Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-08 / 107. szám

PÉNTEK, 1998. MÁJ. 8. SZOLGÁLTATÁS 11 i választási tudnivalók Szavazási kiskáté • A szavazás alkalmassági vizsga is A MIÉP parlamenti párt lesz A MIEP-tabló: Klementné Burza Mária, ifj. Tóth László, dr. Farády Eva - képviselőjelöltek; Vida Sándor, a megyei elnök; dr. Kovács László képviselőjelölt. (Fotó: Nagy László) Ha vasárnap, akkor választás - ezt május­ban kétszer is elmond­hatjuk, hiszen a köztár­sasági elnök az or­szággyűlési képvi­selőválasztás első fordu­lóját 10-ére, a másodi­kat 24-ére tűzte ki. Am a választás akkor lesz érvényes és eredményes js, ha a választópolgá­rok így akarják. Ehhez pedig az kell, hogy el­menjenek szavazni, s tudják, akaratukat ho­gyan fejezhetik ki. A tudnivalókat szavazási kiskátéba, azaz kérdés­felelet formába öntjük. Hány képviselőt küldünk a Parlamentbe? Itt a harmadik választás, í mikor képviselőinket két mó­i don juttathatjuk a Parlament­' be. Törvény rögzíti, hogy a Csongrád megyében élőknek hét egyéni választókerületi és hat területi listás mandátum jár. Milyen szavazólapokat kapunk május 10-én? Az egy-egy választókerü­letben képviselőjelöltté vált I személyek hivatalosan hasz­nált családi és utóneve olvas­ható - betűrendbe szedve. A személynév mellett szerepel a jelölő szervezet neve és emblémája is. E szavazólap fehér színű. A jelöltek közül j az egyik lesz az adott válasz­tókerület országgyűlési kép­viselője. A választás első fordulójá­nak napján egy másik, kék színű szavazólapot is kapunk, melyen a Csongrád megyé­ben területi listát állító 11 párt emblémája és neve sze­repel - a területi választási bizottság által kisorsolt sor­rendben -, alatta - a párt által bejelentett sorrendben - fel­tüntetik a listán induló képvi­selőjelöltek közül az első öt nevét is. Az erre a szavazó­lapra adott voksunkkal terü­leti listás mandátum szerzé­séhez segíthetjük a 11 párt je­löltjeit. Miért kell aláírni a név­jegyzéket? A választás tisztasága ér­I dekében. A választási eljárás­| ról szóló törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy - most először - a választópolgárnak alá kell írnia a névjegyzéket, hogy ezzel igazolja, átvette a két szavazólapot. Mit vigyen magával a szavazni készülő polgár? A szavazójogával élni kí­vánó polgár a szavazókörbe vigye magával a választás helyéről és idejéről szóló ér­tesítést, a személyi igazolvá­nyát, illetve - akinek szüksé­ges - a szemüvegét. Aki iga­zolással rendelkezik, mert nem lakó-, hanem tartózko­dási helyén kíván szavazni, csak az igazolás leadása után kap szavazólapot. Hogyan szavazhatunk érvényesen? Érvényesen szavazni sza­vazólaponként egy jelöltre, illetve egy listára, a jelölt neve melletti vagy a lista fel­etti körben elhelyezett „x" vagy „+" jellel lehet. A sza­vazat érvényességéhez az is szükséges, hogy hivatalos szavazólapon adják le, egyértelműen meg lehessen állapítani a szavazó akaratát, a szavazólapot lepecsételjék a szavazatszámláló bizottság bélyegzőjével, továbbá tollal töltsék ki. A szavazólapot ki­töltése után borítékba kell elhelyezni és az urnába kell dobni. Lesz-e mozgóurna? Előzetes, egyedi kérelem esetén az illetékes szavazat­számláló bizottság két tagja a mozgásban gátolt választó­polgárt - szavazásának le­hetővé tétele érdekében ­mozgóurnával felkeresi. Hogyan követhető a sza­vazási eredmény alakulása? Az Internet-kapcsolattal rendelkezők folyamatosan nyomon követik a választás alakulását a következő címe­ken: www.valasztas.hu és www. election. hu. Hogyan lesz érvényes a választás? A választás első, május 10-i fordulója akkor lesz ér­vényes, ha az arra jogosult polgároknak több mint 50 százaléka elmegy szavazni. A választás második, május 24-ére kitűzött fordulója ak­kor érvényes, ha az (esetlege­sen) érvénytelen első fordulót követően a választásra jogo­sultak több mint egynegyede leadja szavazatát. Az első forduló érvénytelensége mi­atti „kötelező" második for­dulóban minden egyéni kép­viselőjelölt és lista újra indul­hat. Ha az e menetben szük­séges 25 százalék+1 szavazat sem jönne össze, akkor ér­vénytelen a második forduló, s - leghamarabb a következő évben - időközi választást kell tartani. E választókerü­letnek nem lesz képviselője a Parlamentben. Mi a feltétele a választás eredményességének? Ha érvényes lesz a válasz­tás első fordulója, akkor minősíthető eredményesnek, ha az egyéni képviselőjelöltek közül az egyik megszerzi az érvényes szavazatoknak több mint a felét. Az „abszolút győztes képviselő" választó­kerületében nem kell máso­dik fordulót tartani. Az első eredménytelensége miatti második fordulóban azok az egyéni jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az ér­vényes szavazatok 15 száza­lékát megkapták. Ha nincs három ilyen jelölt, akkor a legtöbb szavazatot ösz­szegyűjtő három képviselője­lölt neve szerepel a szavazó­lap n. (Természetesen az elsi ,'orduló eredménytelen­sége nú : kiírt második for­dulóban már csak egy, az egyéni képviselőjelöltek „szűkített" névsorát tartalma­zó szavazólapot kapunk, hogy voksolhassunk. A listá­ra nem szavazunk.) E máso­dik szavazási forduló akkor lesz eredményes, ha a képvi­selőjelöltek eltérő számú sza­vazatot kapnak. Ha a kettő első jelöltre is ugyanannyian voksolnak, akkor eredmény­telennek kell minősíteni a második fordulót, s - legha­marabb a következő évben ­időközi választáson dől el, ki lesz a választókerület or­szággyűlési képviselője. Miképpen születik a lis­tás képviselői mandátum? A lényeg: a párt listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában jutnak mandátum­hoz, a választási eredmény kiszámításának módját jog­szabály rögzíti. E ponton kap jelentőséget a „töredékszava­zat", ami befolyásolja a terü­leti és az országos listán sze­rezhető mandátumok elosztá­sát a Parlamentbe bejutó pár­tok között. Tehát a területi listás mandátum szerzésének egyetlen feltétele, hogy érvé­nyes legyen a választási for­duló. Ú. I. Bekerülünk a Parla­mentbe! - állították a Ma­gyar Igazság és Elet Párt­ja képviselőjelöltjei teg­napi, szegedi sajtótájé­koztatójukon. Bizakodá­suk oka, hogy a jelenlegi kormány nem hiteles em­berekből áll. A MIÉP-nek a magyarság érdekeit középpontba állító prog­ramját a képviselőjelöltek ismertették. Csak olyan kormányt tá­mogatunk, mely jobboldali, mely a magyar nemzet érde­keit helyezi előtérbe - jelen­tette ki Vida Sándor, a MIÉP megyei elnöke. A szavazás „alkalmassági vizsga is", ami szerinte azt jelenti, hogy a polgár a magyar megmaradás szolgálatára alkalmasnak nyil­vánítja magát. Az oktatás, a nevelés és a nemzeti kultúra átadása, az esélyegyenlőség megteremté­se kiemelt szerepet kap a MI­ÉP programjában - közölte Klementné Burza Mária. A MIÉP fölvenné az iskolai tan­tárgyak közé az erkölcstant. A médiaháborúnak az vetett vé­get, hogy kiszorították a nem­zeti oldalt, aminek következ­ménye, hogy lehetetlen az esélyegyenlőség - hallottuk ifj. Tóth Lászlótól. Felfogása szerint a központi hatalomtól egyáltalán nem függetlenek a közvélemény-kutató cégek, melyek megbízhatatlanságát jelzi, hogy „eddig a MIÉP-et 1 százalékon tartották, s csak most, mikor már lehetetlen ta­gadni ismertségünket és nép­szerűségünket, jelzik Parla­mentbe jutási eselyeinket." Az ifjú politikus példákkal igazolva állította, hogy e kam­pány egyáltalán nem „csendes és visszafogott", hiszen meg­jelent a politikai terrorizmus, a személyeskedő hang, több jelölt kísérletet tett a másik le­járatására. Nemzeti, keresztény, radi­kális párt a MIÉP, aminek megfelel szociális programja is - osztotta meg velünk véle­kedését dr. Farády Éva, aki állította: be kell vezetni a csa­ládi jövedelemadózást, erősí­teni a főállású anyaság intéz­ményét. Ennek anyagi forrása a privatizáció felülvizsgálata, s az államadósság átütemezé­se és elengedése lehet. A ma­radékelv alapján részesül a magyar egészségügy a nem­zeti összjövedelemből, ráadá­sul alacsony százalékban, s ezt a keveset még a szociális ágazattal is meg kell osztania - nehezményezte dr. Kovács László. E támogatást legalább 5-6 százalékra növelné, min­denki számára elérhető, egy­séges egészségügyet akar a MIÉP. A politika nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy Ma­gyarországon 4-4,5 millió ember él a mezőgazdaságból, így nélkülözhetetlen a felzár­kózás - ez dr. Thirring Ákos következtetése. Elsősorban a családi gazdaságok me­gerősítése szükséges, amihez állami szerepvállalás, piacvé­delem, tisztességes adó- és hitelpolitika és támogatási­pályázati rendszer szükséges. A MIÉP vallja: a mezőgazda­sági termelés biztonsága ak­kor teremthető meg, ha a termőföldtől az élelmiszer­iparig minden hazai kézben lesz, s a versenyképes áron előállított termékek haszna nagyobb részben a ter­melőknél csapódik le. A fel­zárkóztatási program forrása: például az olcsóbb állam, egyes mamutberuházások felfüggesztéséből származik. „Mi nem akarunk saját ha­zánkban a kurdok vagy a pa­lesztinok sorsára jutni" - vá­laszolt pártja kisebbségpoliti­káját firtató kérdésünkre a megyei elnök. Problémának tartjuk, hogy megkezdődött Magyarországra a külföldiek szándékos betelepítése - egé­szítette ki az elhangzottakat a párt legfiatalabb politikusje­löltje. Gond, hogy fölmerült olyan etnikumok és kisebbsé­gek itteni parlamenti képvise­letének lehetősége, akiknek ezt számaránya, itteni törté­nelmi gyökértelensége sem indokoltja. A cigánysághoz való tartozás sem előnyt sem hátrányt nem jelenthet, azaz a magyarokkal szemben egyet­len nép sem élvezhet külön kiváltságokat. NATO-ellenes a MIÉP ­jelentették ki, mikor az integ­rációs folyamathoz való vi­szonyukról kérdeztük a politi­kusokat. E párt az Európai Unióhoz való csatlakozást is csak akkor támogatja, ha az nem az EU-nak, hanem a ma­gyarságnak jó. Ú. I. Ú| Szövetség, az ellenzék Az G. Nagyné dr. Ma­czó Ágnes által vezetett Új Szövetség Magyaror­szágért (ÚSZ) komolyan gondolja a rendszervál­tást, s ennek érdekében várja azok szavazatát, akik csalódottak, elveszí­tették hitüket - mondotta többek között a párt el­nökasszonya az ÚSZ teg­napi, Szegeden megtar­tott kampányzáró nagy­gyűlésén. Mintegy százötven szege­di volt kíváncsi az Új Szövet­ség Magyarországért nagy­gyűlésére, amelyen a párt ve­zetője, G. Nagyné dr. Maczó Ágnes ismertette gondolatait. Az elnökasszony kifejtette, hogy az ÚSZ az egyetlen a keresztény erkölcsi alapokon álló pártok közül, amely nem a Fidesz uszályában hajózik. Éppen ezért ez a politikai erő testesíti meg azt az összefo­gást, amelyet az ellenzéki pártoknak már régóta meg kellett volna valósítani, azon­ban 1994 óta képtelenek vol­tak erre. Maczó Ágnes okfej­tése szerint a rendszerválto­zás a KGB forgatókönyve alapján zajlott, s mára annyit változott a helyzet, hogy nem keletről, hanem nyugatról kapják a magyar vezetők az utasításokat. Az ÚSZ első embere kitért arra, hogy nyolc éve a szabaddemokra­ták kormányozzák Magyaror­szágot: először paktum segít­ségével, azután pedig kisebb­ségben lévő kormánypárt­ként. Mára viszont elfogyott az SZDSZ-es liberálisok ere­je, ezért kell a Fideszt bevon­ni a hatalomba, s ezért volt szükség az ellenzéki pártok szétveretésére. Maczó Ágnes leszögezte: az Új Szövetség komolyan gondolja a rendszerváltást. Számítanak azok szavazatá­ra, akik csalódottak, elkese­redettek és reményt vesztet­tek. Az ÚSZ arra kéri a vá­lasztókat, hogy bízzanak a pártban, mert ez az a politikai erő, amely nem csapja be a szavazókat. Maczó Ágnes összefogást sürgetett a pa­rasztság és az értelmiség azon része között, amely nem árulta el az országot. Csak ezzel az együttműködéssel lehet tenni egy becsületes Magyarország érdekében ­zárta beszédét a szónok. A. L. A politikai elit tagjai nem vallják ugyan be, de körülbelül egy éve kampányolnak. Lendü­letükre jellemző, hogy például az elmúlt hóna­pot jószerivel út közben töltötték. Csak április­ban több mint kétszáz­szor jutottak el külön­böző településekre. Eközben helybéli újság­íróknak elárulták, mit is gondolnak a válasz­tási esélyekről. Zöldi László A Munkáspártról Bízom abban, hogy ti­zenöt-húsz képviselőnk tesz esküt a májusi választásokat követően az új országgyűlés alakuló ülésén, mert nagyon sok elégedetlen ember él eb­ben az országban, akiknek nem tetszik a jelenlegi kor­mány politikája. Thürmer Gyula Napló, 1998. március 31. Ki nyer? A választási törvény is­meretében azt mondhatjuk, Politikusok a választásokról hogy nem kell feltétlenül koalícióban gondolkodni. A rendszer úgy van kitalálva, hogy aki nyer, nagyon nyer. Orbán Viktor Békés Megyei Nap, 1998. április 2. Az SZDSZ-ről 1991 után a rendszervál­tozás, 1994 után a piacgaz­daság kiépítése, a mostani választások után pedig az ember áll az SZDSZ politi­kai és gazdasági programjá­nak középpontjában. Kuncze Gábor Kelet-Magyarország, 1998. április 4. Az MSZP-ről Úgy gondolom, hogy megnyerjük a választást, mert a szocialistáknak van a legjobb csapatuk. Keleti György Békés Megyei Nap, 1998. április 6. A KDNP-ről A párt szövetségi politi­kája nem változott,, a válasz­tások második fordulója előtt senkivel sem kívánunk koalícióra lépni. Fekete György Vas Népe, 1998. április 7. A kis pártokról Ha olyan pártra kívánunk szavazni, amelynek nincs esélye bejutni a parlament­be, az olyan, mintha az MSZP-re adnánk le a vok­sunkat. Tölgyessy Péter Vas Népe, 1998. április 7. A polgári szövetségről Van reális esélye, hogy a második fordulóban ez a szövetség győzedelmesked­jen, mert sokan, ha nem is állítják, hogy ránk szavaz­nak, de azt mondják, ben­nünket inkább elfogadná­nak, mint más pártokat. Illés Zoltán Napló, 1998. április 7. Az MDF esélyéről De abban a pillanatban, ha megjelenik a jelöltünk, jóval nagyobb az esélyünk: ezt több helyen is tapasztal­tam, és ezért mondom, hogy az MDF-ben benne van a tízszázalékos eredmény. Lezsák Sándor Délmagyarország, 1998. április 10. A választási ígéretekről Azok a politikai erők, amelyek hangzatos ígérete­ket tesznek, nem akarnak kormányra kerülni, vagy pe­dig már előre arra számíta­nak, hogy az ígéret csak a kampány idejére szól, s később azt nyugodtan el le­het majd felejteni. Pető Iván Ózdi Hírek, 1998. április 10. Harmadolás Én azt mondom, hogy a Fidesz, az MDF és a Ma­gyar Kereszténydemokraták Szövetsége együtt meg tudja szerezni a mandátumoknak több mint a felét. Ehhez nem kell más, csak az, hogy minden harmadik választó ránk szavazzon. Órbán Viktor 24 Óra, 1998. április 21. Az ellenzéki koalícióról Nagy bukás lenne abból, ha a Fidesz a Független Kisgazdapárttal kötne koa­líciót. Debreczeni József Délvilág, 1998. április 18. Kétharmad A Független Kisgazda­párt akár a kétharmados par­lamenti többséget is elérhe­ti. Pokol Béla Észak-Magyarország, 1998. április 25. Pártprogramok A választások idején nem nehéz családközpontú társa­dalmat hirdetni. Maczó Ágnes Délmagyarország, 1998. április 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom