Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-09 / 133. szám

Szombat, 1998. JÚN. 6. SZEGED 9 Csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű prob­lémáikat, észrevételeiket, tapasztalatai­kat Újszászi Ilonával, újságíró munka­társunkkal oszthatják meg, aki munka­napokon reggel 8 és 10 óra között, va­sárnap 14 és 15 óra között hívható 06­20-432-663-as rádiótelefon-számon. El­veszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat vissza­adni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra kö­zött a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Átlépés. „Ha a parasz­tok nem dolgoznak, az urak nem esznek!" - e régi igazságot ajánlotta a poli­tikusok figyelmébe Tápai Andrásné (498-576). Ol­vasónk azt kérdezte Póda Jenőtől, az MDF-ből a Fi­deszbe „átigazoló" politi­kustól, hogy „Mi lenne az országból, ha mindannyian a mindenkori győztes ol­dalára állnánk?" Póda Jenő a lépését minősítő Antall Mihálynak, lapunk hétfői számában megjelent „csörgésére" reagálva el­mondta: a választókkal és az MDF-fel szemben is korrekt, hogy a ciklus vé­gén, a képviselői mandá­tum kitöltése után váltott pártot; az ezt célzó kérel­mét a választások első for­dulója után nyújtotta be, akkor, amikor még nem volt egyértelmű a Fidesz­győzelem. Koalíció. A Fidesz az FKGP-vel kapcsolatban „koalíciós kényszerről" beszél, holott győzelmét annak is köszönheti, hogy 82 kisgazda visszalépett a képviselőjelöltségből ­osztotta meg velünk véle­ményét Fábián Ferenc (441-408). Képviselői határ. A Dorozsmai út 73. és kör­nyéke, azaz az ottani csa­torna tisztítása is a békete­lepi ipari zóna önkor­mányzati képviselőjének, azaz dr. Mécs Lászlónak a felségterülete - pontosítot­ta a csatornaügyet a kis­kundorozsmaiak egyik képviselője. Füst és szúnyog. Med­dig kell még eltűrni, hogy egyesek passzióból még a tűzgyújtási tilalom idején is égessék a szemetet?! ­kérdezte R. Z-né, az újsze­gedi városrészben, ponto­sabban az Udvarhelyi, Gyergyói és Verseny utca környékén élők nevében. A Holt-Maros közelében enyébként is szenvednek a szúnyoginváziótól, most pedig a nehézszagú füst miatt még ablakot sem nyithatnak - füstölgött ol­vasónk. Ezeket az eseteket - tudtuk meg - a tűzoltók­nak kell bejelenteni. Parlagfű. A hétvégi parlagfűgyűjtési akció si­kertelensége miatt bánkó­dott Gyurisné Sándor Zsu­zsa (314-289), aki hallga­tott a hívó szóra, de keve­sellte az allergiáért felelős növények irtásába bekap­csolódó önkéntesek szá­mát. Itt jegyezzük meg: a fertőzött területek nyilván­tartását nem a „Csörög", hanem a Környezetgazdál­kodási Kht. ügyfélszol­gálati irodája (telefon­szám: 468-401, 427-087) végzi. Türelem. Vidóczy Gá­bor a taxisok nevében mondott köszönetet min­denkinek, akik segítették a munkájukat a sörfesztivál alatt. Igy a Tisza Volán­nak, hogy most behajthat­tak a buszpályaudvarra, valamint a Mérey utcában lakóknak türelemért, hi­szen a taxisok többsége itt vette fel, illetve tette ki az utasokat. PANNON »«• li élvaaal. GSM A fodrász szerencséje Hol van már a bronzolaj*** • Munkatársunktól A napozószereket gyártó cégekre még a Nap is süt. A termékeiket egyszerűen mu­száj megvásárolni, nélkülük ma már felelőtlenség napoz­ni. Miután a jó öreg bronzo­laj kiment a divatból, figye­lőnk arra volt kíváncsi, mennyibe kerül a napsuga­rak elleni védekezés. Táblá­zatunk néhány olyan, 200 ml-es termék árát tartalmaz­za, amely a legtöbb üzletben beszerezhető. Ilyen termé­kek vásárlásakor két nagyon fontos dologra kell odafi­gyelni, az egyik a szavatos­sági idő lejárta, a másik a fényvédő hatás mértéke. Ambre Solar 25-ös faktor, tej Rossmann Szeged 2089, ­Zorka Illatszer Makó 1965,­Centrum Áruház Szeged 1842,­Ambre Solar 7-es faktor, tej 1619,-1520,­1432,­Ambre Solar napozás ut. krém 1279­- . _ Nivea, 6-os faktor tej 1214-1490,-* 1190,­Nivea, napozás ut. krém 1124,­1200,-1190,­• 12-es faktor Kószó István fodrász mester: olló és műhold? (Fotó: Karnok Csaba) Ha igaz a mondás, hogy a suszternek nem lehet jó cipője, akkor a fodrásznak illik kócos­nak és borotválatlannak lenni. Márpedig Kószó István, ismert felsővárosi mester rácáfol a közmon­dásra. De vajon ki vágja a fodrász haját? A mes­ter szerint alkalmazottai. Ha ugyanis az ö fejét el­rontanák, nem is dolgoz­hatnának József Attila sugárúti műhelyében. - Kistermetű srác voltam, ezért azután olyan szakmát választottam, ami fizikailag kevéssé megterhelő, így let­tem fodrász. Ma már tudom, ez is strapás mesterség. De legalább télen-nyáron fedél van a fejem fölött. Azt mondja, éppen csak egy évet húzott le tanulóként a szakmában, s már '69-ben saját üzletet vitt tanulóként Ságvári telepen. Újszeged és a Csongor tér után jött a ka­tonaság, majd leszerelés után éppen húsz esztendeje nyitott saját műhelyt Felső­városon. Azóta szinte ösz­szenőtt az ott lakókkal, van, akinek már az unokája is hozzájár hajat nyíratni. - Akadt már olyan vendé­gem, aki New Yorkból nyi­tott be a műhelyembe. Ma­gyar barátaitól halott rólam. Azóta, ha hazajön, mindig megkeres egy kis fazoniga­zításra. Az sem mindennapi, hogy egy alaszkai vendég, egy év múlva visszajött hozzá, s fó­kazsírt hozott a mester apó­sának fagyott lábára. - Pál Tamás, az ismert szegedi karmester még Mar­seille-ben sem ült más fod­rász székébe, megvárta míg haza ért. De sok egykori NB l-es focista haját is levágtam már. Jöttek is utána a fejes­gólok rendesen. • Miről folyik a szó mos­tanában a felsővárosi fodrásznál? - A pénzről. Sok szó esik róla, hogy kevés. Ez persze a forgalmon is látszik. Régen havonta jöttek hajat vágatni az emberek, ma két-három hónapot is kibír egy frizura. 0 Akad, akinek otthon levágja a spórolós fele­ség! - Azután titokban lejön, hogy igazítsuk már meg a fejét... Azt mondja a mester, eltűnőben a fodrászüzletek varázsa. Legénykorában még hetente kétszer is beül­tek a férfiak borotválkozni, no meg kicserélni vélemé­nyüket a világról. Ma már alig-alig borotválnak vendé­get a fodrászok. Húsz esztendő alatt több mint húsz tanulót is nevelt a mester, tizenöt éven át pedig még vizsgáztatta is őket. Né­hány éve azután a mesterség mellett megkísértette a sze­rencsét: elsőként nyitott ma­gán lottózót egy közeli üz­letben. Hagyományos olló és műholdas szerencsejáték: a múlt és a jelen keveredik a két üzletben. - A lottózóba is úgy vág­tam bele, hogy kaptam egy jó fülest a fodrászatban. A sport meg mindig közel állt hozzám: sokáig fociztam, rövid ideig még bunyóztam is. Nem kellett elmagyaráz­ni, mi a totó. 0 És a fodrásznak mi­lyen a szerencséje? - Kétszázezer volt a csúcs, igaz én csak kis összegekkel játszom. Ma­napság már a szerencsejáték is valóságos szakma lett. Akadnak, akik 150-160 ezer forinttal játszanak naponta. Én óvatos duhajok vagyok, különben is ott a család, egymásra vigyázunk. Nélkü­lük semmire sem mentem volna... Rafai Gábor Közhasznú" felnőttoktatás ff A felnőttoktatásban is általánossá vált a sza­bad verseny. E területen a helyzet sokáig a jog­szabályok hiánya miatt volt zavaros. A gomba­mód szaporodó betéti társaságok és korlátolt felelősségű társaságok ­a reklámetikai szabályo­kat is fölrúgva - toboroz­zák a résztvevőket. Te­hetik, mert a felnőttek átképzésére egyre na­gyobb az igény - a mun­kanélküliek átképzése miatt is. E fura helyzet­ben a minőség megőrzé­sére helyezi a hangsúlyt, így felel meg az új kihí­vásoknak a Koch Sándor Csongrád Megyei Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat. Egyesületi formában működik a tudományos és szakmai ismeretek átadásá­val, az iskolán kívüli tanulás, művelődés lehetőségeinek gazdagítására vállalkozó, te­hetséggondozással is foglal­kozó Koch Sándor Csongrád Megyei Ismeretteijesztő Tár­sulat, a TIT szövetség tagja. A felnőttképzést uraló ver­senyben a TIT-et segíti a kul­túráról és a közhasznú tevé­kenységről szóló törvény. Az utóbbi jogszabály szerint ugyanis a TIT a kiemelt köz­hasznú szervezetek egyike. A jogszabály így támogatja a TIT-et. Ugyanis a kiemelt Szakmaváltás Míg az OECD tagországokban öt-hét alkalommal, addig Magyarországon legfeljebb kétszer kényszerül­nek tudásuk korszerűsítésére, szakmaváltásra a mun­kavállalók. A különbség ledolgozása érdekünkben áll. Ehhez az ezredfordulóig évente 600 ezer munkaválla­lót kellene átképezni, ám a hazai felnőttképzésben év­tizedes a lemaradásunk. A fejlett gazdaságú országokban a munkavállalók aktív koruk 30-40 éve alatt 5-7 alkalommal újítják meg tudásukat - a szakmai előremenetel, illetve a si­keres állásváltoztatás érdekében. E mobilitástól még távol áll a magyarországi munkavállaló. Az ok: a je­lenlegi szakképzés intézményrendszere nem alkalmas a felnőttek befogadására, de nem túl elterjedt a nyitott és távoktatás módszere sem. Ennek ellenére az aktív felnőttek közül 300 ezren vesznek részi valamilyen képzésben. Közülük nagyjából 40-50 ezren középisko­lai diákok, illetve felsőfokú oktatási intézmények hall­gatói. A munkaügyi központok ösztönzésére 100 ezer felnőttet képeznek át. A többiek a klasszikus felnőttképzési programok, igy például a népszerű nyelvi és számítógépes tanfolyamok, a divatos kom­munikációs és menedzsertréningek hallgatói. Az Európai Unióhoz való kapcsolódásunkkal pár­huzamosan az előrejelzések szerint az aktív munka­vállalóknak átlagosan napi 1 órát tudásuk korszerűsí­tésére kell fordítaniuk. Az OECD prognózisa szerint 2002-2005-re már hazánkban is 4-6-ra nő a szakma­váltás gyakorisága. közhasznú szervezeteket egy­részt szerepeltetik a központi költségvetésben, másrészt bi­zonyos adókedvezményeket vehet igénybe az egyesület és az azt támogató szponzor is ­tudtuk meg dr. Dömötör Já­nostól, a Csongrád megyei TIT elnökétől. A rossz terméket vissza­cserélik a boltban - jó eset­ben. Ha a reklamációra még­sincs reakció, ott a fogyasz­tóvédelmi felügyelőség segít­sége. Ám a felnőtt oktatás mint termék minősége akkor látható, mikor a tanfolyam már tart vagy mikor a diplo­mában nem a beígért bejegy­zés virít. E területen még nincs „minőségbiztosítási rendszer". A felnőtt oktatás­ban folyó szabad rablás köz­epette a TIT a minőség megőrzésével és emelésével állja a sarat. Bár a pénzügyi szabályozás állandó változá­sa - például az alkotmánybí­róság döntése a honoráriu­mok és a TB-járulék kötele­zettségéről - tartogat megle­petéseket. A törvények hozta válto­zásokat beépítik a TIT alap­szabályába. így például a kulturális javak védelméről és a muzeális intézmé­nyekről, a nyilvános könyv­tári ellátásról és a közmű­velődésről szóló törvény alapján hangsúlyossá vált az egyesület azon feladata, hogy közreműködik a munkanél­küliek képzésében, a munka­erő-piacon hátrányos hely­zetű rétegek oktatásában, foglalkoztatásának elősegíté­sében és a kapcsolódó szol­gáltatások biztosításában; tá­mogatja, kiegészíti az iskola­rendszerű oktatást, részt vál­lal az embereket közvetlenül érdeklő közhasznú ismeretek terjesztésében, idegen nyel­vet oktató, fejlesztő formákat működtet. A felvállalt fel­adatsor megfelel a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI törvénynek is. A TIT pályázik a kiemelt köz­hasznú szervezet minősítésre. Ú. I. „Ifjúság '98" • Munkatársunktól „Ifjúság '98" néven nem­zetközi nyári egyetemet szer­veznek Salgótarjánban július 5-től 13-ig. A nyolcnapos rendezvényen a jelentkezők előadásokat hallgathatnak meg a magyar ifjúság helyze­téről, a társadalmi beilleszke­dési zavarokról, mentálhigié­nés problémákról, valamint a fiatalkorú bűnözésről és munkanélküliségről. Bővebb információt a TIT Nógrád Megyei Egyesületének Nyári Egyetem igazgatóságától le­het kérni a 06-32/312-276-os telefonszámon. Rendőrségi tábor • Munkatársunktól „Zsaruszív" rendőrségi tá­borba várják a 16-19 éves fiatalokat július 29-től au­gusztus 7-ig Fonyódon. Azok jelentkezhetnek, akik érdek­lődnek a rendőri pálya iránt, rendőr-szakközépiskolában vagy a Rendőrtiszti Főisko­lán szeretnének továbbtanul­ni. A tíznapos táborban a fia­talok megismerkedhetnek a felvételi követelményekkel, az oktatással. Rendőrkapi­tányságokat látogatnak meg, megnézik a Csopaki Rendőr Szakközépiskolát, lövészetet és önvédelmet tanulhatnak. Ezenkívül kirándulást szer­veznek Keszthelyre, a Feste­tits Kastélyba, valamint a programban szerepel még hé­vízi fürdés, diszkó és vitorlá­zás. Jelentkezni és bővebb információt kérni a követ­kező címen lehet: Rendőr­tiszti Főiskola Silenzo Vide­ostúdió, 1525 Budapest, Pf.: 27. vagy a 06-1/212-4555/ 128-as telefonszámon. Tiszatáj-est O Munkatársunktól Tiszatáj-estet rendeznek szerdán 19 órakor a Juhász Gyula Művelődési Házban. Az est vendége lesz Darvasi László, Hász Róbert, Olasz Sándor, Sándor Iván és Zalán Tibor. Büntetőper • Szeged (MTI) A Csongrád Megyei Bíró­ság Katonai Tanácsán hétfőn kezdődött meg az 1956-os ti­szakécskei sortűz két vádlott­jának büntetőpere. A vádirat ismeretetésekor elhangzott: október 27-én Tiszakécske főterén mintegy ezer ember gyűlt össze békés tüntetésre. Miután a Kecskeméten állo­másozó 3. hadtest parancsno­ka azt az egyébként valótlan hírt kapta, hogy a tüntetők helyi vezetők akasztására ké­szülnek, utasította a vadász­repülő hadosztály parancsno­kát, hogy repüljenek Tisza­kécskére, s lőjék szét a töme­get. Egy repülő el is indult, s a tüntetők közé több sorozat­lövést adott le. Tizenhét em­ber vesztette életét, 102-en megsebesültek. A vádirat szerint a per első rendű vád­lottja, Török Béla alezredes, a vadászrepülő hadosztály parancsnoka próbálta lebe­szélni felettesét a sortűzről, ám nem járt sikerrel, hadbí­rósággal fenyegették. Ezért a parancsot továbbadta a va­dászrepülő ezred parancsno­kának, a másodrendű vádlott Korbély István századosnak, aki a repülő pilótáját utasítot­ta a végrehajtásra. A két vád­lott ellen a vád: a genfi egyezménybe ütköző emberi­ség elleni bűncselekmény el­követése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom