Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-14 / 87. szám

KEDD, 1998. APR. 14. BELFÖLD 3 ÉÉrT T , J& röviden A város napja • Debrecen (MTI) „Debrecent áldozattal kell szeretni, olyan elszántsággal mint, amilyen a szüleinké volt". E szavakkal köszön­tötte Szabó Magda író, Deb­recen díszpolgára a városi közgyűlés ünnepi ülését. Ta­valy decemberben nyilvání­tották a város napjává április 11-ét. Háromszázöt évvel ezelőtt ezen a napon, 1693. április 11-én a bécsi kancel­lárián írták alá a Debrecent szabad királyi várossá nyil­vánító nyilatkozatot. A vá­ros napján rendezett ünnepi közgyűlésen Szabó Magda ,rettenetesen különleges vá­rosnak" nevezte Debrecent, amely valódi városállam volt a történelem során, szi­gorú és kegyetlen. Földész társulatok • Gyula (MTI) A gyulai földész társula­tok története 1858-1974 címmel Békésben megjelent Jároli József történész mun­kája, amely a tiszántúli me­gye egykori' székhelyén te­vékenykedő, a magyar és a német gazdákat külön-külön tömörítő, vallásos indíttatá­sú jellegzetes társadalmi szervezetek tevékenységét mutatja be és értékeli. A könyv az utóbbi másfél év­század civil társadalmának különleges, középkori gyö­kerekből táplálkozó gyulai szerveződését, a katolikus parasztgazdák két társulatát mutatja be. Gyula magyar­városi földész társulata 1858-tól a hasonló polgári szervezetek 1948-as szétve­réséig tevékenykedett, a né­metvárosi foldészek szerve­zete pedig 1861-tól az 1970-es évekig, miután a németek háború utáni kite­lepítése és szovjet kényszer­munkatáborokba hurcolása után a hivatalosan nem mű­ködő társulat csöndben to­vább élt. Gyülekezeti ház • Vác (MTI) Új gyülekezeti házzal gyarapodott a váci reformá­tus egyházközség. A vasár­nap átadott tízmillió forintos költséggel létrehozott isten­tiszteleti hely részben a hí­vők önkéntes munkájának kialakított eredménye. Vá­con hozzávetőleg 4 ezer re­formátus hívő él, s eddig csupán egy templomban gyakorolhatták vallásukat. Mostantól az űj gyülekezeti házzal a város déli részén lakó reformátusok otthonuk közelében járhatnak istelen­tiszteletre, keresztelőre, tart­hatják az egyházi esküvőt, s látogathatják a különféle szertartásokat. Erdősítés • Zalaegerszeg (MTI) Mezőgazdálkodásra al­kalmatlan kárpótlási földjei­ket egyre többen erdősítik a zalai tulajdonosok; ehhez az állami támogatási rendszer és az erdészeti szolgálat is megfelelő pénzügyi, szak­mai ösztönzést ad. A mosta­ni tavaszon már rangsorolni kellett az igényeket; össze­sen 120 hektárnyi új telepí­tésre adtak be pályázatot, de ebben a fordulóban csak az egyharmadát tudták finan­szírozni. Csaknem minden­ütt az őshonos, nemes fafa­jokat telepítik. • Balatoni nyitány A 152. hajózási évad A balatonfüredi kikötőben sokan várták a Siófokról érkező Kelen hajót a 152. balatoni hajózási évad első napján, szombaton. A Kelen Füredről Tihanyba hájózott tovább. (MTI Telefotó) • Tíz helyett tizenkét pont Európai Szociális Charta • Budapest (MTI) Hazánk a kötelező tíz helyett feltehetően az Európai Szociális Charta tizenkét cikkelyét ratifi­kálja - közölték a Mun­kaügyi Minisztériumban. Az európai uniós „belé­pőként" is értelmezhető charta ratifikálásáról a kö­vetkező parlament dönt, de a szociális partnerekkel történt egyeztetés után a kormány­zat már előkészítette a meg­erősítést. A charta ratifikálá­sára vonatkozó szabály sze­rint a 19 cikkely közül leg­alább tíz megerősítése köte­lező, de a tízből ötöt az egyezmény hét alapelvárása közül kell kiválasztani. A hét alapelvárás közül hazánk feltehetően a foglalkoztatás elősegítésére, az érdekvédel­mi szervezetek szabad alakí­tására, a kollektív tárgyalá­sokra, a társadalombiztosí­tásra, a családi jogokra vo­natkozó cikkelyeket ratifi­kálja. Az alapelvárások kö­zött szerepel még két - de az öt másik előírás vállalását követően már nem kötelező - cikkely. Ezek: a hátrányos helyzetben lévők segítésére, a bevándorló munkásokra és családjukra vonatkozó sza­bályok. Az alapelvárásokon kívüli Magyarország vállalja az igazságos, a biztonságos és egészséges munkafeltételek­re, a dolgozó nők védelmére, a pályaválasztási tájékozó­dásra, az egészség védelmé­re, a szociális jóléti szolgál­tatásokra, az anyák és a gyermekek szociális, gazda­sági védelmére vonatkozó előírásokat. A chartát 1961­ben az Európa Tanácshoz tartozó országok írták alá. Az abban foglaltak teljesíté­sét az Európai Unió is alap­vető követelménynek tekinti. A ratifikálás ezért az uniós csatlakozás egyik kritériu­ma. A vállaltak teljesítéséről a ratifikáló államoknak kötele­ző részletes beszámolókat készíteni. Ezeket a jelentése­ket az Európa Tanács szak­mai bizottsága alapos elem­zésnek veti alá. • Húsvéthétfő nunciusi misével Regnum Marianum • Budapest (MTI) Odafigyelő részvétet, megértést, a szívek megnyitását hirdette feltámadás napi misé­jén Karl-Josef Rauber érsek, az Apostoli Szentszék magyaror­szági nunciusa, a buda­pesti Zoborhegy téri Regnum Marianum plé­bánián hétfőn. „Üdvösségünk a kereszt­ben van, és a kereszt által engesztelődhetünk ki Isten­nel" - mondta. Rauber ér­sek „belső változást" sürge­tett, azért, hogy az élet dol­gait jobban megismerhesse az ember, a hit révén pedig feltárhassa az élet mélyebb értelmét. Napjaink világá­ban önmagunk elől menekü­lünk, az anyagi javakat haj­szoljuk ahelyett, hogy meg­békélnénk Isten adta lel­künkkel és megnyitnánk szí­vünket egymás előtt, mint Krisztus tette - fogalmazott. A nuncius szentmiséje végén II. János Pál pápa kü­lönleges áldását osztotta ki az egybegyűltekre. Gratulált az új templom­hoz, amelynek tervét és ma­kettjét évekkel ezelőtt a pá­pa megáldotta, és a példás együttműködés gyümölcse­ként könyvelte el, hogy a Regnum Marianum felépült azután, hogy 1951-ben ­Rákosi Mátyás rendeletére ­lerombolták. Hajnal György, a Reg­num Marianum plébánosa azt hangsúlyozta, hogy az egyház él és az embert szol­gálja. Bírálta az elanyagia­sodást, a fogyasztói társa­dalmi viszonyokat és a va­lódi szellemi, lelki, erkölcsi értékeket szegezte velük szembe. A Galga-menti gyermek­néptánckar és népi zenekar műsora után Kerekes Ká­roly ciszter apát megnyitotta az ezeréves magyar kultúrá­ból ízelítőt adó kiállítást a Regnum Marianum színház­termében. A gyűjtemény eddig még a nagyközönség elé nem tárt értékekkel is szolgál, azok­kal az anyagokkal, amelyek az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus 60. évfor­dulóján mutatják be a Ma­gyarországon működött, il­letve ma is működő férfi szerzetesrendeket. • Felkészülés az EU-integrációra Vámos könnyítések igénye • Budapest (MTI) A pénzügyi tárca 20 vámügyi átmenti könnyí­tést lát szükségesnek az EU-csatlakozás idejére. Ezek döntő hányada olyan, a FÁK országok­ból származó nyers­anyagok behozatalához kapcsolódik, amelyek je­lenleg vámmentesen ér­keznek Magyarországra, de az Európai Unióba csak vám megfizetése után vihetők be - mond­ta Beszteri Sára, a PM föosztályveztöje egy kö­zelmúltban rendezett konferencián. Az EU előzetes felmérése alapján a csatlakozásig még 760 ponton kell kiigazítani a magyar vámtörvényt, „bár re­méljük, hogy sikerül bebizo­nyítanunk: olyanokat kérnek rajtunk számon, amit mi már majdnem teljesítettünk" ­hangsúlyozta Beszteri. A ma­gyar tárgyalási stratégia sze­rint 2000 végére e területen megteremtődjenek a csatla­kozáshoz szükséges feltéte­lek. Erre esélyt ad, hogy az 1999-ben esedékes vámtör­vény-módosítás kiterjed az EU-ban alkalmazott „gazda­sági vámeljárások", a kötele­ző vámtarifa- és származási információs rendszer teljes adaptációjára. Ezután már alig marad módosítani való. A közeljövő kiemelt fel­adata a magyar pénzügyi el­lenőrzési rendszer átalakítása is. Alapfeltételként Magyar­ország már vállalta, hogy megerősíti a vám- és adóha­tóság létszámát, vezetését, és pénzügyi támogatását. A pénzügyi ellenőrzést kétszin­tűvé teszi, ami azt jelenti, hogy egy külső EU, és egy belső ellenőrzési szervezet­nek is működnie kell. Ez ma­gyar részről az Állami Szám­vevőszék, és a Kormányzati Ellenőrzési Iroda lesz, me­lyek már együttműködési megállapodást is kötöttek er­ről. Az EU negyedévenként ellenőrzi majd a külső pénz­ügyi források felhasználását. Ma már tudni lehet, hogy Magyarországnak a csatlako­zás után a GDP 1,27 százalé­kát kell befizetnie az EU kasszájába, ami az idei terve­zett GDP-t figyelembe véve mintegy 110 milliárd forintot tenne ki. Ennek az 1,27 szá­zaléknak állandó részét az agrárilleték, a vám, és az áfa­bevétel 25 százaléka képezi. Amennyiben ezek a források nem teszik ki a GDP 1,27 százalékának megfelelő összeget, a nemzeti költség­vetésnek kell kiegészítenie azt. A közeljövőben ezért is értékelődik fel a pénzügyi el­lenőrzés szerepe, és válik ki­emelt feladattá annak intéz­ményi fejlesztése. múlt Meglepetések Tjúsvét volt, a médiumok fölerősítették az egyházi FI emberek hangját, utána úgyis újra elnyomja a ha­rangszót a szokásos hétköznapi csörömpölés. A HVG április Il-ei számában Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspököt faggatták, többek között arról az eset­ről, amikor négy évvel ezelőtt megbírálta Paskai László bíborost, amiért a prímás meglátogatta a betegágyban fekvő Horn Gyulát: „Mi többen úgy érezzük - egyház­politikáikig is -, hogy a beteglátogatás nem volt a leg­szerencsésebb lépés, mert a hívek felé biztatás lehetett, hogy ez a rezsim szolgálná majd az egyház javát - em­lékezett vissza Gyulay Endre... - Büntetésről vagy fele­lősségrevonásról természetesen nem volt szó." Arról is megkérdezte, így, húsvét előtt, a HVG Gyu­lay megyés püspököt, hogy állítólag ellenérzései volná­nak a zsidókkal szemben: „Ezt egyebek mellett egy ko­rábbi nyilatkozatára is alapozzák, amikor az ön egyhá­zát szolgáló zsidó származású papokról azt mondta, könnyű felismerni őket pszichéjük kapcsán. Elsorolná okulásunkra, melyek a püspök úr által észrevett sajá­tosságok?" Gyulay Endre válasza: „Lehet, hogy nem voltam egészen világos, ugyanis nem pszichés dolgok­ról beszéltem. Tévedhetek persze, de az orr bizonyos formái és egyéb külsőségek árulkodnak. Vagy a kifeje­zés bizonyos formái, a hanghordozás, olyan jelek, ame­lyekből következtethet az ember. De másoknál is van ilyen, a szőke haj, kék szem a németeknél vagy a skan­dinávoknál, vagy a sötét haj, picit barnás arcszín az olaszoknál. De hangsúlyozom, nincs bennem semmi­lyen ellenszenv." Hát ez a színvonal­Csongrád megye egyébként hangsúlyosan szerepel ebben a HVG-számban. Még mindig foglalkoznak a ta­valyi év végi elektronikus bankrablással, amelyet „az egyik legnagyobb ügyfélkörű magyarországi kereske­delmi bank Csongrád megyei fiókjának számítógépes rendszergazdája" követett el. Az összes titkos jelszót is­merő rendszergazda 140 milliót utalt át egy másik pénzintézethez, de mielőtt fölvette volna, lebukott. Még szerencse, nem folyt vér, nem volt autós üldözés. Nagy izgalmat váltott ki a múlt héten a határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdése. Azt első variáció szerint Csoóri Sándor, a Magyarok Világszö­vetségének elnöke, az MVSZ jó egy héttel ezelőtti ülé­sén arról beszélt, hogy az utódállamok magyarjainak alanyi jogon kell megkapniuk a magyar állampolgársá­got, s vele a magyar útlevelet, hogy a trianoni-schenge­ni határ ne jelentsen új vasfüggönyt előttük. Az előzmé­nyekhez azonban hozzátartozik, hogy mintegy három héttel ezelőtt az EU egyik magas rangú brüsszeli funk­cionáriusa Bukarestben beszélve üzent a magyaroknak, amikor romániai látogatása során azt taglalta, hogy az európai normák szerint elképzelhetetlen, hogy etnikai alapon tegyenek különbséget a határátlépéskor, ne pe­dig állampolgárság szerint. £ zután tanácskozott a Magyarok Világszövetsége. Csoóri kijelentése óriási felhördülést váltott ki kint is, bent is. A világszövetségi elnök a visszavonulás útjá­nak azt választotta, hogy a dolgot rákente a lelkes, fia­tal és gyakorlatlan újságírókra, akik félreértelmezték a szavait, ő nem úgy gondolta. Tehát szinte-szinte leke­rült a napirendről a határon túli magyarok kettős ál­lampolgárságának ügye, amikor a prágai külügymi­niszter nagyszombaton az osztrák televízióban a Buka­restből passzolt brüsszeli labdát budapesti kapura lőtte, azt nyilatkozva, hogy vízumkényszert kellene bevezetni a cseh és a magyar határon a román állampolgárok számára, a határokon illegálisan közlekedő romániaiak miatt. így játsszák itt a külpolitikát. A kettős állampol­gárság dolga egyáltalán nem különleges. Franjo Tudj­man is - nagyon helyesen - fölajánlotta a kettős állam­polgárságot a magyarországi horvátok számára. A bu­dapesti kormány nem ellenezte. Szlovákiában a külföldi szlovákok is több jogot élveznek, mint a külföldi ma­gyarok Magyarországon. Nem kellene olyan gyorsan visszakozni az önrendelkezést prédikáló, de mindig megvalósítása ellen küzdő nyugati hatalmi központok előtt. Már kevesebb, mint egy hónap van hátra a vá­lasztásokig. Ahhoz képest, hogy mennyi variációt tart számon a közvélemény, elég csöndes a kampány. Az örök kiesők közül a Munkáspárt és a MIÉP az, amelyik majd okozhat esetleg meglepetéseket. Önmagában mindkét párt katasztrofális, a programja egyiknek se vállalható, mégis az idén tavaszra kialakult közelége­detlenség jó minőségű embereket is a Munkáspárt meg a MIÉP jelöltjei közé sodort. Nem kizárt, hogy olyan választók, akik e két párttal - sem - rokonszenveznek, a helyi ismertség és hitelesség miatt mégis megválaszta­nak némelyeket a jelöltjeik közül. Tja lehalkulva is, de folytatódott a magyar föld ügye. LM. A nagy kérdés az, hogy az EU-csatlakozáskor le­gyen-e kivételi listán a külföldiek földtulajdonlása? Ha nem lesz, a vékonypénzű magyar gazdálkodókat percek alatt kivásárolják a tőkeerős nyugatiak, akik a miénk­nél jóval magasabb földárakhoz szoktak. A magyaror­szágiföldárak számukra nevetségesen alacsonyak. Biz­tos, hogy emiatt ebben az ügyben is ellen kell állni az uniós csábításoknak. Dánia is kapott rá lehetőséget, hogy korlátozza a külföldiek ingatlanvásárlását. Í^UX

Next

/
Oldalképek
Tartalom