Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-16 / 139. szám

6 UNIVERSITAS KEDD, 1998. JÚN. 16. Főiskolai kar Vásárhelyen Debrecenbe kellett menni Lápvilág A főiskolán nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlatorientált képzésre. (Fotó: Tésik Attila) Iskolatörténet Hódmezővásárhelyen 1896-ban kezdődött el az ag­rárszakoktatás. A II. világháborúig a Földműves Iskolá­ban, azt követően pedig középfokú mezőgazdasági technikumban folyt az oktatás. Ennek lett a jogutódja a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola. 1961­ben létrehozták a felsőfokú mezőgazdasági techniku­mot, ami 1972-ben főiskolai karrá alakult át, s 1980-ig a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola Állattenyésztési Ka­raként működött. 1980-87 között az Állatorvostudomá­nyi Egyetem Állategészségügyi Kara volt a vásárhelyi. 1987-től 1994-ig a Debreceni Agrártudományi Egye­tem Állattenyésztési, majd 1994-től Mezőgazdasági Fő­iskolai Karaként működött és működik. Elhunyt Tarján Gusztáv • Budapest (MTI) Életének 92. évében el­hunyt Tarján Gusztáv. A két­szeres Kossuth-díjas akadé­mikust, a Miskolci Egyetem nyugalmazott egyetemi taná­rát kedden érte a halál - tájé­koztatott a Magyar Tudomá­nyos Akadémia (MTA). Tarján Gusztáv 1907-ben született Sopronban. Tanul­mányai után a soproni Bá­nya-és Erdőmérnöki Főisko­lán, majd a Miskolci Egyete­men tanított. Közben a máso­dik világháború alatt a Felvi­déken a csucsomi antimon ércbánya mérnöke, üzemve­zetője volt. 1973-ban történt nyugdíjazása után a Miskolci Egyetem tudományos ta­nácsadója, majd három évvel később az MTA Bányászati Bizottságának tagja lett. Nyári egyetem • Budapest (MTI) Választások a XX. száza­di Európában és Magyaror­szágon címmel rendez nyári egyetemet július 6 és 12. kö­zött Esztergomban a Politi­katörténeti Alapítvány. A program résztvevői a válasz­tásokkal és azok történetével kapcsolatos alapismeretek mellett előadásokat hallhat­nak a két világháború között létezett, illetve a rendszervál­tás utáni kialakult hazai, va­lamint napjaink kelet-euró­pai választási rendszereiről. Értékelik majd a résztvevők az ez év májusi országgyűlé­si választásokat, vizsgálva a politikai struktúra átalakulá­sának jellemzőit és a válasz­tás-közigazgatás elmúlt évti­zedét. A nyári egyetem elő­adói között történészek, poli­tológusok, közvéleményku­tatók és publicisták is helyet kapnak. Hadtudomány Szolnokon • Szolnok (MTI) Hadtudományi nyári egye­temnek ad otthont Szolnok június 29. és július 3. között. A Damjanich Múzeumban tartandó egyhetes tudomá­nyos rendezvény ezúttal az „1848-1998: Korszakok és kihívások" címet kapta. Mint a szolnoki sajtótájékoztatón elhangzott: a rendezők első­sorban az érdeklődő pedagó­gusoknak, tudományos kuta­tóknak, egyetemi és főiskolai hallgatóknak kívánnak lehe­tőséget adni, hogy gyarapít­hassák történelmi és honvé­delmi ismereteiket. A nyári egyetem fő témái: a hadtudo­mány és a hadtörténelem ak­tuális kérdései, biztonságpo­litika az ezredforduló Euró­pájában, Magyarország NA­TO-tagsága, valamint a had­sereg civil ellenőrzése. Az előadások közül talán a le­gérdekesebbnek ígérkezik Szurgyi Árpádé, aki az Ame­rikai Egyesült Államok kato­nai attaséjának szemével elemzi a Magyar Honvédsé­get. Együttműködés ' • Budapest (MTI) Együttműködési megáll­apodást írt alá Budapesten a Rendőrtiszti Főiskola (RTF) és a Holland Rendőrakadé­mia vezetője, amely magában foglalja az oktatást, a közös gyakorlati képzést és doku­mentumok cseréjét. A Debreceni Agrártu­dományi Egyetem Hód­mezővásárhelyi Mező­gazdasági Főiskolai Kara a Szegedi Universitas Egyesüléssel folytatott eredménytelen tárgyalá­sok után úgy határozott, hogy a Debreceni Egyete­mi Szövetséghez csatla­kozik. Dr. Mucsi Imre tanszékvezető egyetemi tanár, tudományos fő­igazgató-helyettes, de­zignált főigazgató úgy véli: a kialakult helyze­ten csak akkor változtat­nak, ha jobb ajánlatot kapnak, vagy ha kor­mány úgy dönt, másho­vá helyezik át őket. A Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem (DATE) Hódmezővásárhelyi Mező­gazdasági Főiskolai Kara két esztendővel ezelőtt először a Szegedi Élelmiszeripari Fő­iskolai Karral (SZÉÉ) közö­sen, majd később önmagá­ban szeretett volna a szegedi universitas társult tagja len­ni. Ennek érdekében a szatel­lit intézmény vezetői több­ször tárgyaltak a szegediek­kel, ám a megbeszélések nem vezettek eredményre. Tavaly év végén az anyain­tézmény kérte a vásárhelyie­ket: nyilatkozzanak arról, hogy kihez szeretnének tar­tozni. A kari tanács döntése egyhangú volt: Debrecenhez. Mucsi Imre, aki július elsejé­től tölti be a főiskolai kar fő­igazgatói posztját, lapunknak elmondta: a döntésüket csak • Budapest (MTI) Az 1848-as utolsó rendi, illetve az 1848/49-es népképvise­leti országgyűlés meg­alapozta a polgári be­rendezkedésre való átté­rést Magyarországon ­mondta Szabad György, az Országgyűlés volt el­nöke az Országházban, egy tanulmánykötet megjelenése kapcsán. A Magyar Országgyűlés 1848/49-ben című kötet Sza­bad György akadémikus szerkesztésében, a KIT Kép­akkor módosítják, ha jobb ajánlatot kapnak, mint a deb­receni, vagy ha legfelső szin­ten úgy határoznak, hogy máshová helyezik át az in­tézményt. - A DATE vezetői jelezték: szükségük van ránk, és számolnak velünk a jövő­ben. Ezt bizonyltja egyebek mellett az is, hogy az azóta már megalakult Debreceni Egyetemi Szövetség har­minckilenc tagot számláló szenátusába egyedüliként csak engem választottak be, aki nem debreceni. Bár 216 kilométer választ el bennün­ket egymástól, a debreceniek ragaszkodnak hozzánk. A DATE vezetői ígéretet tet­tek, hogy az integrációból származó beruházásokból a vásárhelyi főiskolai kar is ré­szesedik majd a jövőben. Bár a szegedi betagozódással kapcsolatos tárgyalások eredménytelennek bizonyul­tak, a vásárhelyiek igen jó zőművészeti Kiadó és Nyomda Kft. gondozásában az első magyar népképvise­leti országgyűlés megalaku­lásának 150. évfordulójára készült el. A bemutató sajtó­tájékoztatón a szerzők és a szerkesztőbizottság tagjai mellett Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke is jelen volt. Szabad György újságírók­nak elmondta: a kötetet szer­kesztő bizottságban törté­nész országgyűlési képvise­lők vettek részt, akik a kort kiválóan ismerő tíz szerzőt kérték fel a fejezetek meg­kapcsolatokat ápolnak a Sze­gedi Élelmiszeripari Főisko­lai Karral, a Gabonatermesz­tési Kutatóintézettel és a Szegedi Innovációs Parkkal. Mucsi Imre elmondta: július elején tárgyalóasztalhoz ül­nek a SZÉF vezetőivel, hogy megbeszéljék, milyen terüle­teken, illetve pontokon tud­ják tovább erősíteni a két in­tézmény közötti szakmai együttműködést. A dezignált főigazgató - aki sokat vár et­től a tárgyalástól - hangsú­lyozta, hogy nem azzal a cél­lal ülnek le, hogy a szegedi integrációba való átlépésről beszélgessenek. - Nem tit­kolt célunk, hogy Hódmező­vásárhelyen létrehozzunk egy eukonform agrár-képzési centrumot. Erre vonatkozóan rengeteg tervünk van. A fo­lyamat egyébként már bein­dult, s azt már csak erősíteni, illetve gyorsítani kell. A SZÉF vezérkarával történő írására. A szerkesztők között volt Für Lajos, Katona Ta­más, Kávássy Sándor, Orosz István, Semjén Zsolt, Szabó Miklós, Takáts Péter és Tirts Tamás. A könyv tanulmá­nyai - sok tekintetben új megközelítést tükrözve ­többek között az 1848/49-es törvényhozás pénzügyi, gaz­daságpolitikai, művelődés­és egyházpolitikai döntéseit, az erdélyi unió végrehajtásá­nak problémáit, s a nemzeti­ségi kérdés országgyűlési megítélését elemzik. Kurió­zumnak számít az 1848/49­es népképviselők névtára, tárgyaláson többek között er­ről is szót ejtünk majd. A DATE Hódmezővásár­helyi Mezőgazdasági Főisko­lai Karán jelenleg nyolcszáz hallgató tanul. A végzősök agrármérnöki diplomát kap­nak. Mucsi Imre szerint a fő­iskolai kar munkáját, gyakor­latorientált képzését nemcsak a megyében, de a dél-alföldi régióban is elismerik. - A gyakorlatorientált képzésün­ket folyamatosan erősttjük és bővítjük. Tesszük mindezt azért, mert tudjuk, hogy a jö­vő agrárértelmisége csak a minőségi munkával tud majd kitűnni Európában. A főisko­la mezőgazdasági mérnök­képzésében több szakirány között választhatnak a hall­gatók. Mucsi Imre úgy terve­zi, hogy a jól működő szak­irányokat - mint például az állattenyésztési, valamint a növénytermesztési és kerté­szeti - szakként akkreditál­tatják majd a jövőben. Az el­képzelések között szerepel még, hogy 1999 őszétől bein­dítják a főiskolán a vadgaz­dálkodási, valamint az állat­egészségügyi és állatvédelmi szakirányt. Az agrárkereske­delmi és agrárlogisztikai szakirányt az ezredforduló után tervezik bevezetni Hód­mezővásárhelyen. Mucsi Im­re a beszélgetésünk végén, mintegy összefoglalva, sum­mázva intézményének közel­múltbeli, jelenlegi és jövőbeli helyzetét, közölte: - Kicsik vagyunk, s ezért nekünk csak jól szabad dolgozni. Szabó C. Szilárd amely a 457 honatyáról több, eddig ismeretlen adatot közöl. - Remélem, hogy a kötet a most távozó, s a hivatalba lépő Országgyűlés képvise­lőinek egyaránt munkaesz­közévé válik, mert megtalál­ják benne azt, amire korunk parlamentjei is építkezhet­nek - jelentette ki Szabad György. Gál Zoltán tájékoz­tatása szerint még nem dőlt el, hogy a kötet kapható lesz-e könyvesboltokban is, vagy csak a képviselők szá­mára, illetve a könyvtárak­ban lesz elérhető. Graham Swiftnek ­sajnos - eleddig egyet­len regénye jelent meg magyar fordításban, holott az angolszász vi­lágban oly híres londo­ni író még féltucatnyi művel rendelkezik, amelyek átütő sikert arattak. Ha azonban választani kell, az Euró­pa Kiadó jól választotta meg az először 1983­ban a Heinemann-nál publikált Lápvilág-ot: egyrészt ez Swift legiz­galmasabb regénye, másrészt Jeremy Irons­szal a főszerepben nagyszerű film is ké­szült belőle. Hogy a Lápvilág meg­mozgatta a hollywoodi pro­ducerek fantáziáját is, nem csoda. Az amerikai filmesek szeretik a látványos és rej­telmes helyszíneket, titok­zatos szereplőkkel, és mi nyújthat rejtelmesebbet szá­mukra, mint az ismeretlen angliai láp és a hangamezők világa, amelynek megjelení­tésével már a Bronte nővé­rek is megbotránkoztatták a londoniak City-törvényű életét. (Nem szólva Daphine du Maurier regényeiről, a Manderley-ház asszonyáról, vagy A fogadóról, amelyek Alfréd Hitchcock-féle pszi­chológiai krimik legkivá­lóbbjai lettek.) Swift tudato­san választotta a híres hátte­ret. így nem kellett a reali­tások kellemetlenkedő ki­csinyességével megküzde­nie és a nyugodtan vihette szereplőit olyan utakra, amelyekre közönséges kör­nyezetben az ember csak a „miért is ne?" kérdés felte­vése után merészkedik. Ahogyan a háború és az elmúlás közelsége a könnyű szerelmeket inspirálta, Swift egyhangúnak látszó hangás tája a nem minden­napi viselkedést hozza ki az ott élő emberek természeté­ből. A Fen, a kelet-angliai mocsaras vidék ráadásul (a Skót-felfölddel és az ír szi­gettel együtt) a babonákat különösen értékelő angol­• Budapest (MTI) Az elkövetkező kor­mányzati ciklusban olyan váltásra van szük­ség a felsőoktatáspoliti­kában, ami a mennyisé­gi fejlesztést a minőségi szempontokkal egészíti ki - mondta Pokorni Zol­tán, a Fidesz oktatáspo­litikusa, országgyűlési képviselő a Felsőoktatá­si Dolgozók Szakszerve­zetének (FDSZ) budapes­ti küldöttgyűlésén. Álláspontja szerint a bér­kérdést nem lehet egy lépés­ben 20-30-40 százalékos emeléssel megoldani az ok­tatásban. Ugyanakkor az új kormánynak kötelessége, hogy már a ciklus elején bérnövekedést valósítson meg. A Fidesz szándéka és ja­vaslata szerint ez az emelés az első két évben egyaránt 8 százalékos lesz. A bérfej­lesztési programot azonban csak akkor lehet befejezni 2001-ben, illetve 2002-ben, szászok minden hiedelmé­nek forrása is. Aki erről a területről regényt ír, az nem teheti meg a párizsi írók (mondjuk Maupassant) min­tájára, hogy csak a cselek­ménnyel és a lélekrajzzal törődjék. Párizst mindenki ismeri, a lápvilágot viszont le kell írni az olvasó számá­ra, és ettől a regén klasszi­kus ízt kap, holott Swiftet épp azéjA dicsérte minden kritika, mert a modern an­gol irodalom vezéralakja tu­dott lenni. A Fen persze romantikus világ is. Érről sem az író­elődök tehetnek, hanem ma­ga a vidék, így a romantika nem csinált jellemző, ha­nem adottság a regényben. A Lápvilág mindvégig elbe­szélő, olvasmányos stílusú, voltaképpen Tom Crick, a helyi történelemtanár meséli el növendékeinek, hogy mi történt a vidéken évszáza­dok alatt, tökéletesen össze­keverve ezzel a nagytörté­nelmet a „kicsivel", azaz a helyivel, ahová sokszor csak a szele jutott el a válto­zásoknak. Ez a mindennapiság per­sze részletességet is kíván, és Swift nem is fukarkodik vele, még ott sem, ahol más írónál a modern prűdség közbeszólna. A láp világá­ban idegen lenne a modo­roskodás (az ember megérti, miért tartják évszázadok óta nevetségesnek a britek a franciákat), ezért a konti­nentális császári etikettek szerinti kapcsolatok itt más­ként intéződnek el. Proust hívei azt mondanák rá: pri­mitívebben, sőt igen-nem alapon, de még ha igazuk is van, az itteni emberekkel olyan dolgok történnek meg a valóságban is, amelyeket Proust szereplői csak elkép­zelni tudtak. Swift alakjai hús-vérből vannak és nem elvont ideákból, ami nem­csak a valóságban, hanem sokszor olvasás közben is élvezetesebb. (Graham Swift: Lápvi­lág; Európa Könyvkiadó) Panek József ha valóban beindul a gazda­sági növekedés - fejtette ki az oktatáspolitikus. Vélemé­nye szerint a béremelést dif­ferenciált módon, azaz nem mindenhol és mindenkinél azonos mértékben kell meg­valósítani. Pokorni Zoltán ismételten szólt a Fidesz felsőoktatás­politikájának további fő ele­meiről: az önálló oktatási és tudományos minisztérium létrehozásának tervéről és az első diploma megszerzésé­nek tandíjmentessé váltásá­ról. Utóbbi kapcsán megje­gyezte: magasnak tartják a Világbankkal kötött köl­csönmegállapodás azon elő­feltételét, hogy az egyete­meknek és főiskoláknak be­vételeik 20 százalékát lénye­gében tandíjakból és az ön­költséges hallgatók befizeté­seiből kellene fedezniük. Ezért azt kérik a nemzetközi pénzügyi szervezettől, hogy tekintsék át a már aláírt szer­ződést, és állapodjanak meg bizonyos módosításokban ­tette hozzá. • A Magyar Országgyűlés 1848/49-ben Döntések és kuriózumok FDSZ­Icüldöttgyülés

Next

/
Oldalképek
Tartalom