Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-06 / 81. szám

HÉTFŐ, 1998. ÁPR. 6. RIPORT 7 • Polgárjogi társaság alakul Gáztoborzó Dorozsmán • Szegedi vitézekkel Tápióbicskén Megvívták a hídi csatát A szegedi 3. honvédzászlóalj rohamát nem tudták a császári gyalogosok föltartóztatni. (Fotó: Schmidt Andrea) A sziksósi és subasai kiskertekben is lefekteti a gázvezetékeket a Dégáz Rt., de a szakemberek szerint legalább hétnyolcszáz igénylő kellene ahhoz, hogy a-lakossági hozzájárulás összege ne haladja meg a 3540 ezer forintot. A jelentkezési kedv növelésére szombaton lakossági fórumot rendeztek. Szeles, de meleg, napsütéses időben gyülekeztek szombaton, a fürdő előtti buszfordulóban a sziksósi és subasai kiskertesek. Kétszáznál is többen várakoztak arra, mit mondanak majd a vezetékes gáz bekötéséről a fórum szervezői. Dr. Hajász Bertalan (maga is kiskertes) szólt először az érdeklődőkhöz: elmondta, hogy tavaly augusztusban tárgyaltak először érdemben a Dégáz Rt. vezetőivel a kiskertek ellátásáról. Az igények föltérképezése céljából januárban és februárban ötszáz kerttulajdonos címére küldtek kérdőívet. Kiderült, hogy a megkérdezetteknek csupán 20 százaléka kéri a gáz bekötését. A csekély érdeklődés viszont azt jelenti, hogy túlságosan magas lenne az egy főre jutó lakossági hozzájárulás összege. A számítások szerint 40-50 százalékos jelentkezési arány lenne kívánatos. Az önkormányzat nem segít a sziksósi gáz bevezetésében, ezért a jelentkezőknek polgáijogi társaságot kellene alakítaniuk, s így köthetnének szerződést a Dégázzal. Az országhatárokon túl élá magyarok ifjúsági szervezeteit hivta szegedi találkozóra a Baloldali Ifjúsági Szervezet (BIT). Öt ország 40 fiatalja négy napon át tanácskozott. Az eredmények: elhatározások és megállapodások - hallottuk a programot záró vasárnapi sajtótájékoztatón. A magyarok Kárpát-medencében működő ifjúsági szervezeteinek most megrendezett második találkozójáról hiányzott a burgenlandi „színfolt", illetve a magyarországi szerveződéseket egyedül a BIT jelenítette meg - derült ki kérdésünk nyomán. így aztán a fiatalok tanácskozása nem nevezhető magyar-magyar csúcsnak. A megjelent szervezetek azonban egymásra találtak, s meglelték az. információk áramoltatására hivatott Metszéspont irodát. Ez, vagyis a „személyes és szervezeti kommunikáció, az együttműködés erősítése" volt a rendezvény célja - hangsúlyozta Újhelyi István, a BIT országos alelnöke. A diákönkormányzatok működésére, jelentőségére 27 csíkszeredai kisiskolást tanítottak meg. A találkozón a határon túlról érkező magyarok megismerték a magyarországi ifjúsági intézményrendszert, az itteni Földi István, a Dégáz Rt. kereskedelmi igazgatóságának osztályvezetője arról beszélt, hogy legalább hétnyolcszáz jelentkezőt kellene összegyűjteni. Ha ez sikerül, akkor portánként 35-40 ezer forint lakossági hozzájárulást fizetnének (ezt az összeget nem terheli forgalmi adó). Ezért a pénzért a Dégáz Rt. a telekhatárig fektetné le a vezetéket. Az egész beruházás költsége (a becslések szerint) mintegy 40 millió forintra rúgna. A jelentkezés határnapja: április 30. A Dégáz ezután kötne szerződést a kiskertesekkel, s a szakemberek ígérete szerint még az idei fűtési idény kezdetéig befejeznék a munkát. Ezután dr. Both Erzsébet javaslatára a jelenlévők megszavazták a „Sziki Gáz Polgári Jogi Társaság"'létrehozását. A társaság néhány napon belül számlát nyit a Kiskundorozsmai Takarékszövetkezetnél, s a jelentkezők erre a számlára fizethetik be a hozzájárulás összegét. A fórum résztvevői abban is megegyeztek, hogy először 5 ezer forint befizetésével jelzik szándékaik komolyságát. Ha mégsem épülne meg a gázvezeték, a jelentkezők természetesen visszakapják a pénzüket. A szervezők arra kérik az érdeklődőket, hogy április 30áig minél többen fizessék be a jelentkezést igazoló 5 ezer forintot - s akkor talán mégis lesz vezetékes gáz a sziksósi és subasai kiskertekben. Ny. P. „esernyőszervezetet", a Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanácsot, találkoztak MSZP-s kormánytagokkal és országgyűlési képviselőkkel. A megjelentek megegyeztek: érdekük a Duna-Maros-Tisza eurorégió hatékony működése. Megállapodtak: a vajdaságiak kezdeményezésére létrehozzák a Kárpát-medencei Ifjúsági Turisztikai Hálózatot - hallottuk Maráci Lászlótól, a Vajdasági Ifjúsági Fórum képviselőjétől. A Metszéspont, a határon túli magyar ifjúsági szervezetek budapesti irodája két évig tartó előkészítés után tavaly novemberben született meg, jelenleg 18 ifjúsági szervezettel tart napi kapcsolatot Magyar Enikő irodavezető szerint. Míg hazánkban az ifjúsági szervezetek a fiataloknak még 10 százalékát sem fedik le, addig a határokon túl 80-90 százalékos a szervezettség - kaptunk választ kérdésünkre Borbély Csabától, a erdélyi ifjúsági szervezetek egyik vezetőjétől és Sidó Árpádtól, a felvidéki Magyar Polgári Párt mellett tevékenykedő ifjúsági szervezet képviselőjétől. A BIT tervei között szerepel - derült ki kérdésünk nyomán -, hogy fölvegye a kapcsolatot a burgenlandi és a tengeren túli magyarok ifjúsági szervezeteivel. Bár a homokvihar bőszen támadt, a látványos ünnep nem maradhatott el - többszáz környékbeli kisiskolás, s a község polgárai köszöntötték a tápióbicskei csata 149. évfordulójára falujukba látogató vendégeket, a Pozsonyból, Liechtensteinből, Bajorországbál, s mi számunkra a legkedvesebb, Szegedről érkezett, múlt századi egyenruhákban parádézó hagyományőrzőket. A vendéglátók fergeteges tapsának közepette indultak harcba a vitézek, hogy újra megvívják az 1848-49es szabadságharc tavaszi hadjáratának egyik legemlékezetesebb csatáját... Tápióbicske falujában volt ám nagy álmélkodás április 4-én, szombaton. Messzi földről érkezett katonák masíroztak a szabadságharc neves zászlóaljparancsnokának, Földváry Károlynak nevét viselő általános iskolában. S aki csak véletlenül csöppent e forgatagba, könnyen hihette: veszedelmes hadjárat kezdetének perceit éli át. Nos, ott járt krónikásként elmondhatom: csatára valóban készülődtek a legények, de a veszedelem fellege egy percig sem tornyosult a falu fölött, hiszen a múlt fölidézésnek szándékával, nem pedig haraggal szívükben érkeztek Tápióbicskére a szegediek. Több, mint húsz főből álló, egyenruhás delegáció képviselte az Alföld legnagyobb városát azon az ünnepségsorozaton, amelyet a bicskeiek rendeztek az 1849es tápióbicskei csata 149. évfordulóján. És meghallgatván a veretes ünnepi beszédeket, megtudhatták azt is vitézeink, hogy e községben lelket melengető szép hagyomány él. A XIX. század vége óta minden április 4-én egy zsömlyével, netán fánkkal vendégelik meg a falu apraját, s nagyját a település vezetői, hogy amíg csak egy magyar is él Tápióbicskén, el ne felejtődjék: ezt az ajándékot abból a lisztből sütötték, amelynek búzája a magyar vitézek vérével áztatott bicskei földből szökkent szárba. De nem csak az iskola udvarán álmélkodhatott az idegen azon, mily szépséggel is tudják ünnepelni őseink dicsőségét a tápióbicskeiek. Pár száz méternyire a falu központjától, az autóból kiszállva ugyanis megláthatta a vendég, milyen könnyű is egy szempillantás alatt visszakanyarodni régmúltunkba. Az egyik dombon a Sándor cárról elnevezett 2. császári gyalogezred katonái verték a díszlépést, mellettük liechtensteini tisztek paroláztak bajor bajtársaikkal, a Tápió folyócska partján pedig a szegedi 3. honvédzászlóalj gyakorolta, miként is kell sikeresen megvívni egy szuronyrohamos csatát. De semmi ijedtség, kedves olvasók, a fegyverekből hiányoztak az emberéletre veszélyes lőszerek, s amikor a magyar tisztikar vezetésével a Tápió hídját harmadik próbálkozásra végül is elfoglalták a szegedi honvédek, nem sebesültek jajszava hallatszott a mind erősebb szélviharban, hanem a több száz néző tapsa. Hiszen játék volt ez, szépen megtervezett harci játék, múltat idéző forgatag, amelyben a vesztesek szerepét alakító, Pozsonyból érkezett hagyományőrzőket épp úgy megünnepelték a környékbeliek, mint a Tisza partjáról Tápióbicskéig kalandozó győzteseket. - Csütörtökön indult emléktúránk egyik legszebb állomása Tápióbicske - mondta a harcot követő percekben dr. Vass László ügyvéd, helytörténész, a szegedi portyázok vezetője. - De számunkra felejthetetlen volt az is, amikor Cibakházánál komppal keltünk át a Tiszán, vagy amikor Szolnokon megkoszorúzhattuk Damjanich János tábornok emlékművét, s találkoztunk ott a helybéli Magyar Királyi Hagyományőrző Alapítvány lovascsapatával. Majd Jászjákóhalmán végigmasírozhattunk a falu főutcáján, Jászberényben pedig megtekinthettük az 1848/49-es szabadságharc gyermekhőseinek emléket állító kiállítást. Amikor megszületett emléktúránk ötlete, azt terveztük, hogy frissen szabott, szép egyenruháinkban, most elkészült fegyvereinkkel fölszerelkezve beköszönünk mindazon településeken, ahol a tavaszi hadjárat hősei átvonultak, netán csatákat vívtak, s terveink - nagy örömünkre - valóra váltak. Ami pedig a hídi csata küzdelmét, s az egyéb harci játékokat illeti - senki ne higgye, hogy új ellenségképet szeretnék mi fölmutatni a hagyományőrző egyesületbe toborzott kisdiákoknak. Sokkal inkább az a célunk nekünk is, mint a Nyugat-Európában élő, dolgozó, s ünnepeken régen volt katonák ruháinak másába öltöző múltidézőknek. Vagyis hogy e harcos, uniformisos összejövetelek során emlékezzünk, de egyben föloldjuk azokat a régi sérelmeket, amelyek Európa népei közé - sajnos - a mai napig falat emelnek. Most mi győztünk, hiszen a magyar történelem egy diadalmas csatáját elevenítettük fel, ám könnyen elképzelhető, hogy egyszer osztrák fegyverbarátaink meghívására mi leszünk a vert sereg a schwechati csatatéren - mosolygott Vass ügyvéd úr, miként harcban fáradt szegedi gyermekkatonák is nagy örömmel forgolódtak a bicskei csatatér ünnepi sokaságában. De pihenésre nem sok percet engedélyezett a sűrű program, hiszen a szegedi vitézeket Nagykátán már a helyi tüzér hagyományőrzők várták, akik az ünnepi alkalomra kiöntették a szabadságharc seregében szolgált egyik ágyú pontos mását. S miközben már búcsúzkodtuk a nagykátai főtéren is megcsodált szegedi harcosoktól, megtudtuk: a csapat meglátogatja még Isaszeg történelmi helyeit is, majd hétfőn este térnek haza a Tisza partjára. S hamarosan megkezdik az előkészületeket a jövő évi túrához, amikor is egy soha nem látott színpompás ünnepségsorozatra hivatalosak - a tavaszi hadjárat 150 évfordulóján. - Akkorra már nekünk is lesz egy háromfontos ágyúnk - ígérte Vass doktor, s már indult is tisztjeivel Nagykáta könyvtára előtt egy kis lövegmustrára... Bátyi Zoltán • Kirabolt pénzszállító A zsákmány: 122 millió • Budaörs (MTI) Fegyveresek támadták meg a budaörsi CORA Áruház pénzszállító autóját és 122 millió forintot vittek el szombaton este, nem sokkal kilenc óra után. A Pest Megyei Rendőrfőkapitányság illetékese vasárnap délelőtt azt is elmondta, hogy három, géppisztollyal felfegyverzett, eddig ismeretlen álarcos volt a támadó. A tettesek lopott gépkocsival menekültek el a helyszínről. Az autót a rendőrség vasárnap hajnalban a főváros határán kívül megtalálta. A Pest Megyei Rendőrfőkapitányság vagyonvédelmi csoportja egész éjjel folytatódott az adatok gyűjtése. Sikerült a rablóktól származó ujjlenyomatokat, illetve cipőtalp-lenyomatokat rögzíteni. Kihallgatták a Securitas kocsikísérőit is. A biztonsági emberek elmondták, hogy a támadók ukrán szavakat használtak a fenyegetésnél, ám mivel akcentus nélkül beszéltek magyarul, feltehetően megtévesztésnek szánták az idegen szavakat. Használható feltételezés lehet az is, hogy a rablóknak ismerniük kellett a CORA Áruház pénzszállító munkarendjét, így a tetteseket vagy bűntársaikat az alkalmazottak között is keresik, több tucatnyi személyt hallgattak már ki. Pest megye bűnügyi történetének eddigi legnagyobb nagyságrendű pénzrablása ügyében országos körözést adtak ki és a határokat is fokozottan ellenőrzik. Mentők bálja • DM-információ Április 18-án, este 7 órától rendezik meg a szegedi Hungária Hotelben a „Mentők bálját" amelynek bevétele a Mentés a Jövőért Alapítványt támogatja. Báli belépőjegyek a városi mentőállomásokon kaphatók. Koszorúzás • Budapest (MTI) „Magyarország a szocializmus alatt épült újjá. Mi magunkénak valljuk ezeket az éveket, hiszen a szocializmus mind ez idáig a legeredményesebb időszaka volt történelmünknek" - mondta Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke szombaton, a párt Magyarország felszabadulásának 53. évfordulója alkalmából rendezett koszorúzási ünnepségén, a Gellért-hegyi Szabadság-szobórnál. Thürmer Gyula kifejtette: „Ma már nem az a kérdés, hogy voltak-e hibák a szocialista korban vagy sem. A kérdés az, hogy mi magyarok tanultunk-e a múltból, nem követjük-e el ugyanazokat a hibákat? Nem volt helyes, hogy állami tulajdonba vették nemcsak a nagyüzemeket, hanem az utolsó falusi borbélyműhelyt is. De ugyanígy nem helyes, ha a borbélyműhelytől kezdve mindent magántulajdonba adnak, még az erőműveket és a közműveket is. Nem volt jó, hogy csak egy párt lehetett az országban, de az sem jó, hogy most megint egy-két párt uralja." Hirtelen támadt szélviharral is meg kellett küzdeniük a hadijátékra érkezett iskolásoknak • Kárpát-medencei ifjúsági találkozó A turisztika: összeköt