Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-05 / 104. szám
KEDD, 1998. MÁJ. 5. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Nyilas Péterrel oszthatják meg. Ügyeletes munkatársunk munkanapokon reggel 8 és 10 óra. vasárnap pedig 14- 15 óra között hívható a 06-20-432-663-as rádiótelefonon. Elveszett tárgyakat kereső, talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat. Hirdetésfelvétel: 8-18 óráig a 06-80-820-220-as zöld számon. illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Rózsakert. A Mátyás tér parkja gyönyörű, viszont az úttestet tagoló sziget rózsakertjét kissé elhanyagolták hívja föl az illetékesek figyelmét L. E. Homokozó. J.-né két kisgyermeke szívesen játszik az Olajos és Csörlő utca közötti homokozóban. Édesanyjuk szerint azonban jó lenne kicserélni a homokot, amely igencsak elszennyeződött már. Színház. N. V. szerint bosszantó, hogy a közgyűlés szemet huny a színházigazgató 2,5 millió forintos pénztárhiánya fölött. .Akkor már inkább a nyugdíjasok villanyszámláját engedjék el!" javasolja mérgelődő hívónk. Skót juhász. Lapunk egyik múlt heti számában kerestek egy elveszett, fekete-fehér szőrű skót juhász kutyát. A „személyleírás" feltűnően illik arra az ebre, amely tegnap reggel a fölsővárosi „lila" iskola előtt üldögélt - adta tudtunkra egy hölgyolvasónk. • A kereskedelmi tévék felfalják a videopiacot? Túlélögyakorlat a tékáknak Matekverseny • Munkatársunktól A Napos Úti Altalános Iskolában rendezték meg a negyedik osztályosok matematika versenyének városi döntőjét. Első helyen Márton Tamás (Gutenberg János iskola) végzett, felkészítő tanára Udvarhelyiné Béres Irma. Második lett Pék Máté (JGYTF gyakorló iskola), tanára Konfár László. A harmadik helyet pedig Kormányos Balázs (Arany János iskola) szerezte meg, tanára Pécsi Ildikó. A szakképzés jelene és jövője • Munkatársunktól A „Szakképzés helyzete Szegeden" címmel tájékoztató fórumot rendez szülőknek, pedagógusoknak és diákoknak ma 17 órától a Déri Miksa Szakközépiskolában a Szegedi Szülők Egyesülete a Gyermekekért. A fórumon előadást tart Czene László a Megyei Munkaügyi Központ munkatársa, Dobó Lajos a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamarától, Szűcs László a Csongrád Megyei Kézműves Kamarától, Buzai Sándor a Szegedi Önkormányzat Közoktatási és Ifjúsági Irodájától, valamint Nacsa István a Csonka János Szakközépiskolából. A fórum meghívott vendégei lesznek: Szemők Árpád a Szegedi Önkormányzat Oktatási és Ifjúsági Bizottságától és Készei Sándor, az Országos Szakképzési Tanács meghívott szülői tagja. Családi sportnap • Munkatársunktól „Családi hétvége" címmel játékos sportvetélkedőt rendezett a minap a Weöres Sándor Altalános Iskola, melyen az iskola diákjai, és szüleik vettek részt. Ekkor tartották meg a modellezőversenyt és a Weöres-Budalakk Kupa sakkversenyt is, amelyen 21 csapat vett részt. Az alsó tagozatosok között 1. Tiszaparti Alt. Isk.; 2. Taiján III. Ált. Isk.; 3. Zrínyi Ilona Ált. Isk. A felső tagozatosok kategóriájában 1. Tiszaparti Ált. Isk. „A" csapat; 2. Tiszaparti Ált. Isk. „B" csapat; 3. Weöres Sándor Ált. Isk. Egyre kevesebb film jut a videotékákba... (Fotó: Nagy László) Dúskálhatunk ma már a jobbnál jobb filmekben. Nem kell ezért moziba vagy videókölcsönzőbe menni, elég ha esténként bekapcsoljuk a tévét és szörfölünk a hazai kereskedelmi tévék között. Jól tudják ezt a tékások, akik most túlélógyakorlatra kényszerülnek. Az új csatornáknak köszönhetően a forgalmuk majdnem a felére esett vissza 1 Filmdömpinggel érkeztek tavaly ősszel az új magyar kereskedelmi televíziók. Korábban a kevés pénzzel rendelkező kábelcsatornákon rendszerint a koreai és a vietnami kungfu filmművészet gyöngyszemeit láhattuk, netán az amerikai B-movie-k homályos képkockáit élvezhettük. Az új csatornákra milliárdokkal pályázó TV2, RTL Klub és TV3 megjelenésével azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, hiszen gyakran tűznek műsorra olyan sikerfilmeket, melyek egy-két éve még a moziban futottak. A videótékák érezték meg ezt először, tavaly ősz óta folyamatosan csökkent a kölcsönzők száma. Általában 3040 százalékkal esett vissza a forgalom, de akadt olyan üzlet is, ahol a korábbi vendégeknek már csak a fele bandukolt el egy-egy filmért. „Korábban heti 10filmet is vásároltunk, ma már a szerényebb forgalom mellett ezt nem tudjuk megkockáztatni. De az az igazság, hogy a kiadók sem győznék, hiszen amíg egy éve 30 új film jelent meg hetente a piacon, addig most jó ha öt-hatból lehet válogatni" - mondja Pintér Árpád, egy több videótékából álló hálózat résztulajdonosa. A piac visszaesése elérte a filmeket kiadó cégeket is, a korábbi tízegynéhány nagy kiadónak ma már csak a fele működik. S mintha ez nem lenne elég, kiderült, hogy a videokalózok sem képezték át magukat az utóbbi években. Igaz, ma már sokkal zártabb rendszerben dolgoznak. Piacokon, autók csomagtartójából vagy éppen lakásokban árusítják az igen gyatra minőségű, ám friss mozifilmeket. Az egyik elkeseredett tékás szerint a Titanicot már nem is érdemes megvenni, olyan , jól" dolgoztak a kalózok. „A videókalózkodás életformává vált, a bírósági tárgyalásokon ma már ismerős arcokkal találkozunk. Igaz, végrehajtandó börtönbüntetésről még nem született ítélet" - ecseteli nem túl lelkesen Párvy Tivadar, az audiovizuális jogok megsértése ellen küzdő ASVA Alapítvány igazgatója. S ha már életforma, akkor beszélhetünk koreográfiáról. Egy vidéki kisvárosban kap 810 ezer forintot a mozigépész, kicsempészi a kópiát, amit egy alkalmas helyet levetítenek, állványon lévő videókamerával pedig rögzítenek. A kalóz az így elkészült masterért 20 ezer forintot kér, a piacokon megjelenő negyedikötödik generációs másolatokat 1000-1500 forintért árulják. Persze nem akárkinek, hiszen az évek során tökéletessé vált a konspiráció. A piacon álldogáló eladónál legtöbbször nincs is kazetta, s a rejtekhelyen sem őriznek ma már több száz filmet. A tékások ennek ellenére állítják, hogy mégsem a kalózokjelentik az igazi ellenfelet, hanem a kereskedelmi tévék. Az optimista kölcsönzősök szerint a megfelelő taktikát a kivárás jelentheti. A cseh példa bebizonyította, az emberek egy év múlva rájönnek arra, ha valóban friss, alig fél éve még moziban vetített filmet akarnak nézni, akkor tékába kell menni. Csak legyenek még kiadók, akik megtöltik kazettákkal a polcokat... Takács Viktor A FŐ FASORI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN (Fő fasor 61.) 17 órakor lakossági fórum lesz, melynek része a Holt-Marosról és a környező utcákról készített légi felvételek videóról történő bemutatása is. Témája: a Holt-Maros rendezési terve, valamint annak rehabilitációjáért tevékenykedő társadalmi egyesület létrehozása. Házigazda: dr. Szalay István polgármester, vendég: dr. Nemcsók János államtitkár. MUNKAÜGYI ÉS ÁLTALÁNOS jogtanácsadást tart dr. Szabó Emese ügyvéd a KKDSZ (Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete) Csongrád megyei irodájában (Temesvári krt. 42.), délután 5 és 6 óra között. HARGITTAI RITA, az l-es választókerület képviselője 17 órakor a Tabán Utcai Általános Iskola udvarán egynyári virágak-' ciót tart. PASKUJ MÁTYÁS, a 19-es választókerület (Felsőváros, Fodor-kert) képviselője fogadóórát tart 18 órától a Deák Ferenc Gimnáziumban. Vendége: Rózsa Edit országgyűlési képviselő. Téma: a választókerület problémái. VÁLASZTÁSI SZÓPÁRBAJ Bogdándi Győző, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőjelöltje és dr. Géczi József Alajos, az MSZP képviselőjelöltje között - melyhez csatlakozott Balogh László, az MDF-Fidesz közös jelöltje - 20 óra 15 perctől a Vasutas Művelődési Házban (Rákóczi u. 1.). „Az apámat lehetetlen felülmúlni » Pick Tamás (balról) szavait Bihari Vilmos is meghallgatta. (Fotó: Karnok Csaba) Szegeden járt nemrégiben Pick Tamás, a szalámigyár alapítójának, Pick Márknak az unokája. Részt vett azon az emléktábla avatáson, amellyel a város és a Pick Rt. adózott a nagyapa, valamint a fiú, Pick Jenő emlékének. A 73 éves, 1992 óta Budapesten élö Pick Tamással ebből az alkalomból beszélgettünk. A híres Pick család szülötte, Pick Tamás 1948-ban hagyta el országot, azt követően, hogy közgazdasági diplomát szerzett. Svájcban váltott, pszichológus lett. Egy lánya és két fia - mindhárman Ausztráliában születtek - Amerikában találták meg a számításaikat. Pick Tamás hat évvel ezelőtt települt vissza Magyarországra. Ma Budapesten él harmadik feleségével, Vörösmarty Magda grafikussal, aki szintén híres családból származik, a költő oldalági leszármazottja. • Az emléktábla az Ön szülőházának falát díszíti, a jelenlegi Maros utcai gyár Felső Tisza-part felőli oldalán. Milyen érzés volt ott állni a teljesen átalakított épület előtt? - Ma már nem olyan furcsa, hiszen amióta hazajöttem, többször jártam nemcsak Szegeden, de itt, a gyárban is. • A család, Ön és a nővérei pert indítottak a Pick Rt. ellen a névhasználat miatt, és ebből vesztesként kerültek ki. Eltelt négy év, és ma már felhőtlennek tűnik a kapcsolat - avagy ez csak a látszat? - Részemről semmi gond, ha én lettem volna Bihari Vilmos, a cég vezérigazgatója, ugyanezt tettem volna. De erkölcsileg most sem fogadom el az ítéletet. • A per a névhasználatról szólt. Önök azt kérték, hogy a cég ne viselhesse a Pick nevet. Hogy döntött a bíróság? - Mi azt mondtuk, hogy az rt. jogtalanul használja a család nevét, meg sem kérdeztek minket. A szegedi városi bíróság először a mi javunkra döntött, de a Legfelsőbb Bíróság ítélete a következőképpen érvelt: kimondta, hogy a család és a cég neve mára elkülönült egymástól. Az államosítással pedig a név is az államra, vagyis az akkori tulajdonosra szállt. 0 Milyen emlékei vannak az államosításról? - Negyvennyolcban, nagypénteken történt, de minderről csak sokára értesültem. Én már januárban kimentem Svájcba, apám utánam jött, de nem lehetett rábeszélni, hogy maradjon. Nem hitte el, hogy államosíthatják a gyárat. Hazament - akkor, Zürichben, a repülőtéren láttam utoljára. Pár hónapra a Csillagba zárták. Pesten, a gyűjtőfogházban is ült. Az Amerikai úti szereletházban halt meg 1968ban, 87 évesen. Édesanyám osztrák származásának köszönhetően útlevelet szerzett és 1957-ben sikerült elhagynia az országot, a nővéreimnek egy évvel korábban. 0 A dombormű avatás kinek az ötlete volt? - Ősszel írtam a polgármesternek levelet, hogy egy emléktáblával adózhatnánk a 30 éve elhunyt édesapám emlékének. Csak én a Gutenberg utcai házunkat javasoltam. ahol a nagyapám is élt. Hiszen neki a Felső Tisza-parti lakáshoz már nem volt köze. De végül elfogadtam Bihari Vilmos érvelését, hogy mégiscsak a Maros utcai épület Tisza felőli falát díszítse a dombormű. • Ön 1992-ben visszatelepült Magyarországra. Két évig élt Svájcban, 12 évig Ausztráliában, 30 évig az Amerikai Egyesült Államokban. Hogy tudott újra gyökeret ereszteni? - Úgy érzem, ezekkel az ugrásokkal is nagyobb volt a folytonosság az életemben, mintha itt maradtam volna. Azért, mert világéletemben polgári életet éltem és sehol sem akartam asszimilálódni. Ausztráliában ezért nem tanultam meg krikettezni, Amerikában pedig tudomást sem vettem a baseball-ról. • Jól érzi magát itthon? - Attól függ, milyen napon kérdezi... Különben nem bántam meg az elhatározásomat. Egy kicsit zavar a linkség, a pontatlanság, a megbízhatatlanság, de azért szeretem ezt az országot. Amikor elmentem, először Svájcba kerültem, Zürichben tanultam pszichológiát és alaposan megismertem az embereket. Nem tudnék ott élni, nem szeretik az idegeneket, amit intelligensen vezetnek elő. Olyan az ország, mint egy bearanyozott gettó: csak annak könnyű, aki multimilliomos. • És miért hagyta ott Amerikát? - Nem nagyon tetszett már, ami a pszichológiával történik. Azt vettem észre, hogy a háttérből a biztosító társaságok mozgatják a tudományt is. Részt vettem Temesváron egy, a kisebbségekkel foglalkozó konferencián, és nagyjából akkor döntöttem el: hazajövök. Egyéves szabadságot vettem ki, majd ittragadtam. • Ekkor jött először Magyarországra? - Nem, legelőször 1971ben, de csak Budapestig jutottam el. Telefonáltam Szegedre a Pick akkori vezérigazgatójának, Piros Lászlónak. hogy szeretnék szétnézni a gyárban, de nem adta meg az engedélyt. • Mit váltott ki Önből ez a válasz? - Inkább dühöt, mint fájdalmat... • Pszichológusként mivel foglalkozik jelenleg? - Az a téma foglalkoztat, hogyan keletkeznek az etnikumok közötti konfliktusok, újabb háborúk. Milyen sérülések érik az embereket, hogy kirobbanhatnak a népirtó viszályok? És hogy aki öl, az miért csinálja „szubjektíve". Azért-e, hogy ne ővele történjen meg ugyanez? Természetesen fölteszem a nagy kérdést is: mit lehetne tenni ellene. • A családból van-e valaki, aki üzletember lett? - Az idősebbik fiam építési vállalkozó. A szalámikészítéshez azonban senkinek semmi köze. Úgy érzem, az apám annyira sikeres volt, hogy lehetetlen felülmúlni. Fekete Klára