Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-18 / 91. szám

leéiü w '•^öf lódÉvné, Wpásaio ^O sA noííá 2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 1998. APR. 18. kommentár Elnöki vizit L engyelországi látogatása során Göncz Árpád Sze­gedet is szóba hozta. A magyar köztársasági elnök a krakkói Jagelló Egyetemen ugyanis azt mondta, hogy a hagyományos magyar-lengyel barátság életben tartá­sához nagyban hozzájárulhatnak az egyetemi együttműködések, így például a szegedi és krakkói uni­versitas közötti kapcsolatfelvétel. Aki ma a varsói hétköznapokban próbálkozik a két nép barátságára hivatkozni, valószínűleg semmitmondó mosolyban részesül. Mint ahogy ez történne való­színűleg és sajnos, Budapesten vagy Szegeden is. Bi­zony, nincsenek már Magyarországon bejáró és „ki­szolgáló", rogyásig pakolt Polski Fiatok, amelyeknek gazdái a lengyel, vagy KGST-piacokat látták el, de nin­csenek filléres utak sem a LOT-tal Varsóból Havanná­ba sem. Ismétlem, sajnos, hiszen a lengyel kamerádok ugyanabban a posztszocialista állapotban vannak, mint mi, ugyanúgy szürkék a városok, az emberek, a moso­lyok, mint nálunk. Viszont az elvtársias légkörnek is vége: a varsói katonai repülőtér protokoll-várójának kantinjában három zloty a legénységi kávé. Szóval, a gondok hasonlóak, s egyformán értetlenül nézzük len­gyel barátainkkal a könyörtelenül zajló világot. Bár mélyen elgondolkodtató volt a Jagelló Egyetem több száz éves relikviái között kalandozni. Fel is vetődött a kérdés: vajon mi lesz a kólás doboz sorsa kétszáz év múlva? Ott fog-e állni Kopernikus távcsöve mellett? Ahogy most áll a világ, az előző kérdésre igen a válasz És harmadszor is sajnos. A kapcsolatépítést tekintve azonban az elnökök kétségkívül utat mutattak. Történt, hogy csütörtökön este száguldott a konvoj egy dél-len­gyelországi repülőtér felé, amikor hirtelen az egész „delegácija" megállt. Egy falusi ház mellett fékezett az autósor, villogtak a kék lámpák, Uzikkal ellátott bizton­sági őrök ugrottak ki az autókból, és sötét öltönyös dip­lomaták áztatták magukat az esőben, w wamar kiderült, a soron kívüli megállás oka egy­II szerű: vannak helyek, ahová a köztársasági elnö­kök sem Volvóval járnak. Képzeljük magunk elé azt a lengyel gazdát, aki ajtót nyitott az esti látogatóknak, s aki talán éppen feketevágást végzett otthon. Szóval be­kopogtat hozzá egy férfi, s a következőket mondja: ,Jó napot kívánok, Aleksander Kwasniewski vagyok, a len­gyel köztársaság elnöke, hadd mutassam be Göncz Ár­pádot, a magyar köztársasági elnököt. Kezet mosha­tunk-e?" Szegény lengyel gazda másnap nyilván elme­sélte minden falubélinek az előbbi történetet, s azért az előbbi „szegény"jelző, mert biztos, hogy vagy irigyelni fogják, vagy bolondnak nézik, ő viszont elégedetten emlékezett a magyarokra. Szinte látom, ahogy az uno­káknak meséli: „...és képzeljétek el, egyszer bekéredz­kedett hozzám a magyar köztársági elnök, persze, hogy ő volt, vele volt a mi elnökünk is." Hát igen, ez valóban emlékezetes elnöki vizit lehe­tett. Xaic ütiU Eperszedök háborúja • Verona (MTI) Idén is eperháború fe­nyeget az olaszországi Verona környékén, ahol sok hazai és külföldi napszámos gyúlt össze a betakarítási szezon kez­detére. A konfliktus oka, hogy az olasz epersze­döknek Lengyelország­bál, Romániábál és Ma­gyarországról érkezett munkavállalókkal kell megküzdeniük a három héten át tartó, az olasz­országi viszonyok között kevésnek számító, mind­össze 10 ezer lírás (1180 Ft.) órabérrel honorált Tavaly kisebb lázadás tört ki, amikor az olasz csizma sarkából. Apuliából 400 eperszedő érkezett Veronába abban a reményben, hogy hat hónapra szóló, 17-20 ezer lí­rás órabérrel járó munkaal­kalmat talál - írta az ANSA olasz hírügynökség. Amikor kiderült, hogy a termelők már külföldi nap­számosokat szerződtetek, há­rom hétre, s csak 10 ezer lí­rás órabérrel, követelték, hogy előbb az olaszoknak biztosítsanak munkát, s ma­gasabb bérrel. A szakszerve­zetek felkarolták a napszá­mosok ügyét, s az eperter­melők és a mezőgazdasági munkások ezt követő háború­ja azzal végződött, hogy a termelők elfoglalták a vero­nai városközpont történelmi építményét, a a Lamberti­tornyot. Idén a konfliktust Tiziano Treu munkaügyi mi­niszter robbantotta ki azzal, hogy bejelentette: 1998 első felében legfeljebb 2100 kül­földi idénymunkást foglal­koztathatnak Veneto tarto­mányban. A szakszervezetek szerint ez elegendő a kör­nyékbeli epertermesztők munkaerő-szükségleteinek fedezésére, hiszen egyidőben átlag 900 munkást alkalmaz­nak a gyümölcs betakarításá­ra. A termelők beleegyeztek, hogy szerződtetnek legalább 300 hazai munkást is, de a szakszervezetek garanciákat követelnek arra, hogy az ide­gen munkáskéz alkalmazása nem rontja az olasz idény­munkások foglalkoztatási ki­látásait. A venetói eperfarme­rek évente 14 ezer tonna föl­diepret termelnek, ennek 70 százalékát exportálják. Éves árbevételük eléri a 60 milli­árd lírát (7 milliárd Ft.). • Másodszor sem szavazták meg Jelcin jelöltjét Duma - Kirijenko ellen mjmmwm JPRi H Vlagyimir Zsirinovszkij (felvételünkön) az egyik megrögzött ellenszavazója Szergej Kirijenkónak. A liberális demokrata pártvezér széles gesztusai indulatait érzékeltetik. (MTI Telefotó) • Moszkva (MTI) Szergej Kirijenko minisz­terelnöki kinevezését pénte­ken nagy többséggel másod­szorra is elvetette az Állami Duma. Az orosz törvényho­zás alsóháza ezúttal nem tit­kos, hanem nyílt szavazással utasította el Borisz Jelcin el­nök 36 éves jelöltjét. Az al­sóház 450 képviselője közül a szükséges 226 helyett mindössze 115-en szavaztak Kirijenkóra, ellene viszont 272-en voksoltak. Az egy héttel ezelőtti sza­vazáson Kirijenko 143 sza­vazatot kapott így most 28­cal kevesebb képviselő tá­mogatta. Ez a nyílt szavazás­nak tudható be, mivel a kép­viselőcsportok szigorúan el­lenőrizték a frakciófegyel­met. A nap folyamán Japánba induló Borisz Jelcin elnök viszont a pénteki szavazás után azonnal, vagyis har­madszor is Kirijenkót jelölte miniszterelnökének. Áz Ál­lami Dumának egy héten be­lül, azaz legkésőbb jövő pénteken kell harmadszor is szavaznia az államfő jelölt­jéről. Ha ekkor is elutasítják Kirijenkót, akkor Borisz Jel­cin elnök alkotmányos le­hetőségeivel élve feloszlat­hatja a dumát, és új parla­menti választásokat írhat ki. Kiküldött tudósítónk jelenti Varsóból A bölcsesség szintje Elsősorban az európai integrációs problémák jegyében telt Göncz Ár­pád hivatalos lengyelor­szági látogatása. A há­rom nap során a ma­gyar köztársasági elnök magas rangú lengyel vezetőkkel találkozott, közöttük Aleksander Kwasniewski köztársa­sági elnökkel, a magyar delegációban lévő üzlet­emberek pedig kereske­delmi tárgyalásokat folytattak. Az elnöki lá­togatás során megfogal­mazódott, hogy a ma­gyar-lengyel kapcsola­tokat új tartalommal kell megtölteni. A tegnapi nap során Göncz Árpád rövid városné­zésen vett részt Varsóban, majd a varsói kereskedelmi főiskolára látogatott el. Itt a lengyel közgazdász oktatók és hallgatók vastapssal fo­gadták a magyar államfőt, az intézmény rektora pedig mint a magyar demokrácia egyik élharcosát köszöntötte. Felszólalásában Göncz Ár­pád hangsúlyozta: „Innen földrajzilag nem szakadha­tunk el, és mi nem is akarunk gyökértelen europolgárokká válni. Célunk a megbízható­an működő parlamenti de­mokráciánk és szilárd piac­gazdaságunk létrejötte a ke­let-közép-európai térség­ben. " Köztársasági elnökünk kitért arra is, hogy az euró­pai integráció első köréből kimaradt országokért fe­lelősséget kell viselnünk. Kifejtette: úgy kell cseleked­nünk, hogy jelenlegi előnyö­sebb helyzetünk ne szűkítse, hanem bővítse a kapcsolaté­pítés lehetőségét. Az elnöki felszólalás után kérdéseket tehetett fel a hall­gatóság. Ezekre válaszolva Göncz Árpád szólt a ma­gyar-szlovák viszonyról is. Kijelentette: „Minden nép­nek istenadta joga, hogy utálja a magyarokat", majd hozzátette, hogy egy állam­elnök azonban ezt nem teheti meg, hiszen az általa vezetett nemzetnek most nyílott le­hetősége az európai csatla­kozásra, s ezt az alkalmat vétek elmulasztani. A közelgő magyarországi választások kapcsán Göncz Árpád megfogalmazta a vé­leményét: „Remélem, a poli­tikusok felemelkednek a nemzet bölcsessége szintjé­re. " A magyar államfő előbb idézett gondolatait hatalmas tetszésnyilvánítás fogadta az egyetemi polgárok körében. A délutáni órákban Göncz Árpád kitüntetéseket adott át azoknak, akik sokat tettek a magyar-lengyel barátság el­mélyítéséért. Többek között elismerésben részesült Tade­us Mazowietzki, volt lengyel miniszterelnök, aki a Ma­gyar Köztársasági Érdem­rend Középkeresztje a Csil­laggal címet kapta, illetve Adam Michnik filozófus, a Gazeta Wyborcza című na­pilap főszerkesztője is, aki a Magyar Köztársasági Ér­demrend Tisztikeresztjét ve­hette át. Göncz Árpádot katonai tiszteletadás közepette bú­csúztatták Varsóban a késő délutáni órákban. Aratő László Azonosították Pol Potot • Tokió (MTI) Thaiföldi katonai vezetők pénteken azonosították Pol Pot holttestét egy kambo­dzsai határmenti faluban, ahol a volt diktátor szerdán hunyt el. Ez volt az első, független megerősítése annak, hogy a milliók haláláért felelős dik­tátor távozott az élők sorá­ból. Pol Pot holttestéről csü­törtökön fotókat és filmfel­vételeket készíthettek az új­ságírók, és a szemtanúk sze­rint külső sérelmi nyomok nem látszanak a néhai diktá­tor holttestén. Mivel a kambodzsai kor­mány nem tekintette a fel­vételeket bizonyítéknak Pol Pot haláláról, a thai vezetés felajánlotta, hogy független félként csoportot küld Kam­bodzsába a holttest azonosí­tására. Új kápolna épül a Vatikánban • Vatikánváros (MTI) II. János Pál pápa a legnagyobb titokban kápolnát építtett a Szent Szűz tiszteletére a vati­káni apostoli palotában. A kápolnát teljes egé­szében Alekszandr Kor­nyukov orosz mozaikké­szítő művész alkotásai díszítik majd. A hírt közlő Oggi című olasz hetilapban fényképek jelentek meg az épülő kápol­náról. Az Oggi értesülései szerint a szentatya 1987-ben kiadott „Redemptoris mater" kezdetű enciklikájának il­lusztrálására szolgáló mozai­kok elkészítéséhez csaknem száz millió üveg-, arany, ezüst- és más drágakődara­bot használnak fel. A pápai palota második emeletén ta­lálható régi, 15x11 méter alapterületű és 9 méter ma­gas „Matild"-kápolna helyén épül az új kápolna — idézte az AFP Joaquin Navarro­Valls vatikáni szóvivőt. Az építkezés két éve kezdődött és a kápolna felszentelését még 2000 előttre tervezik. A mozaikkészítő művész sze­mélyét maga II. János Pál pápa választotta ki Olga Szedakova orosz költőnő ja­vaslatára - nyilatkozta az olasz sajtónak a művész. Kornyukov a múltban több nemzetközi díjat is nyert. Őt bízták meg a Béke Emlékmű elkészítésével a mozaik olasz fővárosának tartott Ra­vennában. Kornyukov éde­sanyja, Antonyina szintén mozaikkészítő művész ­Sztálin idejében ő készítette a moszkvai metró mozaik díszítéseit. A XV. században uralkodott V. Márton (1417­1431) pápától kezdve hosszú múltra tekinthet vissza a ró­mai pápák mecénási szerepe a vallási tárgyú művészetek terén. Különösen ismert ezen a téren II. Gyula pápa (1503-1513), aki a XVI. szá­zad elején Rómába hívta Mi­chelangelót. Végül VI. Pál pápa 1973-ban megnyitotta a modem művészetek múze­umát a pápai államban. Immár hagyomány, hogy minden pápa nyomot hagy maga után a Vatikán falain. II. János Pál az apostoli pa­lotának a Szent Péter térre néző falán a Szent Szüzet ábrázoló freskót helyeztetett el és belekezdett a Sixtusi Kápolna restaurálásába. En­nek költségeit egy japán te­levíziós társaság fedezi. Balkáni haderő • Bukarest (MTI) A balkáni országok kö­zös békefenntartó erőinek létrehozásáról várhatóan májusban vagy júniusban születik meg a megállapo­dás - jelentette ki a román hadsereg vezérkari főnöke. A román fővárosban folyik a közös katonai létrehozását célzó második szakértői ta­nácskozás. Constantin De­geratu hangsúlyozta: a bal­káni multunacionális erők felállításával a térség álla­mai hozzájárulnak a Balkán stabilitásához. Az 5000 főre tervezett többnemzetiségű erőben Albánia, Bulgária, Görögország, Macedónia, Románia és Törökország vesz részt. Uralkodói baleset • Hága (MTI) Julianna volt holland uralkodó, Beatrix királynő 88 esztendős édesanyja csü­törtökön este elesett és csípőcsont-törést szenve­dett. Pénteken megoperál­ták, állapota kielégítő - je­lentette pénteken hivatalos hágai közlés nyomán az AFP. Albán kérés • Tirana (MTI) Az albán parlament pén­teken arra kérte a NATO-t, hogy a koszovói válság ki­szélesedésének megakadá­lyozása érdekében vezényel­jen csapatokat Albániába. A parlament külügyi bizottsága által előterjesztett és nagy többséggel elfogadott hatá­rozat szerint csak az észak­atlanti szövetség képes arra, hogy megelőzze a Szerbiá­hoz tartozó, többségében al­bánok lakta Koszovóban ki­alakult válság kiszélesedé­sét. Észt döntés • Strasbourg (MTI) Észtországban pénteken hivatalosan megszűnt a ha­lálbüntetés. Karin Jaani asszony, az Európa Tanács­hoz akkreditált észt nagykö­vet pénteken Strasbourgban beterjesztette a halálbüntetés eltörléséről szóló európai jegyzőkönyv ratifikációs ok­mányait. Az észt parlament márciusban hagyta jóvá a törvénymódosítást. Észtor­szág, amely 1993 májusában lépett be az Európa Tanács­ba, a páneurópai testület 28. olyan tagja, amely a halál­büntetést eltörölte - írja az AFP. Cehen felhívása • Ankara (MTI) A köztük lévő feszültség enyhítésére szólította fel Tö­rökországot és Görögorszá­got William Cohen amerikai védelmi miniszter, aki pén­teken érkezett Ankarába, eu­rópai és közel-keleti körútja első állomására. Röviddel érkezése után Cohen megbe­szélést folytatott Mesut Yil­maz török miniszterelnök­kel. Az AFP jelentése szerint a kétoldalú kapcsolatok mel­lett a megbeszélések fő té­mája az elsősorban Ciprus miatt megromlott török-gö­rög kapcsolatok javításának lehetősége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom