Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-23 / 145. szám

6 KAPCSOLATOK KEDD, 1998. JÚN. 23. • A hét fotója Concerto, gitárra és talicskára A dél-amerikai zenekar és a taligázó ember egy forró délelőttön találkoztak a szegedi Kárász utcán. Avatatlan szemlélő talán azt gondolná, hogy a talicskás, európai vendégmunkásként, maga is része a produkciónak; esetleg, hogy a zenészeket maga a munkáltató rendelte ki, ritmusosabb munkára serkentve a beosztottakat. Mindez természetesen merő baklövés, melléfogás - pedig utóbbi sem a gitáron, sem a talicskán nem kívánatos, tekintettel a hamis akkordra, meg a kiborulás súlyos következményeire, amelyeket a lábunknak kell viselni. A fotográfián a kenyérkereset különféle módozatait mutatjuk be. Hogy kinek nehezebb a dolga? Természetesen a hallgatóé, aki a hangos zeneszótól nem hallja jól a talicskacsikorgást. (Fotó: Schmidt Andrea, szöveg: Nyilas Péter) Közérdekű levelek Szalay István polgármesternek A Szegedi Vadaspark igazgatócseréje fölborzolta a kedélyeket. Akadnak, akik szerint boszorkányper zajlott a torony alatt, amikor a közgyűlés, komoly indoklás nélkül, leváltotta a vadasparkot a semmiből megteremtő Egyházi Istvánt. A régi igazgató most a polgármesterhez fordul igazságért. Érvei szerint egyoldalú és igazságtalan eljárás folyt ellene, amelynek során mégsem tudtak terhelő bizonyitékokat fölmutatni. Egy másik levélben Szeged egyik jeles tudósa áll ki Egyházi István mellett - ö is a polgármester józan ítélőképességében bízik. Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Egy szegedi szerzetesnövér emlékére Biczálc Ferenc emlékére Nagyon megkésve értesültünk arról, hogy ez év május 22-én Budapesten elhunyt dr. Biczók Ferenc nyugalmazott címzetes egyetemi tanár. Temetése Budapesten, június 20-án volt. Biczók Ferenc 1912. október l-jén Szegeden született. Az egykori hadiárva diák a Szegedi Római Katolikus Tanítóképzőben, majd a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolában 1935-1941 között folytatott tanulmányainak eredményeként biológia-kémia szakos polgári iskolai tanári diplomát, az Apponyi Kollégiumban 1941ben tanttóképző-intézeti tanári diplomát és egyetemi doktori címet kapott. Tanári pályája az újvidéki tanítóképzőben kezdődött. 1944ben Bajorországban tanított, karnagyként latin nyelvű miséket vezényelt. Korábbi biológiai kutatásai alapján meghívták a Hannoveri Egyetemre, ennek ellenére visszatért hazájába. 1946ban a pápai tanítóképzőben tanított, ahol meghatározó tanáregyéniség lett. Itt neves írók és művészek meghívásával tette színessé a város művészi életét. Közben a Ranolder Intézettől kapott kölcsönmikroszkóppal a pápakovácsi réten élő növények rizoszférakutatását kezdte meg. Kandidátusi disszertációját is ebből a témakörből (rta és védte meg 1959-ben. 1953 és 1974 között a József Attila Tudományegyetem Altalános Állattani és Biológiai Intézetének adjunktusa, 1960-tól docense volt. 1974-ben kérte nyugdíjazását, a címzetes egyetemi tanári ctmet 1989-ben kapta meg. A sejt molekuláris szintű elektronmikroszkópos kutatását évtizedeken át végezte. Ennek eredményeként három külföldi és három magyar tudományos társaság választotta soraiba. Több akadémiai bizottságnak volt tagja. Az egysejtűek kutatásán kívül legalább olyan fontos volt a felsőoktatás elméleti és gyakorlati oktatásának kérdéseivel foglalkozó tevékenysége. 1990-ben elköltözött Szegedről, és feleségével egy budapesti nyugdíjas otthon lakója lett. A szíve elsősorban Pápára hívta vissza, de olykor - elsősorban volt tanítványaival való találkozás céljából - Szegedre is ellátogatott. Halála hirtelen és éppen olyan csendesen következett be, mint ahogyan életét is csendesen, de termékenyen élte le. Színes és sokoldalú egyéniségére, tanárukra emlékeznek most tanítványai és volt munkatársai. Feri bácsi, nyugodj békében! Dr. Farkas Gyula /$\ Engedményes \ iwiv/ nyári vásár Bizományi a szezonban! abtaehttellV - pólókat - blúzokat - szandálokat 20-30% engedménnyel kínálunk. Kedvező áron ajánlunk: - rövid ujjú ingeket - női ruhákat - kosztümöket - ajándéktárgyakat - játékokat. Szeged, Fekete Sas u. 19. Tisztelt Polgármester Úr! Az előző hetekben engem ért jogtalanságok és zaklatások miatt, amelyek fontos városérdekkel, a Vadaspark további sorsával is kapcsolatosak, nyílt levélben fordulok Önhöz. A június 13-i Délmagyarországban dr. Tóth László jegyző kijelentette, hogy nekem állásomból mindenképp mennem kell. Úgy gondolom, hogy éppen ő az, akinek távoznia kell a posztjáról, mivel leginkább ő a felelős a velem szemben elkövetett jogtalanságokért és törvénytelenségekért. Az igazgatóválasztó közgyűlésen nyilvánvalóan lejárató szándékkal teregette ki az eltávolításomra két nappal előbb megindított revíziót és az azt kiváltó gyanúsításokat. Érdekes módon az azóta lezajlott közgyűlésen azt már nem érezte ilyen sürgető kötelességének, hogy az engem tisztázó, pozitív lezárást is ismertesse. A csütörtök délelőtti munkaügyi bírósági pernyerésem után már délután újabb revíziót küldött a Vadasparkba. A szombati újság hasábjain azzal védekezett, hogy ez csupán egy korábbi vizsgálat kiegészítése. A valóság ezzel szemben az, hogy aznap új iktatószámmal, új megbízólevéllel, egy új revizorral egy új célvizsgálatot indított. Az újságbeli, nyilvánvalóan valótlan állításának fedezésére csak a cikk megjelenését követő harmadik napon kérte tőlem faxüzenetben, hogy a régebbi (április 28-án lezárt) vizsgálat kiegészítésére küldjek be olyan számlákról másolatot, melyeket megelőzően már a revizorok tételesen átvizsgáltak és kézjegyükkel el is láttak. Furcsállom, a jegyző úr miért nem tudja, hogy a Vadaspark igazgatójának szerződésének lejárta miatt nem kell mennie, mivel közalkalmazotti kinevezése határozatlan időre szól. Megfeledkezik arról is, hogy az igazgató felett a munkáltatói jogokat nem a város jegyzője, hanem a képviselőtestület gyakorolja. Annak jövőbeni döntéséről, hacsak különös jóstehetséggel meg nem áldott, előre nem tudhat, így erről nem is nyilatkozhat. Nincs jogában felhasználni a hivatali apparátust ellenem „hajtóvadászat" lefolytatására, még ha felettébb bosszantja is a munkaügyi bíróság döntése. Miféle törvényesség szellemében folynak azok a vizsgálatok, amelyek lezáratlan iratainak tartalmáról a velem ellenséges képviselőnek és az általa támogatott „igazgatójelöltnek" több információja van, mint nekem? A rosszindulatú feltevéseket soha nem igazoló célvizsgálatok mellett nincs jogában a sajtó számára „bűnösségemet egyértelműen igazoló" iratokról beszélni, hiszen még a bűnözőkkel foglalkozó rendőrség is igen óvakodik a törvényes bizonyítást megelőzően részleteket kiteregetni, és az ártatlanság vélelmét figyelmen kívül hagyva embereket bűnösnek titulálni. A város jegyzője, aki a közgyűléseken nem mint véleményét szabadon nyilvánító képviselő, hanem a törvényesség őreként vesz részt, ezt a tisztét semmiképp sem használhatja fel hangulatkeltő felszólalásokra. Nem engedheti meg, hogy olyan határozat születhessen, olyan eljárás folyjon le, amit a bíróság törvénysértőnek nyilvánít, és ezért hatályon kívül helyez. Indulattól vezérelve nem nyilatkozhat valótlanságokat az újság hasábjain. Kérem, tisztelt Polgármester Úr, amennyiben az érintett személy önmaga nem vonja le a konzekvenciákat, a város jó hfrneve érdekében Ön tegye meg a szükséges lépéseket. Köszönettel: Egyházi István, a Szegedi Vadaspark igazgatója Friss tanítói diplomával 1923-ban került Szegedre. Debrecenben született, hivó református szülök gyermeke volt. Mivel az ottani Svetits katolikus képzőbe iratkozott, a szintén oda jelentkező nővérével együtt áttért a római katolikus hitre, mely döntésükben hamarosan követte őket a család. A Fazekas család az értelmiségi-polgári rétegből való volt. A két lány - Piroska és Mária - teljes elkötelezettséggel készült az életre. Mária szerzetesnévként az Angelikát választotta. Ily módon akiket Szegeden 1923 és 1948 között az alsóvárosi zárdában (a mai Karolinában) tanított, az Angelika nevére emlékeznek. Az eltelt évtizedek alatt több százunknak volt tanítója: mindvégig elemiben oktatott. Az írás, az olvasás, a számolás mellett tőle tanultuk meg, hogy „Az utcán minden szembejövőnek köszönni kell." Csodálatos népdalokat, egyházi énekeket, és természetesen a Bibliát úgy tanultuk, hogy azok máig bennünk vannak. Mindannyian tagjai voltunk a Szív-gárdának. Papírból alkotott kisingecskénkből akkor vághattunk is és hajthattunk föl egy-egy kockát, ha jócselekedeteket tettünk másokkal. És akinek már nem volt mit fölhajtani, az szép szentképet kapott Angelika nővérkétől. Öt szentképért meg egy egyest szorgalomból, egyet pedig magaviseletből, amely érdemjegy abban az időben a legjobbnak számított. Ez a módszer igen hatásos volt - nem véletlen az, hogy a mi zárdánknak is máig sugárzik jó és nemes hfre. 1948-ban, éppen ötven évvel ezelőtt államosították az egyházi iskolákat. Többé nem taníthatott Angelika kedvesnővér sem. Egy hajnalban leponyvázott teherautókkal hurcolták el a szegedi zárda szerzetesnővéreA víz világnapja alkalmából rendezte meg hagyományos városi környezetvédelmi vetélkedőjét a Móricz Zsigmond Általános Iskola. A verseny helyezettjei: 1. a Fő Fasori Általános Iskola csapata: Both Imre, Dobó András, Molnár Fanny, Pintér György. Felkészítő tanár: Csontos Györgyné. 2. a Rókusi II. Számú Általános Iskola csapata: Vér Katalin, Kmetykó Eszter, Bagi Attila, Ragály Nikolett. Felkészítő tanár: Kovácsné Bozó Jolán. 3. a Fő Fasori Általános Iskola csapata: Barna Dávid, Ördögh Zoltán, Nagy Géza, Csányi Éva. Felkészítő tanár: Csontos Györgyné. Felső tagozatosok: 1. a Ság vári Endre Gyakorló Általános Iskola csait, is, akiket később polgári foglalkozásra ítéltek, és szétszórták őket. Ki takarító, ki gyári munkás lett, az idősebbek házitanftóskodtak, de hivatalosan diáksággal többé nem foglalkozhattak. „Klerikális reakciós népellenségekké kiáltottak ki minket, mert hitünk és meggyőződésünk szerint úgy tanítottuk a fiatalságot, hogy belőlük majd tisztességes emberek: kedves édesanyák és édesapák, jeles magyarok legyenek" - mondotta egy ízben Angelika néni, amikor Debrecenben Dékány Idával, Kenderesi Bandival, Nagypálné Margitkával és Pálfi Budinszki Eszterrel, egykori tanítványaival meglátogattuk. Mert hogy Angelika nővér idős korára visszakerült a Svetitsbe, és ott élt nagy szeretetben és megértésben. Szegedre jönni készült ugyan, de egyre gyöngülő egészsége miatt erre az útra sohasem került sor. Pedig vártuk, főként azt követően/miután a zárda ismét egyházi intézmény lett. S mivel nem jött, mentünk mi, olykor egy busznyian, hogy örömét lelje bennünk, és mind megkapjuk a homlokunkra „írt" szerzeteskeresztet tőle. Angelika néni sokunkkal levelezett. Ez év elejétől azonban egyre inkább a mellette szeretettel szolgáló Lujza nővér írta levélüzeneteit, de a levél aljára mindig odakerült: „Szeretettel, Mária Angelika." Utóbb már nemigen lehetett kiolvasni nevét, mégis megnyugtatott, hogy keze nyomát láthatjuk, érezhetjük még benne. Pünkösd előtt pár nappal „hazahívta" az Úr: meghalt Mária Angelika. Kilencvenhat éves volt. Csöndesen ment el. Szegedi diákjai a debreceni temetés idején, a móravárosi templomban vettek részt gyászmisén. Azok helyett is, akik nem tudtak eljönni, és imában mondani: kedves Angelika nővér, köszönjük amit értünk tett. Isten vele. Ifj. l.ele József pata: Csorba Kata, Simon István, Szécsi Judit, Pedor Petra. Felkészítő tanár: Várvölgyi Pálné. 2. a Radnóti Kísérleti Gimnázium csapata: Ambrus Nóra, Kiss Mária, László Anna, Székely Anita. Felkészítő tanár: dr. Mustárdy Lászlóné. 3. a Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola csapata: Balázs Noémi, Csontos Noémi, Juratovics Réka, Kovács István. Felkészítő tanár: Várvölgyi Pálné. A vetélkedő támogatói: a szegedi önkormányzat oktatási és ifjúsági bizottsága, az ATIVIZIG, a Bajor Pékség, a Dunapack és a Szegedi Vízmű Kft. A Móricz Zsigmond Általános Iskola igazgatósága Dr. Szalay Istvánnak, Szeged város polgármesterének Szeged városháza Polgármester Úr! Nagyrabecsült, Kedves Barátom! Egy olyan kérdésben fordulok Hozzád, ami sok tekintetben engem is, mint természets?eret6 polgárát városunknak, közelről érdekel. Értetlenül állok a vadaspark igazgatói pályázatának elbírálása előtt. A Szegedi Vadasparkot rendszeresen látogatom. Évek óta figyelem a fejlődését és még most is, ha tehetem, kilátogatok. Csodálattal és elismeréssel tölt el, hogy az elmúlt évtizedben, szinte semmiből, valódi értéket teremtett egy fiatal, ötletgazdag csoport. Olyan állatkertet hoztak létre, amilyen kevés van a világon, s ebben a természetes környezetben szemmel láthatóan jól érzik magukat az állatok. Az utóbbi évek nagyarányú fejlesztéseit úgy hajtották végre, hogy a táj, a természet, az erdő sértetlen maradt. Jóleső érzés azt is látni, hogy hány család választja hétvégi programjául a vadasparki sétát, hogy az apró gyermekek milyen örömmel nézik a majmok ugrándozását, az állatok szabad mozgását. Sokszor láttam, milyen lelkesen töltik ki a feladatlapokat az iskolások egyegy vadasparki biológia óra közben. Amit és ahogy a vadaspark jelenlegi vezetése és munkatársai alkottak, becsületére és dicsőségére válik Szeged városának. Ezért tartom érthetetlennek, hogy a szakmai javaslatok ellenére a közgyűlés megkérdőjelezte Egyházi István kompetenciáját, amikor nem hosszabbította meg igazgatói mandátumát. Polgármester Úr! Bár a közgyűlés valódi indokait nem ismerhetem, úgy érzem, hogy a város egy ilyen döntéssel kockára teheti ennek a nemzetközileg is elismert rangú intézményének eddig elért értékeit is. Éppen ezért határozottan szükségesnek tartom a döntés felülvizsgálatát, és a magam részéről Egyházi István további igazgatói megbízását javaslom. Tisztelettel és baráti üdvözlettel: Szőkefalvi Nagy Béla A víz világnapja