Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-11 / 109. szám
HÉTFŐ, 1998. MÁJ. 11. BELFÖLD 3 Mesetábor • Tiszasas (MTI) Aki nem hiszi, jáijon utána címmel mesetábort (népmesekutató tanácskozást) szervez Tiszasason a békéscsabai Életfa Kulturális Alapítvány és a rendezvény házigazdája, a Pitypang Egyesület. A június 25-ike és 28-ika közt sorrakerülő találkozón előadások hangzanak el a magyar mesekincsről s a programban bábos meseföldolgozás és mesemondó asszony bemutatkozása is szerepel. A tiszasasi népköltészet-kutató országos tanácskozáson A világvándora herceg című magyar népmesét elemzik a résztvevők, s a zárónapi bábelőadáson is ez a mese kerül a tábor közönsége elé. Válogató • Sopron (MTI) Válogató versenyt tartottak fizika tantárgyból a nemzetközi diákolimpiára esélyes középiskolások számára szombaton Sopronban. Ezúttal a válogató is nemzetközivé bővült: a magyar csapat a román csapattal mérte össze tudását. Mintegy negyven tehetséges fiatal vállalkozott az írásbeli, az elméleti és a gyakorlati feladatok megoldására. A román csapat a nemzetközi diákolimpiákon mindig az élvonalban szerepel, mérkőzésük a fiatal magyar „fizikusokkal" jó összevetést és az olimpiai esélyek reális felmérését jelenti. A Sopronban legeredményesebben szerepelt magyar növendékek képviselik hazánkat a fizikai nemzetközi diákolimpián július 2-8. között Reykjavíkban. Benépesült a Tisza-tó • Tiszafüred (MTI) A nyárias meleg beköszöntével szinte egycsapásra benépesült az ország egyik legnépszerűbb horgászvize, a Tisza-tó. Különösen nagy lett a forgalom Tiszafüred térségében, ahol nemcsak a horgászok, hanem a vízi turizmus szerelmesei is hódolhatnak a természet nyújtotta örömöknek. Megélénkültek a tóparti kempingek, panziók, amelyeket napsütéses időben már szombaton is szépszámú vendégsereg keresett fel. Az idei szezonban egy időben már négyszáz fős sporttábort is képesek fogadni. Újdonságnak számít, hogy az idén ornitológiai táborokat is szerveznek diákoknak és a vizi túra vezetői tanfolyamokra szintén várják a jelentkezőket. Rejtvényfejték • Tatabánya (MTI) Csaknem százan törték a fejüket szombaton Tatabányán a helyi Petőfi Tömegsport Egyesület Rejtvényfejtők Klubja által rendezett országos egyéni versenyén a Szarka István emlékkupáért. A feladatokat az Országos Rejtvényfejtő Klub és a Füles című újság szakemberei állították össze. A kezdők kategóriájában Bakos Ferenc (Martfű), a haladóknál Ferenczy Jánosné (Jászapáti), a mesterjelöltek között Mezey László (Debrecen), míg mesterkategóriában Szilágyiné Tóth Éva (Pécs) végzet az első helyen. Ferencesek a szelídségért A ferencesek gulyása nemcsak azért ízlett mindenkinek, mert nem kellett érte fizetni... (Fotó: Nagy László) Negyedik alkalommal gyűltek össze szombaton a szegedi, Mátyás téri ferences rendház lakóinak meghívására azok a családok, amelyek tagjaiból a mai, feszültséggel terhes, könyörtelen közömbösségre kárhoztató kor még nem ölte ki az egymásra figyelés, az egymásért való felelősségvállalás szent kötelezettségét. A sok száz megjelent apró, s nagyobbacska gyermek, szülő, s nagyszülő önfeledten töltötte a napot a Mátyás tér tágas parkjában, a házigazda ferences testvérek szeretetteljes gondoskodása mellett. Ritkán lát az ember olyan nagyszámú vendégsereget, amely az elmúlt szombaton a Mátyás templom körül nyüzsgött. A házigazdák, a családi napot életre hívó ferences testvérek szinte csak futva közlekedtek ezen a napon, elintéznivalóik végeláthatatlan sora azonban nem riasztotta őket a herkulesi föladattól, s bár csuhájuk csak úgy lobogott utánuk, ha megszólíttattak, mosolyogva feleltek a föltett kérdésekre. A hagyományos családi napon - mint ahogyan a korábbi években is - a játék kapott főszerepet. Bár a testvérek a görög mítoszok világából Minotauruszt nem idézhették meg, egész nap népszerű volt a szalma-labirintus, jókedvvel zajlottak a soijátékok, s a délben fölszolgált gulyáshoz hasonlaKukoricázás Az árnyat vető templom oldalában ácsorogtam Ágoston testvérrel, hűs őszibarackszörpöt iszogatva, amikor egy kellemes megjelenésű hölgy penderült elénk, a családi nap szervezőjét keresve. Ágoston testvér tudakozódására, hogy vajon milyen ügyben lehet a látogató segítségére, meglepő választ kapott: a hölgy pattogatott kukoricát szeretett volna árulni a parkban. A felelet sem volt szokványos: Ágoston testvér ugyanis elmondta, természetesen megadják az engedélyt a tengeri pattogtatására, ám csak akkor, ha azt ingyen töltik a staniclikbe a családi nap résztvevői, azaz mindenki számára. A hölgy - kinek arcára döbbenet ült - előbb rám nézett, segítséget kérve, majd úgy tűnt, tréfára vette a dolgot, amikor a fagyis előtt kígyózó sorra tekintett. Azt ugyanis már végképp nem tudta elhinni, hogy a gombócokért sem kell fizetnie senkinek. Pedig valóban nem kellett. Ezek után sarkon fordult, s kissé dühösen távozott. Talán nem tévedek, ha azt írom: senki sem sajnálta, hogy nélkülöznie kellett az üzleti alapon pattogatott kukoricát. tos sikert hozott a kora esti térszínház. A jó hangulat, s a programok mellett a testi táplálékról is a testvérek gondoskodtak, hiszen ahogyan a gulyás a tányérokba, úgy a fagyi a tölcsérbe és a hűs szörp is a pohárba a ferencesek jóvoltából került. Terített asztalnak pedig ott volt a Mátyás tér zöld gyepe, melynek szegleteit vén fák borították árnyékba. A fiatal Bagyinszki Ágoston testvér épp egy ilyen, zsebkendőnyi árnyékra mutatott, amikor - mint az egyik házigazda hellyel kínált a füvön. # Milyen igény hívta életre a családi napot? - Furcsa, de épp az erőszaknak köszönhetjük, hogy létrejött ez a rendezvény, és immáron negyedik alkalommal vonzza a családokat a Mátyás templom tövébe. Három esztendővel ezelőtt adott otthont a város az utcai harcosok igen népszerű viadalának. Sokak kérésének eleget téve hívtuk akkor életre a családi napon, hogy bizonyítsuk: a családi élet szentsége, a szelídség fölveheti a versenyt a világot egyre inkább uraló erőszakkal. Nem ellenrendezvény volt ez, csupán egy alternatíva: a szülők dönthettek, gyermekeikkel együtt az erőszakot, vagy a vidám játékokat választják. A siker akkora volt, hogy már az első családi nap hagyományt teremtett. • A mai világban a családokban is egyre hétköznapibbá válik a feszültség, az erőszak, Hogyan tehetnek ez ellen? - Plébániánkhoz számtalan család tartozik, akikkel időről időre együtt vagyunk, szinte együtt élünk velük, közösséget alkotunk. A családi napon azonban olyanokkal is találkozunk, kikkel egyébként nincs kapcsolatunk. De ha ezen a játékos napon sikerül megfogniuk a közös játék szellemiségét, az egymásra figyelés fontosságát, az ellenfél kötelező tiszteletét, akkor már tettünk valamit az erőszak ellen. A játék az emberi élet nélkülözhetetlen föltétele, s ha a felnőttek nem felejtik el a játékot, és valahol gyermekek maradnak, nem fogják magukat otthon érezni az agresszióval telített világban. • Éppen most ért véget a pártok választási kampánya, mely során egytől egyig fölemlegették a család szerepének fontosságát. Tenni azonban csak nagyon kevesek hajlandók a családokért. - Nem vagyok otthon a politikában, de azt tudom, hogy a politikát az érdekek mozgatják. Ezért nagyon távol áll az igazi játék érdek nélküli világától. Mi pusztán egy játékosan eltöltött szombati nappal szeretnénk megajándékozni a családokat, remélve, hogy ezzel a csekélységgel boldogabbá tesszük őket... Kéri Barnabás • Fő a főnökök feje Áruló rendörök • Budapest (MTI) Szigorú vizsgálatot rendelt el Berta Attila, Budapest rendőrfőkapitánya annak a belső árulónak a felderítésére, aki egy szűk körű eligazítás után néhány perccel tájékoztatta a sajtót az állami nyomda vezetőjét zsaroló bűnöző elfogására tervezett akcióról - ezt az Országos Választási Bizottság vasárnap délutáni ülésén jelentette be a főkapitány. Hangsúlyozta, hogy a választások tisztaságát, eredményét semmiképpen nem befolyásolja, hogy vélhetően a gyártósorról néhány tucat szavazólap illetéktelen kezekbe kerül. Eddigi ismereteik szerint a nyomda vezérigazgatóját akarták egyesek megzsarolni ezzel az egyértelműen pénzt követelő akcióval. A zsaroló által igényelt ötmillió forintot a tárgyalások során 3,5 millió forintra csökkentették. Az Országos Választási Bizottság tagjainak arra a felvetéseire reagálva, hogy miért nem kaptak tájékoztatást az ügyről, a főkapitány elmondta, hogy szolgálati felettesének, az országos rendőrfőkapitánynak csütörtök jelentést tett. Tudomása szerint a Belügyminisztérium Országos Választási Irodájának vezetője pedig ezután értesült a szavazólapokkal összefüggő zsarolási esetről. Berta Attila úgy vélte, hogy neki hivatalosan nincs lehetősége arra, hogy ilyen esetben tájékoztassa az OVB-t. A rendőrségnek egyébként sikerült több nyilvános telefonfülkében is ujjlenyomatot és szagmintát vennie a zsarolótól, s rendelkeznek a vele folytatott beszélgetések magnófelvégtelével is. Ezer forint, ebédre • Telekgerendás (MTI) Meg akarta vendégelni a helyi szavazókörben feladatot ellátókat egy telekgerendási választópolgár. Letett az asztalra ezer forintot, hogy abból ebédeljenek meg a szavazatszámláló bizottság tagjai - tájékoztatta az MTI-t. A telekgerendási polgár akkor sem volt hajlandó a pénzét visszavenni, amikor erre kérte a testület elnöke. Kijeletette: ő ezt az összeget a bizottság megvendégelésére szánta, ebédeljenek meg belőle. A szavazatszámláló bizottság ezt követően úgy döntött: az ezer forintot eljuttatja a helyi választási irodának, hogy onnan a pénzt visszaküldhessék a „gáláns" választópolgárnak. Magyar-román újszövetség • Budapest (MTI) A közeljövőben elkészül az első magyar-román újszövetség, amelynek költségeit felefele arányban a Romániai Felekezetközi Bibliatársulat és a Magyar Biblia Társulat fedezi. Erről szombaton Békefy Lajos, a református egyház hazai és nemzetközi hírszolgálatának vezetője tájékoztatta az MTI-t. Mint elmondta: az előkészületek négy éve kezdődtek, és a közreműködők évente munkatalálkozókon beszélik meg az aktuális feladatokat. múlt lüMifll Harisnyasapka M ost aztán küldjük nyugdíjba a rettegőket! S feledjük el örökre mindazokat, akik vészmadárként jósoltak nemzeti sorstragédiát a magyarságnak, akik ijedős buzgalommal állították, hogy ezt az országot elmosta már a bűn, a korrupció, s tönkretette sok nyegle, mihaszna politikai kalandor. Hiszen eltelt 1998 legfontosabb hete, tudják, az a választásoknak rugaszkodós, s lám, lézengtünk olyan nagy nyugalomban, hogy már attól tarthattunk, a nagy ásítozástól kihullik összes fogunk. Békés egykedvűséggel vehettük tudomásul: bár közerkölcseink őre szerint útjainkon már egymásba ér a prostituáltak lakkcsizmája, Szegeden mindössze kétszer kellett ítélkezni kurtizánidomárok fölött. Hogy volt közöttük olyan, aki kutyával küldte szexboldogságba a táncosnőből bájlánnyá átképzett magánalkalmazottját? Istenem, hát megesnek effélék a nagy magyar nyugalomban, s ha figyelembe vesszük, hogy a pornófilm forgatókönyve szerint akár ló is kaphatott volna főszerepet az újszegedi lepedőbirkózásban, akár már legyinthetünk is. No, persze nem mindannyian. Hiszen annak a váci bácsikának, akit egy apa s fia közös erővel vert agyon elmúlt hetünkön, már nem mozdul a keze. Mint ahogy azok a pénzktsérő fegyveresek is inkább az intenzív osztály nyugalmára vágynak karlengetős örömködés helyett, akiket géppisztolytűzzel kényszerttették 100 millió forint átadására Pest határában. Ám mielőtt még fölháborodnánk, bűn országát kiabálva, el ne feledjük: a váci gyilkosokat rögvest elkapták a rendőrök, s a páncélkocsira trenírozott gengszterekről is sokat tudunk már. Például azt, hogy elmenekültek. Ám ez a tény csak nem zavarta meg nagyon nyugodt hetünket. Hiszen nagy erő a bizonyosság: Magyarországon félhetnek oly sokan, ám aki pénzt rabol, sajtómágnást gyilkol, Mercedest, vagy éppenséggel lépcsőházakat robbant, legfeljebb csak attól tarthat, hogy egy tavaszi nátha ágyba dönti, netán megint nem nyer a kaparós sorsjegyen. rj e miért is bántanák szegényeket, amikor lövöldöLf zős, bombagyártós lelkesedésük új munkahelyeket teremt. Magyaros egykedvűségben telt hetünkön például újabb elitkommandó nőtt ki harcias politikusok közmegegyezős szándékából. Lesz hát megint vagy két tucat harisnyasapkásunk, aki rendőrnapon jelesre vizsgázik hátra bukfencből, s elsőre torkon lövi a bádogból kivágott bankrablót. S lesz nekik parancsnokuk is, aki havonta beszámol a Magyar Köztársaság kormányának számtalan munkasikerről, elmondja, hogy a Halászbástyát például még nem is szelték föl, a Duna-hidak is állnak, s bár a Tiszát csak azért nem lopták még el, mert fertőzött vizekre momentán kicsi a fizetőképes kereslet, azért a közbiztonság szilárd. Ami pedig e nyugodt hetünkön kivégzett ukrán üzletembert illeti: a környezetében egyetlen babakocsit tologató kasszafúró sem sérült meg. Vagyis teljességgel érthetetlen, miért rendelnének szívesen már a közepesen gazdag családok is páncéltörő rakétával fölszerelt harckocsikat óvodába igyekvő gyermekük mellé, s miért ásná el magát tolvajtól rettegő félelmében a nagymamácska, amikor a postás átnyújtja néki azt a gigantikus összeget, amit nyugdíjnak hívnak. De kérdem én, mekkorára nőhet majd a mi, múlt héten tapasztalt nyugalmunk és boldogságunk hétfőtől? Hiszen aki csak három televíziós csatorna választási tgérgetőbajnokságát is végigbámészkodta, jól tudja: kerülhet mifelénk bárki is hatalomra, a jólét elől a cirkuszi reflexművész sem tudja már elkapni a fejét. A kortesbeszédekből, kifényesedett arcú párvezetők mosolyából remélhetőleg mindenki számára kiviláglott, új kormányunk megalakulása után a gazdagság, a közbiztonság, iparunk fejlesztése, s persze a százkilométer számra épülő sztrádákkal dicsekedő úthálózat-fejlesztés csak azon vitázhat, melyikük is ért el nagyobb eredményeket. Hogy van, aki azt állítja: a politikusi szereplésekből mindössze annyi vált nyilvánvalóvá - a dilettánsokat, a közhelygyártókat és a beszédhibásokat még mindig nem sikerült eltiltani a közszerepléstől? No, az ilyen feleselöknek minden bizonnyal a magyar földön tapasztalható kiegyensúlyozottság, a nyugalom, s persze a máris két ököllel tapintható jólét vette el az eszét. Szavukra ne hallgassunk, őkelméket inkább kukoricára térdepeltessük, s mondassuk ki velük százszor: regionális infrastruktúra-politika. S amíg ők ily közérdekű bikkfanyelvből szigorlatoznak, üdvözöljük régi, kedves, párt- és rendszersemleges vendégeinket, a szúnyogokat. Ugyanis, ha nem vették volna még észre, a választás napjára megérkeztek újra. Ahogy szoktak, váratlanul, sok eső után, az első nagyobb meleggel. S bár tavalyi inváziójuk közben sajtótájékoztatók hosszú sora, no meg irtásukra irtó nagy buzgalommal készülő szakemberek tucatja szólt arról, miként is fogunk lecsapni rájuk még ártatlan lárvakorukban, jelentem, tegnap délelőtt a csípőgépek - az ellenük bevetésre készülő vegyszerekről mit sem tudva megnyerték első csatáikat. Lakótelepi közbozótosok árnyékában járja hát a nép szúnyogtáncát, miközben arcán piros pöttyekkel virágzik boldogság. De miért is ne virágozna? Hiszen nyugalom van, béke, kibontakozás. S Pécsett is csak néhány szavazóurnára festettek horogkeresztet... f zoltán/