Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-29 / 100. szám

SZERDA, 1998. APR. 29. EGY SZÁZALÉK III. • Magyar-lengyel vita Agrárvámok • Budapest (MTI) Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter szerint nem lehet, hasonló mezőgazdasági ellenintézkedéseket hozni, mint amelyekkel Lengyelország sújtja a magyar agrártermékeket az ottani bevitel során. Erről a földművelésügyi miniszter az elmúlt héten tartott sajtótájékoztatón beszélt az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben tett látogatásakor. Az FM mélységesen elítéli és példátlannak tartja azt az eljárást, amelylyel Lengyelország megsértette a CEFTA-szerződést. Ennek tanulságait a CEFTA különböző tanácskozásain értékelni kell és megfelelő válaszokat kell megfogalmazni a felvetődött kérdésekre. Ugyanakkor a földművelésügyi tárca vezetője gazdaságilag nem tartaná helyesnek, hogy hazánk egy szerződésszegésre hasonlóképpen válaszoljon. Azért sem érdemes mezőgazdasági jellegű megtorló intézkedésekkel válaszolni, mert a magyar mezőgazdasági termékeket sújtó lengyel beviteli korlátozások nem lennének azonos súlyúak a magyar válaszintézkedésekkel, hiszen Lengyelországba hazánk hatszor annyi mezőgazdasági terméket exportál, mint amennyit onnan behoz. Jelezte továbbá, hogy hazánk a múlt évben hasonló gabona túltermelési gondokkal küzdött, mint Lengyelország, ám Magyarországnak megvoltak ennek megoldására a piaci eszközei. A miniszter nem kívánt véleményt mondani egy esetleges Lengyelországból származó ipari termékekre vonatkozó behozatali korlátozásról. • Cseh kilátások Az unióhoz kevés • Prága (MTI) Ha Csehország már tagja lenne az Európai Uniónak, akkor költségei a közös mezőgazdasági politikára évente 44 milliárd koronát tennének ki. Évi bevételei ugyanakkor kompenzációk nélkül 70 milliárd koronára, kompenzációkkal együtt pedig 120-140 milliárd koronára rúgnának - állítja Josef Lux cseh mezőgazdasági miniszter múlt heti jelentésében. Lux szerint a cseh mezőgazdaság általános teljesítőképessége 20-30 százalékkal kisebb, mint az Európai Unió mezőgazdaságáé. Az állattenyésztésben Csehország néhány területen, például a baromfitenyésztésben, európai színvonalon van, de például a szarvasmarha-tenyésztésben 25-30 százalékkal elmarad tőle. Hasonló a helyzet a növénytermesztésben is. A gabonahozamok átlagban alacsonyabbak mint az uniós országokban. Árpából az arány 90 százalék, búzából 80 százalék, cukorrépából 75 százalék és burgonyából 60 százalék. Csehország ezért bizonyos területeken átmeneti időszakot fog kérni Brüsszeltől. Eltérő vámot akar azokra a termékekre, amelyeknek az ára igen eltér egymástól Csehországban és az unióban. Prága ugyanakkor azon fog igyekezni, hogy mezőgazdasági termelői hasonló, illetve egyenrangú feltételek között dolgozhassanak, mint az uniós országoké. A mezőgazdaságot érintő 220 uniós jogi normából eddig Csehország már 108-at átvett, a többiek átvételén pedig dolgoznak a cseh szakértők. A cseh mezőgazdaságot összesen mintegy 1500 jogi norma és előírás érinti. Folytatódik a tavaszi árparti a Tisza-parti diszkontban! Minden csütörtökön 7-12 óráig 10% engedmény a teljes választékra! (Az akciós termékek kivételével). Kedvezményes árainkból: - Pille fehér kenyér 1 kg 79 Ft - Délhús párizsi 1 kg 399 Ft - Szobi alma 1 liter 79 Ft - Tchibo Family 250 g 349 Ft - Tomi Kristály 5 kg 949 Ft - Pampers baby dry plusz 4-féle 829 Ft 10% jól jön, feltótlenül jöjjön! • Legyen stresszmentes a disznó/ Talajt vesztett állattenyésztők? Ádók Mária főtanácsos: Ismét meg lehet élni a sertéstartásból! (Fotó: Mohos Angéla) Hogyan változott az elmúlt években Csongrád megyében az állattenyésztési kedv? A nyolcvanas évekhez képest szinte felére esett vissza minden területen a forgalom. A változásnak persze több oka is akad. Adók Mária, az FM Csongrád megyei fótonacsosa több mint másfél évtizede figyeli, segíti a megyei gazdálkodók munkáját. - Harminc-negyvenezer kis- és nagytermelő foglalkozik jelenleg a megyében állattenyésztéssel. A szarvasmarhák háromnegyedét és a sertések felét a nagyüzemek adják, a baromfinál már jelentősebb a kisgazdaságok szerepe. 9 Mikor ment jobban az állattartás? - A nyolcvanas években volt a csúcs. A mezőgazdaság termelési értékéből akkor közel 50 százalékot az állattenyésztés adott. Szarvasmarhából például százezres állományt is el tudott tartani ez a megye, ma már ennek csak a felét gondozzák, a sertésszám pedig 700 ezerről 440 ezerre esett vissza. 9 Mi az oka az állatállomány csökkenésének? - Ennek a termelési kultúrának a növénytermesztés az alapja. Márpedig a földterületek - a kárpótlás és részaránytulajdon kiadás miatt hatalmas tulajdoni változáson estek át a kilencvenes években. A nagygazdaságoknál szó szerint kirántották a talajt az állattenyésztés lába alól. 9 A két ágazat közül mégis az állattartás jövedelmez jobban. - Inkább úgy fogalmaznék, biztosabb és rendszeresárbevételt jelent. A tehéntartók folyamatosan pénzhez m BODROGI BAU KFT. Magasabb műszaki tartalom - alapáron! Április 30-ig legkorszerűbb építőanyagokat kedvezményekkel vásárolhatják meg építőanyagkereskedéseinkben! BAUMIT homlokzati hőszigetelő rendszer 0% POROTHERM 44 N+F tégla "13% 11,5N+F teg|a -13% BRAMAC tetőrendszer -6 -10% VELUX tetőablakok, külső, belső rolók hőszigetelő anyagok DORKEN festékek UNDAB csatorna kedvezménnyel. BODROGI BAU KIVITELEZŐ, TERVEZŐ, KERESKEDŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Hódmezővásárhely, Mátyás u. 38., tel./fax: 62-222-133. Szeged, Szilágyi u. 2., tel./fax: 62-325-486. -15% -20% -9 -30% -25% A Baumités Porothermakció május végéig tart! Építőanyagok -profiknak! jutnak a tej árából, a baromfiba tett tőke is gyorsan kipörög. Ezzel szemben a növénytermesztésből csak koranyáron és ősszel jön pénz. A termelők ezért igyekeznek manapság jól eltalálni az arányokat, hogy piacon tudjanak maradni. 9 Az állattartásban a takarmány előállítása kulcskérdés. Hogyan változott ez az elmúlt években? - Egy új piaci szereplő jelent meg, a takarmányforgalmazók köre. Míg régebben a gazdák és a szövetkezetek maguknak termelték meg a takarmányt, ma már a legtöbb gazdálkodó kényetlen ezt meglehetősen drágán megvásárolni. A hús- és tejfelvásárlási árak viszont ezt az áremelkedést évekig nem követték. Ez is közrejátszott abban, hogy csökkent a termelés. 9 A felvásárlási árak is hullámzóan alakultak. Megnyugodott mára a piac? - A megye szerencséje, hogy Szegeden van a Pick Rt. Komoly húzóerő ebben az ágazatban, hogy folyamatosan felvásárolja a sertéseket. Sőt! Az elmúlt években a termelési integráció alapjait is kiépítette szalámigyár. Ez viszont nagy biztonságot jelent az állattartóknak: aki szerződés szerint termel, az ma már folyamatosan meg tud élni ebből a tevékenységből. Az állattartóknak lassan be kell látniuk azt is, hogy érdemes regisztráltatniuk magukat, hiszen csak terméktanácsi tagsággal juthatnak bármilyen támogatáshoz. 9 Milyen ma a sertésállomány minősége? - A nagy termeltetők és feldolgozók sokat áldoznak arra, hogy törzskönyvezett, fajtatiszta sertések tenyésztését ösztönözzék. A Pick Rt. és a Hódmezőgazda Rt. éppen most lépett piacra egy márkázott hússal, ami azt jelenti, hogy stresszmentes sertéseket termeltet. Az abból származó hús nem vizenyős, nem esik össze sütés közben. Rafai Gábor • Gabonatermelési prognózis Ff Hét hé esztendő" O Róma (MTI) Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO szerint a világ idei gabonatermése alig marad el az 1997-es év 1908 millió tonnás rekordtermésétől. A FAO szakértői 1895 millió tonnás gabonaterméssel számolnak és úgy vélik, hogy a raktárkészletek megfelelő csökkentésével fedezhető a világ gabonaszükséglete 1998/ 99-ben. A FAO számításai szerint a világ búzatermése 595 millió tonna lesz 1998-ban, 3 százalékkal kevesebb az előző évinél. A takarmánygabona mennyisége ezzel szemben 1 százalékkal 920 millió tonnára emelkedik. A rizstermés előreláthatólag 380 millió tonnára csökken. Az ENSZ szakosított szervezete szerint a világ 37 országában várható az idén is élelmiszerhiány. A szélsőséges időjárást okozó El Nino kedvezőtlen hatása mindenekelőtt Ázsiában és KözépAmerikában érződik. A legsúlyosabb ellátási nehézségek most is az afrikai kontinensen várhatók. A FAO szerint 1997/98ban a világ gabonafogyasztása 1889 millió tonna lesz, 37 millió tonnával több az előző évinél. A szakértők abból indulnak ki, hogy a fejlődő országokban több gabonát használnak fel élelmiszergyártáshoz, az ipari országokban pedig nő a takarmánygabona felhasználása. Az egy főre jutó gabonafogyasztás összességében változatlan marad. Előrejelzések szerint 1997/98-ban a világ gabonakereskedelme 202 millió tonna körül alakul, ami 1,4 százalékkal több az előző évinél. Ez mindenekelőtt a rizsimport 18 százalékos növekedésével magyarázható, miközben a búza és a takarmánygabona kereskedelme kismértékben csökken. A világpiaci búza- és kukoricaárak az elmúlt hetekben gyengültek. Ennek oka a viszonylag nagy búzakínálat déli félteke exportőr országaiban és a takarmánygabona iránti gyenge kereslet Ázsiában.