Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-10 / 134. szám

II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1998. JÚN. 10. Árutőzsde „Paszpór" nélküli varrónők, Kárpátaljáról Lekésték a ruhagyári nyitányt Ruhagyári vasalógép mellett. Embert próbáló munka. (Fotó: Schmidt Andrea) Az elmúlt tőzsdehéten ismételten az eladók voltak többségben a BÁT parkettjén, de akadtak olyan spekulánsok is, akik úgy gondolták, hogy realizálják profiljukat. Ennek ellenére még mindig az a vélemény, hogy az idei búzaár nem lehet több telephelyen 15 000 forintnál. Ezt igazolja az állami intervenciós felvásárlási keretbe bejelentkezők száma. A termelők egyelőre más vásárlót nemigen találnak az államon kívül, így valószínűleg a Földművelésügyi Minisztérium komoly gondok elé nézhet, hiszen mintegy 24-25 milliárdot kell majd kifizetnie a gazdáknak év végéig. Az export támogatásának ötlete nem valószínű, hogy hatékonyan segítene a búzatermelőknek, hiszen nem a belföldi búzaárak magasak, hanem felvevő piacot nem találnak egyelőre az exportőrök. Ezt támasztja alá az is, hogy a környező országokban és az EU-ban is kiválóak az idei búzatermelés kilátások és még mindig vannak eladatlan feleslegek. A malmi búza tőzsdei piacán a legnagyobb áresést az augusztus termin jegyzése szenvedte el, annak ellenére, hogy a pénteki napon +220 forintos korrekció volt erre a határidőre. Ennek megfelelően az augusztusi búzaár 18 450, a szeptemberi 18 660, az októberi 19 300 forinton zárta az elmúlt hetet. A BÁT által kiadott napi fixing Ft/tonna; takarmánykukorica: 16 060, étkezési búza: 19 000. Kovács Imre Június 1-jétól ötvenkét kárpátaljai magyar varrónőt alkalmazott volna a Szegedi Ruhagyár Rt. Az induláshoz minden készen állt, ágyak és varrógépek várták a friss munkaerőt, az asszonyok mégsem jöttek. Mint ahogy az a későbbiekben kiderült: hiába lett volna érvényes munkavállalási engedélyük, ha az útlevelük hiányzott. A Szegedi Ruhagyár Rt. egy ideje folyamatosan munkaerő-felvételt hirdet. A cég mintegy 100-150 asszonyt is alkalmazna egyik napról a másikra, ha akadna vállalkozó szellemű szakképzett munkaerő. De egyelőre nincs. Aki ugyanis már próbálta a varrógép melletti robotot, nem vágyik vissza a munka frontjára. 9 A legendás időkben 3500 embert foglalkoztatott a Szegedi Ruhagyár, ma viszont már csak 750et. Akkoriban három műszakban görnyedtek a gépek fölött az asszonyok, ma csak délelőtt kell dolgozni, mégsem kapkodnak a fix fizetés után a munkanélküliek. - Pedig a béreket is állandóan emeljük - mondja Orvos László, a Szegedi Ruhagyár Rt. vezérigazgatója. - A gond az, hogy akik a leépítések, karcsúsítások időszakában elhagyták a gyárat, már másutt találtak maguknak munkát és nem kívánkoznak vissza. S amíg régen évente 400 szakmunkástanulót neveltünk, ma hiányzik az utánpótlás. Miközben a ruházatipar újra felfutó ágba került. Ezért határoztuk el, hogy egyrészt saját szakmunkásképzésbe vágunk bele, másrészt, hogy a határokon túlról hozunk szakképzett munkaerőt. 9 Ugyanaz játszódik le, mint azokban az időkben, amikor a magyar lányok, asszonyok álltak be nyugati vendéglőkbe mosogatni? Most mi importálunk? - Kénytelenek vagyunk külföldieket alkalmazni, ha itthon nem találunk embert. A megbeszélések értelmében június l-jétől 52 kárpátaljai asszonyt fogadtunk volna, 32-őt Szegeden, 20-at a szentesi gyárunkban. A készáruraktárban lévő irodákat alakítottuk át lányszállássá, s minden készen állt a fogadásukra... 9 Miért nem érkeztek meg az asszonyok? - Egy félreértés miatt. Mi folyton kérdeztük az ottani szervezőnket, van-e útlevelük az asszonyoknak, ő mindig azt válaszolta: igen. Majd kiderült, az ukrán állampolgárságú csapatból csak hat nó rendelkezett „nagyútlevéllel", a többi a kishatárforgalmit hitte annak. Emiatt legalább másfél-két hónapot csúszik az indulás. 9 Ha jól tudom, ezzel árbevétel-kiesést is elszenved a ruhagyár... - Úgy tudjuk korrigálni a kiesést, hogy majd több asszonyt veszünk föl, ugyanis óriási az érdeklődés. Másodszorra már 100-150 dolgozóról tárgyalunk, számukra a régi Kossuth Lajos sugárúti irodaházunkat alakítjuk át. A kieső munkát addig hazai kooperációban gyártatjuk le. 9 Kaptak-e az ukrán asszonyok munkavállalási engedélyt? - Egyelőre elvi engedély birtokában vannak. Amikor már a kezükben lesz az útlevél, kérhetjük meg név szerint is a munkavállalási engedélyt. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ szegedi kirendeltségén megtudom: amennyiben a ruhagyár nem tudja hazai munkaerővel feltölteni a létszámot, importálhat külföldieket. Azt is elárulják, a ruhagyárba állandóan közvetítenek magyar munkanélkülit, ám azok mégsem állnak be dolgozni. Aki ilyenkor nem tudja magát kimagyarázni, miért nem fogadta el az állást, azt kiszűrik a támogatásból, a jövőben nem kap munkanélküli járadékot. - A munkaügyi központ állandó szélmalomharcot vív - árulják el a szegedi kirendeltségen. - Akit ugyanis kizárunk a járadékból, az fellebbezést ír, és a másodfok megítéli neki. A varrónő „kritikus pontja a munkaerőpiacnak", nemcsak a ruhagyár keres szakképzett asszonyokat, hanem a kisebb vállalkozók is. A külföldiek alkalmazásához különben csak orvosi igazolás, valamint a szakképzettséget igazoló lefordított okmány szükségeltetik. A kárpátaljai nőket valójában nem a ruhagyár alkalmazná, hanem egy ukrán gazdasági társaság, amely odahaza kifizeti utánuk a közterheket. A Szegedi Ruhagyár Rt.-nek nem ez az első ukrán kapcsolata: a cég már 1994-ben alapított a Kárpátokon túl vegyes vállalatot, ám annak irányítása a nagy távolság miatt nehézkes volt és 1997-ben megszűnt. Tavaly december l-jén újabb, 40 főt alkalmazó cég született, immáron közelebb, a magyar-ukrán határtól 150 kilométerre. A vegyes vállalat 52 százaléka a ruhagyár, 46 az ukrán Naftagaz, l-l százalék pedig két ottani magánszemély tulajdona. Fekete Klára • Már csak félpénzt ér az árpa Csepptöl csordul a pohár? PÉNZRŐL NEM BESZÉLÜNK, DE otoou^ |s I" MINDEN NAP EGY Ar^iljí* AJÁNDÉK Fialla Autócentrum Kft., 6728 Szeged, Fonógyári út 6., tel.: (62) 422 590, fax: (62) 422 591 JESEl. A SZENVEDÉLY VEZET MINKET A legkülönbözőbb hírforrások naponta számolnak be a gabona-, hús- vagy épp' a tejpiac utóbbi hetekben ismét felkorbácsolódott zavarairól. S ezeknek közös vonása, hogy a termelők újabb és újabb veszteségeket kénytelenek elkönyvelni. A célravezető intézkedésekhez az új kormánynak mindenképpen hiteles formációkra érdemes támaszkodni, s ebben nem kis szerep hárul a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetekre. A Mezőgazdasági Szövetkezők Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövetségének közelmúltban megtartott küldöttközgyűlésén, bár számba vették az utóbbi időszakban elért eredményekét, a fő hangsúly mégis a mindenkori kormánnyal szemben támasztott elvárásokra esett. Ugyanis az elmúlt két választási ciklus tapasztalatai azt mutatják, hogy az időszak eleje a látszólag kevés sikert felmutató sziszifuszi munkáé,'s csak a következő választásokhoz közeledve szaporodnak a látványos eredmények. Stadler Ferenc, a szövetség ügyvezetője ezeket a megtartásra és továbbfejlesztésre érdemes eredményeket szedte csokorba lapunknak. Kétségtelen tény, hogy a garantált- és irányárak megjelenésével a piacszabályozás eszköztára gyarapodott és a forgóeszköz-feltöltés, A KIAT DUGATÓ ós 8CUDO modellek minden igényt kielégítő, korszerű h;iszunjőrművek, sőt migyszerű befektetési o lehetőséget is kímütmk. Ki állna ellen egy kényelme* új munkahelynek, mely ráadásul könnyen kiszámolható pénzügyi előnyökkel is keesegtctV . sMayii lUioluntérltérl kamitrvkclé, mallyal akar SOO OOO larlatat h megtakaríthat; - Ingyanar o.rvlf agy évig, vagy a* alak » OOO km-ar tvtaatallaaltménylg. A eége számára optimális megoldást keresse a KIAT márkakereskedésekben! • DUCATO haszonjárművek furgon, kombi, minibusz ás alváz kivitelben • Magyarországon először 2.8 turbódizei motorral is • SCUDO modeBok üvegezett ás iát áruszáMttó furgon, voionunt kombi kivitolpon • Mindkát tipus benzines, dízel ás turbódízel motorokkal • Alapfelszereltságkánt FIAT CODE inditásgátlá ás a legtöbb kivitelben szervokormány valamint a terménytárolás költségeinek kamattámogatása esélyt ad a termelők kitartására. A termelési támogatásokkal szemben tért nyert a költségcsökkentő forma, ez a legális foglalkoztatásban és a földbérleti díjak terheinek csökkenésében jelentett segítséget. A mélypontra jutott állattenyésztés fejlesztését külön támogatási rendszer ösztönzi. Mindezek az elemek arra mutatnak, hogy a központi akarat és az érdekvédelmi szándék abban megegyezik, hogy még az EU-csatlakozás előtt normalizálni kell az ágazatot. Nehezen érthetó, hogy ezen erőfeszítések ellenére napjainkban milyen sok az anomália. Valamelyest nőtt a tej- vagy a hústermelés, s máris eladhatatlannak minősítik a feldolgozók, s ennek egyenes következményeként rögvest felvásárlási árcsökkenéssel próbálkoznak. Közeledik az aratás, s még a tavalyi gabonával teltek a magtárak. így fordulhat elő, hogy 1 tonna árpáért a telephelyen jóformán „félpénzt", 10 ezer forintot kínálnak. A belső fogyasztás fokozatos növelése érdekében sokat tehet az új kormány, másrészt a gazdasági diplomáciának bőven akad tennivalója új, külföldi piacok megszerzésében vagy az elvesztett régiek visszaszerzésében. Az intervenciós piacszabályozás nagyobb menynyiségekre kiterjesztve és minimum garantált árakkal összekapcsolva jelenthetne némi biztonságot. A problémák újratermelődését gátolná, ha csak azok kapnának fejlesztési támogatást, akik minőségi árut termelnek, s megvan a biztos piaci hátterük. — T..I.