Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-22 / 119. szám

PÉNTEK, 1998. MÁJ. 22. BELFÖLD 3 V an benne jelkép, ezért aztán lehet szeretni a tényt, hogy Szeged város napja után következik a Délma­gyarország születésnapja. A főszerkesztői székből nézve: első a város, és azután következik annak a lapja, mely 1910-ben azzal az igénnyel lépett porondra, hogy e kul­turális és kereskedelmi központ valódi, regionális cent­rum legyen, lehessen. Trianon átrendezte a határt, a Vörös Hadsereg pedig átpingálta a zászlóink színét, de a cél 1990 után sem vál­tozott, mivel Szegednek központtá kell lenni, s ebben a folyamatban egy támogató újság nélkül semmire sem mennek a politikai döntéshozók. Lapunk, kiadónk régóta mondja: felelősséget válla­lunk a környezetünkért. Ezért támogatunk minden olyan kezdeményezést, amelyik a régióközpontnak és a térség­nek (legyen az a közigazgatási megye-, illetve országhál táron belül vagy túl) hasznot hoz, előnyt jelent, s ezért szervezünk - egy sajtóvállalkozástól szokatlan módon ­olyan népszerű tömegrendezvényeket, mint a most kö­zelgő két italos fesztivál. A Szomszédoló kiötlése, a gyerekfoci népszerűsítése, vagy a virágkiállítás támogatása szervesen illik abba a rendszerbe, amelynek alapja a semleges, független lap­készítés, szolgáltatás. A nyolcvannyolc két nyolcas. Fektetve kétszeres végte­lenjel. Ilyen erővel kívánunk jelen lenni a régió és központja életének szolgálatában. ROHAD .EX PA33CÁM KOMCSIK MII3SN EiKIOPfil AD.IQK ül TORtiYARRÓL? ' SAJÜŐRÁ'Z KÉRI HEM A. fiLÖSZIOa LAJOSI IISaSüfEK & KEI RQHBA. GIGÁK ASZOM1 KÖZE Öntözési vásár • Szarvas (MTI) Megnyílt a hagyományos országos öntözési vásár Szarvason. Az Öntözési Ku­tató Intézet (ÖKI) Körös­parti központjában rendezett három napig látogatható be­mutatón húsz cég legújabb gyártmányait láthatják az ér­deklődők. A gépeket, köztük a kisebb méretű öntözőgépe­ket, az ÖKI-nek helyt adó volt Bolza-kastély kertjében és udvarán sorakoztatták fel. A különböző öntözógépek mellett a kiállítók egyéb ter­mékei, így például az ország legnagyobb élőfa-gyűjtemé­nyéből, a helyi Pepikertből származó különleges dísznö­vények is helyet kaptak a vá­sáron. Földalatti robbanás • Lyukóbánya (MTI) A Miskolc melletti Lyu­kóbányán egy földalatti munkahelyen robbanás tör­tént csütörtökön délelőtt 11 óra 15 perckor. Egy 1965­ös születésű, miskolci lako­sú bányász a robbanás során életét vesztette, két bányász pedig könnyebben megsé­rült, az utóbbiakat a mentők kórházba szállították. A vizsgálat eddigi feltételezé­sei szerint valószínűleg egy elhagyott vágatban tárolt paxitrúd robbant fel a kö­zelben végzett hegesztés miatt. A munkával a szeren­csétlenség áldozatául esett bányász foglalkozott. A bá­nyakapitányság és a ren­dőrség a helyszínen vizsgál­ja, hogy szabályos körülmé­nyek között tárolták-e az aknában a robbanóanyagot, egyúttal a felelősség meg­állapítására is nyomozás in­dult. Másfél milliárdos beruházás • Zagyvarékas (MTI) Másfél milliárd forint ér­tékű beruházás valósul meg az idei nyár végéig a ConA­vis Rt. zagyvarékasi barom­fifeldolgozó gyárában. A be­ruházás befejeztével a Hajdú Bét Rt. többségi tulajdoná­ban lévő gyár évi feldolgozó kapacitása a jelenlegi 18 ezer tonnáról 55 ezer tonná­ra emelkedik. Működésének megkezdése után a ConAvis két kiskapacitású és kevésbé gazdaságosan működő egy­ségében, a ConAvia török­szentmiklósi és a Hajdú Bét hajdúvidi egységében, megszűnik az alapfeldolgo­zás. Hatszáz tonnás hútöház • Bagód (MTI) Számítógép-vezérlésű, 600 tonna áru, főként bo­gyósgyümölcs befogadásá­ra alkalmas magánhűtőház kezdte meg működését a közép-zalai Bagód község­ben. A 180 millió forintos térségi jelentőségű beruhá­zást egy kéttagú betéti tár­saság valósította meg. A földművelési tárcától 30, a megyei területfejlesztési ta­nácstól 7 millió forint tá­mogatást kaptak tervük ki­vitelezéséhez. Az előhűtő­vel, fagyasztóval és kultu­rált szociális létesítménnyel rendelkező és tovább bővít­hető üzemet egy elhagyott majorság területén alakítot­ták ki, és több mint 70 em­bert foglalkoztatnak a működtetésével. Nyoltvannyolt • Sólyom László a Tudósklubban „Megcselekedtük, amit... A kormány és a • Budapest (MTI) A kormány felhívja a Ma­gyar Labdarúgó Szövetséget és a klubokat, hogy minden rendelkezésükre álló törvényes eszközt felhasználva biztosít­sák a futballmeccsek rendjét ­közölte a kabinet csütörtöki ülése utáni sajtótájékoztatón Kiss Elemér szóvivő, a Mi­niszterelnöki Hivatal közigaz­gatási államtitkára. A kormány azután tűzte napirendre ezt a kérdést, hogy az elmúlt tíz nap alatt két olyan futballmeccs is volt Budapesten, ahol a szur­kolók egy része minősíthetet­len módon viselkedett. o Van ellen-elnökjelölt Gáspár kontra Giczy? • Budapest (MTI) A KDNP jelenlegi vezeté­sével és irányvonalával szem­behelyezkedő politikusok mi­hamarabb össze akatják hivat­ni a párt országos választmá­nyát abban a reményben, hogy a tisztújítás során Gás­pár Miklós jelenlegi alelnök kerül majd a párt élére - érte­sült az MTI a keresztényde­mokraták néhány, magukat megnevezni nem kívánó poli­tikusától. Az információ szerint több megyében is fontolgatják, hogy egy-két héten belül alá­írásgyűjtést indítanak az ülés minél előbbi összehívására. A cél a teljes ügyvezető elnök­ség leváltása. A sikerhez a vá­lasztmányi tagok egyharma­dának támogatása szükséges, amihez a javasolt napirendet is mellékelni kell, ismertették. Az a fél szabja meg tehát, hogy miről essen szó a ta­nácskozáson, amelyik össze­hívja azt, legyen az akár a je­lenlegi vezetés, akár annak el­lenzéke. Ezért lényeges, hogy ki a kezdeményező. Bartók Tivadar ügyvezető titkár az MTI-nek csütörtökön elmondta: a párt vezetése is a testület összehívását tervezi. A KDNP országos elnöksége május 30-diki ülésén a tervek szerint kezdeményezi, hogy június közepén tartsanak vá­lasztmányi ülést. Itt - ha azt a résztvevők igénylik - napi­rendre tűznek személyi kérdé­seket is. A választmány elnö­ke, Mizsei Zsuzsanna viszont úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása erről az elképze­lésről. Hozzátette, az előző ülést másfél hónapja tartották, ám ha Giczy György pártel­nök vagy az elnökség indítvá­nyozza, akkor ő a kért időpontra összehívja a vá­lasztmányt. o Szent Miklós napján Szerb búcsú Szegeden • Munkatársunktól A Szegedi Helyi Szerb Kö­zösség. a Szegedi Görögkeleti Szerb Egyházközség és a Sze­gedi Szerb Önkormányzat szervezésében május 23-án, szombaton a szegedi szerb templom védőszentjének tisz­teletére és a szerb önkor­mányzat napja alkalmából Szent Miklós napi búcsút tar­tanak Szegeden. A program: 10 órakor ünnepi szent liturgi­át tartanak a szegedi görögke­leti szerb templomban (Somo­gyi u. 3.). Közreműködik a szabadkai Szent Száva Művelődési Központ egyházi kórusa. A kalácsszegés és körmenet után szeretet-ven­déglátás. 16.30 óra: „Athosz, a Szent Hegy Hilandar kolos­tarainak nyolc évszázada". Tomiszláv Petrovics grafi­kusművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban (Vörösmarty u. 3.). A kiállí­tást megnyitja Milán Maro­dics, a szabadkai Szent Száva Művelődési Központ elnöke. 19.30 óra: Szerb folklór- és zeneest az Új Hungáriában. (Maros u. 1-7.). Fellépnek: Nedeljko Bilkics és Cica Ga­jics, kísér a Singidunum és a Veszeli Udvarci zenekar. SZDSZ-kampányzárás FKGP-feltételek • Budapest (MTI) Kuncze Gábor álláspontja szerint nemcsak az elkövet­kező négy évről születik döntés vasárnap, hanem az ország hosszú távú sorsa dől el az országgyűlési választá­sok második fordulójában. A szabaddemokrata párt­elnök csütörtöki kampányzá­ró sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: ha a szavazók többsége a jelenlegi kor­mány leváltása mellett dönt május 24-én, akkor több bi­zonytalansággal kell szem­benézniük, mivel a Fidesz nem adott választ arra, hogy koalícióra lépne-e a Függet­len Kisgazdapárttal. Kérdésekre válaszolva Kuncze Gábor közölte: je­lenleg nem kalkulál azzal a lehetőséggel, hogy patthely­zet esetén az MSZP és a Fi­desz nagykoalíciót köt. Hangsúlyozta: egyébként sincs joga nyilatkozni erről, mivel a döntés az érintettek­re tartozik. • Budapest (MTI) A Független Kisgazdapárt nem kíván mindenáron koa­lícióra lépni a Fidesz - Ma­gyar Polgári Párttal, noha to­vábbra is elsődleges eélja a jelenlegi posztkommunista kormány leváltása - jelentet­te be Torgyán József csütör­töki, budapesti sajtótájékoz­tatóján. A pártelnök leszögezte: az FKGP csak abban az eset­ben lépne koalícióra a Fi­desszel, ha lehetőség nyílna programja főbb elemeinek megvalósítására. Ennek hiá­nyában elképzelhetetlen a közös kormányzás a Fi­desszel. Torgyán József cáfolta azt a hírt, hogy megszakadtak a tárgyalások a Fidesszel a képviselőjelöltek kölcsönös visszaléptetéséről. Elmondta: folynak az egyeztető megbeszélések, de a kisgazda képviselőjelöltek egyoldalú visszalépéséről nem lehet szó. F: Szejeá Béla ta 6726 17.111^4. DÉIiíA GYARORtí 2Á G S2ERKBS2IŐSÉGE, Félig dicséret, félig nekrológ volt mindaz, amit Sólyom László az Alkotmánybíróság eddi­gi tevékenységéről mon­dott. Dicséret, mert a testület elnöke úgy véli, megcselekedték mind­azt, amit megkövetelt tőlük a fiatal magyar demokrácia. Nekrológ pedig azért, mert az al­kotmánybírákat kilenc évre választják, így még ebben az évben lejár a mandátumuk. Sólyom László, az Alkot­mánybíróság (AB) elnöke volt a vendége tegnap a Sze­gedi Akadémiai Bizottság Tudósklubjának. A negyedik közjogi méltóság az alkot­mánybíráskodás kialakulásá­ról és hagyományairól, vala­mint a magyar AB sajátossá­gairól beszélt. Mint mondta, az alkotmánybíráskodás 1803-ra, Amerikába nyúlik vissza. Európában a második világháború után, igaz, itt is amerikai hatásra gyökerese­dett meg a normakontroll gyakorlata. Van az alkotmá­nyíróságoknak egy olyan tí­pusa - ide tartozik a magyar is - amelyeket valamilyen forradalmi változás, rend­szerváltás hívott életre és le­gitimizált is egyben. Ezek a testületek az új rendszerek védjegyeivé váltak, vagyis, ahol nincs alkotmánybíró­ság, ott nincs demokrácia. Az alkotmányosság jogi fel­ügyeletét ellátó testületek szükségessége abból adódik, hogy ma a három hatalmi ág (a törvényhozói, a végrehaj­tói és a bírói) már nem füg­getlen egymástól, így nem képesek kiegyensúlyozni egymást. Szükség van tehát egy olyan, független testü­letre, amely meghúzza a tör­vényesség határait. E „forradalmi" alkot­mánybíróságok közös jel­lemzője, hogy fel kell dol­gozzák a rendszerváltás örökségét, így speciális problémákkal kell foglalkoz­niuk. Ilyenek például a va­gyoni kérdések, lásd kárpót­lás, privatizáció, a múlttal való leszámolás, ezzel kap­csolatban az átvilágítás vagy a bűn elévülésének kérdése, és nem utolsó sorban az új államszervezet kontrollja, például az államfő szerepé­nek meghatározása. A magyar Alkotmánybí­róság a térségen belül is ér­tékes sajátságokkal bír. A testület legfőbb érdemének azt tartja Sólyom László, ahogyan a rendszerváltást a testület feldolgozta. Ki­mondták, hogy a rendszer­váltás „jogállami forrada­lom" volt, mely kezdettől fogva az AB felügyelete alatt zajlott. A jogállamiság alapjának a jogbiztonságot tekintették, vagyis a múltból elfogadták mindazt, ami az akkori törvények alapján tör­vényesnek tekinthető. Ez az előretekintő szemlélet eltér a szomszédos államok vissza­tekintő értelmezésétől. Só­lyom László szerint a ma­gyar Alkotmánybíróság megtette azt, amire vállalko­zott. Tekintettel arra, hogy mandátumuk az idén lejár, a folytatás nyitott. Keczer Gabriella Egy levél postaládánkból • DM/DV információ Az itt bemutatott levél nem egyedi példány, ha­sonlót a választási kam­pány ideje alatt gyakran kaptunk. Hogy mégis kö­zöljük, annak három oka van: 1. szeretnénk bemutat­ni, hogy nem egyszerű do­log újságot szerkeszteni, 2. fölhívnánk a figyelmet, hogy a durvaságok ellenére is - sőt éppen azért - el kellene menni választani, és 3. főszerkesztőnk ke­resztneve helyesen: Imre. Mellesleg: a népesség­nyilvántartó szerint a borí­tékon feladóként megjelölt személy nem létezik. Sólyom László Csirik János professzorral. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Oldalképek
Tartalom