Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-11 / 109. szám

HÉTFŐ, 1998. MÁJ. 11. Az ÜGY 15 1 mozdulatok tt szír orgánumai. Megindítók, elragadok és rál>cszélök (Charles Hatteuux) Aki tanulhat, annak jó a hangulata! (Fotó: Miskolczi Róbert) Ismét vizsgázott a ma­gyar demokrácia. Speciális tárgyból, egymás után két­szer. Az első vizsgán meg­bukott, a másodikon jelest kapott. Bukásnak tekinthe­tő, hogy alkotmánybírósági döntéssel kívántak rendezni egy olyan konfliktust, amely a határozathozatal idején már nem is létezett. Ahe­lyett, hogy a valódi problé­máról beszéltek volna, Utóvizsga amely sokkal inkább etikai és ideológiai, mint jogi. Ép­pen ezért sokkal nehezeb­ben rendezhető, és durva vádaskodás helyett toleráns egyeztetést kíván. Végül, miután sikerült a kedélyeket alaposan felborzolni, a köz­véleményt megosztani, a felvételizőket összezavarni, a józan ráció alapján meg­egyeztek a felek. Az indexbe megjegyzésként azért be­jegyzendő: ha itt esetleg az államigazgatás és egy kato­likus egyetem jelen ügyön túlmutató egymásnak feszü­léséről van szó, célszerű lett volna mindebből ki­hagyni a hallgatókat. Ha csak azért nem, hogy a sa­ját felvételijük lehessen az első jogi esetük. mánybíróság határozatát. Az egyetem igazolva látta, hogy a felvétel feltételeinek megha­tározása, a hallgatók kiválasz­tása az intézmény önkormány­zati joga. Ezzel szemben Ma­gyar Bálint kijelentette, bogy a minisztérium tavaly decem­berben nem bocsáthatott ki olyan felvételi tájékoztatót, amely ellentétes a felvételi időpontjában érvényes előírá­sokkal. Az egyszerre jogi, ideológiai és etikai problémá­ról megkérdeztünk néhány szegedi, az ügyben illetékes személyt is. Dr. Farkas Beáta „mindkét részről" érdekelt az ügyben, hiszen a JATE jogi karának oktatója, és több kato­likus értelmiségi szövetség, így a Pax Romana tagja. A probléma gyökerét abban látja, hogy az elmúlt években Ma­gyarországon szisztematiku­san kiszűrték a társadalomtu­dományos értelmiségből a ke­resztény szellemiségűeket. Ezért érthetőnek tartja, hogy a Pázmány Péter Katolikus Meglehetősen nagy vi­hart kavart az elmúlt he­tekben, hogy kiderült, a Pázmány Egyetem a jogi felvételinél többletpontok­kal jutalmazta a templomi hitoktatásban részesülte­ket. A kultuszminisztérium törvényellenesnek minősí­tette az eljárást, ezért a Felvételi Tájékoztatóból kihagyták e többletponto­kat. Az egyetem az Alkot­mánybírósághoz fordult, mely megállapította: a tárca jogsértően járt el. Hosszas nyilatkozathábo­rú után végül megegye­zett a két fél. Az ügyről Szegeden is megoszlanak a vélemények. Évek óta gyakorlat a Páz­mány Péter Katolikus Egyete­men, hogy többletpontokkal jutalmazzák a felvételi eljárás során azokat a jelentkezőket, akik templomi, vagy más szer­vezett keretek közötti hitokta­tásban részesültek. Ezt az el­vet nemcsak az intézmény Hit­tudományi, hanem az Állam­és Jogtudományi Karán is al­kalmazták. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium az idén fellépett a tárca által tör­vényellenesnek tartott gyakor­lat ellen és a Felvételi Tájé­koztatóból kihagyta a szóban forgó többletpontokat. Magyar Bálint művelődési miniszter arra hivatkozott, hogy a Felső­oktatási Törvény ez év elejétől hatályos módosítása - az Al­kotmánnyal egybehangzóan ­kimondja: világnézeti vagy vallásos meggyőződése miatt sem előnye, sem hátránya nem származhat senkinek. Elmond­ta, hogy a középiskolai hittan­jegyek beszámítása a hozott pontok közé törvényes és be­vett eljárás (például az ELTE bölcsészkarán), melyet a mi­nisztérium nem kifogásol. Ám az iskolai hittanjegyek beszá­Erdei múzeum Jó lépés. Mindenkinek. • Lillafüred (MTI) A Bükk hegység erdőgaz­dálkodásának történetét be­mutató állandó kiállítást nyi­tottak meg szombaton a Lil­lafüred feletti Garadna völgyben. A másfélszáz ven­déget az Északerdő Rész­vénytársaság által működte­tett garadnai kisvasút nyitott kocsijai vitték Diósgyőrből a csaknem 30 kilométeres, ka­nyargós úton az ország leg­újabb hegyi múzeumához. A szerelvény utasai Lillafüre­den megkoszorúzták Modro­vics Ferencnek, a kor híres erdőmérnökének, 1911 -1921 között épült kisvasút terve­zőjének emléktábláját. Ezt követően a végállo­máson Kelemen Zoltán, az Északerdő Rt. főmérnöke mutatta be azt a Hermán Ot­tó Múzeum támogatásával létrehozott új, állandó erdé­szeti gyűjteményt, amly több évszázados visszatekintést ad a bükki emberek életéről. Tárgyi eszközök, fotók, dokumentumok ezrei tanú­sítják, hogy az erdő, a fa, a mészkő, a Bükk hegység nö­vény-, állat- és ásványvilága évszáazdokon át biztos meg­élhetést nyújtott az itt élő embereknek. A kiállítás megnyitóján elhangzott: ez a csodálatos természeti kincs a jövőben is kínálja a munkát és a kenye­ret a tájegység lakóinak, de csak akkor, ha a több évszá­zad történelmére alapozva okosan és jól gazdálkodnak vele. Mindehhez kfnálja ma­gát a páratlanul szép bükki táj, amelyet az idegenforga­lom még mindig nem tud okosan és gazdaságosan ki­használni. Kérdésünkre, hogy egy társ-kar vezetőjeként helyes­nek tartja-e a hittanért járó plusz pontokat, Molnár Imre elmondta, tökéletes felvételi rendszer nincs, éppen ezért tö­rekedni kell arra, hogy csak objektív mércével mérhető tel­jesítményt vegyünk figyelem­be. - Elfogadhatónak tartom, hogy a középiskolai hittan je­gyeket a hozott pontok közé beszámítsák, de helytelen, sőt, veszélyes, hogy bármilyen, is­kolán kívüli oktatási formát, így a templomi hittant ezzel egyenértékűnek tekintsék. Többletpont pedig világi okta­tásban csak olyan objektív tel­jesítményért járjon, amely vi­lágnézettől független és általá­nos értékű tudást takar. A korábbi éles viták elle­nére - vagy éppen hatására ­két nappal ezelőtt olyan meg­egyezés jött létre a tárca és az egyetem között, amely feltehe­tően a közvélemény és a szak­mai szervezetek számára is elfogadható. Megállapodtak abban, hogy a felvételi eljárás során egyféle teljesítményt ­így a hittan tanulmányokat ­csak egyszer számítanak be. Az egyetemnek jogában áll a középiskolai hittan jegyeket a hozott pontok közé beszámíta­ni, ám többletpontokat semmi­féle vallási oktatásért nem ad­nak. Téves az az információ, hogy lelkészi ajánlásért is többletpontokat adtunk. A plé­bánián, vagy más, szervezett formában történt vallási tanul­mányokért járt két plusz pont - mondta dr. Szabó Marcell, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektori koordinátora, „az ügy szóvivője". Kérdé­sünkre, hogy miért állnak el a korábbi gyakorlattól dr. Szabó Marcell így fogalmazott: „nem lehetett megfelelően bi­zonyítani, ki milyen hitokta­tásban részesült". Kecxor Gabriella -Jaj, bocs... - Húsz percet késtél! - Ne haragudj, de egy szimpatikus úr járt nálam a Hungária Biztosító Nyugdíjpénztárától. - Szóval te... - Igen. Beléptem a Hungária Biztosító Nyugdíjpénztárába. A Hungária Biztosító Nyugdíjpénztára kiváló lehetőség azok számára, akik nyugdíjpénztáruk megválasztásánál a szakértelmet, a tapasztalatot, a magas hozamot és a biztos pénzügyi hátteret tartják fontosnak. Információ: 267-5929 és www.hbrt.hu. K}* MAGYAR TÁNCFESZTIYÁL Jó belépö-e a jogra a hittan? Jegyek elővételben rendelhetők es vásárolhatók: GYŐRI NEMZETI SZlNHÁZ, 9022 Győr, Czuczor Gergely u. 7. Tel.: 06 96 314 800, 06 30 298 634 BUDAPEST KAMARA SZlNHÁZ SZERVEZÉSI ÉS PROPAGANDA OSZTÁIY, Tel.: 2 6814)74, 2 680623 Mobil: 06 20 512-308 - Kékesi Miklós Információ: MAGYAR TÁNCMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE, 1068 Budapest. Városligeti fasor 38. Tel/Fax: 1/342 98 65 GYŐRI BALETT, 9022 Győr. Czuczor G. u. 7. Tel./ fax: 96/326-999 Mobil: 06 30 371-355 - Stangl Péter GYŐR MEGYEI JOGŰ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA KULTURÁLIS IRODA 9021 Gyöt, Városház tér 1. TeL/96/442-020 Fax: 96/500-285 TOURINFORM IRODA GYŐR, 9022 Győr. Árpád út 32. Tel./ Fax: 96/311-771 BARTÓK BÉLA MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT (BBMMK), 9022 Győr, Czuczor G. u. 7. Tel: 96/326-522 Tel./Fax: 96/326-731 PETŐFI SÁNDOR VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT, 9022 Győr, Árpád út 44 Tel /Fax: 96/327-466 mítása mellett további plusz pontok biztosítása.iskolán kí­vüli hitoktatásért, ráadásul vi­lági szakon nem elfogadható, csak a tudás számíthat ebben az esetben. A miniszteri tájékoztatóból kiderül, tavaly a Pázmány Egyetemen 77 olyan fiatal kezdte meg tanulmányait, akit a - kétséges eredetű - hitéleti többletpontokkal vettek fel, és 73-an voltak, akik éppen e plusz pontok hiányában nem jutottak be. Az ügy megosztot­ta a szakmai szervezeteket és a közvéleményt is. Egyesek diszkriminatívnak minősítet­ték a vitatott eljárást, és elfo­gadhatatlannak, hogy állami­lag finanszírozott intézmény­ben meghatározatlan tartalmú és színvonalú templomi hitok­tatás előnyt jelenthessen. Az egyetem önkormányzati jogai oly mértékű megsértésé­nek minősítette a beavatko­zást, hogy 1997 októberében az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. A testület ez év április 21-én kimondta, hogy a mi­nisztérium megsértette az egyetem önkormányzati jogát azzal, hogy megtagadta a fel­vételi feltételek közlését. Az AB határozata azon alapul, hogy a minisztériumnak a Fel­vételi Tájékoztató elkészítése­kor, azaz 1997 októberében még nem volt törvényességi felügyeleti jogosultsága a nem állami felsőoktatási intézmé­nyek, (gy a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetem fölött. (Ezt a jogot a Felsőoktatási Törvény 1998. január 1-től már bizto­sítja a tárcának. Az AB ezt a ­határozathozatala idején már fennálló - helyzetet nem vizs­gálta. - a szerk.) Az érintettek természetesen eltérően értelmezték az Alkot­Egyetem meg kívánja erősíte­ni ezt az értelmiségi réteget. ­Meg kell érteni azt a szándé­kot, hogy szeretnék a katoli­kus egyetemre vonzani a val­lásos világnézetűeket - mond­ja. De az egyetem által alkal­mazott módszert nem tartja el­fogadhatónak. Többletpontot szerinte olyan tudásért lehet adni, amellyel a felvételiző jobb szakemberré válhat az adott területen. A hittanért járó plusz pont pedig világnézeti, és nem szakmai szűrő a jogi felvételi esetében. Nem elfo­gadható, hogy ideológiai meg­feleléssel teljesítményt lehes­sen kiváltani. - Az elvtársias­ság előnyben részesítése a ka­tolikusokra éppúgy visszaüt, mint a kommunistákra ­mondja. Dr. Benyik György, a Hittu­dományi Főiskola teológia professzora helyesnek tartja, hogy túljelentkezés esetén egy katolikus egyetemen előnyt biztosítanak a vallásos világ­nézetűeknek, tekintettel arra, hogy a vallásos értelmiség egyetemi képzése nincs meg­oldva. A minisztérium eljárá­sát sértőnek nevezte mind az egyházra, mind az egyetemi autonómiára nézve. Diszkri­minatív szerinte csak az volna, ha a hitoktatásban nem része­sülteket kizárnák a felvételből. Dr. Molnár Imrét, a JATE jogi karának dékánját arra kér­tük, foglalja össze és értelmez­ze a felmerült jogi vitát. A dé­kán szerint tisztán kell látni, hogy az Alkotmánybíróság formális szempontból vizsgál­ta a kérdést, és nem tért ki arra a tartalmi elemre, hogy az egyetem belső felvételi rendje nem ütközik-e a magasabb rendű törvény, az Alkotmány szellemével. Ilyen még nem volt Magyarországon! Május 15-től 21-ig az I. - hagyomány­teremtőnek tervezett - Magyar Táncfesz­tivál idején Győr barokk belvárosának pompás kulisszái között minden a táncról szól. A Magyar Állami Népiegyúttes nyitó­műsorától a nagy nemzetközi gálaest zá­róakkordjáig, két színházban min­denki megtalálja a neki t&tszőt. Színre lépnek a néptánc, a balett és az alternatív táncszínház leg­kiválóbb hazai előadói -, és nem­csak élőben. Akik nem lesznek ott, azok is ott lesznek. A seregszemle ideje alatt a Táncvideofilm Fesztiválon megtekinthető az elmúlt években készült táncfümek legjava, míg ,. Tánc a Fotóműtv­szetben " címmel egy, a magyar fotográfia legszebb táncfotóiból készült válogatás látható. És emellett igazi fesztiválhangulat, szabadtéri táncház, divattánc-bemutató, fesztivál-klubok, kocsmák és presszók adnak teret a közös táncnak, barátkozásnak. Aki sze­reti a táncot, a vidám fesztiváli forgatagot, jöjjön el a magyar tánc átmeneti fővárosába, és táncoljon velünk, mert szabad a tánc! ^-N ÍMHUNGÁRIA Allianz (íú) nbiztosítórt. V--/ NYUGDÍJPÉNZTÁRA A takarékszövetkezetek partnere

Next

/
Oldalképek
Tartalom