jában Petroniust játszani. • Eddig négy kötete je­lent meg; hogyan kezdett verseket írni? - Rendhagyó módon nem szerelmes, hanem egy forra­dalmi vers volt az első költe­ményem. Miskolcon éltünk, ahol komoly megmozdulá­sok voltak 1956-ban. Kilen­céves voltam akkor, de ma is jól emlékszem, hogy az egész Lenin Kohászati Művek felvonult a város főútvonalán. Tanúja voltam néhány szörnyű, drámai pil­lanatnak, s ezek hatására születtek az első verseim. Gimnazista koromban is íro­gattam, majd a főiskola előtt - amikor négy éven át se­gédszínészkedtem - kezd­tem el komolyabban a költé­szettel foglalkozni. Az el­múlt évadban rengeteg szí­nészi feladatom volt, nem tudtam írni. Szerencsére a szavak megvárják az embert, nem szaladnak el az évekkel, mint a szerepek. Legfeljebb ülepednek. Hollösi Zsolt JON A MAGYAR NEMZETI CIRKUSZ, Közép-Európa legnagyobb cirkusztársulata, minden idők legnagyobb állatseregletével^ - elefántokkal, zebrákkal, púpos tevékkel és a világ legnagyobb jegesmedverevüjével, mely először lesz látható Szegeden. A 70-tagú társulat műsorát 8-tagú fúvószenekar kíséri! JÚNIUS 3-14-ig, SZEGEDEN, A BÚVÁR-TÓNÁL (a rókusi Tüzép mellett) járjuk a kicsiket és nagyokat! AZ ELŐADÁSOK KEZDETE HÉTKÖZNAP 18 ÓRÁTÓL, SZOMBATON ÉS VASÁRNAP 15 ÉS 18 ÓRÁTÓL MINDENKIT SZERETETTEL HÍV RICHTER JÓZSEF JÁSZAI MARI-DÍJAS CIRKUSZIGAZGATÓ! f • A Szeged Táncegyüttes gálaműsora Minőség a néptáncszínpadon Tímár Sándor: Palóc lánytáncok című koreográfiáját igényesen mutatták be a felnőtt csoport tagjai. (Fotó: Karnok Csaba)

Next

/
Oldalképek
Tartalom