Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-10 / 134. szám

SZERDA, 1998. JÚN. 10. A HELYZET 13 Műkincscsempészet • Utazás előtt tájékozódjunk! Luxus, vaságyakon? • Szegedi gasztronómiai körséta (2.) Botond, a magyaros étterem A büszkeségnek számító terasz: ma már csak elvétve akad a belvárosban. (Fotó: Nagy László) Még valójában be sem köszöntött az igazi, nyári utazási szezon, de már többen akadnak, akik keserűen emlékeznek majd idei turistaútjukra. Egy ilyen - sajnos negatív értelemben példaértékű eset kapcsán próbálunk most rámutatni arra, miként élhetnek vissza egyes szervezőirodák az utasok jóhiszeműségével. Néhány hete kereste meg szerkesztőségünket R. I. és felesége, akik a budapesti Anacapri utazásszervező cég által - szegedi irodán keresztül - meghirdetett délolaszországi úton vettek részt. Bár ne tették volna! A tíznapos, látnivalókban és ellátásban kifogástalannak ígérkező túrájuknak ugyanis csak az első fele valósulhatott meg. Természetesen az is azért, mert - többek között - Róma értékes műemlékei, vagy Szicilía természeti szépségei eleve adottak voltak. Amit viszont a szervezők ígértek, mint például a luxusapartmanban történő elhelyezés, azt korántsem biztosították. Márpedig - és erről meggyőződtem magam is, amikor esetleges utasként érdeklődtem a feltételekről kétszer kétágyas, kétfürdőszobás, luxusapartmanos elhelyezésről beszélt a budapesti iroda alkalmazottja. A kárvallott házaspár is csak kint értesült arról, hogy az egyik szoba a konyhával közös légterű, ráadásul a másik szoba lakói ezen helyiségből felvezető lépcsőn át jutottak saját lakrészükbe. Am hiába tették szóvá, hogy az írásbeli és szóbeli tájékoztatóktól eltérő elhelyezés számukra elfogadhatatlan, az utaskísérő nem tartotta illetékesnek magát arra, hogy intézkedjen! Másnap - véletlenül - találkoztak az utazási iroda helyszínen lévő vezetőjével is, aki sejtetni engedte, hogy megvizsgálják kérésüket. A felcsillant remény azonban hamar köddé foszlott, amikor az utaskísérő este azt mondta: miután nem Budapesten, hanem Szegeden fizették be a részvételi dijat, forduljanak az ottani irodához, ők nem tudnak foglalkozni a problémájukkal. E megdöbbentő választ, illetve a panaszt azonban - az érintettek kérése ellenére - nem voltak hajlandók jegyzőkönyvben is rögzíteni, holott erre törvényi előírás van! A szervezőiroda vezetőnője arról is „megfeledkezett", hogy alapvetően ők - és nem az út értékesítésében közreműködők - kötelesek pontról pontra teljesíteni a szerződésben vállalt feltételeket. Sőt: még arra sem hivatkozhatnak, hogy esetleg külföldi partnerük nem cselekedett a szerződésnek megfelelően! Az utasok így arra kényszerültek, hogy - több társuk aláírásával hitelesítve - maguk írjanak jegyzőkönyvet. A kinyílt sodronyú vaságyról, vagy egy másik szálláshelyen az emeletes ágyakkal ellátott faházakról (ott kényelmes szállodai elhelyezésről szólt a „mese"), még fotókat is készítettek. A panaszát viszont csak azoknak orvosolták, akik közvetlenül a pesti irodában fizették be az út árát. Joggal felvetődhet persze a kérdés: vajon azonos összeg megtérítése esetén miért van különbség utas és utas között. Erre nincs válasz. Mint ahogy arra sem, hogy egy ilyen hosszú útra miként lehet olyan busszal elindulni, amelynek műszaki állapota nem tökéletes. Ez ugyanis nemcsak az utasok épségét veszélyeztetheti, de - a késések miatt - a tervezett programok is csupán részben valósulhatnak meg. A házaspár által elmesélt gondok e néhány kiragadott részletének tanulsága pedig nem lehet más, mint hogy igyekezzünk alaposan tájékozódni - még mielőtt a pénzünk mellett a kellemesnek ígérkező utazás emléke is „elúszik" - a szervezőiroda megbízhatóságáról. De jó lenne az is, ha az említetthez hasonló utazási irodák tulajdonosai, vezetői elgondolkodnának üzletpolitikájukon. Hiszen egy ilyen sztorit hallva, aligha mer bárki is az általuk meghirdetett programokon részt venni. Különösen, ha kezükbe kerülnének azok a minősíthetetlen stílusú és logikus érvekkel egyáltalán nem alátámasztott válaszlevelek, amelyeket hazaérkezésük után a panaszosok kaptak. Természetesen az elmúlt hetekben mi is megpróbáltuk elérni az iroda vezetőnőjét, aki azonban sorozatosan letagadtatta magát. Ennek ténye nem vitatható, hiszen az iroda alkalmazottja szerint a perceken belül beérkező hölgyet, alig fél órával később - bár vélhetően ő volt a vonal túlsó végén már római tartózkodása miatt nem lehetett elérni. így álláspontjukat csak az említett, a feltett kérdésekre választ nem adó - általunk is elfogadhatatlannak, illetve közlésre érdemesnek nem igazán minősíthető - levelekből ismerjük. Mindezek után csupán abban lehet reménykedni, hogy az Országos Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez is eljuttatott panasz kivizsgálásának eredményeként - vagy a netán kiszabott büntetést követően - a jövőben nem lesznek hasonló „áldozatai" legalább ennek, az elsősorban olaszországi utak szervezésére létrehozott irodának. N. Rácz Judit A Széchenyi téren hajdanán a város egyik legkedveltebb és legnagyobb terasza hívogatta turistákat és a szegedieket. Az egykori Szeged étterem ajtaján évek óta ott a lakat, mára csak egy terasz maradt a főtéren, vigyáz is rá a Botond étterem. Minden tavasszal felújítják, odafigyelnek a bútorokra, a virágokra, s ügyelnek, hogy friss műfű zöldelljen a vendég lába alatt. Ötnyelvű étlap, 120 étellel csalogatja az idegent, büszkén mondja Bánfi László üzletveMásfél éve folyik a felszámolási eljárás a szegedi székhelyű kereskedőháznál, a Tisza Füszértnél. Az 1995-ben még toplistás cég alól pillanatok alatt kibicsaklott a sámli: az egykor négyszáz dolgozót foglalkoztató társaságnál mára tízen maradtak. A vagyon nagyjától gyorsan „megkönnyítették" a hitelezők az ellehetetlenült céget. Huszonhét dolgozó másfél éve pereskedik járandóságért: a Szegedi Munkaügyi Bíróság még tavaly szeptember 24-én hozott számukra pozitív ítéletet, majd ezt januárban a megyei bíróság másodfokú ítélete is megerősítette. Pénzt azonban máig nem láttak az elbocsátott kereskedők, akik közül többen munkanélküliek és égető szükségük lenne minden forintra. A furcsa kimenetelű pereskedésről az érintettek csak elkeseredve és fejcsóválva tudnak beszélni. Nem értik, ha a bíróság meghozta az Ítéletet, miért nem fizetik ki a pénzüket? Az tény, hogy a felszámolás megkezdésekor a tízmilliárdos cég kasszájában mindössze 17 ezer forintot talált a felszámolással megbízott Délprodukt Kft. vezetése. Az akkor még munkaviszonyban lévő kereskedők fizetését sem tudták könnyen előteremteni, miközben néhány hónappal előtte még a kétszázezer forint körüli zető a fogásokat, melyet máshol nem kóstolhat meg a vendég. ínycsiklandó felsorolás következik, élén a tárkonyos, pikáns borjúragulevessel, melyet a tenkeshegyi szűzérmék követnek - a különleges fűszerezés a konyhafőnök féltett titka -, vagy a hölgyek kedvence, a rozmaringos narancsos sertésszelet. A hideg gyümölcslevesbe is visznek rafinériát, a hagyományos meggyleves helyett ananászt, őszibarackot, ribizlit tesznek a nyáron kiválóan hűsítő levesbe. Akad néhány kifejezetten egyszerű étek, amely otthoni ízeket ígér reklámáron, s ritkán találkozunk velük étterközépvezetői fizetés sem volt ritka az ingatag cégnél. Mint minden felszámolás során, most is a dolgozók, a kereskedők húzták a legrövidebbet: nekik már csak a maradékelv alapján jutott valamicske az újrakezdéshez. - Több peres ügyünk akadt már a dolgozókkal - állítja Sáfrány Mihály, a Délprodukt Kft. ügyvezetője. - A többség igényét már maradéktalanul kifizettük, s akikkel perben állunk, azok járandóságát is számfejtettük már, egyelőre egy elkülönített számlán tartjuk. • Akkor miért nem kapják meg a bírósági ítélet ellenére sem a volt a dolgozók a pénzüket? - Huszonheten perelnek továbbra is bennünket. Ők meg a felszámolás megkezdése előtt kerültek utcára, a füszért régi kollektív szerződése alapján. Es éppen ez a csavar a dologban. Hiába ítélte meg a bíróság számos dolgozó esetében a több százezer forintos bérhátramekben, ilyen például a tojásos galuska, fejes salátával. Miként a felsorolásból is kitűnik, a Botond elsődlegesen magyaros étterem, ám néhány nemzetközi fogás is szerepel az étlapon. Az pedig csak természetes, hogy a vendég kérésére a meglévő alapanyagokból bármit elkészítenek. Az ízekért Bödő Gyula, a konyha ura felel, aki 15 évig a Hungária konyhafőnöke volt. Nemcsak az ételekre, a minőségi italkínálatra is odafigyelnek. A nyári melegben 810 fajta sörből választhatunk, s minden ételhez megtalálhatjuk a megfelelőt a zömében magánpincészetekből szármaiékot és végkielégítést, a felszámoló - szintén a törvényekre hivatkozva - másként vélekedik. A felszámolás előtt ugyanis a dolgozókra nézve rendkívül kedvező kollektív szerződés szabályozta a felmondás esetén járó kifizetéseket. A Munka törvénykönyve szerint járó összeg háromszorosát is hazavihette az, aki a sor elején kényszerült elhagyni a céget. - Nem is vitatjuk, hogy mi jár a pereskedő dolgozóknak. Higgye el, mi szívünk szerint mindent, azonnal ki is fizetnénk. • És miért nem teszik meg? - Mert kötik a kezünket a törvények! Az ügyvezető szerint ugyanis - s erről állásfoglalást is kértek több hivataltól - a törvényileg előírt felmondási időt és végkielégítést minden további nélkül kifizetik, hiszen ez „zöld utat" élvez egy felszámolás során, ám a kollektív szerződés alapján járó pluszt úgyzó 40 borfajta között. A cigányzenét leginkább a turisták értékelnék, ám belőlük igencsak kevés akad. Nem panaszkodik Puskás László ügyvezető, de megjegyzi, hogy ugyan a város négyszeresére emelte a helyi adót, de nem érzik, hogy ezért kapnának is cserébe valamit, mondjuk aktív, vendégeket idecsaló várospropagandát. A Botond a maga részéről egyébként mindent megtesz, hiszen Puskás László a Délmagyarországgal és a Szegedi Nemzetközi Vásárral közösen évről évre tető alá hozza a borfesztivált és a sörfesztivált. M. P. nevezett „D kategóriás" követelésnek minősítik és a sor végére helyezik. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy az elbocsátottak a bíróság által megítélt pénzüknek legfeljebb harmadához juthatnak hozzá, a nagyobb résznek gyakorlatilag bottal üthetik a nyomát, hiszen csak akkor kerülnek sorra, ha marad valami a többi hitelező után. Ez pedig a valóságban szinte kizárt. - A volt dolgozók is hibásak abban, hogy még nem jutottak a pénzükhöz, hiszen a bírósági ítélet után többüket is felszólítottuk, szerezzék be a megfelelő igazolást arról, hogy közben kaptak-e munkanélküli segélyt, vagy elhelyezkedtek-e, hiszen ez kell a korrekt számfejtéshez. A huszonhét dolgozó jelenlegi követelése több millió forint, a bíróság ugyanis azt is megállapította, hogy a társaság annak idején jogellenesen mondott fel nekik. Most a felszámoló perújításra készül, • Budapest (MTI) Az illegális műkincskereskedelem szempontjából Magyarország korábban tranzitországnak számított, az utóbbi években azonban megjelentek nálunk is a csempészéssel és hamisítással foglalkozó bűnözői körök - mondta kedden Forgács László országos rendőrfőkapitány a Budapesten rendezett szakmai konferencián. A bűncselekményekben fellelhetőek a szervezett bűnözés jelei a műtárgyak eltulajdonításakor és illegális értékesítésékor egyaránt. Napjainkban jelentős számú és értékű műalkotás kerül be az országba, elsősorban a tőlünk keletre fekvő országokból. Kipróbált csatornákon, szervezett csempészútvonalakon hozzák-viszik a műkincseket, erről tanúskodnak a rendőrség információi. A csempészet és az illegális kereskedelem ellen a rendőrség eddig is fellépett, de a hatékonyabb munka érdekében áprilisban az ORFK-n belül megalakult kulturális örökség védelmi alosztály hangsúlyozta a tábornok. A megnyitó után Forgács László újságírók kérdésére válaszolva elmondta: nincs pontos nyilvántartás a Magyarországon fellelhető műkincsekről. Ezt a hiányt kiküszöbölendő, a teljesebb feltárás érdekében jött létre még tavaly a Belügyminisztérium és a művelődési tárca közti megállapodás. A rendőrség minden eszközzel arra törekszik, hogy eredményt étjén el a Seuso-kincsek utáni nyomozásban. A művelődési minisztérium miniszteri biztost, míg az ORFK egy speciális szakembert bízott meg a további felderítő munka összehangolásával. még akkor is, ha az ügyvezető úgy vélekedik, minden felszámolás legnagyobb vesztesei a dolgozók. - Szó sincs arról, hogy mi nem karunk fizetni, ezt bizonyítja az is, hogy a felszámolás óta közel 130 milliót fizettünk ki bérre, végkielégítésre és közterhekre. A dolgozók - közöttük Kiss Sándorné - egészen másként vélekednek a történtekről, szerintük a felszámoló igyekszik a jogszabályok mögé bújva kijátszani a helyzetet. - Tavaly felajánlották, hogy három részletben kifizetik azt, ami jár nekünk. Alá is írtuk, még sem lett a dologból semmi. Állandóan csak igazolásokat kérnek, de nem fizetnek. A pénz egy részét ugyan már megkaptuk, de nekem ma is közel négyszázezer forinttal tartoznak - mondja a máig munkanélküli segélyből élő asszony, aki 22 évig dolgozott a füszértnél. Ráadásul 51 évesen a munkaügyi központ sem talál állást számára, így égetőea szükségük lenne a pénzre. - Ilyen a világon sincs csóválja a fejét az asszony. - A bíróság ítéletét egyszerűen semmibe veszik. Egyszer már elismerték, hogy jogos, amit kérünk. A napnál világosabb, hogy úgy játszanak velünk, mint macska az egérrel. A furcsa állóháború még eltart egy ideig, hiszen a felszámolásnak koránt sincs vége. A különféle perek miatt ugyanis elképzelhetetlen, hogy a törvényben előírt két év alatt véget érjen a Tisza Füszért történetének legutolsó felvonása. Rofui Gábor Viktor és Győző • Budapest (MTI) A következő kormány szeretné a kultúrára, a tudományra és a fejlesztésre fordítható forrásokat jelentősen megemelni - jelentette ki újságírók előtt Orbán Viktor kedden, mielőtt megbeszélést kezdett Vörös Győző egyiptológussal az ELTE Természettudományi Karán. A Fidesz miniszterelnökjelöltje látogátását azzal indokolta, hogy a magyar régésznek köszönhetően világraszóló szenzáció született az elmúlt hónapokban Egyiptomban, de az esemény nem kapott kellő figyelmet és kormányzati elismerés sem követte. A fiatal kutató vezette azt a magyar expedíciót, amely Egyiptomban feltárta Montuhotep Szankharé fáraó mintegy 4000 éves sziklasírját. Kijátszott kereskedők a sor végén? A felszámolás számai (millió forintban) A Tisza Füszérttel szemben bejelentett teljes hitelezői igény 663,8 A felszámolás során eddig befolyt bevételek 443,0 A felszámolás eddigi összes költsége 228,6 kifizetett bér közterhek EBBŐL: (Forrás: A felszámoló Délprodukt Kft. által készített mérlegbeszámoló) - végkielégítés