Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-27 / 123. szám
SZERDA, 1998. MÁJ. 27. SZEGED 5 Szúnyogmatek wy éla bácsi ül a kerthelyiség mérsékelten ízléstelen D műanyag asztalánál és csapkod. S persze káromkodik. Mert az a szent meggyőződése, hogy amikor az ember űrhajót tud küldeni a Marsra, meg közepesen kiművelt agyú, vásott kölykök is az internetre járnak már kalandozni, talán nem számítana korszakalkotó vívmánynak, ha a Tisza partján ki tudnák irtani a szúnyogokat. Elárulom: Béla bácsi már tavaly is ült, tavaly is csapkodott, Marsról, meg internetről beszélt, s előadta káromkodás szúnyogellenes programbeszédjét. Csupán a közvetlen tapasztalásra épülő szúnyogmatekja változott. Egy éve ugyanis milliós nagyságrendűre becsülte a csípőgépek hadseregét, most meg azt állítja, milliárd vérszívó lepte el a várost. Béla bácsi statisztikájával természetesen lehet, s talán kell is vitázni. De talán mégis inkább azt kellene kideríteni, vajh mitől költözött belénk, szegediekbe olyan nagy meglepődés és felháborodás a vérvadászok májusi rohamát érezvén? Hiszen szúnyogfronton túl sok nem változott tavaly óta. Az tény ugyan, hogy az irtásra vállalkozók más cégnév alatt küldik föl vadászgépeiket. Az is könnyen elhihető, hogy tengernyi jó szándékkal, s tenniakarással vetődnek a küzdelembe. No, de nézzük már meg azt is, milyen terepen veszik fel a harcot a szúnyogármádiával! Panaszkodás vádaskodás nélkül is megállapítható: Szeged zöldövezetes körzetei épp olyan elhanyagoltak, mint tavaly, s tavalyelőtt is voltak. A Maros árterében egy kapavágást sem tett annak érdekében senki, hogy megritkítsa a szúnyogbölcsőként funkcionáló aljnövényzetet, visszavezesse a folyóba a poshadó vizeket, mint ahogy a Holt-Maros környékén is ezernyi kis tócsában járhatják násztáncukat a vérszívók. Lakótelepeink paneljei közé zárva nem hivatalos háziverseny keretében szorgosan nyújtózkodik a gaznövényzet, a körtöltés mellett meg legfeljebb a fatolvajok vágnak rendet az elburjánozott erdőkben. Amikor pedig mondjuk a Boszorkányszigetnél dugja ki fejét a napi 24 órában szennyezett Tiszából egy-két bánatos ponty, legfeljebb azt tudakolja: vajon hány bozótvágó kést kellene importálnunk a dzsungelekben fejlett dél-amerikai országokból ahhoz, hogy legalább két ösvényt vághasson valaki parttól a töltésig. Ha meg valaki - elszörnyedve a gondozottnak még véletlenül sem nevezhető, említett közterektől - menekülni próbálna, véletlenül se az újszegedi liget Székely sorhoz támaszkodó fertályát keresse föl, de még csak a felsővárosi Tisza-híd újszegedi hídfőjénél se verje le sátrát. Ugyanis arrafelé csak újabb szúnyoghizlaldákat talál. A szúnyogharctéri helyzet tehát nem jó, de legalább ennyire reménytelen. Ugyanis a mai hadviselési módok ismeretében minden indulat nélkül kimondható: repülhet fejünk fölé bármelyik cég pilótája, amíg a szárazföldi harcok terepének megtisztítására nincs pénz, a légi csatáktól ne is várjunk nyertes háborút. Tjogy egy átfogó, környezetvédelmi hadművelet túl li sokba kerülne? Nem vitás. Ugyanis egy város üzemeltetése drága, s a lakók nyugalmát se adják ingyen. De az is tény, hogy a szegedi bozótosok kigyomlálását jövőre sem vállalja olcsóbban senki. Vagyis, talán el is kezdődhetnének a munkálatok. Mert a szőgedi polgár dühöng ám, rendesen, s attól tartok, hogy Béla bácsi kisipari, bár dicséretesen csapkodós módszerétől aligha várhatunk csodákat... Bátyi Zoltán Ki adja a milliókat? Miénk a város A közös képviselő palotája Szálkái Jánosnénak sokat segítenek a lakótársak. (Fotó: Miskolczi Róbert) • DM-információ A Szent István tér és a Szent György tér részletes rendezési tervéről szól a Városi Televízió építészeti magazinjának következő adása. A „Miénk a város" május 27-én, szerdán este 20 órakor kezdődő műsorában riportokat láthatnak a nézők a rendezési terveket előkészítő építészekkel. Az élő adás vendége lesz Nóvák István főépítész és Boldog Mária kertépítész. A társasházak közös képviselői gyakran csak akkor tudják meg, mit vállaltak, amikor hirtelen rájuk szakad a lakóközösség minden gondja. Akad, aki nem egyedül cipeli a terheket: a szakértő lakótársak sokat segíthetnek. De a fölújításhoz hiányzó milliók előteremtése már meghaladja a legkörültekintőbb közös képviselő erejét is. Szálkái Jánosné 1995 novemberében vállalta el a Tábor utca 5. közös képviseletét. - Akkor alakult a társasház: a lakók többsége kapva kapott a lakásvásárlás lehetőségén, mert igazán patinás, belvárosi épületben szereztek tulajdonjogot. Huszonkilenc lakás és hat üzlethelyiség van itt. Csakhogy jószerivel azt sem tudtuk, milyen állapotban van a ház, amely éppen akkor volt kilencven éves. Itt élek gyermekkorom óta: a régi lakótársak megbíztak bennem, fgy lettem közös képviselő. Persze nem tudtam még, mit vállalok... Mindezt már egy kávé mellett ülve beszéltük meg. Néhány perccel korábban, amikor munkatársammal együtt beléptünk a Tábor utca és a Bartók tér sarkán álló házba, megálltunk egy pillanatra: elbűvölt bennünket a kapualj falának szépsége. A Tarka sátrak, pavilonok, pultok, színes palackok és különböző formájú poharak várják mától Szeged legszebb terén a bort kedvelő közönséget. Szándékkal nem írtam „szegedi közönséget", mert a IV. Szegedi Borfesztiválnak immár nemcsak Tiszaparti látogatói lesznek, hanem vidékiek, sőt, határon túliak is. A hagyományos május végi rendezvényre egyre inkább odafigyel a borszakma, meg a minőségi bort kedvelő magyar ember. Ezért várható, hogy minden eddiginél többen látogatják majd a négy nap alatt a Széchenyi téren elhelyezett sátrakat, kóstolják a finom borokat és ételeket, gipszstukkók még fölidézik az épület egykori fényét. Az ötvenes-hatvanas évek fordulójáig a homlokzatot is szecessziós ornamentika borította. Az emeletráépítési hullám azonban lesöpörte a falak díszeit - szinte „legyalulták" a homlokzatot. - Pedig ezt a házat, akárcsak a Reök-palotát, Magyar Ede tervezte 1905-ben - mutatja az egykor Goldschmidtpalotaként ismert épület régi fényképét Szálkái Jánosné. A közös képviselő kezdettől tudta, hogy a ház ügyeinek intézése több embert, sokirányú szakértelmet kíván. A házban lakók közül Zsebik Pál mérnök és dr. Markovits Vera jogász (mindketten nyugdíjasok) a számvizsgáló bizottság tagjaiként segítenek. Egy másik szomszéd, Kövesi István a könyvelést vezeti. Dr. Kereszty Zsuzsanna jogi ügyekben ad tanácsokat. A jó lakóközösségnek hála, ha adódnak is apró perpatvarok, hamar helyreáll a békesség. Az IKV idején még nem éreztük magunkénak a házat. Amikor átvettük az épületet, egy hétig hordtuk a szemetet a pincéből. Aztán megváltozott a lakók szemlélete, és most már szívügyünknek tekintjük, hogy rendben menjenek a dolgok. Közös képviselőként szerencsésnek mondhatom magam, mert mindenkivel szót lehet érteni, elmaradása sincs senkinek. nézik és hallgatják a különféle szórakoztató műsorokat. Hogy semmiben sem „szenved hiányt" az idelátogató, az biztos. Mától ugyanis 41 kiállító kínálja borát (a tavalyi 23-mal ellentétben), a Pick idén jelenik meg először és hideg ételekkel váija a közönséget, a Botond étterem pedig nyárson sültekkel váija a poharazgatás közben megéhező vendégeket. De nemcsak a toroknak és a gyomornak kedves „tartalommal" szolgál a kiállítás'és vásár, hanem a szemnek is vonzó eseményekkel: csinosabbnál csinosabb manökenek vonulnak majd fel mindennap a kifutókon. A zenét kedvelőknek pedig több mint 10 együttes szolgáltatja majd a muzsikát, s ha valaAkad, aki egy évre előre befizette a közös költséget mondja Szálkái Jánosné. Az elegáns Goldschmidtpalota lakosztályait már régen fölosztották. Most a legkisebb lakás 31, a legnagyobb 113 négyzetméteres. A lakások többsége 50-60 négyzetméter területű. A közös költségeket nem a négyzetméterek, hanem a lakók száma szerint fizetik. Az első közgyűlés határozott így: ezt az elszámolási módot találták igazságosabbnak. - Másutt a felújítási alapba általában 6-7 forintot fizetnek négyzetméterenként kezd a számok sorolásába a közös képviselő. - Nálunk ez a tétel 15 forint. De még fgy is kevés a pénz, mert a rekonstrukció megkezdéséhez legalább hárommillió forintra lenne szükség. Rendbe kell hozni a kéményeket, a tetőt, a függőfolyosókat, udvari homlokzatokat. A vízvezetékeket a beépítés óta még sohasem cserélték: minthogy ilyen régiek, még biztosítást sem köthettünk rájuk. Eddig nagyobb baj nem történt, de elképzelni is rossz egy csőtörés következményeit... A közös képviselő az Épületkezelő és Fenntartó Kft.-re bfzza a javításokat. Elégedett velük: mint mondja, jobban megbízik bennük, mint a kisebb cégekben, amelyeknek utóbb esetleg már bottal ütheti a nyomát. Az ÉKF-től a társasházzá alakulás idején is kinek kedve kerekedik, táncra is perdülhet jókedvében. A táncparkett - végtelen. Nem véletlenül sorolom ám a számtalan, vigasságra alkalmat adó Széchenyi téri programot. Az ilyen alkalmakra ugyanis „vevő" a szegedi és környékbeli látogató. Hogy ez mennyire fgy van, arról tanúskodik az a felmérés, amelyet az Ask For Piacés Közvélemény-kutató végzett a közelmúltban. Ezek szerint a borfesztivál az év leghangulatosabb programjai sorában a harmadik helyet foglalja el, méghozzá a sörfesztivál és a szabadtéri játékok után. Ez nyilván olyan árulkodó adat, amelyre érdemes odafigyelni. A rendezőknek és a látogatóknak is. (Az adatokat ugyanis a közönség szolgáltatta...) A sok támogatást kapott: Kubát Sándornéval állította össze a költségelszámolást. A felújításra gyűjtött pénz egy részét a Lakáskasszába fizetik, mert onnan idővel alacsony kamatú kölcsönt vehetnek föl. A rekonstrukció költségeit azonban még fgy sem tudják fedezni. Pedig egy szakértő szerint nem szabad megvárni, amíg a kémények életveszélyessé válnak. Ha pedig baj történik, a közös képviselőt vonják felelősségre. Szálkái Jánosné szerint az állam, vagy az önkormányzat támogatása nélkül nem csak a Tábor utca 5., de a többi társasház is nagy bajba kerülhet. - A Parlamentben talán egyedül Szabó Iván tette föl a kérdést, hogy mi lesz a társasházak sorsa, amikor nincs miből fölújftani a régi épületeket. Nem kapott érdemi választ, pedig nagy hiba szőnyeg alá söpörni a problémát. A mi épületünkben tízezrekbe kerülnek a kisebb javítgatások is. A régi fakapu tönkrement: tavaly elkészíttettük a pontos mását, hiszen egy ilyen szép épülethez nem ragaszthattunk egy ide nem illő kaput. Pernyész Zoltán sándorfalvi mesterember remek munkát végzett. Csak hát a költség: az új kapu háromszázezer forintba került. Épp annyiba, amennyit egy egész évben össze tudunk gyűjteni fölújftásra... Nyilas Páter borfesztivállal a kérdezettek nagyobbik része elégedett volt, s arra a kérdésre, hogy Idén kilátogat-e az idei borfesztiválra?, a megkérdezettek 75 százaléka igennel válaszolt. Azt is meg kell jegyezni, hogy a közönség nagy része, mintegy 35 százaléka elsősorban a Délmagyarországból értesül erről a rendezvényről. Idén sem hagyjuk cserben a borfesztiválra látogató közönséget. Mindennap beszámolunk az aktuális történésekről és arról is, hogy mi várható a következő napon poharazgatás közben. Ma délután 5 órakor tehát ünnepélyes megnyitó a Széchenyi téren. A közönséget azonban már déli 12 órától várják a standok. K. F. Szünetel a tüdöszürés á Munkatársunktól A szegedi tüdőszűrő állomáson (Mérey u. 13) a tüdőszűrés géphiba miatt előreláthatóan június 2-áig szünetel. Az eredmények kiadása zavartalanul folyik. A Végi Jazz Műhely koncertje • Munkatársunktól Május 28-án (csütörtökön) este 8 órakor az Ortutay Gyula Kollégium nagytermében (Boldogasszony sgt. 28.) koncertet ad a free jazz-t játszó Vági Jazz Műhely. Az együttes tagjai: Burány Béla (szaxofon). Répás József (dob), Tóth Gergely (bőgő), ifj. Vági László (zongora) és Vági László (fuvola és szaxofon). A belépés ingyenes. Májusi pónifesztivál • Munkatársunktól A Rúzsai Póni-tanya, a Penny Klub és a Százszorszép Gyermekház május 29én, pénteken póni lovas fesztivált szervez. A programokat 9-17 óra között rendezik meg a Póni-tanyán (Rúzsa, Csorvai sor - Tanya 654ben). Lesz lovasjáték, ugratás, díjlovaglás, szamaragoló verseny, pónikocsikázás az ásotthalmi erdőben. A 12 éves veszprémi Kocsis Dóra, Magyarország többször díjazott díjlovaglója zenés kűrrel mutatkozik bfe. A rendezők lovasbállal is kedveskednek a résztvevőknek, a zenéről a Rockfort Country együttes gondoskodik. Az Eötvös fejlődése • Munkatársunktól Az. Országos Felvételi Iroda néhány héttel korábban kiadott összesítője, amely a középiskolákat a felvételi arányszámok szerint rangsorolta, a szegedi Eötvös József Gimnáziumról az iroda tévedése folytán helytelen adatokat nyújtott. A gimnáziumban a felsőoktatásba felvettek aránya az osztálylétszámhoz viszonyítva 56,94 százalékos volt, s ezzel tavaly a 215 gimnázium között a 91-96. helyet foglalja el. Az ötéves átlag az iskola esetében 34,75 százalék, amellyel az iskola a 142-145. helyen van. A gimnázium az elmúlt négy év alatt jelentős fejlődést tudhat magáénak: 1994-ben 23%, 1995-ben 19%, 1996ban 40%, 1997-ben pedig 57% volt a felvett gimnazisták aránya. Közéleti kávéház • Munkatársunktól Ma este 18 órától a Royal Szállóban a Közéleti kávéház vendége Balló Áron, a kolozsvári Szabadság cfmű napilap főszerkesztő-helyettese és Székely Pásztor Krisztina újságíró. Az erdélyi újságírásról és sajtószabadságról beszélget a vendégekkel Marok Tamás újságíró. Az est során közreműködik Kosztándi István hegedűművész. IV. Szegedi Borfesztivál borkiállítás és -vásár 1998. május 27-30. SZEGED, SZÉCHENYI TÉR A PROGRAMBÓL: Május 27., szerda: 14.00-17.00: A Promenád Dixieland Band és a Rambling Blues Band játszik. 17.00 Megnyitó. Dr. Szalay István, dr. Katona András és Dlvszlus Imre köszöntője Podmaniczky Szilárd és Darvasi László olvasnak (el műveikből. 17.30: Partiscum divatbemutató. 18.00-22.00 óráig a következők szórakoztatják a nézőket: Street Cry, Saxofon Quartett, Drink Panlbers. 1998. május 28., csütörtök: 14.00: Blaskó Dixieland Band 16.00: A Gőzerő együttes muzsikál. 18.00: Partiscum divatbemutató. 18.30: Nagy Bandó András kabaré műsora. 19.00: A Caffé Café jazz-muzsikával szórakoztatja az egybegyűlteket. Mindenkit szeretettel várnak a rendezők: Délmagyarország Kft., Szegedi Nemzetközi Vásár és Piac Kft. m játé • Ma délután, a Széchenyi téren Borünnep kezdődik