Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-11 / 86. szám

8 HAZAI TÜKÖR SZOMBAT, 1998. ÁPR. 11. Gépjármű_ átíratás Ingyenes ügyintézés biztosításkötéssel Amennyiben gépjárművének kötelező gépjárműfelősségbiztosítását irodánkban köti meg, gépjárművét ügyintézési díj felszámolása nélkül átíratjuk. Rendkívüli kedvezmény: minden hónap utolsó hetében ügyfeleinknek a gépjárműfelősségbiztosítás díjából 1000 forintot a biztosításkötéskor visszafizetünk. Nyitva tartás: H-Cs.: 8-17, P.: 8-16 Cím: Szeged, Madách u. 15., tel.: 62-422-737 „Átutazó" heroin • Ártánd (MTI) Az ártándi határátkelőhely vámosai 36 kilogramm, mintegy 200 millió forint értékű heroint foglaltak le egy bolgár állampolgártól, aki a kábítószert egy DAF 350-es típusú teherautó első borítólemeze mögé rejtette. A Románia felől érkező bolgár teherautó vezetője az ártándi határátkelőhelyen kért árutovábbítást. A tranzitszállítmány 17 raklapon 11 ezer 424 palack ásványvizet tartalmazott, angliai rendeltetéssel. A sofőr zavart viselkedése, valamint a teherautó belső boritólemezén található karcolások feltűntek a pénzügyőröknek... Autót lopott a lemezlovas? • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Rendör-fökapitányság Bűnmegelőzési Osztálya felhívással fordul a lakossághoz. Közleményükben a zsebesekre hívják fel a figyelmet, akik a nap minden szakaszában, főként a közlekedési eszközökön, bevásárlóhelyeken bukkanhatnak fel. A vásárlás gondjaival elfoglaltak, elsősorban a nők és idősebbek, gyakran feledkeznek meg pénz- és irattárcájuk védelméről. A Jó tanácsok - zsebesek ellen tolvajok legtöbbször csoportosan tevékenykednek, és a bűncselekmény elkövetése előtt igyekeznek a leendő áldozat figyelmét elterelni. A zsebesek kézügyessége rendkívül kifinomult. Általában válltáskákban, kosárban, szatyorban, ruházatban elhelyezett értéktárgyakat szemelik ki. A profi zsebesek munkamegosztással tevékenykednek: vannak közöttük végrehajtók, figyelők és a lopott holmit átvevők. Mindez nehezíti a tettenérést és a bizonyítást. A bűnmegelőzési osztály munkatársai néhány jó tanácsot fogalmaztak meg. Kérnek mindenkit, hogy pénzt, csekket, hitelkártyát vagy iratokat csak a ruha zárt, belső zsebében tartsanak, de lehetőleg ne mindent egy helyen. Használjanak övtáskát, hogy a tolvaj ne tudjon észrevétlenül hozzáférni. Figyeljenek arra, hogy a kézitáska mindig legyen zárva, s tömegben szorítsák karjuk alá. Soha ne tegyenek pénztárcát, kézitáskát, vagy autóstáskát bevásárlókocsiba. Csak annyi pénzt vagy csekket vigyenek magukkal, amennyire aznap feltehetően szükség lesz. Elóre aláírt csekket soha ne tartsanak maguknál. Ha tömegben valaki oldalba löki, közel férkózik hozzájuk, akkor legyenek mindig gyanakvóak - áll a rendőri intelmek között. • Szarvas Népi építészet • Szarvas (MTI) Szarvas népi építészeti értékeit bemutató kiállítás nyílt pénteken a Körösparti városban: a művelődési központban látható tárlaton a budavári Schulek Frigyes Építőipari Technikum diákjai által készített fényképek, rajzok és makettok adnak ízelítőt a település népi építészeti értékeiből. A fővárosi középiskola diákjainak egy csoportja a nyáron vett részt Szarvason a megmaradt népi építészeti értékeket fölmérő táborozáson, s munkájukról ad számot a most megnyílt tárlat. A diákok megrajzolták az értékes régi parasztházak (telkek, szobák és egyéb lakóhelyiségek) alaprajzát, lemásolták a legérdekesebb öreg oromdíszeket s mindazt, ami megörökítés nélkül hamarosan örökre veszendőbe mehet. • Megyei nemesfém-átvételi árak Térkép kincskeresőknek Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. rendezésében, május 1 -jén és 2-án, az újszegedi liget fösétányán, jó és rossz időben. Várjuk az árusítani kívánó kereskedők, vendéglátók jelentkezését személyesen a Stefánia 6. alatti ügyfélszolgálati irodánban, vagy telefonon a (62) 468-401 -es telefonszámon. Jelenfkezési határidő: 1998. április 16. A körözött K. Imre (A rendőrség felvétele) • Munkatársunktól A Csongrádi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya lopás gyanúja miatt körözi K. Imre 35 éves, foglalkozás nélküli csongrádi lakost. Az adatok szerint ugyanis valószínű, hogy K. Imre és társai 1996 december 19-ére virradóan Csongrádon elloptak egy 450 ezer forint értékű VW Golf típusú személygépkocsit. K. Imre 170-175 centiméter magas, zömök testalkatú, ovális fejformájű, haja ápolt, rövidre vágott, sötétbarna színű. Fülei fejhez simulóak, orra közepes nagyságú, álla kerek. A gyanúsított megnyerő modorú, jó beszédkészségű, az emberekben bizalmat ébresztő személyiség. Korábban Szentesen és környékén több évig disc jockey volt. Az adatgyűjtés során felmerült, hogy K. Imre esetleg külföldön tartózkodik, de az is lehetséges, hogy Szentes és környékén lévő szórakozóhelyeken időnként megfordul. Aki K. Imre tartózkodási helyéről bármit tud, értesítse a Csongrádi Rendőrkapitányságot a 63/383-577-es telefonon, vagy hívja a 107es számot. Farkas Tibor akadémikus a világ egyik szúkkörü csoportjának tagja: tekintélyes lipidkutató. Szerencsésnek mondja magát, amiért egész életében „szórakozhatott". Azzal foglalkozott, amit szeret. A hetvenedik életévéhez közelítő tudós körül nincs semmi konvencionális. Például: általában a hozzá hasonló életkorúak, akik a szakmájukban a legnagyobbak közé számítanak, mint ó, ahogy mondani szokás túl vannak ilyenkor már mindenen. Bezsebelték az összes létező kitüntetést, előkelően berendezett irodákban ülnek jól megérdemelt babéraikon, élik a tisztelettel övezett akadémiai öregurak - tudományt már nem igazán előrevivő - mindennapjait. Farkas Tibor csöpp szobájában, amely az SZBK Biokémiai Intézetében egy szűk folyosócsücsökben bújik meg, most is eszeveszetten lázas az élet. Laboránsok, doktoranduszok, csupa fiatal ember - főként hölgy - jönmegy, a professzort nem akkor kérdezik, amikor hajlandó fogadni őket, hanem állandóan. Hiszen az ajtó mindig nyitva. Bevallja, hogy a „komoly munkát" mindig hazaviszi, hiszen a nagy sürgés-forgásban itt lehetetlen koncentrálni. Az sem szokványos dolog, hogy a nemzetközi szakirodalomban egyre-másra idézik, az egyetemeken tanítják a tudós felfedezését, de amikor a kitüntetéseket osztogatják - valahogyan mindig kimarad. Farkas Tibort először nem itthon, hanem az USA-ban tüntették ki: 1989-ben külföldi tagja lett az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának, egy sorba került jó néhány Nobel-díjassal és megkapta az ezzel járó kiváltságokat - például a publikációs lehetőséget a világ egyik legrangosabb helyén, az amerikai akadémia fokiindulva a membránok hőmérsékleti adaptációjával foglalkozó, szerteágazó és ma már az alkalmazások sokaságával kecsegtető, életre szóló kutatási téma lett. Farkas Tibor vagy tíz évig a növényi sejtmembránokkal is foglalkozott, míg meg nem találta munkatársaival, mit és hogyan juttassanak a növényi szervezetbe, hogy az fagytűrő legyen. A szabadalmukat 15 országban vették meg. Aztán rájött, hogy a busának olyan típusú olaja van, mint bizonyos tengeri halaknak, vagyis alkalmas az érrendszeri betegségek megelőzésére. (A kísérleti halak tihanyi gyűjtögetése közben összeszedett izületi gyulladása óta maga is naponta fogyaszt halolajat és azt állítja, az orvosok tudománya mellett ennek köszönheti mozgásképességét!) Az utóbbi években újra visszatért a halakhoz és a planktonikus rákokhoz. - Szerencsés vagyok, mert megértem, hogy a membrán-hipotézis már nem feltevés: bebizonyosodott, hogy nemcsak a sejt belsejében, hanem a membránban is működnek érzékelők, „hőmérők", a stresszhatásokra az ingerületet közvetítő és a megfelelő választ kéró intelligens „részecskék", amelyek megfelelő lipidkörnyezetben funkcionálnak. A membránkutatások eredményei óriási távlatokat nyitottak az alkalmazásoknak, a lipidkutatók ázsiója rendkívüli módon megnőtt. Farkas professzort szinte naponta kérik fel kooperációra itthoni és külföldi biológusok, orvosok, gyógyszergyárak. A családja ugyanúgy alig látja, mint fiatalabb korában. Messzemenően méltányolja kémikus felesége áldozatvállalását, jellegzetes humorral mégis azt mondja: „Képzelje el, ha kötök egy rossz házasságot! Akkor az egész, amit az életben csinálok nem ér semmit." Sulyok Erzsébet • Munkatársunktól A nemesfém azontúl, hogy szép ajándék vagy családi emlék, értékálló befektetés is lehet. Kérdés persze, mennyi van belőle, mert például több kiló arany, platina vagy ezüst, pláne ha ezek régiségnek számítanak, jól eltartja gyűjtőjét. Ehhez képes csekélynek mondható otthoni nemesfémkészletünk nem biztosítja megélhetésünket, de gyönyörködve nézegethetjük, viselhetjük a szebb darabokat, nagy gonddal tisztogathatjuk, ám eladni semmiképp nem éri meg. Ma Magyarországon nem jellemző, hogy a míves darabokért a megfelelő értéket adják a kereskedők. Jó állapotban lévő ékszert is csak abban az esetben vesznek át, ha abban magyar fémjelzés díszeleg, ez esetben fazonárat is számítanak a grammokban mért vételi árhoz. Kincskeresőnkben néhány megyei ékszerboltban az után kutattunk, hogy a tört arany és ezüst grammjáért hol mennyit kaphat tulajdonosa. Az általunk megtekintett üzletek közül a legalacsonyabb árral a csongrádi LPL Goldban találkoztunk, itt a 14 karátos arany grammjáért 800 forintot, a 18 karátosért ezer forint körüli árat fizetnek. Az üzletben, annak ellenére hogy magántulajdonú boltokra nem jellemző, tört ezüstöt is átvesznek, nem rossz árat, 20 forintot adva grammjáért. A tört arany átvételi árait általában a 14 karátoséhoz viszonyítják, ezt szorozzák fel, a 18 karátos értéknél például egységesen 1,3-mal. A megyében a legtöbb helyen egységesek az értékeinkért kínált grammonkénti árak, a 14 karátos törtaranyért 1000, a 18 karátosért 1300 forint körüli összeget kaphatunk. Ezekkel az árakkal találkoztunk Kisteleken, a szegedi Aranykfgyóban és a szintén szegedi Ékszergödörben. Sok helyütt nem vásárolnak fel nemesfémet, ilyen például a szentesi Baroni ékszerbolt, a csongrádi ÉkKő, a Orex Rt. Kárász utcai üzlete és az Anna Kúti Zálogház. Igen jó árat fizet viszont Szegeden az Orex Tisza Lajos körúti boltja, ahol ezüsttel nem foglalkoznak, de a 14 karátos arany grammjáért 1100, a 18 karátosért pedig 1400 forintot adnak. • Széchenyi-díjas: Farkas Tibor A szórakoztató hidegvérüek .Szerencsés vagyok; megértem, hogy bebizonyosodott, amit fiatalon megsejtettem." (Fotó: Nagy László) lyóiratában. A Magyar Tudományos Akadémia csak ezután választotta a tagjai közé. A Széchenyi-díjat az idén a márciusi ünnepen kapta meg. Egy korábbi interjúban így mondta el ugyancsak nem hagyományos iskolakezdésének történetét: - Orvos akartam lenni, aztán állatorvos, majd erdész, de még tengerész is lettem volna... Nem voltam jó káder. Apám tanítóskodott Kelebián, de az öregapámnak volt valamennyi földje - kulák lett. Nem vettek föl az orvosira, se az állatorvosira, se a soproni erdészeti egyetemre. Végül tengerészkadétnak jelentkeztem. A pesti Hold utcát akkoriban nevezték el a Rosenberg házaspárról, ott volt valami iroda, ahol az összes papíijaimmal meg kellett jelennem, fényképet is kértek, hát elvittem az érettségi tablóképemet. Nézi az elvtárs, csak nézi a tablóképet és azt mondja: Hát magán milyen ruha van? Mondom, díszmagyar; miért, magán milyen ruha volt, amikor érettségizett? Ki voltam rúgva. 1950et írtunk... A professzornak finom a humora. Sose mondaná ki, hogy az az 50-es évekbeli káderező aligha látott életében gimnáziumot... Szeretetteljes iróniát lehet érezni a szavában, amikor azt állítja, hogy minden jót, ami történt vele az életében - a nőknek köszönheti. Hogy felvételt nyert végül a szegedi egyetemre, azt például bizonyos Csóka Mancinak, aki DISZtitkár volt Kelebián és mint ilyen levelet kapott a felsőbbségétől, hogy iskolázzon be tehetséges fiatalokat. Az addig mindenhonnan elutasított fiatalembert egyből fölvették. Már szakmai tekintélyt szerzett kutató volt elsó munkahelyén, Tihanyban, amikor Straub F. Brúnó hívására az újonnan felépült Szegedi Biológiai Központba jött. Hogyne lett volna szükségük az élő szervezetek sejtjeit és molekuláit kutatóknak arra a tudós kollégára, aki akkorra már megelemezte az összes balatoni vízi lény zsírsav-összetételét, a planktonikus rákocskák modellértékű lipidelemzésével pedig korszakos jelentőségű összefüggést sejtett meg. Azt ugyanis, hogy a sejtmembrán lipidjeinek kitüntetett szerepe van abban, hogyan tudnak alkalmazkodj az élő szervezetek a változó környezeti hatásokhoz. Hogyan képesek életben maradni a planktonikus rákocskák, amikor befagy a Balaton? Hogyan alkalmazkodnak a halak a változó külső hőmérsékleti viszonyokhoz? Ebből a látszólag egyszerű kérdésből