Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-30 / 126. szám

SZOMBAT, 1998. MÁJ. 30. PÜNKÖSD 7 PünkösdiO

lyan szép ez az ünnep, mint maga a pünkösdirózsa. Kóborolhat erre felhő, könnyezhet is ha úgy gondolja, akkor is kifog sütni a Nap - mert pünkösd van. Valamennyiünk számára. Nagyestélyiben van ilyenkor a tavasz, mintha misztikus nászt táncolna az ember a természettel. Az ókori Izraelben a legnagyobb munkán, az aratáson voltak túl ilyenkor, a zsengéket, az új termést, az új kenyeret ünnepelték, s az ószövetségi elbeszélések szerint, e napon kaptuk a Tízparancsolatot is. A zsidók ezt a napot a tóraadás ünnepének nevezik. A keresztény kultúrkörben Jézus tanítványai, az apostolok pünkösdkor tapasztalhatták meg a Szentlélek ünnepélyes és nyilvános kiáradását. Ez így idáig a hívők ünnepe. No és mi marad a többieknek? Ők is megszerezhetik pünkösdöt. Nem nehéz, ha az eredetből fejtenek fel maguknak értelmet - közös értékekre is bukkanhatnak. A Léleknek tulajdonított ajándékok ugyanis nem is olyan tömjénszagúak ám, hisz már a Szentírás sem csak hitbéli megtáltosodásról, hanem bölcsességről, értelemről, tudományról, tanácsról, erősségről, jámborságról beszél. S melyikünktől állnának távol az olyan lelki „gyümölcsök", mint a szeretet, az öröm, a béke, a türelem, a kedvesség, a jóság, a hűség, a szelídség, a szerénység, vagy az önfegyelem? jtt fféle titkos erők ünnepe lenne hát pünkösd, amiLJ kor illendő gondolni megoldott feladatainkra, hirtelen megvilágosodásainkra, valamitől bátor elhatározásainkra, a múzsa csókjaira, örömeinkre és megvigasztalódásainkra, igazi és lelki pünkösdirózsáinkra. Örfi Ferenc • A folyó, amely mindig új hullámot vet A teremtetlen ajándék Gustave Doré: A szentlélek eljövetele Pünkösd ünnepének ma is van üzenete, fejti ki Holló István móravárosi plébános. Az egykor pünkösd napján hitet nyert apostolok évről évre megünnepelt példája az egyház számára is a folyamatos megújulást jelenti. Az interjúból kiderül még, hogy a pünkösdi jelképek, a tűz, a víz, a galamb vagy a felhő a bibliai idők távolából szálnak ma is. • Holló atya, ebben az interjúban a küszöbön álló pünkösd üzenetéről szeretném kérdezni. Mindenekelőtt kíváncsi vagyok, az ön számára milyen jelképekben mutatható meg ez az ünnep? - A pünkösd hagyományos jelképe a tűz, amint az lángnyelvek formájában az apostolokra is alászállt. Lehet, hogy a jelkép ijesztő számunkra, hisz a tűzesetek annyi pusztulást tudnak okozni, itt azonban átvitt értelemről, a szív lelkesedéséről van szó. Jézus maga mondja, hogy azért jött, hogy tüzet gyújtson, Szent Pál pedig azt írja, hogy „a lelket ki ne oltsátok". A tűz olyan meleget jelent, amely a másikat nem tönkreteszi, hanem átmelegíti. Sajátos módon a víz is pünkösdi jelkép; ez keresztséggel kapcsolatos. Mindnyájunkat egy lélek itatott át, ltja Szent Pál; s gondoljunk arra, hogy az első századokban a keresztség a vízben való alámerítéssel történt. Ez a víz megtisztít. Ezek mellett a pünkösdi jelképek közül talán legismertebb a galamb; Jézus megkeresztelésénél is galamb szállott alá. Ennek ószövetségi előképe Noé galambja, amely a vízözön után csőrében olajággal jelezte, hogy ismét termékennyé vált a föld. A galamb jelképesen az új élet reménységét hozta el. Holló István: „Az ajándék ajándékozásra késztet." (Fotó: Nagy László) 9 Különös, hogy egy pünkösdi jelképnek ószövetségi előzménye van. - Ugyanilyen, ószövetségre visszavezethető jelkép a felhő is. Jézust, amikor a táborhegyen színeváltozását adta az apostoloknak, felhő borította el. A mennybemenetelekor szintén felhő takarta el. A nyugati ember számára ugyan a felhő borongós, rossz időt jelent, de azoknak, akik a bibliai földön éltek, a védelmet nyújtott a tűző nap ellen. A felhő az oltalmat is jelképezi, hiszen nincs ember, aki Isten személyes látását szemtől szembe kibírná. A ószövetségiek azt mondták, ,jaj nekem, ha személyesen látom az Istent". Még a napba nézni is veszélyes, hát még, ha az örök világossággal néz szembe az ember. 9 Lássuk, mi is a pünkösd bibliai története! A pünkösdvárás, ugye, már húsvétkor megkezdődik? - Az ünnep nevének eredete - a görög pentecoste is mutatja, a pünkösd a húsvét utáni ötvenedik nap. Jézus kereszthalála után negyven nap alatt több alkalommal is megjelent a kétségek között élő apostoloknak, hogy bizonyságot adjon, hiszen az ember számára a feltámadás meghökkentően szokatlan jelenség. Negyven nap után testi létével elbúcsúzott a földtől, de jelezte, hogy a szentlélek eljön. Az apostolok egybegyűlve vártak, és az ötvenedik napon lángnyelvek alakjában valóban leszállt a szentlélek. Ekkor csodálatos változás következett be: az addig félelemmel teli apostolok bátrak és tanúságtevők lettek - egészen a vértanúhalálig. • Mit gondol, mit mond ez a mai embernek, annak, akinek szükségtelen, hogy vértanú legyen? - Nemcsak vértanúság van, hanem tanúság is. Egyszerű, hétköznapi tanúság. Akkor is tanúskodunk, amikor észre sem vesszük, csak színlelés nélkül éljük a magunk életét. Nem szerepelünk, nem játszmákban veszünk részt, hanem csak létünkkel tanúskodunk. 9 És mit mond az egyháznak? - Az a változás, ami az apostolokban történt, lényegében az egyház sorsa is. Mondhatnám, az első pünkösdre minden évben újabb következik: nem egyszerűen csak a megemlékezés, hogy mi történt kétezer évvel ezelőtt, hanem az is, hogy itt és most folytatódik a jelenség. Az egyház újból és újból szembesül az újraéledés lehetőségével. A pünkösd az egyház folyamatos megújulásának is ünnep.e. Lám, a második vatikáni zsinat újabb jele volt e megújulásnak. 9 Megmagyarázná, mit is ért a katolikus egyház a szentlélek lényege alatt? - A szentlélek a szentháromságban számunkra a legközelebb álló isteni személy, benne közeledik hozzánk az Isten. Benne találkozhatunk az Atyával és a Fiúval, akik ugyancsak általa kapcsolódnak össze. A szentlélek a nagy teremtetlen ajándék. Maga az ihlet. És, ha ajándék, akkor minket is ajándékozásra késztet. Aki a szentlélekkel találkozik, életével és tetteivel maga is ajándékozóvá válik. Tulajdonképpen a szentlélek az egyház lelke. Az egyházé, amely állandóan az ő eljövetelében él. Olyan mint egy hatalmas folyam. Ugyanaz a folyó, mégis mindig új hullámot vet, nem ismétli magát. És mindig időszerű. 9 Ma például miként? . - A szentlélek valósítja meg a szeretet, amely lényegében eggyé teheti az emberiséget. Nincs két egyforma ember, és mégis. Ez Isten nagyszerű terve. Szentlélek nélkül távol az Isten és Krisztus a múlté, az Evangélium csak holt betű, az egyház egyszerű szervezet; szentlélek nélkül a misszió csak propaganda, a liturgia csak emlékezés, a keresztény cselekvés pedig csak rabszolgamorál. A szentlélekkel viszont újraéled a mindenség, kihordja és világra hozza az új eget és az új Földet. Panok Sándor Pünkösd: amikor eljött a Szentlélek A

pünkösd története - csakúgy mint a húsvété - jóval több mint 3000 évvel ezelőtti történelmi időkre nyúlik vissza. Isten rendelte el ezeket az ünnepeket választott népének, a zsidó népnek (Kivonulás könyve 23, 34. fejezet). A „pentekosztész" (= pünkösd) szó arra utal, hogy ez az ünnep a húsvét utáni ötvenedik napon volt. Kezdetben az aratás ünnepe, amikor örvendezve a föld termésének hálát adtak Isten atyai gondoskodásáért. A történelem minden addigit elsöprő pünkösdje Jézus feltámadása után ötven nappal, mennybemenetele után tíz nappal volt: ezen a napon a Szentlélek Isten jött el földre! Misztérium ez, a titkok titka, és emberi elménk képtelen felfogni ezt a maga teljességében '. Történelmi tény, hogy Jézus hozzánk hasonló ember formájában élt e földön. Nem volt semmije; ahogyan saját magáról mondta egy alkalommal: „A rókáknak odújuk van, az ég madarainak pedig fészkük, az Ember„Én veletek leszek" fiának azonban nincs hová lehajtania a fejét" (Máté 8:20). Fiatalon, két gonosztevővel együtt kivégezték ... Itt véget is érhetne a történet, hiszen ezer meg ezer hasonló eset örökre a feledés homályába merült. Jézusról azonban nem csak hogy nem feledkezett meg az emberiség, hanem szerte a világon hívők milliói élő Uruknak vallják őt, könyvtárakat megtöltő mennyiségű könyveket írnak róla, magasztalják őt szavakkal és énekkel! Jézus a történelmi időszámítás középpontja is: „Krisztus előtt", és „Krisztus után" számoljuk visszafelé illetve előre az éveket, és Isten esküdt ellenségei is kénytelenek naponta leírni az évszámot ... Jézust egyszerűen nem lehet kiirtani a világból, mint ahogy nem lehetett soha felszámolni Jézus Krisztus egyházát sem - pedig sok földi hatalmasság megkísérelte! Mielőtt felemeltetett volna a mennybe, a feltámadt Jézus azt a parancsot adta a megmaradt tanítványainak, hogy tegyenek követőivé minden népet! A tizenegy ember érthetően megdöbbent! Hogyan?! Se kocsi, se vonat, se repülő, se rádió, se televízió, se telefon, se posta, se pénz, se fegyver, se befolyásos barát....' Jézus viszont kijelentette nekik: „Nekem adatott minden hatalom ' mennyen és földön. ... Én veletek leszek minden napon a világ végezetéig" (Máté 28.). Jézus azt is megmondta: egyelőre ne tegyetek semmit, „ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek!" (Az Apostolok cselekedetei 2.). És a Szentlélek tíz nap múlva, a húsvét utáni ötvenedik napon megtartott ősi ünnepen, a pünkösd ünnepén jött el! Ezen a napon háromezer különböző nemzetiségű ember tért meg, akiknek nyilvánvalóvá lett: Jézus él! Jézus Úr! Jézus visszajön! Az apostolok cselekedetei, 2. fejezet. Mikor elérkezett pünkösd napja, mindannyian együtt voltak, ugyanazon a helyen. Hirtelen zaj támadt az égből, olyan, mint a heves szélvész zúgása. Betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd pedig szétoszló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz és leereszkedtek mindegyikükre. Ekkor mindnyájan beteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Szentlélek megadta nekik, hogy szóljanak. Ekkor az ég alatt található mindenféle nemzetből való istenfélő zsidók tartózkodtak Jeruzsálemben. A zaj hallatára tömeg verődött össze és teljesen elképedtek, mivel mindenki a tulajdon nyelvén hallotta beszélni őket. Mindnyájan álmélkodtak és csodálkoztak: „íme; ezek, akik beszélnek, ugye mindnyájan Galileaiak? Hogyan halljuk hát mégis mindannyian a saját nyelvünket, amelyben születtünk? Mi, Pártusok, médek, elamiták, Mezopotámiának, Júdeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának, Frígiának, Pamfíliának, Egyiptomnak és a Cirene körüli Líbia részeinek lakói, a Rómából való jövevények, zsidók, prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten nagy tetteit." Mindnyájan álmélkodtak, és csodálkozva mondták egymásnak: „Vajon mi ez?" Mások azonban gúnyolódva azt mondták: „Tele vannak édes borral!" Akkor Péter, aki a tizenegy tanítvánnyal ott állt, felemelte szavát, és beszédet intézett hozzájuk: „Zsidó férfiak, és Jeruzsálem összes lakója! Nem részegek ezek, ahogy ti gondoljátok, hiszen a nappalnak még csak a harmadik órája van, hanem csak az történt, amit Joel próféta megmondott: »És ez lesz az utolsó napokban, - mondja az Úr -, kiárasztom Lelkemet minden emberre; akkor fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, ifjaitok látomásokat látnak, öregjeiteknek pedig álomlátásaik lesznek. Szolgáimra és szolgálóimra kiárasztom Lelkemet azokban a napokban, és prófétálni fognak. Csodákat fognak tenni odafönn az égen és jeleket lenn a földön, vért, tüzet, és füstpárát. A nap sötétséggé fog változni, a hold pedig vérré, mielőtt eljön az Úrnak nagy és nyilvánvaló napja. És ez fog történni: mindaz, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözüld Izraelita férfiak, halljátok ezeket a szavakat: ti a Názáreti Jézust, azt a férfiút, akit Isten Igazolt előttetek erőkkel, csodákkal és jelekkel, amelyeket, mint ti is tudjátok, Isten általa művelt közöttetek, ezt az embert istentelenek keze által felszegezve megöltétek, miután Isten elhatározott terve és előretudása szerint átadatott. Ezt a Jézust Isten feltámasztotta, s ertnek mi mindnyájan tanúi vagyunk. Miután tehát Isten jobbja felmagasztalta őt, és elnyerte az Atyától a Szentlélek ígéretét, kiárasztotta azt, akit ti láttok és hallotok. Tudja meg tehát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy Isten Úrrá és Krisztussá tette őt, azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek!" Amikor ezeket hallották, szívükben megrendültek. így szóltak Péterhez és a többi apostolhoz; „Mit tegyünk, férfiak, testvérék?"Péter azt felelte nekik: „Tart-. satok bűnbánatot, és mindegyiktek keresztelkedjék meg Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára; akkor megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert az ígéret nektek szól, valamint a ti fiaitoknak, és mindazoknak, akik távol vannak, de akik közül mindenkit meghív magához a mi Urunk Istenünk." Számos egyéb szóval is bátorította és buzdította őket: „Mentsétek meg magatokat ettől a gonosz nemzedéktől!" Azok tehát megfogadták szavát és megkeresztelkedtek; körülbelül háromezer lélek csatlakozott aznap hozzájuk. Ők pedig állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában, a kenyérszegés közösségében és az imádságokban. Félelem fogott el mindenkit: számos csoda és jel történt az apostolok által. A hívek mind összetartottak, és mindenük közös volt. Birtokaikat és javaikat eladták, s az árát szétosztották, mindenkinek szükségéhez mérten. Naponta egy szívvel-lélekkel ott voltak a templomban, házanként végezték a kenyérszegést, örvendezve és a szív tisztaságával vették magukhoz az eledelt. Dicsérték Istent, és az egész nép szerette őket. Az Úr pedig naponta növelte az üdvözölendők számát; Összeállította: Takács Szabolcs