Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-20 / 117. szám

II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1998. MÁJ. 20. • Távközlés Percdíjas elszámolás • Budapest (MTI) A Közlekedési, Hírközlési, és Vízügyi Minisztérium (KHVM) a jelenlegi impulzus alapú rendszer helyett percdíjas elszámolás bevetését tervezi a jövá évben a távközlési szolgáltatásokban - közölte Bölcskei Imre, a KHVM hírközlési helyettes államtitkára Budapesten az MTI-vel. A változtatást az évente szokásos díjtarifa rendelet felülvizsgálatának keretében hajtják végre. A tárca szakemberei már megkezdték a tarifarendelet felülvizsgálatát, és körülbelül egy hónap múlva tesznek javaslatot a további módosításokra. Az impulzusmérésről a percdíjra való átállást főként az indokolja, hogy az utóbbi pontosabb elszámolást tesz lehetővé, ami kedvez az előfizetőknek, mert nem minden megkezdett impulzus után fizetik a megállapított tarifát, hanem csak a tényleges beszélgetés időtartamáért, mondta Bölcskei. A percdíjas elszámolásra való átállás technikai feltételei a Matávnál már nagyrészt adottak, mert a rendszer bevezetéséhez szükséges fejlesztéseket - a hagyományos központok digitalizálását - a távközlési szolgáltató többnyire már végrehajtotta. A hírközlési helyettes államtitkár nem tudta megmondani, hogy a többi hazai távközlési szolgáltató megteremtette-e már az átállás feltételeit. A percdíjas elszámolás bevezetésének pontos ütemezéséről a tárca ezután dönt. • Munkanélküli érettségizettek Két pad között a padlén? A mai Egy százalék megjelenésekor, május 20-án, szerdán még érettségi dolgozatukat írják azok, akiknek nincs nyelvvizsgájuk. A megmérettetés harmadik napja ugyanis az idegen nyelveké. Két hánap múlva már az is kiderül, közülük kiket vettek föl egyetemre, főiskolára, hányan találnak maguknak munkahelyet. Valamint: kinek az útja vezet egyenes a munkaügyi központokba. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ adatai árulkodnak arról, hogy az érettségizettek közül 1997ben hányan találták magukat két szék között a padlón az év végi kemény vizsgákat követően. A szegedi kirendeltséghez tartozó településeken például több mint hétezer munkanélkülit regisztráltak, s tíz százalékuk rendelkezett gimnáziumi, húsz százalékuk szakközépiskolai, technikusi végzettséggel. Háromnegyedük szegedi lakos. Az összes munkanélkülinek a 15 százaléka pályakezdő volt 1997-ben. Ez azt jelenti, hogy mintegy ezerszáz fiatal valamilyen módon a munkaügyi kirendeltségek állandó látogatója a Tisza-parti városban és közvetlen környékén. Szegeden és vonzáskörzetében a munkanélküliségi ráta 8,3 százalék volt 1997 decemberében. A szegedi helyzetképhez Padsorok. Néha csak időhúzás? (Fotó: Miskolczi Róbert) képest sokkal rosszabbak a körülmények a kisvárosokban, az egy Csongrádot leszámítva, ahol a megyeszékhelyhez hasonló számok állnak rendelkezésre. Hódmezővásárhelyen a munkanélküliségi ráta 9,5 százalék, s kiderül: a nyilvántartott 2684 munkanélkülinek a 17 százaléka szakközépiskolát, technikumot végzett, 6 százalékuk pedig gimnáziumban érettségizett. Makón még tovább emelkedik a mutató: a statisztika szerint 1997 decemberében két és félezer állás nélkülit tartottak számon a hagyma városában - ez tíz százalékos munkanélküliségnek felel Gyarapodó Évgyűrűk A dinamikusan növekvő Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár több mint 50 ezres taglétszámával mára az egyik legnagyobb nyugdíjpénztár lett Magyarországon. A siker titkáról, az eddigi működési tapasztalatokról a cég ügyvezető igazgatóját, Karácsonyi Tibort kérdeztük. - Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztárai. tíz önkéntes magánnyugdíjpé nztá r alapította, és a Postabank Rt., a Providencia és a Generáli Budapest Biztosító Rt. hármas konzorcium intézményi hátterével működik. A pénztár 1998. február 27-én, ötödikként kapta meg tevékenységi engedélyét az Állami Pénztárfelügyelettől. A pénztár nyilvántartását az Első Hazai Pénztárszervező Rt. végzi, amely az önkéntes pénztári nyilvántartók között piacvezető. Az Első Hazai Pénztár szervező Rt. saját szoftverfejlesztő részlege lehetővé teszi a legkorszerűbb nyilvántartási rendszer alkalmazását, amely elengedhetetlen a bankiizemmódszerű működéséhez. A pénztár országos ügyfélszolgálatát Magyarország harmadik legnagyobb biztosítási csoportja, a Generáli csoport, látja el, több mint 200 képviselettel országszerte. Vagyonkezelőnk a Postabank Értékpapír Rt., amely 1,4 milliárd forintos alaptőkéjével a hazai értékpapírpiac egyik legnagyobb társasága. A részvénytársaság 22 nyugdíjpénztár vagyonkezelését látja el, a kezelt pénztári vagyon több, mint 5 milliárd forint. Á kezelt önkéntes pénztárak 1996. és 1997. évi átlagos nettó hozama 30% felelt, volt, ami 8—12 százalékos, igen jónak mondható reálhozamot, jelent a pénztártagok számára. A pénztár könyvvizsgálója a KPMG Hungária Kft. Ez a konszern a világ négy legnagyobb könyvvizsgáló cégének egyike, amelynek köszönhetően folyamatosan ellenőrzött, a hatályos törvényeknek megfelelő, hitelesített az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár gazdálkodási tevékenysége. - Hogyan alakult a pénztár taglétszáma? - Fontos garanciális tényező, hogy az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár taglétszáma a január elején indult tagszervezés első négy hónapjában - már elérte az 50 ezer főt, tagdíjbevétele meghaladta a 100 millió forintot. A növekedés üteme alapján év végére minimum 100 ezer tagra és I milliárd forintos vagyonra számítunk. - Mire alapozza ezt az előrejelzést? - Elsősorban a Providencia és a Generáli Biztosítók által működtetett országos értékesítési hálózatban dolgozó több mint ötezer igen jól képzett tanácsadó, szervező munkájára. Ügyfeleink rendelkezésére állnak a Postabank Rt. Jiókés kirendeltségi hálózatában dolgozó tanácsadóink, illetve májustól már a Magyar Postán is be lehel lépni az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztárba. - Milyen hozamra számíthatnak a tagok? - A szigorú törvényi előírásoknak megfelelően a pénztárak az első időszakban hasonló szolgáltatásokat tudnak kitudni az ügyfeleknek, a különbségeket először körülbelül egy év múlva lehet mérlegelni az elért Iwzamok alapján. Az önkéntes és a magánnyugdíjpénztárak törvényileg szabályozott befektetési keretszabályai szinte azonosak, ezért a vagyonkezelő eddigi befektetési referenciái mindenképp jó hozamkilátásokat. jelentenek az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénzlár ügyfelei számára. . - Milyen garanciákat kapnak a pénztártagok a kötelező befizetéseik után? - A törvény igen komoly garanciarendszert biztosít. Az egyik legfontosabb a Garancia Alap által nyújtott azon biztosíték, amely szerint az alap jótáll a pénztártagokmagán-nyugdíjpénztári követeléseiért. Az alapot a nyugdíjpénztárak töltik fel bevételük 4 ezrelékét befizetve, de az alap mögött az állami költségvetés áll. További garanciális elem a pénztár mögött álló banki vagy biztosítói háttér. Ezért megnyugtató tagjaink számára a pénztár mögött álló bank, illetve két. biztosító szolgáltatói, pénzügyi háttere. ÉVGYŰRŰK Magáimyugdíjpénztir meg. A pályakezdők száma 286, hatvan százalékuk pedig szakképzettséggel rendelkezik. (Csak érdekességképpen: a Makóhoz tartozó falvakban a munkanélküliségi rátákat alapul véve igen tarka a kép. Óföldeákon csak 5,8, Ferencszálláson 8,3, Csanádalbertin már 15,8, akárcsak Ambrózfalván, miközben a megye legkisebb településén 18,2, Magyarcsanádon pedig 20,7 százalék a munkanélküliség.) Szentesen a tavaly regisztrált kétezerkétszáz munkanélkülinek a 15 százaléka szakközépiskolát, technikumot járt ki, s 8 százalék érettségizett gimnáziumban. Megállapítható, hogy sajnos, valamennyi Csongrád megyei város és település állás nélküli lakóinak a kétharmada 21-45 év közötti, azaz a legaktívabb korcsoportba tartozik. A munkaügyi központ - természetesen az állásközvetítésen kívül - egyedül azzal segíthet a pályakezdő munkanélkülieken, hogy bevonja őket a különböző képzési programokba. A továbbtanulók (vagyis a különböző tanfolyamokra járók) aránya közel 33 százalék, a létszám több mint fele pedig Szegeden érezte úgy, hogy javítania kell a saját helyzetén. F. K. » Vállalkozássürüség, nálunk Jöhet a kockázati töke • DM/DV-információ Az ezredfordulára, óvatos becslések szerint is, legalább 200 milliárd forintra nőhet a magyarországi kockázati tökebefektetések összege jelentette ki Székács Anna, a Pénzügyminisztérium miniszteri biztosa a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. (MBV Rt.) kockázati tökéről szóló konferenciáját követő sajtótájékoztatón. Az MBV Rt. még ebben az évben két kockázati befektetési alapot szindikál. Az egyikbe biztosítókat és pénzintézeteket kívánnak bevonni, s összege 3-3,5 milliárd forint körül lesz. A másik, ez év végén létrehozandó alapba, külföldi tőkét vonnának be, a tervek szerint 3,5 milliárdot meghaladó összegben - mondta Kaposi Annamária, az MBV Rt. vezérigazgatója. Mivel a kockázati tőke a nagy haszon megszerzése céljából a tőzsdén nem jegyzett vállalatokban keres átmeneti befektetéseket, ezért csak hosszabb távon számít nagy hozamra. Ez azzal a következménnyel jár, hogy egyelőre még csak a lehetséges projekteket keresik a kockázati tőkealapok az országban, később azonban lendületbe jöhetnek. Kedvező jelenségnek számít az is, hogy a külföldi tőkeberuházások révén mára nemcsak összeszerelő üzemek épülnek hazánkban, de az idegen tőke kutató-fejlesztő részlegeket is hoz az országba. A tőkeáramlás ezen struktúrája még inkább felerősödhet, azaz nemcsak a hagyományos iparágakban, hanem a csúcstechnológiai részlegekben is keresnek majd befektetéseket a kockázati tőketársaságok. Rövidesen megindulhat a kis- és középvállalkozások integrációja is. Az egy főre jutó vállalkozások száma Európában nálunk a legnagyobb, ami a gazdaság átmeneti helyzetének következménye. Kívánatos a vállalkozások fúziója, mivel csak a nagyobb cégek képesek talpon maradni a gazdasági környezet hektikus változásai közepette. Az MBV Rt. 1997-ben 2 milliárd forintos jegyzett tőkével kezdte meg működését. A tavalyi évet 1,3 milliárd forint díjbevétellel zárta, aminek 57 százaléka a vagyonkezelésből, 19 százaléka a treasury tevékenység hozamából, 14 százaléka a befektetések szervezéséből, 7 százaléka szakértői díjból, 3 százaléka pedig saját befektetések értékesítésének hozamából származott. A cég tőke: arányos nyeresége tavaly húsz százalék volt. Áz MBV Rt. 1997 elején 92 céget kezelt, ebből 72-ben kisebbségi részesedéssel rendelkezett. Az utóbbiak száma mára az értékesítések következtében huszonháromra csökkent. • Hírek a Budapesti Árutőzsdéről Vészhelyzet! Tovább estek a termények árai a Budapesti Árutőzsde határidős gabonapiacán. A sokadszor is magyarázatként szolgáló világpiaci események egyre inkább azt igazolják, hogy idén nehéz helyzetbe kerülhetnek a termeiák, ha a Földmüvelésügyi Minisztérium nem siet segítségükre. A 18 000 forintos garantált ár egyelőre biztos támpontot jelenthet a búzatermelő gazdák számára, mivel a vásárlóerő nem aktivizálja magát a piacon sem itthon, sem külföldön. A tavalyi évet nehezen átvészelő malomipar idén óvatosabban közelít vásárlási szándékkal a piac felé, és úgy tűnik, hogy a kivárási taktikát választja egyelőre. Ennek köszönhetően a malmi búza piacán 1000 forintot estek a jegyzések az elmúlt tőzsdehéten és a választások végéig nem valószínű, hogy számottevő változtatásokkal fog a termelők problémáján enyhíteni az FM. Az újtermésű búza határidők közül az augusztus 19 500, a szeptember 19 600 és az október 19 850 forinton zárta a hetet. Az eurobúza jegyzéseiben tapasztalt gyengülés következtében az árak tonnánként a garantált ár alatt 1000 forinttal zárták az elmúlt hetet. Az árak alacsony szintje miatt egyre többen nyitnak vételi pozíciókat, bízva abban, hogy ennél mélyebbre nem sülylyedhetnek az európai szabványt követő búza jegyzései. A vételi oldal erősödésének köszönhetően e termény árai mindössze 300-500 forintot zuhantak és ennek megfelelően az augusztusi jegyzés 17 990, a szeptemberi 18 190 forintos záróáron várta a folytatást. A BÁT által kiadott napi fixing Ft/tonna; takarmánykukorica: 15 830, étkezési búza: 20 500. Kovács Imre » Külkereskedelemi rajt Még mindig deficit • Budapest (MTI) Forintban számolva a magyar külkereskedelmi forgalom egyenlege 115,1 milliárdos deficitet mutatott az elsó negyedév végén, ami hatmilliárd forinttal magasabb az 1997-es adatnál - közölte a KSH gyorstájékoztatója a múlt héten. Az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva az export 53 százalékkal nőtt, értéke 1074 milliárd forint volt, az import 46 százalékkal emelkedett, értéke l 189 milliárd forintot tett ki. Az exportnak az előző év első negyedévéhez viszonyított bővülése - becsült egységérték-indexszel számítva - 34 százalékra tehető, az import volumennövekedése 29 százalék körüli volt. Dollárban számolva az export 26 százalékkal nőtt, és 5,2 milliárd dollárt tett ki, míg az import 21 százalékkal emelkedve 5,7 milliárd dollár lett. Az 558 millió dolláros külkereskedelmi deficitből a folyó fizetési mérleget 528 millió dollár terhelte az első negyedévben. A kivitel az első három hónapban folyó áron számítva 372 milliárd forinttal haladta meg a tavalyi hasonló értékét. A fejlett országokkal folytatott kereskedelemben 306 milliárdos exporttöbblet keletkezett, ebből az európai uniós forgalomban 287 milliárd forintos, a közép- és kelet-európai országok viszonylatában 53 milliárd forintos magyar exporttöbblet volt. A gépek és szállítóeszközök kivitele 84 százalékkal, 244 milliárd forinttal w>tt az első három hónap folJÉmán. Az energiafejlesztő gépek és berendezések kivitele az egy évvel ezelőtti értéknek több mint két és félszeresére, 123 milliárd forintra emelkedett A feldolgozott termékek részaránya 5 százalékkal csökkent és 34 százalékot képvisel a magyar kivitelben. MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 344,28 Ausztrál dollár 132,05 Belga frank (100) 574,83 Cseh korona 6,46 Dán korona 31,13 Finn márka 39,03 Francia frank 35,35 Holland forint 105,20 Japán yen(100) 155,46 Kanadai dollár 146,12 Lengyel zloty 61,06 Német márka 118,55 Norvég korona 28,21 Olasz líra(1000) 120,23 Osztrák schilling 16,85 Portugál escudo(100) 115,69 Spanyol peseta(100) 139.56 Svájci frank 142,49 Svéd korona 27,24 Szlovák korona 6,17 USA dollár 211,45 ECU 233,61 J Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS