Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-06 / 81. szám

HÉTFŐ, 1998. ÁPR. 6. KITEKINTŐ 13 • Diana szerelmes levelei A felét elégette... . London (MTI) A néhai walesi hercegnő szerelmes leveleinek felét elégette a levelek címzettje, azaz James Hewitt százados, akivel Diana még a brit trónörökössel kötött házasságának felbontása előtt szenvedélyes viszonyba keveredett - ezt maga Hewitt közölte a The Sun magazinnal. A több tucatnyi levél ügye azért került a brit közvélemény és a sajtó figyelmének központjába, mert a katonatiszt legutóbbi szeretője, az olasz Anna Ferretti a minap 150 ezer fontért (52 millió forintért) közlésre felajánlotta azokat a Mirror című brit bulvárlapnak, miután valamiért megorrolt Hewittra, s ellopta a megmaradt Diana-leveleket. Ferrettit, a londoni társasági élet egyik legcsillogóbb üdvöskéjét pénteken a Waterloo pályaudvaron, Párizsba távozta előtt tartóztatta le a Scotland Yard a levelek eltulajdonítása miatt, s csak szombat reggel, hosszas kihallgatás után és óvadék ellenében helyezték szabadlábra. Hewitt a legnagyobb példányszámú brit lap, a The Sun szombati kiadásának nyilatkozva kijelentette: a gyomra felfordult „ettől az egész ügytől", s felbontotta eljegyzését olasz barátnőjével az eset után. A brit trónörökös tavaly elhunyt feleségének egykori titkos szeretője felfedte azt is, hogy Diana kérésének megfelelően elégette a kézzel írott levelek egy részét - mintegy 50-70 intim levelet -, de a többit megőrizte a kapcsolat emlékéül. Ezt az összesen 62 levelet lopta el állítólag Anna Ferretti Hewitt széfjéből. Diana - amint maga is megvallotta másfél évvel halála előtt adott, példátlan felzúdulást kavaró tévéinterjújában - még jóval válása előtt öt éven át bensőséges és titkos viszonyt folytatott James Hewitt századossal, akinek a kapcsolat csúcspontján sajtóértesülések szerint néha napi három szenvedélyes levelet is küldött. A walesi hercegnő annak idején állítólag könyörögve kérte Hewittot a levelek elégetésére, nehogy azok illetéktelen kezekbe kerüljenek. Mekkai zarándoklat . Rijád (MTI) Irán belügyminiszterét vasárnap fogadta Fahd király, Szaúd-Arábia uralkodója, és átvette tőle az iráni államfő köszönő levelét - jelentette az AP egy magát megnevezni nem kívánó iráni forrásra hivatkozva. A levélben az iráni elnök megköszönte az iráni zarándokoknak nyújtott szaúdi segítséget. Iránból mintegy 80 ezren zarándokolnak el az idén Mekkába. Az iráni belügyminiszter maga is részben az éves zarándoklat végett van SzaúdArábiában, másrészt azért, hogy találkozzon szaúdi kormánytagokkal. Teherán és Rijád kapcsolatai javulófélben vannak azóta, hogy tavaly augusztusban mérsékelt nézeteket valló politikus került az iráni államfői posztra, aki csitítja a zarándokok Nyugat-ellenes kirohanásait -jegyzi meg az AP. Tüntető francia tanárok . Párizs (MTI) A Párizs északi külvárosait magában foglaló Seine-Saint-Denisben a hét végén „további intézkedésig" lezártak három középiskolát, miután mintegy kétszáz gyerek szabályosan megostromolta az épületeket, komoly károkat okozva. Emiatt több ezer tanár és szülő tüntetett Párizsban az Oktatási Minisztérium előtt - egy hónapon belül immár hatodszor - több támogatást, a súlyos problémákra valódi választ adó oktatási reformot követelve. Saint-Denis és települései a francia fővárost övező „legérzékenyebb" külterületek közé tartozik, ahol sorozatosak a barbár rombolások, támadások - s ezek mindinkább kiterjednek az oktatási intézményekre is. Múlt csütörtökön - egyelőre ismeretlen ok miatt - kétszáz botokkal, baseball-ütőkkel, késekkel, sőt légpuskával „felszerelt" tanuló akart behatolni egy szakközépiskolába. Miután a személyzet gyorsan lezárta a vaskapukat, kövekkel bezúzták az ablakokat, majd a két közeli gimnázium ellen intéztek rohamot, s miközben komoly pusztítást vittek véghez, megsebesítettek több ottani tanulót és oktatót is. Az ostromlók között számos 1213 éves is volt, távol még a középiskolás kortól. A helyszínre kihívott rendőrök négy támadót elfogtak, majd kihallgatásuk után - tekintettel fiatal korukra - szabadon engedték őket. A mind lehetetlenebb viszonyok elleni tiltakozásul a terület oktatói és sok szülő péntek este többezres tüntetést tartott a párizsi oktatási minisztérum előtt - de néhány általános ígéretnél többet ezúttal sem kaptak, akárcsak az öt előző alkalomnál. Az esettel kiemelten foglalkozó szombati lapok közül a Le Figaro megállapította: Seine-Saint-Denis megyében a tanulókorúak 45 százalékát a bevándoroltak gyerekei adják. Egyes középiskolákba akár 30-40 különböző nemzetiségű gyerek is jár. Az iskola jórészüknek átjáróházzá vált, semmiféle identitástudat nem alakult ki. A„francia típusú integráció" jelzi a maga határait. Jogos a tanárok, szülők követelése: olyan iskolarendszert követelnek, mely támogatja, elősegíti a társadalmi létrán való előrelépést. A Libération szerint az oktatás újjáalakítása nem elegendő, annak jóval több szférára is ki kell terjednie, hisz a ma kirekesztett tizenéveseknek hamarosan saját gyerekeik is lesznek, s változatlan viszonyok között a helyzet még rosszabbá is válhat. Budangst MEkedEsi A Budapesti Értéktőzsde legnagyobb hazai befektetője Nettó eszközérték:* 40 228 064 532 forint Elért hozamok: ** 3 hó X* 6 hó X* 12 hó* indulás óta* (1996. október 28.) Alapkezelő: Budapest Alapkezelő Rt. LEGYEN ÖN IS A SIKER RÉSZESEI A Budapest Növekedési Alap és a Budapest Alapkezelő egyéb befektetési alapjai a Budapest Bank Rt. fiókjaiban vásárolhatók. * 1998. március 26-ai adat " A múltbeli adatok nem jelentenek garanciát a jövőbeli hozamokra. Kérje és olvassa el az alap tájékoztatóját mielőtt meghozza döntését. hírek • Los Angeles (MTI) A Szovjetunió - röviddel azután, hogy Svájc 1946 márciusában beleegyezett 58 millió dollárnyi rablott náci arany átadásába a szövetségeseknek - titokban tájékoztatta az Egyesült Államokat arról, hogy a svájciak sokkal több rablott aranyat őriznek bankjaikban, mint amennyit a Svájci Nemzeti Bank képviselője a britekkel, franciákkal és amerikaiakkal tárgyalva elismert - derült ki egy most napvilágra került szupertitkos amerikai dokumentumból. Az eddigi ismeretek szerint ez volt az első eset, amikor a Szovjetunió együttműködött az Egyesült Államokkal a nácik által összerabolt arany felkutatá• Szovjet információ, titkos dokumentum Náci arany sában. Az amerikai külügyminisztériumi memorandum szerint az Egyesült Államok a szovjetektől kapott információ birtokában 1946. október 24-én memorandumban javasolta Svájcnak a náci aranyról szóló tárgyalások felújítását. A próbálkozások ellenére az újabb tárgyalások lekerültek a napirendről, és az eredeti megállapodás maradt érvényben - miközben az amerikaiak már tudták, hogy Svájc nem számolt el 67,5 millió dollárnyi olyan arannyal, amelyet a nácik a holland központi bankból és magánszemélyektől zsákmányoltak. Ez az összeg ma mintegy 650 millió dollár lenne. Egy svájci történészbizottság nemrég közzétett hivatalos jelentésében az szerepel, hogy Svájc annak idején 450 millió dollárnyi, nácik által zsákmányolt aranyat vett át, amelyen belül 147 millió dollár értékű volt a magánszemélyektől származó arany részaránya. Ez ma 4,2 milliárd, illetve 1,2 milliárd dollárt jelentene. Az 1946 októberéből származó memorandumban - amelyre a Zsidó Világkongresszus által felkért kutatók bukkantak nemrég az amerikai országos levéltárban - a washingtoni külügyminisztérium arról tájékoztatta a berni amerikai képviselet vezetőjét, hogy a megszállt Németországban működő szovjet pénzügyi hatóságok vezetőjétől dokumentumokat kapott a porosz állami pénzverde által Svájcba küldött aranyrudakról. A szovjet tájékoztatás szerint 1941. október 8. és 1943. augusztus 26. között a Reichsbank, a német központi bank 67,5 millió dollár értékben 5239 rúd aranyat küldött a Svájci Nemzeti Bankba és svájci magánbankokba. A magánbankok említésének még különös jelentősége lehet, mivel a három nagy svájci kereskedelmi bank ellen tavaly perek indultak többmilliárd dollár visszaszolgáltatása érdekében. A három bank a múlt héten beleegyezett az ügyek „átfogó rendezésébe". Megszöktek a terroristák • Lima (MTI) Négyen - három fogoly és egy rendőr - meghaltak, kilenc rabnak pedig sikerült megszöknie a börtönlázadásban, Moyobambában, Peru északkeleti részén. A város polgármestere szerint a rendfenntartó erőknek sikerült ellenőrzésük alá vonni a fegyintézetet, amelyben 400 elítéltet őriznek, köztük kábttószer-csempészeket, gerillákat és köztörvényeseket. A lázadás a rossz fogvatartási körülmények miatt robbant ki az eredetileg 120 férőhelyesre tervezett börtönben. A kilenc szökevény rab a két perui gerillaszervezethez, a maoista Fényes Ösvényhez és a Che Guevarát követő Túpac Amaru Forradalmi Mozgalomhoz (MRTA) tartozik. Újra megnyílt a Vasarelymúzeum • Aix-en-Provence (MTI) Az Aix-en-Provence-i Victor Vasarely Alapítvány kiállítótermei tizenöt hónapi zárva tartás után újra megnyílnak a nagyközönség számára - jelentette be pénteken a dél-franciaországi alapítvány vezetősége. A dpa jelentése szerint az alapítvány termeiben május közepétől június közepéig az „elfajzott múvészet"-ről lesz kiállítás látható, júniustól szeptemberig pedig Victor Vasarely-ről személhetnek meg a látogatók áttekintő anyagot. Vasarely 1971-ben hozta létre az alapítványt. Az 1997 márciusában 90 esztendős korában meghalt op-art művésznek élete utolsó éveiben nézeteltérései voltak az alapítvány korábbi vezetőségével. A Magyarországról származó festőművész halálát követően a Vasarely-családdal szemben támasztott adókövetelések 1997 nyarán a fizetőképtelenség szélére sodorták az alapítványt. Hitler unokatestvérei ártatlanok • Moszkva (MTI) Oroszország halála utáni kegyelemben részesítette Adolf Hitler számos unokatestvérét, akiket a II. világháború végén tartóztattak le, majd szovjet börtönökben haltak meg - közölte az orosz katonai főügyész irodája. Decemberben rehabilitálták őket - számolt be Szergej Usakov, a katonai főügyész szóvivője a Reuters hírügynökségnek. Mint elmondta: a náci vezér unokatestvéreinek nem volt közük Hitler bűncselekményeihez. Észak-déli autópálya • Dubrovnik (MTI) A zágrábi kormány és a Bechtel amerikai cég Dubrovnikban aláírta a szerződést Horvátország északi és déli részét Bosznia-Hercegovinán át összekötő autópálya első szakaszának megépítéséről. A szlovén határon fekvő Breganától a bosnyák határig terjedő 120 kilométeres szakasz megépítése 600 millió dollárba kerül.