Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-11 / 109. szám

HÉTFŐ, 1998. MÁJ. 11. SZEGED 5 Az új Révai-kötet Gyorsulni látszik a szekszárdi Babits Kiadó nagy vállalkozása kere­tében megjelenő Révai Új Lexikona köteteinek megjelenése. A közeli napokban adtunk hírt a korábbi 21 kötet reprint kiadása után az első új­ról, és máris itt a máso­dik. Vettük a fáradsá­got, és átbogarásztuk az egészet, elsősorban a szegedi és a megyénk­béli vonatkozások érde­kében. Félve irjuk le azok nevét, akikre rá­akadtunk, hiszen döm­pingvakság is fenyegeti azt, aki hasonlóra vál­lalkozik, ne legyen tehát sértődés belőle, ha vala­ki mégis kimaradt. Szol­gáljon inkább kedvcsi­nálóként a kötet forga­tására. Baka Istvánnal, a közel­múltban elhunyt, Szegeden író, de szülővárosához, Szekszárdhoz holtáig ra­gaszkodó költővel indul sa­ját listánk, és a szegedi szü­letésű Biacs Nándor gépész­mérnökkel ér véget. Bálint Sándor, Balázs Béla, Balogh Adám, Balogh István (Ba­logh páter), Balogh István (kertészmérnök), Balogh Ti­bor, Baltás Béla, Bán János, Bánfalvi József, Banner Já­nos, Barabás Zoltán, Barad­nay Gyula, Bárdos Pál, Ba­ráti Dezső, Bartók Mihály, Barzó Pál, Bátyai Jenő, Beck Mihály, Békési Imre, Béládi Ilona, Bellon Tibor, Benedek László, Berezeli A. Károly, Berek Kati, Berencsi György és Bessenyei Ferenc mindenképpen említést érde­mel, de hogy hánynál fordul elő még Szeged, illetve me­gyénk, nem tudjuk megmon­dani. Nem vadásztuk a hibákat, és történelmi fordulók nyo­mait se kerestük, de néhány­ba belebotlottunk. Mivel előtanulmányként számos rész jelent meg Ki kicsoda formájában, tanulságos volt összevetni, ki emelődött át azokból ide. Van, akinél ki­maradt az Éljen május else­je, másnál az Októberi vihar, Balogh páter Szeged-alsóvá­rosi plébánosként emlftődik Alsóközpont helyett, Bárdos Pálnál pedig nyilvánvaló el­írás, hogy 1955-ben végzett volna a szegedi egyetemen. Frissességére azonban mon­dunk még egy adatot: az új 2000-es bankjegyet idén feb­ruár elsején vezették be, de már benne van. Mindez azonban, ismétel­jük, arra jó csak, hogy bizo­nyítsuk, érdeklődéssel for­gattuk a második kötetet is, noha egyetlen lexikon se ar­ra való, hogy elejétől végéig olvasgassa valaki. Várjuk a következőket. H. D. Románc a Virágban • Munkatársunktól Ma este 6 órakor a Virág cukrászdában a Közéleti Ká­véház rendezvénysorozata keretében Románc címmel lemezbemutató előtti beszél­getést tartanak Szecsődi Fe­renc hegedűművésszel. A házigazda: Lang János, a Szegedi Körzeti Rádió mun­katársa, zongorán közremű­ködik: Fekete Mária. Kedves Olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Kalocsai Katalinnal oszthatják meg. Ügyeletes munkatársunk munkanapokon reg­gel 8 és 10 óra, vasárnap pedig 14- 15 óra kö­zött hívható a 06-20-432-663-as rádiótelefo­non. Elveszett tárgyakat kereső, talált tárgya­kat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat. Hirdetésfelvétel: 8-18 óráig a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetólrodáinkban. Temesvári körút. K. I. (telefonszáma a szerkesztő­ségünkben) szerint a Te­mesvári körút fölújításával járó nehézségeket tudomá­sul veszik, de azt már nem, hogy a híd lábánál, a Bér­kert utcai kereszteződésen életveszélyes gyalogosan át­kelni. Két iskola, orvosi rendelő van a közelben, s hívónk nem érti, a építkezés idején miért nem irányítja rendőr a forgalmat. Másik észrevétele: az utcasarkok fölújított járdáiról eltűntek a kerékpárosokat és babako­csikat szolgáló följárók. Va­lamint: az ABC-áruház előt­ti terület betonozásakor iga­zán ültethettek volna né­hány, árnyékot adó fát is ­ha már úgyis fölforgatták a környéket. Nagybani. Bár a dorozs­mai nagybani zöldség-gyü­mölcspiac kapuja már nyitva áll a termelők és kereskedők előtt, sokan mégsem mennek be a piacra, hanem továbbra is a házak előtt, a tilosban állva üzletelnek: megtakarít­va a belépődíj összegét - ér­tesített bennünket egy kör­nyékbeli, akinek ablaka alatt éjjel két órakor még ládákat pakoltak egyik teherautóról a másikra. „így nem lehet aludni!" - fakadt ki beteg ol­vasónk, aki a tilosban parko­ló vezetőket megbüntető rendőröktől remél segítséget. ifflMaaam «"»»«» Az élv«.«l. Horrorkomédia a színházban Lebuktak az FKGP kifosztó! • Munkatársunktól Betörtek a Független Kis­gazdapárt szegedi, Teleki ut­cai irodájába, a cselekmény­nek azonban nincs politikai indítéka - tájékoztatta lapun­kat a rendőrség ügyeletese. A betörők vasárnapra virra­dóan negyed kettő körül ki­feszítették az ajtót, lefeszí­tették a rácsokat és betörték az ablakokat, majd 700 ezer forint értékben számítógépe­ket, telefont, fénymásolót csomagoltak össze, sőt, a kisgazdák ropiját is meget­ték. A betörők autóval tá­voztak a helyszínről, de a Sajka utcában egy más ügy­ben tevékenykedő nyomozó­nak feltűnt, hogy a jármű vi­lágítás nélkül közlekedik. Fel szerette volna erre hívni a sofőr figyelmét, s megállí­totta és igazoltatta az autó vezetőjét. A kocsi átvizsgá­lása során feltűntek a rend­őrnek a műszaki cikkek, s az utasok nem tudtak elfogad­ható magyarázatot adni a be­rendezések eredetére. Ezért előállították őket, s a rendőr­ségen beismerték: ők törtek be a kisgazdákhoz. A három, húsz év körüli fiatalt, R. Ist­vánt, Cs. Tibort és B. Árpá­dot őrizetbe vették, azonban keresik még negyedik társu­kat, K. Lászlót, aki ellen el­fogató parancsot adtak ki. A kisgazdákhoz az utóbbi időkben két alkalommal tör­tek be: először jelentős érté­keket tulajdonítottak el, má­sodszorra viszont megzavar­ták őket. A rendőrség meg­ítélése szerint az őrizetbe vett fiataloknak feltehetően nincs köze a korábbi bűncse­lekményekhez. Abby és a fiatalok: Kancsár József, Király Levente és Bognár Gyöngyvér. (Fotó: Karnok Csaba) Egy tikkasztó nap után a gyanútlan néző felfrissülést remélve el­megy a Szegedi Nemzeti Színházba, ahol köny­nyed szezonvégi pro­dukcióként Joseph Kes­selring morbid bűnügyi bohózatát, az Arzén és levendulát adják. A jó gegek és a nagyszerű színészek ellenére már az első felvonás kéthar­madánál küzd, hogy el ne bóbiskoljék. A máso­dik felvonás alatt hiába­valónak bizonyul min­den ellenállás: a fergete­ges horrorkomédia le­lassul, leül és elaltat. Kesselring 1941-ben szü­letett színműve a fekete hu­mor klasszikusává vált, vi­lágszerte kasszasiker remé­nyében tűzik műsorra a szín­házak. Népszerűségét csak növelte, hogy Frank Capra rendezésében 1944-ben el­készült a tévécsatornákon ma is gyakran játszott kitűnő filmváltozat, amelyben Mor­timert a korszak nagy sztár­ja, Cary Grant alakította. Zsótér Sándor rendhagyó színészválasztással adta meg produkciója alaphangját: Abbyt és Marthát, a két női főszerepet két férfivel ját­szatja. A furcsa nemi csavar már első pillantásra derültsé­get kelt, s mindvégig hálás humorforrásnak bizonyul. A terebélyes Király Levente (Abby) nagymamás kis kon­tyocskával a fején, fémkere­tes kerek szemüvegben min­den leülésnél asszonyos mozdulatokkal igazgatja el csipkedíszítésű kék selyem­ruháját, s közben diszkréten, ártatlanul mosolyog sűrű ba­jusza alatt. Szerémi Zoltán (Martha) szikkadt vénlány­modorban folytatott társal­gásával és finomkodó tipe­gésével kelt derültséget. Mindketten elsőrangú színé­szek, bármit képesek jól el­játszani. A rendező választá­sa mégsem szerencsés. Kes­selring története egy bro­oklyni, kétszáz éves kis ker­tes házacskában játszódik, ahol két roppant előkelő, köztiszteletben álló idős hölgy él. A cselekmény épp a szokványos, hétköznapi környezet, és a teljesen nor­málisnak tűnő öreg dámák miatt válhatna egyre pikán­sabbá, morbidabbá. Ezek a kedves, jóravaló öreglányok ugyanis arzénnal dúsított bo­rocskájukkal tucatnyi magá­nyos úriembert segítettek át a másvilágra. A hullákat a pincében szállásolták el, s nyugodtan várják a további potenciális áldozatokat. Nincs mitől tartaniuk, az egész városrész ismeri őket, rendőrtisztekkel paroláznak, minden gyanú felett állnak. Közben árnyaltabbá válik a kép, megtudjuk, hogy az egész Brewster család súlyo­san terhelt - egyre több mo­mentum juttatja eszünkbe a Pándy-sztorit -, már a nagy­papával sem volt minden rendben, a megboldogult apuka pedig orvosi diploma nélkül végzett különleges se­bészi beavatkozásokat a ház­ban berendezett laboratóriu­mában. A mai Brewsterek sem átlagosak: Teddy - Mé­száros Tamás alakítja ragyo­gó karakterábrázoló képes­séggel - Roosevelt elnöknek képzeli magát; a nyomozók elől menekülő sorozatgyil­kos Jonathan - Quintus Konrád remekül formál be­lőle tenyérbemászó figurát ­a plasztikai műtétek után dr. Frankenstein szörnyszülött­jéhez vált hasonlatossá; Mortimer - Kancsár József adja hanyag eleganciával ­sem lehet teljesen komplett, hisz színikritikus. Úgy tűnik, Zsótér Sándor nem bízott a matematikai pontossággal megszerkesz­tett bűnügyi bohózat erejé­ben, ezért abszurditását igyekezett minél erőtelje­sebb eszközökkel hangsú­lyozni. Nemcsak a két női főszerep nemét változtatta meg, hanem a két rendőrét ­Farkas Andreát és Balogh Cecíliát bújtatta egyenruhá­ba - és dr. Einsteinét is. A gnómszerű plasztikai sebészt a színészként is egyre pro­fibb Zarnóczai Gizella játssza abszurd mozgásvi­lággal. A képtelenségek csimborasszójaként Rooney hadnagy, alias Superman (Mátyássy Szabolcs) is elő­kerül... Ambrus Mariann látvá­nyos, hangulatos, igényesen kidolgozott díszlete már ön­magában is atmoszférát te­remtene, Papp János ötletes jelmezei - igazodva a ren­dezői koncepcióhoz - meg­lehetősen eklektikusak, kü­lönösen Abby és Martha fe­kete toalettje pazar. (Ezek a kosztümök jól jellemzik a közeget, a darab eredeti cí­mében az arzén mellett nem levendula, hanem a két öreg hölgy csipkés ruházatára utaló „old lace" szerepel.) Zsótér Sándor tévedett, mert ugyanazzal a módszer­rel nyúlt egy egészen más típusú darabhoz, mint amellyel például Az ügynök halálát rendezve sikert ara­tott. Kesselring bohózata már önmagában olyan non­szenszek tárháza, hogy szín­padra alkalmazva sem érde­mes tovább komplikálni, Zömmögő-kórussal, Ka­rády-dalokkal, Sohase monddal megspékelni. Sült realista előadásban, felpör­getett játéktempóban, nagy­formátumú karakterszínész­nőkkel mutatkoznának meg igazi értékei. így azonban a két legfontosabb összetevő­je illan el: nem marad a né­zőnek se arzén, se levendu­la. Hollösi Zsolt Könyvtári késés „Bizonyára elkerülte szí­ves figyelmét, hogy a köl­csönzött könyvet elmulasz­totta határidőre visszahoz­ni..." - ugye, ismerősek az alábbi sorok. A könyvtárak­ból érkező harmadik felszó­lítás azonban már nem ilyen nyájas, gyakran mégsincs foganatja. Sőt, van olyan település a megyében, ahol már nem is küldözgetnek fi­gyelmeztetést. Csupán Csongrád megye legnagyobb könyvtára, a So­mogyi engedheti meg magá­nak, hogy a harmadik felszólí­tás után 503 forint késedelmi díjat számoljon fel. Nem cso­da, hogy általában már az első vagy a második figyelmeztetés után visszakerülnek a kötetek a polcokra. Ásotthalmon, a Községi Könyvtárban mindössze 30 fo­rintot fizetnek a feledékenyek. Ennyibe kerül ugyanis a posta­költség és a felszólító nyomtat­vány. Igy nem véletlen, hogy sok gyerek feledékennyé válik. A könyvtáros az iskolával kö­tött megállapodás miatt már ki sem postázza figyelmeztetést, hanem a kölcsönző osztályfő­nökével üzen. A tapasztalatok szerint ez hatásosabb, mint a fizetési felszólítás. A makói József Attila Könyvtárban sem rokkannak bele anyagilag azok, akik a szabályok ellen vétenek. A második felszólítás után példá­ul a postaköltség mellett köny­venként 10 forint a térítési díj. Igaz, ha Makón valaki elveszíti a kölcsönzött kötetet, az jó ha teletömött bukszával somfor­dál be a bibliotéka kapuján: vele ugyanis a könyv árának többszörösét téríttetik meg. A mindig mindent elfelej­tők Mekkája Kistelek, ahol örülnek, ha egyáltalán vissza­viszik a kölcsönzött olvasniva­lót. Persze van, hogy soha nem kerül vissza a kötet. „Né­ha éveket kell vámunk, míg a vétkes valamelyik rokonának feltűnik a lapokon a pecsétünk és jólelkűen visszahozza a könyvet" - mondja rezignáltán a kisteleki könyvtáros. T. Sz. A. Ballagott sok vén diák... • Munkatársunktól Villogtak a vakuk, zoo­moltak a kamerák az elmúlt hét végén a Belvárosi Film­színházban, ahol a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rendezte meg ballagási ün­nepségét. Ám előbb, a ha­gyományoknak megfelelő­en, a végzős hallgatók ma­jorettek felvezetésével, a bámészkodók és a hozzátar­tozók sorfala között végig­sétáltak a Boldogasszony sugárút-Aradi vértanúk te­re-Kárász utca-Széchenyi tér-Wesselényi utca útvo­nalon. Idén hétszázan intettek búcsút a tanárképző főisko­lának. Őket és szüleiket kö­szöntötte szombaton a Bel­Sétóltak a tanárképzős ballagok. (Fotó: Nagy László) városi Moziban dr. Varga István főigazgató-helyettes. Az üdvözlő szavak után a hetedik osztályos Hódi Esz­ter adta elő Benjámin Lász­ló „Mi van a Hold túlsó ol­dalán?" című versét. Dr. Szabó Tibor főigazgató-he­lyettes ünnepi beszédében reményét fejezte ki, hogy a végzősök a szakmai ismere­teken túl emberséget is ta­nultak a négy év alatt, s azt kamatoztatni tudják majd az oktatásban. Az ünnepségen kiosztot­ták a Kiváló tanárjelölt, il­letve a Jó tanuló, jó sporto­ló kitüntetéseket. Előbbit Kónya A kos, Ma ró ti Erika, Mészáros Ferenc, Tegzes Orsolya és Varga Tímea, utóbbit Selmeczi Gabriella és Téringer Tímea vehette át. Az ünnepség a Keep Smiling kórus műsorával és a Szózat hangjaival ért vé­get.

Next

/
Oldalképek
Tartalom