Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-13 / 137. szám

SZOMBAT, 1998. JÚN. 13. STEFÁNIA - RIPORT 9 Telelrlreserjfö Még mondja valaki, hogy Szegeden nincs elég beépítésre váró telek. Öreg-Rókuson az önkor­mányzat hatot is áruba bocsátott, ám első nekiru­gaszkodásra mindössze egyet sikerült értékesíteni licitálás után, egy telek már csak 20 százalékos kedvezménnyel talált gaz­dára, négy pedig még ma is vevőre vár. A Hunyadi téren például 6 és fél mil­lió forintért 1021 négyzet­méteres ingatlan kínálgat­ja magát, a Zákány utcá­ban is csak 3 milliót kelle­ne kifizetni egy 537 négy­zetméteres területért, míg mondjuk a Feltámadás ut­cában 820 négyzetmétert, a Tavasz utcában pedig 613 négyzetmétert kaphat az, aki hajlandó áldozni 4,6 milliót, illetve 3,4 mil­liót. Csak éppen ez a hajlan­dóság hiányzik. Pedig na­gyon olcsó ám a rókusi házhely - ajánlgatta a tel­keket Kalmár képviselő úr, aki szeretne körzeté­ben mind több új társas­házat látni. Hiszen az új otthonokba beköltözőkkel az a rókusi polgárság lesz erősebb, amelyik egyszer majd kiszoríthatja a bűn­bandákat Öreg-Rókus ut­cáiról. Nagy igazság ez, kérem, minden rókusi aláírná. Csak nehéz ám fogni a tollat, ha éppen vaslapát­tal kell üldözni a tolvajo­kat... B. Z. Hadüzeneti okmányo­kat nem cseréltek egy­mással a küzdő felek, fegyverek ropogósáról sem számolhattak még be eddig haditudósítók. Szegeden mégis mindenki tudja: évek óta háború zajlik Szeged Rókus vá­rosrészében a helybéli magyar és a kilencvenes évek eleje óta beköltözött cigány polgárok között. A pattanásig feszült indula­tok nemegyszer már ön­bíráskodással, komo­lyabb összetűzésekkel fe­nyegettek, ezért a terület országgyűlési és önkor­mányzati képviselői a rendőrséggel közösen keresik a békés megoldás lehetőségeit. De vajon mi­lyen eredménnyel jártak eddig? Egyáltalán van-e olyan megoldás, amelyik utcai harcok nélkül teremt békét Öreg-Rókuson? Ezekre a kérdésekre ke­resték a választ csütörtök este a Rókus l-es számú általános iskolájában meghirdetett fórum részt­vevői. Fórumot rendezni a labda­rúgó-világbajnokság rajtja után egy nappal? Na, kíváncsi lennék, lesz-e ott egyáltalán valaki - legyintett lemondóan közéletből, megbeszélésekből régen kiábrándult ismerősöm, amikor megtudta, miért is igyekszem olyan szapora lép­tekkel a Kossuth Lajos sugár­úti általános iskola alagsori ebédlőjébe. Nos, elárulhatom - ha kíváncsisága még részvé­telre is ösztönzi, csak hosszas keresgélés után talált volna magának helyet. Ugyanis a tá­gas terem szinte minden asz­talát körbe ülték a rókusiak, s bizony a fociimádattal meg­fertőzött férfiak sem hiányoz­tak a székekről. Kell-e ennél ékesebb bizonyíték arra, mek­kora a baj Szeged e városré­szében? S arra, milyen sokan szeretnék már, ha végre visszaköltözne a béke Öreg­Rókus utcáiba? Persze a fó­rum hol bánatos, hol haragos arcú résztvevői nem bizony­gatni akartak. Sokkal inkább a választ várták régóta feltett kérdésükre: mire képes a hata­lom, ha a bűn megfékezését kapja vizsgafeladatul? Árulkodó statisztikák Nos, válaszadókból sem volt hiány ezen az estén. Kal­már Ferenc önkormányzati képviselő meghívását elfogad­va a nemrégiben megválasz­tott országgyűlési képviselők - dr. Bartha László és Balogh László - mellett dr. Szőke Pé­ter, Szeged rendőrkapitánya is ott ült a teremben. S Rókus harcokba fáradt polgáraival együtt hallgatták annak a vizs­gálatnak tapasztalatait, ame­lyet a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság végez­tetett el. Schádné Zámolyi Ju­dit pszichológus, a rendőrség munkatársa pedig egy percnyi késlekedés nélkül közkinccsé tette a felmérés eredményeit. Ezek szerint tavaly ősszel 400 kérdőívet juttattak el Öreg­Rókus lakosaihoz azzal a szándékkal, hogy megtudják: vajon mely gondok miatt is bosszúsak e kerület polgárai, s milyen megoldásokat látnának szívesen. Több mint három­százan derekasan szállították is a válaszokat, így ma már nem titok: a közbiztonság, vagy inkább közbizonytalan­ság miatt gyűlik a harag ezen a tájon, s a közrend helyreállí­tást szinte mindenki a rendőr­ségtől várja. Még több, még gyakrabban intézkedő járőrt várnának a rókusiak utcáikra - mondta el a pszichológus asszony. ^ azonnal hozzátette: csoporthoz is. Ahogy a nyu­gat-európai országok nagy ré­szében a'csavargótörvény passzusainak alkalmazásával föl tudnak lépni a lumpenek ellen, úgy nálunk is meg kell teremteni a tisztességes embe­rek biztonságát. Ha pedig azt látjuk, hogy egy csoport nem képes arra, hogy betartsa a társadalmi normákat, akkor ne az atrocitásokat elszenvedő nagytöbbségétől várjuk el a még nagyobb türelmet, hanem azt érjük el, hogy a bűnöző csoportok hagyják el a jogsza­bályok kijátszásával elfoglalt lakásokat - hangsúlyozta Ba­logh képviselő. S hozzátette: a bűnözök elleni keményebb harc nem etnikai kérdés, ugyanis minden jogsértővel be kell tartatnia a társadalmi együttélés szabályait, legyen az illető cigány, vagy sem. Bartha képviselő a törvényi módosítások mellett a helyi összefogást sürgette, s Jászbe­rény példáját említette, ahol a lakosság erős szándékú közös akaratával el tudták érni, hogy a lumpeneket egyszerűen ki­utálják a városból. A szociális segélyekkel visszaélő, a köz pénzeit italos duhajkodásra költőkről szólva Bartha dok­tor egy önkormányzati disz­kont megnyitását javasolta, ahol a segélyeket csak és ki­zárólag alapvető élelmisze­rekre, a létfenntartáshoz szük­séges termékekre költhetnék a rászorulók. - Ha nem tudnának váro­sunk pénzével visszaélni, ta­lán nem is sietnének annyira Szegedre az ország minden tájáról a rendbontásra szako­sodé lumpenek - vélte dr. Bartha László. S mint már említettük, a képviselők hoz­zászólásait nagy helyeslés fo­gadta... - Igen ám, de mi lesz azokkal az önkényes lakás­foglalókkal, akik már befész­kelték magukat Öreg-Rókus­ra? - terelődött újabb meder­be a vita, s már a romházak lebontása, a kilakoltatás, Öreg-Rókus megújítása volt a téma. Kalmár képviselő pedig beszámolt arról, hogy immár 11 házat kijelöltek bontásra, de amilyen nehézkes az ügy­menet, már annak is örülne, ha az idén legalább öt romta­nyát eltüntethetnének Öreg­Rókus területén. - Tudom, ez a hír még ke­vés a boldogsághoz - tárta szét karjait Kalmár Ferenc -, de már az is nagy eredmény, hogy megindult a harc az oly sok évig büntetlenül lakásokat foglalók ellen. Ami pedig az Árva utcai cigányotthont ille­ti: az történt a legutóbbi tilta­kozási hullám óta, hogy nem történ semmi, vagyis ez az üg>» szépen elaludt - közölte Kalmár úr választóival. S ezt a bejelentést is örömmel nyugtázta a lassacskán meg­fpgyatkozó hallgatóság. - Csak aztán az új polgár­mester nehogy úgy törődjön Öreg-Rókus bajaival, mint a Szalay! Mert az még csak vé­gig sem hallgatott minket a múltkor, úgy eltűnt félidőben, hogy azóta se láttuk - emlé­keztetett egy panaszkodó asszony a legutóbbi fórumra. Majd a megfáradt rókusiak beszélgettek még egy kicsit útépítésről, csatornázásról, s szép csendben elindultak ha­zafelé. A focivébé csütörtöki második meccsére még haza­értek a férfiak. Az asszonyok pedig megvitathatták - no, akkor hány lakattal is zárjuk ezentúl a kaput? S hogy miként vélekedtek a rókusi iskolában elhangzot­takról a cigány kisebbség képviselői? Hát erről bizony egy szót sem írhatunk, ugyan­is - a többszöri meghívás el­lenére - nem ment el a fórum­ra egyetlen roma sem... Bátyi Zoltán • Közbiztonsági fórumon izzottak a panaszok Rókusi tájkép, csaták után Az Árva utca 20. szám, délutáni nyugalomban. A környék lakói aligha ezt látva tiltakoztak olyan hevesen a cigányotthon létrehozá­sa ellen... (Fotó: Miskolczi Róbert) a bűnstatisztika azt mutatja, a fokozott ellenőrzés közel sem jár akkora eredménnyel, mint azt a civil reménykedők vár­nák. Jól bizonyítja e tételt az a fokozott ellenőrzési időszak, amikor is 1997 október 1. és november 15. között szinte megállás nélkül lesték a bűnö­zőket Öreg-Rókuson a bűnva­dászok, s lám, ugyanannyi ko­csifeltörést, lakásbetörést re­gisztrálhattak a bűnügyi sta­tisztikusok, mint korábban, vagy éppen már az idei év el­ső hónapjaiban. A legveszé­lyesebb napok megoszlása sem változott - kedden és va­sárnap még békésebb képet mutatnak az öreg-rókusi ut­cák, ám csütörtökön és pénte­ken már nagyüzemi módsze­rekkel dolgoznak a gazfickók. Érdekes az is, hogy miközben a békés polgárok leginkább az éjszaki betörőktől rettegnek, a felmérés egyértelműen kimu­tatta: délelőtt 9 és 11 óra, va­lamint este 9 és 11 óra között a legnagyobb az esély arra, hogy fosztogatók, tolvajok, aj­tófeszegetők látogatják meg az otthonokat, s az autókat. S hogy mennyire is bűnközpont Öreg-Rókus? Szeged összesí­tett bűnadatai szerint van olyan városkörzet (Cserepes sor), ahöl kétszer annyi bűn­cselekményt követnek el, mint a Hunyadi tér vidékén. Ám ta­láltatik olyan terület is (Alsó­város), ahol pedig csak egy harmad annyi gazemberségre vetemednek az alvilági figu­rák, mint a bűncentrum nem éppen büszke címével dicse­kedő Öreg-Rókuson. Vaslapáttal a kézben A fórum résztvevő ugyan nagy tisztelettel hallgatták a tengernyi számot, de azt könnyű volt leolvasni az ar­cokról, hogy a felsorolt té­nyektől még egy dekányi megnyugvás sem költözött a lelkekbe. Sót... Alig csitult el a szorgos kutatómunkát meg­köszönő taps, máris egymást követték a hol mérsékeltebb, hol pedig indulatosabb hozzá­szólások. „Cigánykölykök kergetik a kisfiamat, a gázszerelő már ki sem mer jönni a lakásunkhoz, elleni bűn volt, vagyis lenne miért hadakozni. De vajon így látja ezt a jogrendszer is? Hi­szen amíg régebben azonnal rács mögé lehetett dugni Ma­dárfejű Lajcsikát, ha kifosz­totta, vagy jól eltángálta apját, anyját, addig ma akkor is két­séges a letartóztatás, ha plafo­nig érnek a bűnjelek egy rab­lótanyán. A bűnözők jogait ezernyi jogszabály védi, s mi­közben a rendőrségnek na­gyon kell ám arra vigyázni, hogy meg ne sérüljenek mondjuk K. Menyhértkének személyiségi jogai, addig az őrizetbe vett gazemberek az enyhe bírói ítéleteknek kö­szönhetően pár nap múlva már újfent az utcán randalí­rozhatnak - szakadt föl alig­hanem sok év keserűség a rendőrkapitányból. Aki közis­merten jó humorával oldott a teremben mindinkább tapasz­talható feszültségen. Amikor például arról beszélt, milyen nehéz letartóztatni az olyan legényt is, akinek akkora a priusza, hogy a vak ember el­tapogathatna mellette Balás­tyáig - már hangos nevetés rázta meg a termet. Majd pe­dig dr. Szőke Péter bejelentet­te, ő bizony nem a parttalan erőszak híve, de a rendőrök­nek rá kell végre jönniük, hogy a gumibotot nem deko­rációnak kapták, mert hát ak­korjárhatnának színes csörgő­vel is az oldalukon. Ezt a mondatát már vastaps hono­rálta. Nyugaton csavargótörvény... S ebből a tapsból maradt elegendő az országgyűlési képviselőknek is, ugyanis a köz óhajával megegyezően mind dr. Bartha László, mind a közbiztonsági tanácsnokként már megedződött Balogh László is a bűnözők elleni ke­ményebb fellépést sürgette. Egyben azt ígérték, hogy a törvényhozásban mindent megtesznek annak érdekében, hogy a jogszabályok végre ne csak a bűnelkövetőket, hanem ezerszer inkább az áldozatokat védjék. - Törvény előtti egyenlősé­get kell teremteni mindenki számára, tartozzék bármelyik ellopják a KRESZ-táblákat is, három gyerekemet verték meg a suhancok, csak vaslapáttal a kézben biztonságos sétálni az utcán" - sisteregtek a pana­szok. S bizony nem kellett so­káig arra várni, hogy a hozzá­szólók a helybéli cigányság mellett megtalálják másik cél­táblájukat, a rendőröket is. Az elhangzott panaszok szerint túl humánusak az egyenruhá­sok, nem szívesen vállalják a konfliktusokat, s csak ritkán éri akkora szerencse a környé­ket, hogy a gazfickókat bi­lincsbe verve távolítják el a rókusi vidékről. - Pedig aki egy kicsit is is­merős itt, pontosan tudja, me­lyik cigány mikor jár lopni ­ugrott fel székéről egy indula­tos rókusi polgár, akit aztán senki sem vádolhatna rassziz­mussal, ugyanis fél pillanat múlva már nem roma szárma­zású honfitársaira támadt dü­hös szavaival. - Az mégiscsak tűrhetetlen, hogy sokan még meg is veszik a lopott holmit a cigánytolva­joktól. Egy ház elől elemelt kuka mifelénk most 500 fo­rintba kerül, és mindig van olyan orgazda, aki ezt a pénzt ki is fizeti - háborgott az úr. Majd egy még dühösebb hoz­zászóló már a magyar jog­rendszernek adott két-három méretes pofont. Tehetetlen­nek, elnézőnek, gyengekezű­nek minősítve jogalkotókat, jogalkalmazókat egyaránt. Majd elérkezet az a pilla­nat, amikor dr. Szőke Péter, Szeged rendőrkapitánya kért szót. S mielőtt bárki is azt hi­hette volna, most következik a nagy kimagyarázkodás, beje­lentette: Öreg-Rókuson jelen­leg a bűnöző kisebbség terror­jától szenved a tisztességes többség, miközben a bűnüldö­zés a tehetetlenség szintjén mozog. Az ország minden tá­járól tódultak Szegedre a lum­pencsaládok, s randalírozásuk közepette ma Szegeden egy időben összesen 17 rendőr vethető be - tudta meg a nagyérdemű közönség dr. Szőke Pétertől. - Szegeden tavaly 15 ezer bűncselekményt követtek el. Ezek közül 9 ezer 700 vagyon A Hunyadi téren sétáló rendörök szerint nem is olyan veszélyes hely ez a Rókus

Next

/
Oldalképek
Tartalom