Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-29 / 150. szám

HÉTFŐ, 1998. JÚN. 29. BELFÖLD 3 Polgári peresztrojka O rbán Viktor ígéretlistájának egyik legnagyobb ígérete az volt, ahogyan előadta ígéreteit. A miniszterelnök-je­löltről ellenfelei is elismerik, hogy a véleményközlésben és a nyilatkozói magatartásban új színt, világosabb hangot ho­zott a magyar politikai kommunikációba. Lehet, hogy fiská­lis politikáról kiderül, hogy az ígérthez képest szigorodni fog, lehet, hogy a szociális politika még ütközhet nem várt költségvetési akadályokba, ami azonban a választókkal való kommunikációt illeti, Orbán semmi lehetetlent nem ígért az elkövetkező négy évre. A kommunikáció alapfeltétele a tömegdemokrácia műkö­désének. Ha hiányoznak azok a kulturális modellek, ame­lyek az elit és polgárok nézetcseréjét elősegítik, akkor hiába a demokratikus forma: marad az orosz típusú emelvényről beszélés. Márpedig, ha a Fidesz polgárról beszélt, akkor a polgárral is kell számolnia. Az új kormány választóját, a polgárt nem lesz elég megszólítani, felnőttnek is kell tekinte­ni. A polgár véleményt akar majd nyilvánítani, és választ akar majd hallani. Magyarország rendszerváltozás utáni történetében elérkezett a konszolidáció időszakához és ebben már semmi nem indokolja az utókornak politizáló miniszter­elnökök és felvilágosult abszolutizmust játszó pénzügymi­niszterek magatartását. Kettészakad az a társadalom, amelyben a polgár áthülal­hatatlanul messze áll a politikai és gazdasági döntésektől. A politizáló és gazdaságvezető elit kétszámjegyű növekedést ér­het el, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz csatlakoztathatja az országot, sőt, megrendezheti a legparádésabb labdarúgó Európa-bajnokságot is, ha a társadalom széles rétegeinek ­Martonyi János szavával: mélyrétegeinek - valóságát nem méri fel helyesen. A kommunikáció az egyetlen eszköz, amellyel harmonikussá lehet tenni a komplex társadalmat, vagyis le lehet csökkenteni a távolságot vezetők és irányítot­tak között. A szocialista ciklus politikusai lényegesen jobb nyilatko­zónak hitték magukat az Antali-hagyományon nevelkedett politikusoknál, és minden bizonnyal igazuk is volt. Csak­hogy a polgárral való kommunikáció nem televíziós üzenge­tés és mosolygós nyilatkozatok kérdése lesz, hanem a párbe­szédé. Ha az Orbán-féle politikai garnitúra a nyilatkozatok mellett venni is tudja az általuk meghatározott polgár (lé­nyegében a magyar társadalom) visszajelzését, csak akkor léphet túl elődei politikai magatartásán. A kormányzati pozícióba került új politikusok számára két út nyílik a kommunikációt illetően: vagy gyökeresen új megszólalási formákat keresnek, vagy óvatosan átértékelik a kampány és a győzelem Ulején sokat hangoztatott polgár-fo­galmat. A korábbi politikai magatartások következtében ugyanis a civil társadalom és a politikai társadalom messze került egymástól, és pillanatnyilag e két szféra közelítése nélkül a társadalmi rétegekkel való párbeszéd legfeljebb egy-egy konkrét ígéret vagy követelés kapcsán lehetséges. A kormánypolitikusok dilemmája abban áll majd, hogy a mé­dia nyilvánossága által biztosított kommunikációs térben e polgárosodási peresztrojka hogyan reagáljon az előkerülő társadalmi problémákra. Ha az új kormányerő szeretné el­kerülni a kampánytgéretei által keltett remények végtelen kiszélesedését, jó előre pontosítania kell, hogy a bársony­székből mi minden látszik másképp. A művelet nyilvánvaló­an kényes a Fidesz számára, de igazán kockázatos akkor lenne, ha egy új és érthető politikai szótár bevezetése helyett az új kurzus politikai kétértelműségei vennék át a régiek he­lyét. A politikai és a polgári szféra (tulajdonképpen a dönté­sek és a valóság) többek között azért nem szervesül a magyar társadalomban, mert a politikus képtelen kommunikálni a polgárral. És hiába a kudarc, e politizálási logika kiterjed a döntés­hozás más köreire is. Amikor az önkormányzati közgyűlés­ben elhangzik, hogy politikai okokból döntöttek valahogyan, az ember biztos lehet benne, hogy személyes érdekek vannak a háttérben. Ez a logika megnöveli ugyan az üres politikai műszavak szerepét, de azzal a kockázattal, hogy egy teljesen változékony jelenséget teremt, minden megkülönböztető ké­pesség és strukturáló hatás nélkül, amely azt sugallja, hogy a politizálásba minden belefér. M árpedig a politizálás logikája, szemben a szakértői lo­gikával, éppen azért ilyen eleve körvonalazatlan (tehát egyéni tartalommal megtölthető), hogy a közösséggel való párbeszédet szolgálja. A szakértő számára a szakmai érvek a döntőek: pénzügyminiszterek sora bizonygatta eddig, hogy ők nem politikusok, s ezzel vonakodásukat fejezték ki, hogy a társadalom problémáit és a pénzügyeket keverjék. A sza­kértő hajlamos arra, hogy a kompetenciák és a tudás nevé­ben a politika fölé helyezze magát. A latin-amerikai és a ke­let-ázsiai példák azonban azt mutatják, hogy a legszaksze­rűbben vezetett gazdaságokat is megrengethetik a mélyréte­gek politikailag nem kezelt feszültségei. Az ideológiai struktúrák jelentősége egyre csökken a nyugati demokráciák politizálásában. A mai politikus szem­től szemben maradt a közvéleménnyel. Sorsa nyilvánvalóan nem a Raszputyinként viselkedő kommunikációs „szakem­bereken" fog múlni, hanem azon, hogy átlátható-e a politi­kai rendszer, amelyet képvisel. Martonyi János írja könyvé­ben, hogy az elkövetkező évek Magyarországon a demokrá­cia és a kleptokrácia harcáról fognak szólni. Az új kormány első megszólalásai hamarosan árulkodnak majd a következő négy év magyar modelljéről is. Jt IajlX­ja • Gödöllő (MTI) A Magyar Demokrata Fó­rumot nagyon megviselte a választási győzelem, de az a fontos, hogy sikerült tisztessé­ges politikai eszközökkel le­váltani az MSZP-SZDSZ­kormányt - hangoztatta Le­zsák Sándor, a párt országos és megyei vezetői előtt szom­baton. A Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen rendezett elnökök gyűlésén a párt veze­tője azt hangsúlyozta, hogy az MDF képes lesz a Fidesz-Ma­gyar Polgári Párttal közösen az önkormányzati választáso­kon ismét nyerni. KDNP: tagrevizió • Budapestű (MTI) Karcsúsítja adminisztráció­ját és tagrevtziót tart a közel­jövőben a Kereszténydemok­rata Néppárt - hangzott el a szervezet országos elnökségé­nek szombati ülését követő sajtótájékoztatón. Bartók Ti­vadar ügyvezető titkár el­mondta: a párt megtartja me­gyei irodáit, ám az ott dolgo­zók létszámát radikálisan csökkenti. Július elején meg­kezdődik a tagkönyvek cseré­je. Ennek során a korábban belépetteknek nyilatkozniuk kell arról, fenn kívánják-e tar­tani tagsági viszonyukat. A KDNP vezetői azzal számol­nak, hogy a 26 ezer regisztrált tag 30-40 százaléka esik ki a rostán. Fekete György alelnök a tá­jékoztatón úgy vélekedett, hogy újjá kell szervezni a KDNP-t, hogy elfoglalhassa helyét a ma hiányzó keresz­ténydemokrata póluson. MDNP: Pusztai Erzsébet • Budapest (MTI) A Magyar Demokrata Nép­párt Pusztai Erzsébetet válasz­totta új elnökévé vasárnapi or­szágos küldöttgyűlésén, Bod Péter Ákossal szemben. A küldöttgyűlés az alapszabály módosításával létrehozta az örökös tiszteletbeli elnöki posztot, és nagy többséggel úgy döntött, hogy ezt a tisztet Szabó Iván, a párt választások után lemondott elnöke töltse be. Programbeszédében Pusz­tai Erzsébet visszautasította azokat a feltételezéseket, hogy a számára felkínált egészség­ügyi államtitkári posztot eg­zisztenciális okok miatt fo­gadta volna el, és kijelentette, hogy a pártelnöki tiszt össze­egyeztethető az államtitkári tevékenységgel. A MIÉP Szent László ünnepén • Budapest (MTI) A választások után kiala­kult új helyzetben sem lesz könnyebb dolguk azoknak, akik részt vettek a MIÉP par­lamentbe juttatásában - han­goztatta szombaton a Nemzeti Sportcsarnokban a párt Szent László napi rendezvényén Csurka István elnök. A politi­kus arról beszélt: komoly feladatai vannak még a MIÉP­nek, hiszen még mindig mű­ködnek azok az erők, amelyek karanténba akarják zárni a Magyar Igazság és Élet Párt­ját, és ma is azon csoportok kezében van a gazdaság, a pénzügy és a sajtó ellenőrzé­se, amelyek az 1990-es pak­tum vagy az 1994-es választá­sok után „nem négy, ha­nem negyvennégy évre akar­tak berendezkedni" az ország­ban. • Poroszló (MTI) Martonyi János felkészült szakember, ezért jól válasz­tott a Fidesz, amikor ót bízta meg a külügyek irányításával - jelentette ki Kovács László az MSZP Heves megyei szer­Jó választás" MM vezetének poroszlói juniáli­sán szombaton. A leköszönő külügyminiszter, a szocialis­ták országgyűlési frakciójá­nak vezetője elmondta: remé­nyei szerint nem okoz majd zökkenőket a Külügyminisz­térium munkájában a tárca vezetésének átadása. Kovács László az önkormányzati vá­lasztásokkal kapcsolatban le­szögezte, hogy az MSZP nincs rosszabb helyzetben amiatt, mert elvesztette a par­lamenti választásokat. A remény mutatója - májusban • Látványos szórakozás közben - emlékezés Hunniális Ópusztaszeren A honvédek és a lovasok felvonulását nagy érdeklődés kísérte. (Fotó: Enyedi Zoltán) Egész napot kitöltő rendezvénysorozat biz­tosított remek és tartal­mas szórakozást azok­nak, akik részt vettek az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban szombaton megrende­zett Hunniálison. Az idén második alka­lommal tartották meg a hon­foglaló őseink, illetve - a százéves évforduló tisztele­tére - az 1848-49-es sza­badságharc hőseinek emlé­két idéző, ugyanakkor szám­talan látványosságot kínáló Hunniálist Ópusztaszeren. Már délelőtt 9 óra tájban Papp János színművész, mint ceremóniamester kis csapatával - szekéren - járta be a parkot, hogy kedves szavakkal hívja a vendége­ket az Árpád-emlékműnél tartott megnyitóra. A mo­nostordombon pedig Fülöp János gyönyörű tárogatómu­zsikája „hangolta rá" a ven­dégeket a múlt emlékeinek felidézésére. így, amikor az úton feltűntek a korhű öltö­zékekben felvonuló honfog­laló lovasok, majd a '48-as szabadságharc katonái, a résztvevők úgy érezhették mintha maguk is visszatér­tek volna a sorsdöntő ese­mények időszakába. Nagy László, az ÓNTE Kht. ügy­vezetője viszont beszédében arra is felhívta az egybe­gyűltek figyelmét, hogy a magyar haza születésének helyén - az emlékezés mel­lett - erőt kell merítenünk a jövő küzdelmeihez is. Az ünnepélyes megnyitót követően a tömeg szétszé­ledt a hatalmas parkban, hogy ki-ki a kedve szerint tölthesse a nap további ré­szét. Voltak, akik gyorsan hozzáláttak ebédjük elkészí­téséhez, hiszen a park kije­lölt helyein főzésre is lehe­tőség volt. Mások inkább a fellépő népitáncosok előadá­sát csodálták meg. Óriási si­kere volt az Özvegy Karnyó­né és a két szeleburdiak cí­mű vásári komédiának is. A kisgyermekek többségét a skanzenben lévő iskola ud­varán műsort adó bábjátéko­sok produkciója kötött le. Az izgalmasabb szórakozásra vágyóknak a szenttamási üt­közet, illetve a haditorna megtekintése jelenthetett fe­lejthetetlen élményt. Ezen eseményekkel párhuzamosan pedig - tudományos konfe­rencia keretében - a honfog­lalásteremben, az európai szabadtéri néprajzi múzeu­mokról ejtettek szót a szak­emberek. Ezt követően Em­lékparkért ezüstérmet kapott: dr. Kováts Gábor, az Ativi­zig igazgatója, Barátossy Gábor, az FM Erdészeti Hi­vatalának helyettes vezetője, a Duna Televízió, valamint Farkas Gyula idegenvezetó (Miskolc). Az Emlékpark Baráti Körének tagja lett: Tóth Károly (kézműves ka­mara), Siska András (Szeren­csejáték Rt.), Slk Péter (a JATE tanára), dr. Szűts Péter (osztályvezető főorvos, Hód­mezővásárhely), Szörényi Endre (Kistelek rendőrkapi­tánya) és Zika Klára (MVSZ). Az ÓNTE Kht. dolgozói közül az idén Szabó G. László kapott munkája el­ismeréseként aranygyűrűt. A reformkori trakta föltála­lása, az étkek és a borrendek által kínált borok elfogyasztá­sa után - a kora délutáni órák­ban, az eső ugyan sokakat me­gijesztett, de akik kitartottak, nem bánták meg, mert elosz­lottak a felhók és folytatódha­tott a hangulatos „műsorára­dat". Emellett a Szent László Emlékbizottság a Testvériség ösvényénél fát ültetett, a ma­gyar királyság ezeréves évfor­dulója tiszteletére. A Hunniá­lis zárórendezvényeként pedig - neves művészek előadásá­ban - egy musical-összeállí­tást hallgathattak meg az egy­begyűltek. N. Rácz Judit A GKI lakossági bizalmi indexének alakulása • Munkatársunktól A bizalmi index a lakosság várakozásait egyetlen számba sűrítő mutató. Értéke +100 akkor, ha mindenki minden­ben javulásra számit és -100, ha teljesen elveszítettük a hi­tünket. A Gazdaságkutató Rt. felméréséből kiderül, május­ban az országos index -24 pontot mutatott. A lakosság szerint kissé romlott az ország gazdasági állapota, ám jövőre jobbat várnak. A háztartások pénzügyi helyzetük javulásá­ról és az infláció érezhető csökkenéséről számoltak be, s a következő 12 hónapban is erre számítanak. Bíznak továbbá a munka­nélküliség csökkenésében és az adatok szerint sokan talál­ják alkalmasnak az időt nagy értékű tartós fogyasztási cik­kek vásárlására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom