Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-25 / 121. szám

IV. A DÉL SPORTJA HÉTFŐ, 1998. MÁJ. 25. Maty-éri változások kajak-kenu • Munkatársunktól A kajak-kenu-világ szeptemberben Ma­gyarországra, köze­lebbről pedig Szegedre figyel majd. Vajon lesz a városunkból részt­vevő a vb-n? Milyen a Maty-éri pálya sporto­lói, illetve vezetői szem­mel? - többek között erről beszélt Angyal Zoltán, a válogatott szövetségi kapitánya, míg Szántha István, a város sportigazgatóság megbízott vezetője a tó és környéke munkála­tairól mondta el a ta­pasztalatait, a terveket. Angyal Zoltán: - Kitűnő alkalmat biztosított a kísérle­tezésre a legutóbbi, szegedi tájékoztató verseny, hiszen a többség csak közel tíz hó­napja, a dartmouth-i vb-n állt rajthoz. A tavat és a pá­lyát már ismertük, számta­lanszor tettük már tisztele­tünket a Maty-éren. Elmond­hatom, hogy bár az időjárás is kedvező volt, de a tó szin­te tökéletes állapotban van. Apró simításokra van még szükség, és jó lenne a világ­esemény alatt az oldalszelet is elkerülni. Az új rajtgépek beváltak, kis állításokat igé­nyelnek még, de a ver­senyzők véleménye szerint a minimális pontatlanság na­gyon kis gondot okozott. Ami feltétlenül nagy örömöt szerzett nekünk, az a számí­tógépes rendszer hibátlansá­ga. A részidők mérése óriási előnyt jelent a felkészülés során, és bízom a kanadai­hoz hasonló éremesőben. A helyiek közül egyesben Für­dők Gábornak, valamint ha javulnak a 200 m-es távon, akkor a Kajner-Páger kettősnek a négyesben van esélye a részvételre. Most jönnek a válogatók, legköze­lebb június 5. és 7. között Szolnokon szállunk vízbe, ahol lehet produkálni, és a kvalifikációt megszerezni. Szántha István: - Ve­gyük először azokat, ame­lyek már elkészültek: a cél­és a rajttornyok, a verseny­bírói katamaránok, a rajtgé­pek, a bójázás, valamint a 100 négyzetméteres ered­ményhirdető hely. A jelen időszak munkái közé tarto­zik az információs rendszer elkészítése, amelyben a ká­belezés már befejeződött, valamint az elkerülő és az elvezető csatornahálózat ki­építése. Az előbbi kitermelt földjéből a hajótároló előtti területet töltötték fel, így tisztán a Tisza folyik majd a tóba. A vízszintet is kb. egy méterrel megemelik a biz­tonságos versenyzés és a partfal szépítése céljából. Az elvégzésre váró felada­tok közé tartozik egy 6000 négyzetméteres fedett terii­let létrehozása, amelyből 3600 négyzetmétert a sátor­rendszer foglalja el. A fenn­maradó terület állandó épít­mény lesz, többek között klubház, versenyzői pihenő, hajótároló készül fedett, fel­osztott formában. Terve­zünk egy fix lelátót is, amely 600-700 fő fogadásá­ra alkalmas, a 200 m-es rajt­toronytól a célig pedig kb. 4 ezer férőhelyes mobiltribünt helyezünk el. Fel kell mérni az energiaigényeket, vala­mint az ellátást is szükséges bővíteni. A tó mellé egy he­likopter leszállópálya épül­és még három nagyobb be­ruházás vár ránk: a Szabad­kai és a Bajai úti közlekedé­si csomópontokat, valamint az előbbit követő kerékpá­rutat kell elkészíteni. - Természetesen a várost is igyekszünk az esemény rangjához méltóan feldíszí­teni: zászlókat és virágokat rakunk ki a fontosabb köz­lekedési útvonalakra, ezen kívül egyéb rendezvények­kel (pl. kézműves-kiállitás) is hirdetjük majd: közel a szeptember, amikor kezdő­dik a kajak-kenu vb! Ma délután 14 órától pedig - 3 kerek száz nap tiszteletére ­a Nagyáruházon lévő visz­szaszámláló tábla előtt egy kisebb ünnepséget rende­zünk. A fő kajak-kenus, Baráth Etele bízik a szegedi vb sikerében. (Fotó: Gyenes Kálmán) kajak-kenu Baráth Etele, a Ma­gyar Kajak-Kenu Szö­vetség elnöke szinte he­tente jár Szegedre. Ren­geteg dolog van a szep­temberi vb-vel kapcso­latban. Az egyik látoga­tása alkalmával nem csak a világeseményről beszélgettünk az elnök­kel. • Ön részt vett a szegedi védnöki kör legutóbbi összejövetelén. Milyen ta­pasztalatokat szerzett a vb-ért tenni akarók ta­nácskozásán? - kérdez­tük Baráth Etelétől. - Nagyon nagy dolognak tartom, hogy a város na­gyobb cégei, vállalkozói összefogtak. Ők azok, akik a háttér feladatokra ügyelve, az anyagi és technikai oldal szemmel tartásával a vb si­kerének jelentős részét már előre biztosíthatják. A társa­ság munkájából a város, az ország és maga a sportág is profitálhat a jövőben. A sze­gedi sport, benne a kajak-ke­nu meghatározó hazánk éle­tében, és ennek fontosságára, a teljesítés szükségességére a tagok remekül ráéreztek. • A közelmúltban a kor­mány elé terjesztettek egy költségvetési tervezetet. - Nemrégiben Kuncze Gábor, a sportért felelős bel­ügyminiszter aláírta a javas­latot. A célunk az volt, hogy tudassuk az érintettekkel: szeptemberben Szegeden fontos világesemény lesz! Az előterjesztésben a vezető politikusokat kértük, hogy járuljanak hozzá az esemény támogatásához. Az előzetes számítás szerint kb. hetven­millió forintról szól ez a paktum. Ebben az összegben csak a szükséges dolgok vannak, úgy mint a parkosí­tás, a fásítás, az ökopark ki­alakítása, a fejlesztések, a ki­egészítések, a Maty-ér belső úthálózatának javítása, kor­szerűsítése, egyszóval ami a tóhoz tartozik, minden. Ezen felül egy előre be nem kalku­lált, közel 30 milliós összeg is felmerült, olyan területe­ken, amelyek nem illenek be­le az előző tételbe. • Az első szegedi verse­nyen voltak-e gondok? - Az előkészületek sze­rintem 70 százalékos álla­potban vannak, és mivel a kísérleti időszakban járunk, a problémák is természete­sek. Nem magát az őszi ver­senyt féltem, hanem azt az infrastruktúrát (épületek, csatornázás, utak), amelynek addigra ki kell alakulnia, és a későbbiekben szabadidő­központként kell funkcionál­nia. Végre van egy társaság, amely összefogott, lezajlott az első próbarendezvény, a hibákat össze lehet gyűjteni, és a javításra is van idő. A pálya szinte tökéletes álla­potban van, az új rajtgépe­ken csak finomítani kell, a számítógépes hálózat kitű­nően működött. Bizakodó vagyok, és várom a magyar aranyakat! Módi József A kajak-kenu Világbajnokságot ren­dez szeptemberben Sze­ged! De a sportág Tisza­parti története nem ezzel az eseménnyel kezdő­dött, már évtizedekre visszanyúlik. A mai egyesületek elődjeiben, az úszóházakon pihenő, kikapcsolódni vágyó vi­zesek tették meg az első lépéseket a kajak-kenu felé a jelennek kissé fur­csa hajóikkal Szeged igazi főutcáján, a Tiszán. A vb kezdetéig tartó so­rozatunkban a hőskorra emlékezünk, és megszó­laltatunk néhány em­bert: hogyan emlékezik a saját a sikereire, az adott időszak történései­re? Aki ismeri Farkas Józse­fet, az tudja, ő bizony sosem nyugszik. Jön, megy, intéz­kedik (nem más ellen!), és próbálkozik. Az augusztusi veterán találkozó szervezése közben beszélgettünk vele az '50-es évek szegedi ka­jak-kenujáról. • Mindig ez a sport von­zotta? - kérdeztük Farkas Józseftől. - Kezdetben a labdarúgás Ünnep, száz nappal előbb • Munkatársunktól Száz nappal a vb rajt­ja előtt, ma 14 órakor a sze­gedi Nagyáruháznál (Jókai tér 1.) felállított „vissza­számláló" óra előtt ünnep­séget tart a szervezőbizott­ság a Szegedi Kajak-Ke­nu Sportegyesülettel karölt­ve. Az előkészületi beszámo­lók után adják át a SZKKSE és a Déltáv által meghir­detett „Sikervonal" első nyertesének a felajánlott díjat. Végül elhangzik a vb hivatalos dala a Rock­fort zenekar (Géczi Erika világbajnoknő) előadásá­ban. „Csapások'' • Munkatársunktól A Maty-éri pálya ké­szül az eseményre, hi­szen a jelenleg földtú­rások tarkítják a Sza­badkai út Szeged felöli jobb oldalát, míg Sze­geden is történtek vál­tozások, gondoljunk csak a régi híd feldíszí­tésére. De vajon a vá­roslakók mit vettek észre a készülődésből? Körkérdésünk erre irá­nyult. Bárok István, a szegedi Ságvári Endre gimnázi­um testnevelője: - Mivel egész nap csak rohanok, a városban történt változáso­kat nem nagyon érzékelem. Rádiós munkáim során vi­szont sűrűn járok a Gróf Széchenyi István evezőspá­lyán, és ott kétségtelenül látszik a mozgolódás. A ki­szolgáló épületek közül a rajt- és céltorony elkészült, a vízen a bójázás - nem csak a színük miatt - már messziről feltűnő. Remé­lem, a megnyitóra azért minden a helyére kerül, a néző számára most még nem érzékelhető feladatok is. Büky Emőke, egy áru­házlánc szegedi alkal­mazottja: - A régi hídon elhelyezett virágállvá­nyok szerintem erre az ese­ményre lettek felakaszt­gatva. Más kérdés, hogy ezeket is lopják, azt nem értem, hogy miért? Az is észrevehető, hogy a Kárász utca fel van túr­va, bár abban nem vagyok biztos, hogy az ígért dísz­burkolat rákerül a felújított útra. Szőke Péter egyetemi hallgató: - A sok vendég, valamint a protokolláris ren­dezvények a napilapokon keresztül hozzám is eljutot­tak, így tudom, hogy volt Szegeden az ICF elnöke, valamint a védnökök köre rendszeresen találkozót tart, amelyen megbeszélik a fennálló problémákat. A Maty-éren nem jártam még, az ottani munkálatokat nem ismerem. Remélem, a város szép lesz a világbajnokság­ra, és elkészülnek a Kárász utcával is. A kicsi hiányér­zetem abból fakad, hogy nem kapunk információ­kat a kísérő rendezvények­ről. Tóth János könyvtá­ros: - A sport nem na­gyon érdekel, bár a Nagy­áruháznál lévő visszaszám­láló tábláról értesülök a hát­ralévő napokról. Szerintem sokkal több információt kel­lene adni a polgároknak, az olyen laikusoknak is, mint én. Szeged mozdulatlan A napokban külföldi ismerősök jártak nálunk, s mi­vei a gyerekük kajakozik, ezért elújságoltam neki, hogy szeptemberben Szegeden lesz a sportág világbaj­noksága. Egy kicsit kétkedve fogadta közlésemet, de aztán emlékezett rá, hogy tényleg Magyarország kapta a rendezés jogát. De nem állta ki, hogy ne mondjon kritikát: „Nálunk Németországban ezt másként csi­nálják, már az esemény előtt hónapokkal úton-útfélen transzparens, plakát hirdeti az idegennek, hogy ilyen meg olyan nagy sportesemény lesz." Néhány nappal ezelőtt pedig Kiss Tibor, a Szegedi BE elnöke kérdezte meg tőlem, hogy mikor lesz már a Nagyáruházon lévő visszaszámlálón kívül más jele an­nak, hogy Szegedet milyen nagy megtiszteltetés érte, amikor a városnak adták a kajak-kenu világbajnokság rendezői jogát. Tavaly decemberben járt ugyanis az osztrák síparadicsomban, Ramsauban, s a településtől számított 60 kilométeres körzetben hatalmas transzpa­rensek hozták az idegen tudomására, hogy 1999­ben(!) ott rendezik a sífutók világbajnokságát. Az üz­letekben már kaphatóak voltak a vb-kabalák, a pólók, s az egyéb csecsebecsék. Azzal, hogy hírül adják a vi­lágbajnokságot egyben csalogatják a külföldieket (főleg a pénzüket) -, de nem csupán az eseményre... Talán Szegeden is ki lehetne próbálni. Süli József • Hetvenmilliós előterjesztés A kormány elfogadta XXIX. KAJAK-KENU VILÁG B AJ NOKSÁG 1998. szeptember 2-6., Szeged j\, \ Még Jliflr nap a rajtig! focitól a vízig Bohácsék méltó képviselői az '50-es években megkezdett folyamatnak. (Fotó: Karnok Csaba) volt a mindenem, a József Attila klubban - amely később beolvadt az UTC-be - többek között Pajkó Péter­rel, Csiszár Gézával, Kónya Tiborral, Lebák Sándorral Fürtön Jánossal együtt ját­szottam. Egy kisgyerekkori baleset miatt 19 éves korom­ban abbahagytam a focit, és váltottam az akkor kialaku­lóban lévő kajak-kenu felé. • Hogyan terjeszkedett a sportág a bemutatók és háziversenyek korszakát követően? - Rengeteg ötletünk szü­letett, amelynek eredménye­ként létrejöttek az úszóháza­kon az egyéni hajókkal ren­delkező személyek szervezé­sében az egyesületek. A ne­vek mindent elárulnak a kedvtelésünk színvonaláról: Oravecz Béla, Török Attila, Lakatos Albert, Molnár Fe­renc, és a Ruhagyár későbbi edzője, Kiss Jenő. Víz- és főzésálló, 0,3 mm-es le­mezből csináltattunk ma­gunknak hajókat, azonban a kevés anyag miatt négy vagy öt csónak jött ki. A kétsze­mélyes kajakok kb. 70 kg tö­megűek voltak. Eljutottunk Mártélyra, Csongrádra, Vá­sárhelyre, sőt Győrben, Ba­ján, Szolnokon is jártunk. 9 Említette az egyesüle­teket. Milyen csapatokba tömörültek a kajak-ke­nuzni vágyók, milyen vállalatok segítették a sportágat? - Elsőként az MHSZ ala­kult meg, majd sorban a Ru­hagyár, a Kender. Nagyon jó kollektívák jöttek létre, a ha­jókat pedig a H. Kovács és a Megyeri família a fiatalok pénzéhez képest olcsón csi­nálta meg. Sajnos '62-ben fel kellett hagynom az aktív sportolással, de a víztől és a mozgástól nem szakadtam el. • Most egy hatalmas összejövetel szervezésén fáradozik. - Augusztus 29-én a vízi­telepen veterán találkozót szeretnénk megrendezni a szegedi kajak-kenu 50. év­fordulója alkalmából. Ez egy egész napos baráti beszélge­tésből, élménybeszámolók­ból álló rendezvény lenne, és egy könyvet, valamint egy érmet is készíttetni akarunk erre az eseményre. Nagyon nagy segítséget nyújt az előkészületekben a Délma­gyarország Kft., a Telin TV, a körzeti rádió, valamint a SZKKSE is, Petrovics Kál­mánnal az élen. Aki jelent­kezni akar az augusztusi összejövetelre, az még meg­teheti a 311-51 l-es telefo­non, Oravecz Bélánál. M. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom