Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-13 / 111. szám

SZERDA, 1998. MÁJ. 13. HAZAI TÜKÖR 7 A szavazóként megjelentek aránya (97,83 %-os összesítés): 1998.1. forduló Részvételi arány az 1998-as /. fordulóban és a korábbi választásokon -O 00 t o O 1994. II. forduló 1994. I. forduló 1990. II. forduló 1990.1. forduló • „Kincsekre" bukkantak a szegedi régészhallgatók Ezüstpénzek Szentes határából Nemrégiben két ré­gész szakos szegedi egyetemi hallgató szak­mai gyakorlatán, terep­bejárás közben jelentős történeti értékű Árpád­kori pénzleletre bukkant Szentes határában. A mintegy 240 darab, kü­lönböző típusú ezüst­pénzből álló kollekciót valószínűleg a tatárjárás idején, 1241 táján rejt­hették a földbe. A kincs­lelet tudományos feldol­gozását dr. Nagy Ádám, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója végzi. Törőcsik István és Havasi Bálint, a JATE negyedéves történelem-régészet szakos hallgatói nemrégiben azt a feladatot kapták, hogy Szen­tes határába terepbejárásra menjenek, a friss szántások mentén kerámiatöredékek és más régészeti nyomok után kutassanak. Alapos munkát végeztek, mert rábukkantak vagy tucatnyi szétszóródott, alig észrevehető, földdel szennyezett ezüstpénzre. A szegedi régészek Székely Györgyöt, a kecskeméti Ka­tona József Múzeum fémke­resővel is rendelkező kutató­ját hívták segítségül, így ke­rülhetett felszínre a többi pénzérme is. Mint Törőcsik István elmondta, nagyon örültek a leletnek, bár sok­szor a kevésbé értékesnek tűnő egyedi tárgyak - egy különleges formájú csat, egy érdekes bronzgyűrű - sokkal jobban izgalomba hozzák a régészhallgatókat, mint a nagy számban felbukkanó pénzek. Dr. Nagy Adám, a szegedi Móra Ferenc Múze­um éremtárának kutatója sze­rint nem ritkák a pénzlelőhe­lyek Csongrád megye terüle­tén: eddig hetvenkettőt tartot­tak nyilván. A tatárjárás ide­jén különösen gyakori volt a térségben, hogy a menekülők a földbe rejtették értékeiket. Az első adatok alapján való­színűnek látszik, hogy ezeket az ezüstérméket is akkor ás­hatták el, mert a 240 darab döntő többsége úgynevezett Friesachi-típusú ezüstpénz. A XIII. század második-harma­dik évtizedében a magyar pénzek rossz minőségűek voltak, keveset értek, a keres­kedők igyekeztek nyugatról jobb pénzeket hazahozni. Friesachi-tlpusú dénárokat Ausztria több tartományában vertek, akkoriban több egy­házi, tartományi központ ren­delkezett önálló pénzverési joggal, s kiváló minőségű, a nemzetközi kereskedelemben is keresett pénzeket készítet­tek. Ezek a dénárok gyakori összetevői a tatárjárás korá­ból származó kincsleletek­nek. Néhány hazai készítésű ezüstpénz is található a friss Szentes környéki leletanyag­ban, ezek a kisebb, köny­nyebb, egyoldalú veretek az úgynevezett brachteaták, amelyek megjelenését III. Béla korára teszik a kutatók. A pénzérméket szinte ere­deti állapotban őrizte meg a föld, nincs szükség semmifé­le vegyi eljárásra, egyszerű mosással megtisztíthatók. Bár a gyűjtők számára pénz­ben kifejezhető értéket is képviselnének, igazi történeti értéküket az jelenti, hogy hi­teles lelőhelyről, nagy szám­ban kerültek elő. A kutatók feladata lesz, hogy a pénzér­méket aprólékos munkával darabonként meghatározzák, rendszerezzék, majd ered­ményeinek tudományos köz­leményben közreadják. H. Zs. Dr. Nagy Ádámra vár a lelet tudományos feldolgozása. (Fotó: Schmidt Andrea) Album Aldobolyiról • Munkatársunktól Ma 21.30-kor vetítik a Telin csatomán a Globe-TV Album című portrésorozatá­nak következő vendégéről, az Egyedül című zenés játék szegedi születésű komponis­tájáról, Aldobolyi Nagy Györgyről készült rövidfil­met. A zeneszerzővel a soro­zat szerkesztője, Pacsika Emília beszélget. • Diákbúcsúztató tanárprodukció a Deákban Múlnak a gyermekévek..." Tegnap délután óta hivatalossá vált a kép­viselő-választások első fordulójának eredmé­nye. A területi választá­si bizottság határozat formájában megállapí­totta a területi listát, a korábban már nyilvá­nosságra hozott száma­datoknak megfelelően. Makón és Csongrádon listára nem szavaznak a választók, csak az eredeti jelöltekre. A má­sodik forduló érvényes­ségi küszöbe 25 száza­lék. A következő, május 24-i fordulóra a megye választó­inak kétféleképpen kell ké­szülniük, hiszen a többitől eltérően szavaznak a 4-es számú csongrádi és a 7-es számú makói körzetben. Ebben a két választókerület­ben ugyanis a részvételi arány nem érte el az érvé­nyességhez szükséges 50 százalékot, ezért itt vala­mennyi jelöltre újra szavaz­hatnak a választók. A ko­rábban általunk közöltekkel ellentétben sem Makón, sem Csongrádon nem lesz listás voksolás. A különbség tehát annyi, hogy ezen két választókör­zetben az összes eredeti je­löltre lehet voksolni, a töb­biben pedig a legjobb há­romra, feltéve, ha nem tör­ténik időközben visszalépés. A második fordulóba jutott jelöltek május 14-ig jelent­hetik be visszalépési szándé­kukat a területi választási irodánál. Ezt követően a szavazólapokat nyomdába küldik, vagyis kizárt a korri­gálás lehetősége. Az persze lehetséges, hogy mindezek után egy jelölt bejelenti: mégis visszalép, viszont ez már nem tükröződik a sza­vazólapokon. A visszalépett mandátumhoz. Töredéksza­vazatnak minősülnek az egyéni választókörzetben a választás első érvényes for­dulójában az olyan pártje­löltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem sze­reztek mandátumot, illetve a területi választókerületben ­a választás érvényes fordu­lójában - a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, vagy amelyek a mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghalad­ták. Ezek a töredékszavaza­tok felkerülnek arra az or­szágos listára, amelyet a je­löltet, illetve listát állító párt állított. A közös egyéni vá­lasztókerületi jelölt (pl. Ba­logh László - MDF-Fidesz, vagy dr. Bartha László Fi­desz-MDF) töredékszavaza­tai az érintett pártok által ­országosan egységesen ­előzetesen meghatározott arányban kerülnek fel a kö­zös jelöltet állító pártok or­szágos listáira. Meg kell azonban jegyezni, hogy az országos listáról csak akkor juthat mandátumhoz egy párt, ha eléri az ötszázalé­kos küszöböt. Amennyiben az érintett párt listás szava­zatainak száma 5 százalék alatt maradt, akkor a listá­ról nem juthat be képviselő, erre kizárólag az egyéni vá­lasztókörzetből marad le­hetősége. Az 5 százalék alatti eredményt elérő pár­tokra leadott szavazatok te­hát így elvesznek. Ugyanak­kor, ha egy párt 5 százalék fölött végzett, akkor a má­sodik fordulóba be nem ju­tott jelöltekre leadott szava­zatok töredékszavazat for­májában az országos listát gyarapítják. A. L. A negyedikesek a saját maguk által írt darabot adták elő. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Munkatársunktól Tegnap este tanárok és ta­nítványok kellemes hangula­tú rendhagyó diákbúcsúztató bulit rendeztek a szegedi Deák Ferenc Gimnázium­ban. Először az érettségire készülő negyedikesek adtak elő egy szellemes, ötletes, saját maguk által írt megle­petésdarabot a Veszett a vi­lág című népszerű film stílu­sában, amelybe igyekeztek belesűríteni jellemző életér­zéseiket, majd tanáraik műsora következett. A mó­kázásra, bolondozásra is kész deákos pedagógusok ti­zenegy dalt - Ihász Gábor Múlnak a gyermekévek... című slágerétől a Beatrice­szerzeményekig - énekeltek el nosztalgikus, humoros vagy épp megfontolandóan bölcs útravalóul tanítványaik számára. A tanárok különle­ges búcsúztató produkciója hatalmas sikert aratott. A Deákban szombaton tartják majd a ballagást, de az angol kéttannyelvű osztály angol nyelvből már pénteken reg­gel megkezdi az érettségit. A töredékszavazatok sorsa jelöltet a törvény szerint nem lehet „pótolni", ahogy egy 1990-es bírósági határo­zat fogalmaz: „a második fordulóban a törvény leg­alább három képviselőjelölt indulását biztosltja, ha azonban az egyik jelölt visszalép, helyébe a soron következő jelölt nem lép­het". A jogszabály értelmében a pártlistákra csak ott lehet szavazni, ahol a területi részvétel nem érte el átlag­ban az 50 százalékot, vagyis a listás szavazás csak a haj­dú-bihari és a szabolcs-szat­mári választókat érinti, a Csongrád megyeieket nem. A második forduló érvé­nyességét tekintve alacso­nyabb a részvételi küszöb: a választóknak több, mint 25 százalékának kell szavazni. Amennyiben a részvétel 25 százalék alatti, akkor időkö­zi választásokat kell majd tartani, erre azonban csak a következő évben lesz le­hetőség, tgy az érintett vá­lasztókörzetnek nem lesz egyéni képviselője. Ami a megjelenési hajlandóságot illeti, a mellékelt grafikon is tanúsítja, hogy a második fordulókra csökken a szava­zók száma, de még igy is bőven a 25 százalékos kü­szöb felett marad az arány. Igaz, mind 1990-ben, mind 1994-ben jóval többen men­tek el szavazni az elsó for­dulóban, mint 1998-ban. Ami Csongrád megyét illeti, a négy évvel ezelőtti adatok szerint az első fordulóban 63 százalékos volt a részvé­tel, a másodikban pedig 50 százalékos. Makón és Csongrádon akkor is ala­csony volt a választási haj­landóság: Makón előbb 60, majd 51 százalékban jelen­» A kördiagrammok a korábbi, országos részvételi adatokat tükrözik. Idén jóval többen maradtak otthon. (MTI Sajtóadatbank) tek meg a választók, Csong­rád és Kistelek körzetében pedig az első forduló 59 százaléka után a választásra jogosultak 46 százaléka élt a voksolás lehetőségével. Érdekesség, hogy a 4-es, csongrádi központú körzet polgárai a megjelenést te­kintve mindkét fordulóban a sereghajtók voltak - ahogy az idei első körben is, a ma­guk 48,6 százalékos, ér­vénytelen fordulót hozó részvételükkel. A magyar választási rendszer a maga nemében Európa talán legbonyolul­tabb szisztémája. Ezen belül különösen nehezen érthetők a töredékszavazatokra vo­natkozó szabályok. A jog­szabály szerint az országos listán a jelöltek az országo­san összesített töredéksza­vazatok arányában jutnak Ford ^KakereskíO6''" m önnek szombaton is... a Ford márkakereskedéseiben Ön nemcsak kiváló modelljeinket csodálhatja meg. de udvarias kiszolgálás mellett mindent meg is tudhat a Fordokról. a szombati nyitva tartással is Önre gondoltunk, hogy még könnyebben kiválaszthassa, megvásárolhassa vagy szervizelhesse kedvencét, most már a hét hat napján, azaz szombaton is! Kellemes hétvégét kívánunk! Jövőbe vezet www.ford.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom