Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-22 / 119. szám

PÉNTEK, 1998. MÁJ. 22. TERMÉSZETVÉDELEM 13 • Számvetés - akadémiai tagság idején Immunrendszer, vírus, daganatok ,Az egyik legkedvesebb területemtói, a kutatástól kell átmenetileg megválnom." (Fotó: Mohos Angéla) A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése levelezó tagjai sorába választotta dr. Dobozy Attila professzort, a SZOTE rektorát. Az akadémiai tagságot nagy megtiszteltetésnek és a legmagasabb szakmai elismerésnek tartó intézetvezető professzort az általa vezetett bőrgyógyászati klinikán kerestük fel, és ez alkalommal kizárólag szakmájáról, kutatási területéről, az immunológiáról kérdeztük. • Ha ez ember elérkezik egy határkőhöz, márpedig az akadémiai tagság mindenképpen ennek számit, akkor számvetést készít. Professzor úr mérlege is elkészült, gondolom. - Egyrészt kiváló alkalom, hogy visszagondoljak azokra a tanárokra, akiktől Mezőtúron, a középiskolában sokat tanultam, s emlékezzem egyetemi professzoraimra, köztük Obál Ferencre és Ivanovics Györgyre, akik a kutatás technikájára, lényegére tanítottak, Simon Miklós professzorra, akitől a bőrgyógyászatot tanulhattam meg. A mérlegkészítés végeredményeként azt mondhatom, egy ilyen kísérletező szakmában, mint amilyen az orvostudomány számos területe, az ember önállóan semmire nem jut, úgyhogy biztos vagyok abban, ezt a megtisztelő címet nem kaptam volna meg, ha nem lettek volna ilyen kiváló munkatársaim. • Kutatási eredményeinek döntő és legeredményesebb része az immunológia területén született. - Amikor a bőrgyógyászatra kerültem, tudományos érdeklődésem a szervezet külvilággal szembeni védekezési mechanizmusaira, s ezzel foglalkozó immunológiára irányult. Nyilvánvaló, hogy egy klinikus az immunológiának azt részét műveli, amelyik valamilyen formában a betegségek kialakulásával, a fertőzésekkel szembeni védekezéssel kapcsolatos. Kutatócsoportommal a '80as évek közepén kezdtük azt vizsgálni, hogy a szervezet védekezése nemcsak a hagyományos értelemben vett immunrendszernek, tehát a falósejtek működésének köszönhető, hanem a hám sejtjei is szerepet játszanak a védelemben. A hámnak mintegy 95 százalékát tartalmazó keratintermelő sejtek azok, amelyek ebben a funkcióban részt vesznek. E területen sok eredeti megfigyelést tettünk, amire a világon ma is sokat hivatkoznak. # Melyek ezek a jelentős elismerések? - Hosszú ideig azt gondoltuk, a hámsejteknek az a feladatuk, hogy fizikai létükkel - azzal, hogy fokozatosan elszarusodnak megakadályozzák a fertőzések. a fizikai ártalmak bejutását a szervezetbe. Kiderült azonban - s ez a bőrgyógyászat elmúlt 1015 évének egyik legjelentősebb felismerése -, hogy ezeknek a sejteknek a működését a szervezet belsejéből jövő kémia jelek alapvetően befolyásolják, bizonyos működéseket elindítanak, másokat leállítanak. Mindez ellenkező irányban is igaz. Ezek a hámsejtek számos olyan kémiai anyagot termelnek, amelyek bejutnak a szervezetbe, és annak működését jelentősen megváltoztatják. A legegyszerűbb példa erre: a szervezet hőmérsékletének emelkedését, a lázat előidéző anyag legnagyobb mennyiségben a hámsejtekben képződik. Ez a magyarázata annak, hogy a bőrt ért csaknem minden ártalom, fertőzés, napégés magas lázzal jár. Megszületett tehát a felismerés: a szervezet védekezése nemcsak a külső ártalmakkal szembeni védekezést jelenti, hanem például a daganatokkal szembeni védekezést is. S ha valakinek az immunrendszere károsodott, akkor sokkal nagyobb valószínűséggel kap daganatot, mint az, aki ép immunrendszerrel bír. Tulajdonképpen ez vezetett el bennünket a daganatos onkológiai vizsgálatokhoz. • Amely vizsgálatok eredménye nemzetközi elismerést hozott. Az Egyesült Államok legrangosabb tudományos folyóirata, a New England Journal of Medicine néhány évvel ezelőtt közölte, az ön által vezetet kutatócsoport felfedezését, miszerint két éreredetü daganat kialakulását herpeszvírus okozza. - Először 25 évvel ezelőtt figyeltük meg, hogy egyfajta daganatos betegségben, az úgynevezett Kaposi-szarkómában szenvedő beteg immunrendszere károsodott. Ez a megfigyelés azt sugallta nekünk, hogy e daganatos betegség kialakulásában olyan kórokozó, vagy olyan ok szerepel, amelyikkel szemben az ép immunrendszer a szervezetet képes megvédeni, míg a károsodott erre képtelen. Ez az ok pedig Kaposi-szarkomát vált ki. S hogy feltételezésünk nem volt alaptalan, az AIDSszel kapcsolatosan megerősödött, hiszen az AIDS lényege, hogy esetében az immunrendszer károsodik. Ma már tudjuk azt is, hogy az AIDS-ben szenvedők közel harmadánál Kaposiszarkóma alakul ki. Néhány évvel ezelőtt egy amerikai kutatócsoport azt találta, hogy az AIDS-hez társult Kaposi-szarkómában egy jellegzetes herpeszvírus mutatható ki. A Szegedi Biológiai Kutató Intézettel közös munkacsoportunk azt fedezte fel, hogy ezekben a véletlenszerűen előforduló, de mindig az immunhiány talaján kialakuló Kaposiszarkómában ugyanez a herpeszvírus mutatható ki. Ennek a ritka, éreredetü daganatnak a kórokozóját találtuk meg. Sikerült bizonyossá tenni azt, hogy van egy ritka daganatcsalád, amelynek kialakulásában a herpeszvírus játszik szerepet. • A rektorsággal, a bőrklinika vezetésével, az akadémiai tagsággal járó feladatok az egész napját kitöltik, a kutatás az, ami háttérbe szorul. - Az egyik legkedvesebb területemtől, a kutatástól kell - remélem, csak átmenetileg - megválnom, hiszen tény, nem tudok olyan aktívan részt venni a kísérletekben, mint néhány évvel ezelőtt. Arra azonban szakítok időt ma is, hogy munkatársaimmal együtt elkészítsük a kísérleti terveket, megbeszéljük a fontosabb eredményeket, ha kell, korrigáljuk azokat. Kalocsai Katalin 1998. május 24. FIZETETT POUTIKAI HIRDETÉS ISTVÁN GECZI JÓZSEF botka László NEMCSÓK JÁNOS JÁNOS , A VÁLASZTÁS NAPJA!