Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-05 / 104. szám

II. UNIVERSITAS KEDD, 1998. MÁJ. 5. Pályázat kutatók cseréjére • Budapest (OS) A Britisch Council és a Magyar ösztöndíj Bizott­ság pályázatot hirdet 1999-200l-re brit ma­gyar közös projektek keretében megvalósítha­tó kutatócserékre. Pá­lyázathatnak magyar felsőoktatási intézmé­nyek és könyvtárak ku­tatócsoportjai, ha brit partnereikkel közös programon dolgoznak. Az angol és magyar nyel­vű pályázatoknak azonosak­nak kell lenniük. A pályáza­tokat a projektek vezetői nyújtják be postán magyar részről a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodájához (1884 Pf. 1.), brit részről a buda­pesti British Councilhoz (1068 Bp. Benctúr u. 26.). Beadási határidő: 1998. szeptember 30., 17 óra. A pályázatokat mindkét fél sa­ját szakértőivel bíráltatja, a döntést a BC és a MOB kö­zösen hozza meg. A pályá­zatokat formanyomtatványo­kon kell elkészíteni. A for­manyomtatványok sokszoro­síthatók. A magyar pályázók a pályázat elkészítéséhez szükséges formanyomtatvá­nyokat és a pénzügyi tájé­koztatót személyesen vagy postán a Művelődési és Kö­zoktatási Minisztérium Ügy­félszolgálati irodájában sze­rezhetik be. (Cím: Bp. V., Szalay u. 10-14. tel.: 3020 600/1760. Postacím: MKM Ügyfélszolgálati Iroda, 1884. Bp. Pf.l.) A forma­nyomtatványok és a pénz­ügyi tájékoztató az Internet­ről is letölthetők (www. mkm.hu Felsőoktatás, ösz­töndíjak). További informá­ciót a MÖB Irodától is lehet kérni. (Tel.: 311-7046, 3310-594 3020-600/130). A brit pályázók a formanyom­tatványokat és a pénzügyi tájékoztatót a budapesti Bri­tish Counciltól szerezhetik be. (Cím: The British Coun­cil, Budapest, VI., Benczúr u. 26. tel:- 36-1-351-7591. Postacím: The British Coun­cil, 1068 Bp. Benczúr u. 26. Hungary), illetve azok az In­ternetről is letölthetők (http//www.britco­un.org./hungary). További információt ad: Magyar Ildi­kó (tel:: 36-0-351-7591, fax: 36-0-342-5728 e-mail: ima­gyar (a) britcoun.hu.). Együttműködési szerződés • Budapest (MTI) Együttműködési szerző­dést kötött a Budapesti Mű­szaki Egyetem és a Linkö­pingi Egyetem, a dokumen­tumot Detrekői Ákos, a BME rektora és Mille Mill­nert, a svéd intézmény mű­szaki karának dékánja írta alá Budapesten. Az oktatói és hallgatói cseréről, vala­mint közös kutatásokról szó­ló megállapodás 2002-ig szól, majd automatikusan meghosszabbítódik, ha a fe­lek nem kívánják felbontani azt - tájékoztatott Horvai György rektorhelyettes. El­mondta azt is, hogy a két egyetem elsősorban a média­technológia, a virtuális való­ság, az orvosbiológia és a gyártástechnológia területén fog együttműködni. Ezen kí­vül közösen kívánnak pá­lyázni különböző európai hallgatói programokra is ­tette hozzá. Magyar-lengyel kapcsolat • Munkatársunktól A József Attila Tudomá­nyegyetem Hallgatói Külügyi Bizottsága hallgatói cserét szervez a lengyelországi Bydgoszcz-ba. A magyar diákok innen elindulva meg­látogatják Kopernikusz váro­sát, Torunt és a tengerparti hanzavárost, Gdanskot. Először a magyar diákok utaznak Lengyelországba jú­lius elején egy hétre, a len­gyelek pedig október elején jönnek Szegedre. A diákokat lengyel családoknál helyezik el. A program nem kerül töb­be fejenként 16 ezer forint­nál. Jelentkezni a JATE Hall­gatói Irodáján lehet május 8-ig 10 és 18 óra között. A jelentkezőknek lengyel diákokat kell tudni fogadniuk egy héten át, azok számára szállást és étkezési lehetősé­get biztosítani. A csereprog­ram eredményét május 12-én függesztik ki az irodában. Volt hallgatók a SZÉF jövőjéről A konferencia előadói és a főigazgató a virsli minőségét tesztelik. (Fotó: Miskolczi Róbert) A múlt héten rendez­ték meg a III. Nemzetkö­zi Élelmiszertudományi Konferenciát a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán. A rendezvényen először az ágazat helyzetét ele­mezték a szakemberek az EU-csatlakozás tükré­ben, majd tudományos előadásokat tartottak az élelmiszeripari kutatások új eredményeiről. A kon­ferencián az egykori SZÉF-hallgatók memo­randumot fogadtak el a főiskola szakmai önálló­ságáról, integrációs jog­állásáról. Az Európai Unióhoz való csatlakozás volt a vezérfonala a harmadik alkalommal meg­rendezett, kétnapos élelmi­szeripari tanácskozásnak a SZÉF-en. A múlt heti konfe­rencián a Szegedi Élelmisze­ripari Főiskola mellett az At­héni Mezőgazdasági Egye­tem, a Wageningeni Élelmi­szeripari Kutató, a Novi-Sad-i és az aradi egyetem, a GATE, a JATE, a PATE, a Földmű­velésügyi Minisztérium, a Központi Élelmiszeripari Ku­tatóintézet, a Magyar Tejgaz­dasági Kísérleti Intézet, az SZBK és az Országos Hús­ipari Kutatóintézet munkatár­sai tartottak előadásokat. Dr. Szabó Gábor főigazgató megnyitójában elmondta, hogy a rendezvényen azon a külföldi intézetek szakembe­rei vesznek részt, amelyekkel a SZÉF évek óta szervezett oktatási és kutatási kapcsolat­ban áll. A konferencia idő­szerűségét az adja, hogy a csatlakozással a magyar élel­miszeripar előtt a világ legné­pesebb belső piaca nyílik meg, ahol a termékek, a tő­ke, a szolgáltatások és a mun­kaerő szabad áramlása való­sul meg. Ez pedig rendkívüli kihívást jelent a szakmának. A fenti gondolatot tartotta fontosnak hangsúlyozni az a szakmai szervezet is, amely az egykori SZÉF-es hallgató­kat tömöríti. A konferenciá­hoz kapcsolódóan rendezték meg a főiskolán végzett mér­nökök és szakmenedzserek találkozóját. Ezen a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán Végzett Mérnökök és Szak­menedzserek Szakmai Szö­vetsége állásfoglalást adott ki a SZÉF Szegedi Felsőoktatási Szövetséghez történő csatla­kozásával kapcsolatban. A szakmai szövetség fontosnak tartja, hogy a SZÉF továbbra is a jelenlegi szervezeti for­mában és szakmai önállóság­gal, nevének megtartásával működjön az SZFSZ kereté­ben, tagintézményi jogállás­sal felruházva, az egyetemi karrá történő akkreditálás fel­tételeinek megteremtésére va­ló törekvéssel. A konferencia alkalmával Szabó Gábor és Gheorghe Pacurariu, az aradi egyetem rektora megállapo­dást írtak alá. Ennek értelmé­ben a két intézmény oktatási és tudományos együttműkö­désre lép egymással. K. G. díjas ként - nevével ellentétben ­nem Dante-kutatásért adják, hiszen én sem vagyok Dante­kutató, bár a JATE-n Koltay­Kastner Jenő professzortól, aki jelentős dantológus volt, tanultam Dantéról. A díját­adásra egy harminc oldalas anyagot készítettem, amely­nek elme: Dante a huszadik századi Magyarországon. Ezt később szeretném kibővíteni. Ebből a műből látszik, hogy Dantéra a magyar irodalomk­ritika, filozófia, teológia, a képzőművészetek, a színház­tudomány egyaránt hivatko­zott, illetve foglalkozott vele. A díjjal nemcsak az én tevé­kenységemet ismerték el, ha­nem a magyar italianisztika eredményeit is. G Melyek a magyar ita­lianisztika fontosabb köz­pontjai? — A budapesti tudomá­nyegyetem hagyományosan kiemelkedő központja a ma­gyar italianisztikának. Emel­lett Debrecen és Pécs is je­lentős helyet foglal el. Sze­gednek is nagy a tradíciója az italianisztikában, hiszen olyan tudósok dolgoztak itt, mint Várady Imre, Koltay­Kastner Jenő, Fogarasy Miklós. A szegedi tudo­mányegyetem olasz tanszé­ke a magyar-olasz kapcsola­tok, az italianisztika egyik legfontosabb központja, ahol több neves italianista és filozófus formálódott. Én ezen iskola tagjának tekin­tem magam. Hegedús Szabolcs Az agy és a nyelv egy srófra jár? • Az olasz kultúra megjelenítője Szegeden Szabó Tibor Dante­A hétköznapi ember számára furcsa dolgot ál­lítanak a nyelvészek. Azt mondják, hogy minden nyelv az emberi agy szü­leménye, az emberi agy pedig egyféleképpen mű­ködik, tehát a különböző nyelvek alapvetően egy­formák. Legalábbis igen sok bennük a hasonló­ság. Nemrég Szegeden konferenciát rendeztek a kelet-európai nyelvekről, azok közös és eltérő tu­lajdonságairól. Három különböző nemzetiségű, azonos elveket valló ling­vistával beszélgettünk. A kelet-európai nyelvekről rendeztek nemrég konferenci­át Szegeden. JATE nyelvé­szeinek rendezvénye úttörő­nek volt tekinthető abban az értelemben, hogy ezekről a nyelvekről ebben a régióban még soha nem cserélt eszmét a szakma. Ewa Williams a krakkói egyetem összehason­lító nyelvészet professzora, a lengyel mondattan szakértője, ő is azt vallja, hogy a nyel­veknek van egy közös mag­juk, bár a grammatikai ele­meket különbözőképp fejezik ki. A lengyelben - és az oroszban - például nincs né­velő, de ezek a nyelvek is kü­lönbséget tesznek a határo­zottság és a határozatlanság között, a szórend segítségé­vel. A szegedi konferenciát azért tartja rendkívül hasz­nosnak a professzor, mert azonos szempontok alapján elemez különböző nyelveket. Erre a kelet-európai régió kü­lönösen alkalmas, hiszen itt meglehetősen sokféle nyelv él egymás mellett. Marcel Den Dikken tilbur­gi egyetemista, szintén a bir­tokos szerkezetet, ezen belül a „van" ige megjelenési for­máit vizsgálja úgy, hogy az angol, a holland és a magyar nyelveket hasonlítja össze. A holland és az angol hasonlíta­nak egymásra abban, hogy a birtokos mindkettőben birto­kos esetet kap, az angol és a magyar viszont az egyeztetés rendszerében mutat azonossá­got. Marcel Den Dikken is azon az állásponton van, hogy az embernek veleszüle­tett képessége az „univerzális grammatika" használata, vagyis az agyunkba be van építve egy közös nyelvtani rendszer. Erre persze a be­széd elsajátítása során ráépül­nek az egyedi nyelvi sajátos­ságok. Azt is mondja, hogy a rendszerét tekintve egyik nyelv sem szabálytalanabb a másiknál, hiszen a nyelvek pontosan ugyanolyan szabá­lyokkal írhatók le. Hogy a magyart mégis nehezebb má­sodik nyelvként elsajátítani mint mondjuk az angolt, azért van, mert a mi nyelvünkben több lexikai elem többféle alakban létezik. Tobias Sheer nizzai egye­temi tanársegéd, fonólogista ­és afféle megszállott. Ötödik éve előadója, harmadik éve szervezője is a Közép-Euró­pai Nyelvészeti Nyári Egye­temnek anélkül, hogy egyet­len fillér tiszteletdíjat kapna. Az idén Debrecenben gyűl­nek össze három hétre a nyel­vészek. A kezdeményezés azért jött létre, mert a tapasz­talatok szerint a kelet-európai egyetemisták nem engedhetik meg maguknak, hogy kellő létszámban részt vegyenek a nyugati konferenciákon, és így ismerkedjenek meg a leg­frissebb kutatási témákkal és elméletekkel. Évente körül­belül 40-50 hallgató nyári egyetemi részvételét tudják támogatni, beleértve az utazá­si és szállásköltségeket, vala­mint a napidíjat. Az előadó tanárokat és a szervezőket ép­pen azért nem fizetik, hogy minél több hallgató részvéte­lét tudják támogatni. Más konferenciákon az előadók magas tiszteletdíjat kapnak, így a hallgatóknak is nagyon sokat, 6-700 dollárt kell fizet­niük. A nizzai nyelvész sze­rint - aki egyébként a cseh nyelvet tanulmányozza beha­tóan - a tudományt és az ok­tatást nem szabad ilyen mér­tékben piacosítani. És, hogy miért foglalkozik Marcel Den Dikken a magyar, Tobias Sheer pedig a cseh nyelvvel? Mert egyiküknek magyar ba­rátnője van, a másikuknak cseh barátnője volt. K. G. Tobias Sheer, Ewa Williams és Marcel Van Dikken a szegedi nyelvészeti konferencián. Egy nyelvet beszélnek. (Fotó: Miskolczi Róbert) A firenzei Accademia Casentinese Dante-díjat adományozott Szabó Ti­bor főiskolai tanárnak, aki 1992 óta a Juhász Gyula Tanárképző Főis­kola társadalomelméleti tanszékének vezetője, és 1995-tól az intézmény főigazgató-helyettese. A kitüntetést a filozófia, az italianisztika és a polito­lógia terén végzett mun­kája elismeréseként kap­ta, Magyarországon ed­dig egyedüliként. A díjat április közepén vette át a Dante által is említett, 1230-ban épített Poppi várában. G Ön olasz-francia sza­kon végzett, ennek elle­nére társadalomelméleti tanszéket vezet, filozófiát oktat, a JATE-n részt vesz az Európa-tanulmányok speciális képzésben. Ho­gyan „tévedt" ezekre a te­rületekre? - A JATE-n végeztem, és közben kialakult az érdeklő­désem a gondolkodás törté­nete iránt. így kerültem 1970-ben a tudományegye­tem filozófia tanszékére, amelynek most is docense vagyok. A főiskola olasz tan­székén pedig olasz kultúrtör­ténetet tanítok. A társadalmi, politikai kérdések is érdekel­nek, tehát eléggé összetett te­rülettel foglalkozom. Az Eu­rópa-tanulmányok képzésben a kontinens kultúrtörténeté­ről, az európaiság szellemi A Dante-díj 1,15 kilogrammot nyom. (Fotó: Mohos Angéla) gyökereiről tartok előadáso­kat. G A szerteágazó munká­ból mi a legfontosabb Ön­nek? - Az olasz kultúra és filo­zófia. Sok olasz gondolkodó­ról és értelmiségiről írtam ta­nulmányaimban, így Antonio Gramsciról, Aretinóról, Papi­mról, Del Nocéról, Leopardi­ról, Abbagnanóról, Bobbió­ról. Olaszországban, Francia­országban, Németországban, Japánban, Kanadában, és majdnem mindegyik környe­ző országban jelent meg pub­likációm. Kiterjedt nemzet­közi kapcsolatom van. Szá­mos nyugat-európai filozó­fust, gondolkodót mondhatok barátomnak. 1975 óta sok egyetemen, nemzetközi kon­ferencián tartottam olaszul, franciául és angolul előadá­sokat eddig mintegy negyven alkalommal, az olasz, a ma­gyar vagy a francia huszadik századi filozófiához kapcso­lódó témákról. Tartottam elő­adást a paviai, az udinei, a három római egyetemen. Az utóbbi időben évente öt-hat konferenciára is elmegyek, de én is rendszeresen meghí­vok külföldi kollégákat. • Hogyan kapta Ön a di­jat? - Az ottani akadémia zsű­rije döntött így, akik a sokré­tű tudományos munkámat, továbbá az olasz-magyar kapcsolatok terén kifejtett te­vékenységemet ismerték el. A díjat minden évben átadják egy külföldi szerzőnek. Ed­dig - többek között - olyan hírességeknek ítélték oda a kitüntetést, mint Leopold Se­dar-Senghor afrikai költő, Mircea Eliade román vallás­filozófus és Paul Ricoeur, aki ma a világ egyik vezető filo­zófusa. A Dante-díjat egyéb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom