Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-05 / 104. szám

KEDD, 1998. MÁJ. 5. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Nyilas Péterrel oszthatják meg. Ügyeletes munkatársunk munkanapokon reggel 8 és 10 óra. vasárnap pedig 14- 15 óra között hívható a 06-20-432-663-as rádió­telefonon. Elveszett tárgyakat kereső, talált tárgya­kat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hir­detésben tehetik közzé mondanivalójukat. Hirde­tésfelvétel: 8-18 óráig a 06-80-820-220-as zöld szá­mon. illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Rózsakert. A Mátyás tér parkja gyönyörű, viszont az úttestet tagoló sziget rózsa­kertjét kissé elhanyagolták ­hívja föl az illetékesek figyel­mét L. E. Homokozó. J.-né két kis­gyermeke szívesen játszik az Olajos és Csörlő utca közötti homokozóban. Édesanyjuk szerint azonban jó lenne kicse­rélni a homokot, amely igen­csak elszennyeződött már. Színház. N. V. szerint bosszantó, hogy a közgyűlés szemet huny a színházigaz­gató 2,5 millió forintos pénz­tárhiánya fölött. .Akkor már inkább a nyugdíjasok vil­lanyszámláját engedjék el!" ­javasolja mérgelődő hívónk. Skót juhász. Lapunk egyik múlt heti számában kerestek egy elveszett, feke­te-fehér szőrű skót juhász kutyát. A „személyleírás" feltűnően illik arra az ebre, amely tegnap reggel a fölső­városi „lila" iskola előtt ül­dögélt - adta tudtunkra egy hölgyolvasónk. • A kereskedelmi tévék felfalják a videopiacot? Túlélögyakorlat a tékáknak Matekverseny • Munkatársunktól A Napos Úti Altalános Isko­lában rendezték meg a negyedik osztályosok matematika verse­nyének városi döntőjét. Első he­lyen Márton Tamás (Gutenberg János iskola) végzett, felkészítő tanára Udvarhelyiné Béres Ir­ma. Második lett Pék Máté (JGYTF gyakorló iskola), taná­ra Konfár László. A harmadik helyet pedig Kormányos Balázs (Arany János iskola) szerezte meg, tanára Pécsi Ildikó. A szakképzés jelene és jövője • Munkatársunktól A „Szakképzés helyzete Szegeden" címmel tájékoztató fórumot rendez szülőknek, pe­dagógusoknak és diákoknak ma 17 órától a Déri Miksa Szakközépiskolában a Szegedi Szülők Egyesülete a Gyerme­kekért. A fórumon előadást tart Czene László a Megyei Mun­kaügyi Központ munkatársa, Dobó Lajos a Csongrád Me­gyei Kereskedelmi és Ipari Ka­marától, Szűcs László a Csong­rád Megyei Kézműves Kama­rától, Buzai Sándor a Szegedi Önkormányzat Közoktatási és Ifjúsági Irodájától, valamint Nacsa István a Csonka János Szakközépiskolából. A fórum meghívott vendégei lesznek: Szemők Árpád a Szegedi Ön­kormányzat Oktatási és Ifjúsá­gi Bizottságától és Készei Sán­dor, az Országos Szakképzési Tanács meghívott szülői tagja. Családi sportnap • Munkatársunktól „Családi hétvége" címmel játékos sportvetélkedőt rende­zett a minap a Weöres Sándor Altalános Iskola, melyen az is­kola diákjai, és szüleik vettek részt. Ekkor tartották meg a modellezőversenyt és a Weö­res-Budalakk Kupa sakkver­senyt is, amelyen 21 csapat vett részt. Az alsó tagozatosok között 1. Tiszaparti Alt. Isk.; 2. Taiján III. Ált. Isk.; 3. Zrínyi Ilona Ált. Isk. A felső tagoza­tosok kategóriájában 1. Tisza­parti Ált. Isk. „A" csapat; 2. Tiszaparti Ált. Isk. „B" csapat; 3. Weöres Sándor Ált. Isk. Egyre kevesebb film jut a videotékákba... (Fotó: Nagy László) Dúskálhatunk ma már a jobbnál jobb filmekben. Nem kell ezért moziba vagy videókölcsönzőbe menni, elég ha esténként bekapcsoljuk a tévét és szörfölünk a hazai keres­kedelmi tévék között. Jól tudják ezt a tékások, akik most túlélógyakor­latra kényszerülnek. Az új csatornáknak köszön­hetően a forgalmuk majdnem a felére esett vissza 1 Filmdömpinggel érkeztek tavaly ősszel az új magyar ke­reskedelmi televíziók. Koráb­ban a kevés pénzzel rendelke­ző kábelcsatornákon rendsze­rint a koreai és a vietnami kungfu filmművészet gyöngy­szemeit láhattuk, netán az amerikai B-movie-k homályos képkockáit élvezhettük. Az új csatornákra milliárdokkal pá­lyázó TV2, RTL Klub és TV3 megjelenésével azonban gyö­keresen megváltozott a hely­zet, hiszen gyakran tűznek műsorra olyan sikerfilmeket, melyek egy-két éve még a moziban futottak. A videótékák érezték meg ezt először, tavaly ősz óta fo­lyamatosan csökkent a köl­csönzők száma. Általában 30­40 százalékkal esett vissza a forgalom, de akadt olyan üzlet is, ahol a korábbi vendégek­nek már csak a fele bandukolt el egy-egy filmért. „Korábban heti 10filmet is vásároltunk, ma már a szeré­nyebb forgalom mellett ezt nem tudjuk megkockáztatni. De az az igazság, hogy a ki­adók sem győznék, hiszen amíg egy éve 30 új film jelent meg hetente a piacon, addig most jó ha öt-hatból lehet vá­logatni" - mondja Pintér Ár­pád, egy több videótékából ál­ló hálózat résztulajdonosa. A piac visszaesése elérte a filmeket kiadó cégeket is, a korábbi tízegynéhány nagy ki­adónak ma már csak a fele működik. S mintha ez nem lenne elég, kiderült, hogy a vi­deokalózok sem képezték át magukat az utóbbi években. Igaz, ma már sokkal zártabb rendszerben dolgoznak. Pia­cokon, autók csomagtartójá­ból vagy éppen lakásokban árusítják az igen gyatra minő­ségű, ám friss mozifilmeket. Az egyik elkeseredett tékás szerint a Titanicot már nem is érdemes megvenni, olyan , jól" dolgoztak a kalózok. „A videókalózkodás élet­formává vált, a bírósági tár­gyalásokon ma már ismerős arcokkal találkozunk. Igaz, végrehajtandó börtönbünte­tésről még nem született íté­let" - ecseteli nem túl lelke­sen Párvy Tivadar, az audiovi­zuális jogok megsértése ellen küzdő ASVA Alapítvány igazgatója. S ha már életforma, akkor beszélhetünk koreográfiáról. Egy vidéki kisvárosban kap 8­10 ezer forintot a mozigépész, kicsempészi a kópiát, amit egy alkalmas helyet levetíte­nek, állványon lévő videóka­merával pedig rögzítenek. A kalóz az így elkészült maste­rért 20 ezer forintot kér, a pia­cokon megjelenő negyedik­ötödik generációs másolatokat 1000-1500 forintért árulják. Persze nem akárkinek, hiszen az évek során tökéletessé vált a konspiráció. A piacon álldo­gáló eladónál legtöbbször nincs is kazetta, s a rejtekhe­lyen sem őriznek ma már több száz filmet. A tékások ennek ellenére állítják, hogy mégsem a kaló­zokjelentik az igazi ellenfelet, hanem a kereskedelmi tévék. Az optimista kölcsönzősök szerint a megfelelő taktikát a kivárás jelentheti. A cseh pél­da bebizonyította, az emberek egy év múlva rájönnek arra, ha valóban friss, alig fél éve még moziban vetített filmet akarnak nézni, akkor tékába kell menni. Csak legyenek még kiadók, akik megtöltik kazettákkal a polcokat... Takács Viktor A FŐ FASORI ÁLTALÁ­NOS ISKOLÁBAN (Fő fasor 61.) 17 órakor lakossági fórum lesz, melynek része a Holt-Ma­rosról és a környező utcákról ké­szített légi felvételek videóról történő bemutatása is. Témája: a Holt-Maros rendezési terve, va­lamint annak rehabilitációjáért tevékenykedő társadalmi egyesü­let létrehozása. Házigazda: dr. Szalay István polgármester, ven­dég: dr. Nemcsók János államtit­kár. MUNKAÜGYI ÉS ÁLTA­LÁNOS jogtanácsadást tart dr. Szabó Emese ügyvéd a KKDSZ (Közgyűjteményi és Közművelő­dési Dolgozók Szakszervezete) Csongrád megyei irodájában (Temesvári krt. 42.), délután 5 és 6 óra között. HARGITTAI RITA, az l-es választókerület képviselője 17 órakor a Tabán Utcai Általános Iskola udvarán egynyári virágak-' ciót tart. PASKUJ MÁTYÁS, a 19-es választókerület (Felsőváros, Fo­dor-kert) képviselője fogadóórát tart 18 órától a Deák Ferenc Gimnáziumban. Vendége: Rózsa Edit országgyűlési képviselő. Té­ma: a választókerület problémái. VÁLASZTÁSI SZÓPÁRBAJ Bogdándi Győző, a Független Kisgazdapárt országgyűlési kép­viselőjelöltje és dr. Géczi József Alajos, az MSZP képviselőjelölt­je között - melyhez csatlakozott Balogh László, az MDF-Fidesz közös jelöltje - 20 óra 15 perctől a Vasutas Művelődési Házban (Rákóczi u. 1.). „Az apámat lehetetlen felülmúlni » Pick Tamás (balról) szavait Bihari Vilmos is meghallgatta. (Fotó: Karnok Csaba) Szegeden járt nemré­giben Pick Tamás, a sza­lámigyár alapítójának, Pick Márknak az unoká­ja. Részt vett azon az emléktábla avatáson, amellyel a város és a Pick Rt. adózott a nagy­apa, valamint a fiú, Pick Jenő emlékének. A 73 éves, 1992 óta Budapes­ten élö Pick Tamással ebből az alkalomból be­szélgettünk. A híres Pick család szü­lötte, Pick Tamás 1948-ban hagyta el országot, azt köve­tően, hogy közgazdasági dip­lomát szerzett. Svájcban vál­tott, pszichológus lett. Egy lánya és két fia - mindhár­man Ausztráliában születtek - Amerikában találták meg a számításaikat. Pick Tamás hat évvel ezelőtt települt vissza Magyarországra. Ma Budapesten él harmadik fele­ségével, Vörösmarty Magda grafikussal, aki szintén híres családból származik, a költő oldalági leszármazottja. • Az emléktábla az Ön szülőházának falát díszí­ti, a jelenlegi Maros utcai gyár Felső Tisza-part fe­lőli oldalán. Milyen érzés volt ott állni a teljesen átalakított épület előtt? - Ma már nem olyan fur­csa, hiszen amióta hazajöt­tem, többször jártam nem­csak Szegeden, de itt, a gyárban is. • A család, Ön és a nő­vérei pert indítottak a Pick Rt. ellen a névhasz­nálat miatt, és ebből vesz­tesként kerültek ki. Eltelt négy év, és ma már fel­hőtlennek tűnik a kap­csolat - avagy ez csak a látszat? - Részemről semmi gond, ha én lettem volna Bihari Vilmos, a cég vezérigazga­tója, ugyanezt tettem volna. De erkölcsileg most sem fo­gadom el az ítéletet. • A per a névhasználat­ról szólt. Önök azt kérték, hogy a cég ne viselhesse a Pick nevet. Hogy dön­tött a bíróság? - Mi azt mondtuk, hogy az rt. jogtalanul használja a család nevét, meg sem kér­deztek minket. A szegedi városi bíróság először a mi javunkra döntött, de a Leg­felsőbb Bíróság ítélete a kö­vetkezőképpen érvelt: ki­mondta, hogy a család és a cég neve mára elkülönült egymástól. Az államosítás­sal pedig a név is az államra, vagyis az akkori tulajdonos­ra szállt. 0 Milyen emlékei van­nak az államosításról? - Negyvennyolcban, nagypénteken történt, de minderről csak sokára érte­sültem. Én már januárban ki­mentem Svájcba, apám utá­nam jött, de nem lehetett rá­beszélni, hogy maradjon. Nem hitte el, hogy államo­síthatják a gyárat. Hazament - akkor, Zürichben, a repü­lőtéren láttam utoljára. Pár hónapra a Csillagba zárták. Pesten, a gyűjtőfogházban is ült. Az Amerikai úti szere­letházban halt meg 1968­ban, 87 évesen. Édesanyám osztrák származásának kö­szönhetően útlevelet szerzett és 1957-ben sikerült elhagy­nia az országot, a nővéreim­nek egy évvel korábban. 0 A dombormű avatás kinek az ötlete volt? - Ősszel írtam a polgár­mesternek levelet, hogy egy emléktáblával adózhatnánk a 30 éve elhunyt édesapám emlékének. Csak én a Gu­tenberg utcai házunkat java­soltam. ahol a nagyapám is élt. Hiszen neki a Felső Ti­sza-parti lakáshoz már nem volt köze. De végül elfogad­tam Bihari Vilmos érvelését, hogy mégiscsak a Maros ut­cai épület Tisza felőli falát díszítse a dombormű. • Ön 1992-ben visszate­lepült Magyarországra. Két évig élt Svájcban, 12 évig Ausztráliában, 30 évig az Amerikai Egye­sült Államokban. Hogy tudott újra gyökeret ereszteni? - Úgy érzem, ezekkel az ugrásokkal is nagyobb volt a folytonosság az életemben, mintha itt maradtam volna. Azért, mert világéletemben polgári életet éltem és sehol sem akartam asszimilálódni. Ausztráliában ezért nem ta­nultam meg krikettezni, Amerikában pedig tudomást sem vettem a baseball-ról. • Jól érzi magát itthon? - Attól függ, milyen na­pon kérdezi... Különben nem bántam meg az elhatározáso­mat. Egy kicsit zavar a link­ség, a pontatlanság, a meg­bízhatatlanság, de azért sze­retem ezt az országot. Ami­kor elmentem, először Svájcba kerültem, Zürichben tanultam pszichológiát és alaposan megismertem az embereket. Nem tudnék ott élni, nem szeretik az idege­neket, amit intelligensen ve­zetnek elő. Olyan az ország, mint egy bearanyozott gettó: csak annak könnyű, aki mul­timilliomos. • És miért hagyta ott Amerikát? - Nem nagyon tetszett már, ami a pszichológiával történik. Azt vettem észre, hogy a háttérből a biztosító társaságok mozgatják a tu­dományt is. Részt vettem Temesváron egy, a kisebbsé­gekkel foglalkozó konferen­cián, és nagyjából akkor döntöttem el: hazajövök. Egyéves szabadságot vettem ki, majd ittragadtam. • Ekkor jött először Ma­gyarországra? - Nem, legelőször 1971­ben, de csak Budapestig ju­tottam el. Telefonáltam Sze­gedre a Pick akkori vezér­igazgatójának, Piros László­nak. hogy szeretnék szétnéz­ni a gyárban, de nem adta meg az engedélyt. • Mit váltott ki Önből ez a válasz? - Inkább dühöt, mint fáj­dalmat... • Pszichológusként mi­vel foglalkozik jelenleg? - Az a téma foglalkoztat, hogyan keletkeznek az etni­kumok közötti konfliktusok, újabb háborúk. Milyen sérü­lések érik az embereket, hogy kirobbanhatnak a né­pirtó viszályok? És hogy aki öl, az miért csinálja „szub­jektíve". Azért-e, hogy ne ővele történjen meg ugya­nez? Természetesen fölte­szem a nagy kérdést is: mit lehetne tenni ellene. • A családból van-e va­laki, aki üzletember lett? - Az idősebbik fiam épí­tési vállalkozó. A szalámiké­szítéshez azonban senkinek semmi köze. Úgy érzem, az apám annyira sikeres volt, hogy lehetetlen felülmúlni. Fekete Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom