Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-04 / 103. szám

2 HAZAI TÜKÖR HÉTFŐ, 1998. MÁJ. 4. A

nagy európai cirkusz sztárvendégekkel tűzdelt társulata újabb fellépésen vett részt a hosszú hétvégén, mert ők így emlékeznek a munka ünnepéről. Ezúttal hazai pályán, Brüsszelben döntöttek az állam- és kormányfők az Európai Unió talán legfontosabb kérdésében. Mert lehet itt szó bővítésről és az európai eszme, a szolidaritás dicsőítéséről, vagy beszélhetünk az EU-n belüli felzárkóztatásról, avagy a mezőgazdasági politika szociális alapokra helyezéséről, a lényeg mégis a pénzen van. Egy születőben lévő új nagyhatalom, az Európai Unió csakis akkor érheti el és tarthatja meg befolyásoló erejét a világban, ha szilárd a gazdasága. Amikor egy évtizeddel ezelőtt EU-berkekben felröppentek a hírek a közös pénzről, az egységes elszámolásról, s arról, hogy mindez 2002-ben teljes mértékben megvalósul, szóval akkor nagyon sokan kételkedve fogadták a szándékot. De az uniós szakemberek, élükön a német bankárokkal, komolyan gondolták, hogy itt elegendő lesz egyetlen, közös pénz. S amikor most azon folyt a vila, hogy holland, vagy francia legyen az első bankelnök, ez a párbeszéd már csak egy presztízscsata utolsó felvonása volt. Hiszen az európai pénzintézet központja Frankfurtba helyezésével, már lehetett tudni, hogy ez a bank egy német „találmány", s ahogy a német szakemberek kitalálták, úgy fog működni. £

zt támaszíja alá, hogy a németek bankelnöki posztért sem nagyon kapaszkodtak, sőt, még azt is kijelentették, hogy különösebb szívfájdalom nélkül hajlandók megválni a márkájuktól. Ami azt illeti, hasonló esetben a mi kedves forintunkat is szívesen feláldoznánk az euró oltárán. Xic 0ÜKdt Kasszasiker, Brüsszelben Örményország visszaadja • Jereván (MTI) Az új örmény elnök pénteken elrendelte a Németországból a második világháború végén zsákmányolt és a kaukázusontúli volt szovjet köztársaságba került kulturális értékek visszaadását. Róbert Kocsarján utasította az örmény külügyminisztériumot, valamint a biztonsági- és vámszerveket, hogy gondoskodjanak a szóban forgó kincsekvisszaszállításáról. Öngyilkos bankár • Tokió (MTI) Öngyilkos lett a japán központi bank egyik vezetője, aki az intézménybeli korrupcióellenes vizsgálatot irányította. Kamosida Takajuki, a nemzeti bank hét ügyvezető igazgatójának egyike fölakasztotta magát tokiói otthonában. Három éve felügyelte a Bank of Japan belső ügyeit. Ő számolt be a múlt hónapban 98 olyan tisztségviselő megdorgálásáról, akik mértéktelenül fogadtak el színházba, golfpartira és egyéb pompás szórakozásra szóló meghívásokat a felügyeletük alá tartozó pénzintézetektől. Berlini randalfirozás • Bonn (MTI) Több mint 300 fiatalt vett őrizetbe a német rendőrség szombatra virradóra Berlinben a szélsőbaloldaliak évek óta ismétlődő május elsejei randalírozása után. A rendőrök vízágyúk, könnyfakasztó gránátok bevetésével tudtak csak véget vetni a rombolásnak és a boltok fosztogatásának. A szélsőségesek álarcos csoportjai számos üzlethelyiség ablakait bezúzták, súlyosan megrongálták egy takarékpénztár bejáratát is. Behatoltak egy számítógép-üzletbe, amit teljesen kifosztottak. A további rendbontásokat megakadályozni igyekvő rendőröket kövekkel és palackokkal dobálták meg. Rendéri akció, holtakkal • Pristina (MTI) A szerb rendőrség újabb akciót hajtott végre a hét végén Koszovóban, Drenica környékén. Albán források szerint a nehézfegyvereket is használó biztonsági erők három koszovói albánt megöltek. Mindhárman egy család tagjai voltak, s éjszaka haltak meg, amikor ágyúlövedék találta el házukat Vojnik faluban. A család további három tagja is megsebesült, de túlélte a robbanást. A szerb erők egy másik falut, Stupeljt is megtámadták az éjjel, ahonnan kéttucatnyi család elmenekült Bombariadó a múzeumban • Vatikánváros (MTI) A Vatikáni Múzeum mintegy ezer látogatájának kellett sürgősen elhagyni az épületet szombaton bombariadó miatt. A Sixtusi Kápolna megtekintésére váró tömegnek az épület előtt kellett várakoznia, mígnem a rendőrség kiderítette, hogy az ismeretlen telefonáló riasztása - szerencsére hamisnak bizonyult. A rendőrség átvizsgálta az épületet, és ezután újra engedélyezte a turisták belépését a világhírű múzeumba. A rendőrnők elvitték A törökországi Isztambulban egyenruhás rendőrnők elvittek egy tüntető nőt, miután a május elsején felvonulók összecsaptak a kivezényelt rohamrendörökkel. Három amazon elbírt eggyel... (MTI Telefotó) Útjára indult az EMU • Brüsszel (MTI) Az Európai Unió államés kormányfői vasárnap úgy döntöttek, hogy 1999. január elsején, tizenegy állam részvételével útjára indulhat a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU). A közös pénzzel működő uniót Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország alapítja meg. A kormányfők több mint tízórás vita után nyolc évre a holland Wim Duisenberget nevezték ki az EMU pénzügyi politikáját irányító Európai Központi Bank elnökévé. Arról is határoztak, hogy Duisenberget a francia Jean-Claude Trichet váltja majd fel az elnöki székben. Elfogadtak egy nyilatkozatot, amelynek értelmében a jövőben nemzetek közötti rotációs alapon nevezik ki a bank igazgatótanácsának tagjait. Egyúttal négy évre a francia Christian Noyer-t nevezték ki alelnöknek, mfg a finn Sirkka Ha:ma:la:inen, a spanyol Eugenio Domingo Solans és az olasz Tommaso Padoa-Schioppa ötéves, a német Otmar Issing nyolcéves megbfzhatást kapott az igazgatótanácsban. A találkozó után a soros EU-elnökséget képviselő Tony Blair brit miniszterelnök, Jacques Santer. az Európai Bizottság elnöke és Jósé Marta Gil-Robles Gil-Delgado, az Európai Parlament elnöke egyaránt az értekezlet történelmi jelentőségét méltatták. Blair és Santer hangsúlyozták annak fontosságát is, hogy a bankelnökről olyan döntés született, amely a legteljesebb mértékben megfelel az EU maastrichti szerződésében foglaltaknak. Mindketten leszögezték, hogy az elnökség és a bizottság nem fogadott volna el olyan kompromisszumot, amely nem áll összhangban az egyezmény előírásaival. Ez a veszély egyébként amiatt állt fenn, mert Jacques Chirac francia elnök szerette volna, ha írásban kap garanciát arra: Duisenberg négy év után megválik posztjától. Chirac mindenesetre a találkozó utáni sajtóértekezletén elégedettnek mondta magát, amiért országának négy évig alelnöke, azután pedig elnöke lesz az EMU legbefolyásosabb szervének. Azért azonban nem vállalt garanciát, hogy Duisenberg utódja sem kívánja kitölteni az előirt nyolcéves megbízatást. Nem vonta viszont kétségbe, hogy a holland szakember tartja a szavát, és 2002-ben visszalép az elnökségtől. Ez utóbbira Duisenbergnek az állam- és kormányfők, illetve a pénzügyminiszterek előtt szóbeli nyilatkozatot kellett tennie. Chirac mellett Blair is azt hangoztatta: nem olyan embernek ismeri a holland bankárt, aki megszegi szavát. A törpeállamok is • Róma (MTI) A mostani hétvégi csúcstalálkozón az euró bevezetését elhatározó tizenegy ország döntése érinteni fogja Európa törpeállamait is. A Monacói Hercegség, San Marino városállam, a Vatikán és Andorra ugyanis szintén az eurót akarja törvényes fizetőeszközzé tenni, mégpedig az állami pénzügyek és gazdasági állapotok vizsgálata nélkül, azaz a maastrichti kritériumok figyelem kfvül hagyásával. Ezek az államok ugyanis ugyanazt a valutát használják, mint az őket körülvevő országok. A Vatikánban és San Marinóban lírában fizetnek. Monacóban frankkal, Andorrában a pezetát és a frankot egyaránt elfogadják. • Szlovák romák Brit menedékjog • London (MTI) „A szlovák rendőrség rasszista támadásaira" hivatkozva tartózkodási jogot adott négy menekült szlovák roma családnak egy brit bíróság, amelynek precedens értékű végzése alapvető hatással lehet a kelet-európai cigány menedékkéróket gazdasági menekülteknek tartó/ s kitoloncolásukra törekvő brit kormány politikájára. A négy család a délkeletangliai Dover kikötőjét tavaly ősszel elözönlő szlovákiai roma menekülthullámmal érkezett Nagy-Britanniába, s ügyüket a Menekültügyi Jogi Központ nevű brit'tárdadalmiemberjogi szervezet karolta fel. A szervezet bíróság előtt támadta meg a londoni belügyminisztérium kitoloncoló döntését, s az eljáró bfró a hét végén kelt végzésben valósnak ismerte el a négy család menedékkérelmében megfogalmazott, hazai üldöztetésükről szóló érveket. A bevándorlási ügyekben illetékes londoni jogi fórum határozata szerint „Szlovákiában a roma közösség folyamatos támadásoknak van kitéve, a szlovák rendőrségen belül elterjedt jelenség a fajgyűlölet, ami fölött a magasabb hatóságok is szemet hunynak". A végzés szerint „a legutóbbi szlovákiai politikai fejlemények és a helyi cigányság romló körülményei" megfelelő alapot adnak annak vélelmezésére, hogy a roma családoknak folyamatos és súlyos mértékű visszaélésekkel kellene hazájukban szembenézniük, s megalapozottnak tűnik félelmük attól is, hogy hazatértük után üldöztetésnek lennének kitéve. Doverbe tavaly ősszel több száz szlovák, s kisebb részben cseh cigány érkezett, miután egy tévéműsor hatására elterjedt közösségeikben, hogy a brit hatóságok jóindulattal fogadják a kelet-európai roma menekülteket. A brit munkáspárti kormány azonban szinte rögtön hozzákezdett hazatoloncolásukhoz, s több hivatalos figyelmeztetést is kiadott a legutóbbit éppen néhány hete - arról, hogy a további érkezők is bizonyosan hasonló fogadtatásra számíthatnak. A kitoloncolásokkal szemben most meghozott precedensftélet azonban alapvetően befolyásolhatja a még brit földön lévő - a The Guardian című vezető baloldali brit lap szombati ismertetése szerint mintegy kétszáz - szlovák roma menedékkérő sorsát. A londoni belügyminisztériumnak öt napja van arra, hogy a végzés ellen fellebbezzen. Égig érő hegyek tövében ért el bennünket a reggel, nem győztük tekergetni a nyakunkat. Csodák földjének is mondja időtlen idők óta minden hazánkfia. Amikor nagyapáink az első világháború előtt, alatt és után erre is eljutottak, hasonlóan ámuldozhattak. Apró nekifutással akár a templomtornyot is átugorhatnánk. Ne tessék Háry János egyenesági utódlásával vádolni, nem füllenteni akarok, és a nagyotmondás szándéka is távol áll tőlem. Szikla párkányán fut az út, és tövében mindjárt templom emelkedik. Magasabban vagyunk, mint rajta a kereszt. Folyók nevei is hadi krónikákból köszönnek vissza ránk. Itt folyik a Tagliamento, tábla is jelzi. Folyik? Csörgedezik csak. Igaz, hosszú percekbe telik, amíg a medrén átfut a buszunk, először hatalmas kövek sorakoznak benne, később apróbb kavicsfélék már, de vfz akkora csak benne, a torony után apró nekifutással azt is átugorhatnánk. Pedig tavasz van, a vizet árasztás ideje. Kontinentális szárazság tanúi vagyunk még mindig, ahogy ősszel is azok voltunk, legutóbbi erre járásunk szeptemberében. Lehet, hogy itt meg se kottyan az ilyesmi, mert a kőhegyek tetején legföljebb tlz centis a termő réteg, sok nedvességet úgyse tudna őrizni, de lentebb, ahol már síksággá öblösödik a határ, kontinentális katasztrófa unió mintakertje is lehet a miénk? Na, erre rálesünk, mint dorozsmai ember a vaíjúra. Ideáig nem ért el a festékfújók piaca? Tüneményszép tiszta falak sorakoznak, hídlábak és egyebek, pöttynyi ráfújás nélkül. Vagy normálisabbak az emberek, vagy drága a festék? És annyi díszfaiskola, cserepes csemetékkel megrakva, amennyi talán a világon sincsen. Szoborerdő is, arra szánva, hogy ne kerti törpéket kelljen kiraknia bárkinek a kertjébe. Ha egy előtt megállnánk, talán továbbmennünk se kellene, kicsiben mind megvan, ami egész Itáliában szóba jöhet. A föstékkel elsiettem a dolgot. Már Pisában járunk, amikor észreveszem, az aluljáró falát úgy kipingálták, húsvéti tojásfestő versenyre is elmehetnének, akik művelték, de ezt csak a cirkalmak mennyiségére értem. Előttem színtiszta borzadály, akár a szegedi partfal. Akkor is az, ha vannak tudálékos egyének, akik korunk népművészetét vélik fölfedezni az igyekezetben. Minden művészet szent dolog előttem, a népművészet még inkább, de még csak lelki rokonságot se tudok érezni egyetlennek a látásán se. Lehet, hogy a hiba bennem van, de az is lehet, hogy a tudálékosok futottak előre. Az ókori hieroglifák kecses alkotások ezekhez képest, és megfejteni való értelmük van. Aki ezeket is olvasni akarná, akár kedvezményes belépőt válthatna bármelyik aranyketrecbe. Pisáról azonban holnap. (Folytatjuk.) Horváth Dezső • Rámában minden más (2.) Belenéztünk az EU-ba Pisa tornya, mint a csipke szele érződik. Ámbár itt is igaz lehet a hazai kádencia: amit az időjárás elront, azt neki kell helyreigazítania. Virágzik a cseresznye, a virág pedig a jövő legszebb Ígérete. Otthon még csak bimbózott, amikor elindultunk. Idegenvezetőnk szóban előre jár, már a ránk várható nagyheti római eseményekről beszél. Nekem, éppen április 4-én, az a vicc jutott eszembe, amikor Lázár György járt a pápánál, kibékülni. Az egyházfő mondta volna a kormány fejének, hogy egyházi ünneppé nyilvánítja április 4ét. Annyira köszönte a magyar miniszterelnök, hogy bejelentette: hálából egész évünket nagyböjtté nyilvánítja. Elmúla rólunk ez az ünnep, de a legnagyobb böjt még mindig tart. Egyik vicc adja a kilincset a másiknak. Brezsnyev is járt a Vatikánban, és lelkendezett, amikor valamit fölismert benne. - Medve! - kiáltott, amikor medvét látott. - Oroszlán! - és helyeselt most is a kísérője. - Gorilla! - lelkendezett megint. - Nyet, nyet, velencei tükör! - mondá kegyes kísérőjeA folyóknál hagytuk abba, illetve az uniónál. Indulás előtt sokat beszélt otthon a rádiónk arról, hogy csatlakozás előtt mennyi forintra rúghat természetünk fölzárkóztatása az áhított Nyugathoz. Gondoljunk csak a Holt-Marosra! Szó, ami szó, láttunk egypár kristálytiszta patakot is, akár inni is kedvünk támadt volna belőle, de olyan mocskosokat is, hogy kimondani is vétek. És ők ilyen vizekkel is csatlakozhattak? Tüneményesen szépen ápolt szőlőtáblák mellett is elmegyünk, meg olyanok mellett is, leginkább a mi kertünkhöz hasonlítottak, ahol a gaz őslakosnak számft, és előjogait kímélettel háborgatom. Ennyi erővel akár az