Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-09 / 84. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. APR. 9. HAZAI TÜKÖR 9 filmmezö Esőcsináló Ismét egy bírósági ügy, amit földolgoztak az amerikai filmesek - gondolhatnánk kisvártatva, de aztán besvárta­tunk, mert meg vagyunk érintve, arról még egyelőre nem is beszélve, hogy ezt a produkciót azért Coppola rendezte, akivel szemben jóval engedékenyebbek vagyunk, s ahol nem ér célt, ott mi helyette. A bírósági ügy egy biztosítótársaság és a biztosított, egy leukémiás fiú körül forog, akinek szülei szabályosan fizették a biztosítási díjat, ám amikor egyértelműen kide­rült, hogy a fiún csak a csontvelő-átültetés segítene, ak­kor a biztosító egy petákot sem volt hajlandó fizetni És aztán szép lassan fellebeg a fátyol, hogyan is mű­ködik egy ilyen életbiztosító. A főhős kezdő ügyvéd, de botlásait mindig ki- és elsimítja, hogy többnyire minden­kinek elege van a biztosítókból, ismerik az üzelmeiket, de nem tudják elkapni őket, de talán most sikerül. Igazán meleg szívvel ajánlhatom ezt a filmet - amely­nek Esőcsináló a címe - azoknak, akik az utóbbi években nálunk is felvonuló biztosítási társaságoknál kötöttek ezt­azt. Ugyanis nem vagyok szentül meggyőződve arról, hogy nem fordul elő nálunk is hasonló precedens. Hogy a film mennyire hiteles? Erről csak annyit, hogy tudtom­mal egyetlen biztosító sem emelte fel a szavát, sem a pén­zes zsákját, hogy hitelrontás miatt vegyék le a vászonról. Talán majd nálunk, egy kis ébresztőt citerázva a fülünk­be. Podmaniczky Szilárd Ünnepi magazin a vtv-ben • DM-információ A ma este 8 órakor kez­dődő magazinban ötletadó riportokat láthatnak a nézők a húsvéti ajándékvásárlás­hoz, és a bemutatott cégek által felajánlott ajándékokat meg is lehet nyerni! (A já­ték során hívható telefon­számok: 493-693, 322­044.). Lesz még a műsorban tojásfestő asszony, az ün­nep bibliai tanulságairól beszélő teológus, Pick-son­ka - avagy Hogyan készül a hagyományos húsvéti étek? - és persze gyerekek, akik arról beszélnek, mit szeretnek a húsvétban, me­lyik ünnep a legjobb és mi­ért? Az áprilisi Tiszatáj Változatos, tartalmas olvasnivalót kínál a sze­gedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj legfrissebb szá­ma. „Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová me­gyünk?" közös címmel három tanulmánnyal in­dít a lap. Kristó Gyula A középkor magyarjai ­idegen tükörben című írásában a fellelhető for­rások segítségével arra keresi a választ, miként vélekedtek az idegenek a magyarokról a mohá­csi csatát megelőző 700 évben. Új nemzeti öncélúság? Ne­gyedik kiegyezés? - kérdi Vekerdi László tanulmánya címében: „Annál is nagyobb szükség lenne ma az estab­lishment önmérséklő belátá­sára, mert a mai integráló nagyhatalommal még egy esetleges belső társadalmi ki­egyezés és a ráépülő gazdasá­gi stabilitás birtokában is sok­kal nehezebb lesz kiegyezni valamiféle kölcsönösség alapján, mint volt hatvanhét­ben Ausztriával. Az akkori Habsburg-birodalommal el­lentétben ugyanis az Európai Uniót semmi sem kényszeríti hátrányokat és előnyöket jó­zanul mérlegelő és többé-ke­vésbé igazságosan elosztó ki­egyezésre egy hozzá képest szegény vagy pláne szegé­nyedő országgal." Aktuális kérdéseket vet föl Sándor Iván A megoldhatatlanság önismerete és az önismeret megoldhatatlansága című írá­sában: „Hol talál bennünket Európa átrendeződése? Mivel jár számunkra Közép-Európa elmúlása? Mit tudunk önma­gunkról, szűkebb-tágabb kör­nyezetünkről a változásban? Illúzió, neurózis, „hamis rea­lizmus", „túlfeszült lényeglá­tás" mellett lesznek-e új fo­galmaink, htvószavaink? A deformált politikai kultúra gyökerei nagyon mélyek. Már az előző századvégen is kudarcba fulladtak azok a szellemi ajánlatok, amelyek reális értékrendet, önszembe­nézést próbáltak érvényesíte­ni az illúziókkal, romantiká­val, demagógiával szemben." A lírát Szepesi Attila négy­sorosokból álló 21 Graffitije, a friss Kossuth-díjas Tandori Dezső Védszentnapra című verse, Szöllősi Zoltán és az újrafelfedezett Lázáry René Sándor költeményei képvise­lik. Darvasi László új törté­nelmi regényének, A könny­mutatványosok legendájának következő részlete és Sig­mond István novellája mellett Domokos Mátyás Veres Pé­terre emlékező gondolatai is olvashatók: Népmesei hős az atomkorban. A folyóirat „A Tisza-parton mit keresek?" mottóval indított interjúsoro­zatának áprilisi alanya: Péter László irodalomtörténész. Sokak számára hasznos ol­vasmány lehet a népszerű Di­ákmellékletben Szigeti Lajos Sándor „Te is megháromszo­rozódsz előttem" című tanul­mánya, amely a tükörszonet­tek és a triptichonok helyét, szerepét vizsgálja Baka István lírájában: „...az egyszer fel­nyitott palackból szabadult lí­ra szelleme a szonett űtján egészen haláláig vezette a költőt, bepillantást engedve ezzel a spiritualitás és a hitre találás lehetőségeinek immá­ron egyidejű és azonos térben mozgó világába." H. Zs. Trezort vitt a mackós • Gyöngyös (MTI) Mindenestül magával vit­te a falba épített páncélszek­rényt az a mackós, aki ked­den hajnalban betört egy ka­rácsondi családi házban - tá­jékoztatta szerdán az MTI-t Bálint Sándor, a Heves Me­gyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. A rendőrség feltételezése szerint a kasszafúró nem boldogult a trezor ajtajával, ezért inkább kibontotta a fa­lat, az arany ékszereket és készpénzt - összesen kétmil­lió forintos értéket - tartal­mazó pénzszekrény körül. A rendőrség kéri, hogy aki az üggyel kapcsolatban bármilyen információval rendelkezik, jelentkezzék a Gyöngyösi Városi Rendőr­kapitányság Bűnügyi Osztá­lyán a 37/312-55l-es tele­fonszámon. • Szezonális és rendszeres nem fizetők Lakbérhelyzet - próbaperekkel • Húsvéti húsvétel Sonkaárak • Munkatársunktól A ünnepek közeledté­vel úgy éreztük, meg­könnyíthetjük a nagy bevásárlás előtti ár­összehasonlitásokat. Kö­rülnéztünk néhány hen­tesáru üzletben, azt ku­tatva, mennyi pénzből lehet kihozni a húsvéti asztal elengedhetetlen (kell)ékét, a sonkát. Piacfigyelő körsétánk ál­lomásait a teljesség igénye nélkül tűztük úti célul, elkép­zelhető, hogy az itt szereplő áraknál olcsóbban és drágáb­ban is hozzá lehet jutni a gő­zölgő, rózsaszín finomság alapanyagához. A henteseket, mint e téma megkérdőjelezhetetlenül spe­ciális tudású szakértőit el­őször arra kértük, segítsenek a vizsgálandó termék kivá­lasztásánál. így pontosan meghatároztuk, milyen for­májú és eredetű húsféleségek áraira vagyunk kíváncsiak. A tapasztalatok szerint az em­berek ilyenkor leggyakrab­ban az úgynevezett tíálós vagy kötözött sonkát (ez a legdrágább) vásárolnak, de igen kedvelt a parasztsonka, mely elnevezéssel a szeren­csétlen sertés első vagy hát­só, egész combrészét illetik. Emellett jócskán kerül az asztalokra füstölt csülök is. A csemegék árait ebben a sorrendben adjuk meg, csak azt jelölve, melyik üzletben mennyit kell fizetnünk érte. A húsféleségekhez tartozó forintok természetesen ki­lónkénti árat jelentenek. Erre azért fontos felhívni a fi­gyelmet, mert a húsvétra szánt sonkaféleségeket rit­kán lehet szeletelve vagy ki­sebb darabokban kapni. A sertés méreteitől függően egy-egy darab finomság ­főként a parasztsonka eseté­ben - több kilogrammos is lehet. A Maroshús apátfalvi üzletében a hálós sonka kiló­ja 950 forint, a parasztson­káé 890, a füstölt csülöké pedig 650 forint. Szentesen a Húsáruház hűtőpultjain e kí­nálat 930, 860 és 740 forin­tért vár vevőre. A hódmező­vásárhelyi Húsmester ugya­nezen kollekciója drágábban szerezhető be, itt a hálós sonka kilója 1100 forintért, a parasztsonka 860, a csülök pedig 740 forintért „táncol" a szemünk előtt. Hasonlóan magas árakkal Szegeden is találkoztunk. A Diófa húsbolt kínálatából ka­pott ízelítő szerint a sonkák gömbölyűsége fordított arányban áll a pénztárcánké­val. Itt 1039, 987 és 714 fo­rintot kell kigörgetnünk a csemegeáruk kilójáért. A belvárosi Pick Márkaáruház elfogadható árakkal várja a húsevőket, itt olcsóbban ta­láltunk hálós sonkát, mint a fenti üzletekben, 776 forin­tos áron. Itt a parasztsonka kilóját 893 forintért, a füstölt csülköt pedig 678 forintért vihetjük haza. Kétezer-ötszáz szegedi önkormányzati lakás bérlője nem fizet lakbért vagy csak egy részét haj­landó téríteni. Emiatt az épületkezelő az elmúlt két hónapban 440 bérleti jog felmondására meg­érett ügyet továbbított az önkormányzathoz. Ebből eddig 84-et kaptak visz­sza azzal, hogy a lakás­bérleti szerződést a lakó­val felbontották.. Pilla­natnyilag 30 próbaper folyik a lakbért részben nem fizetők ellen. Az elmúlt egy évben két­szer emelték - önkormányzati döntés nyomán - a lakásbérleti díjat Szegeden, s hamarosan, ez év májusában, az energiaár­emelkedéshez illeszkedően is­mét módosul a lakbérbe foglalt külön szolgáltatások ára. Sőt 2000-ig, minden esztendőben fokozatos lakbéremelésről ha­tároztak még tavaly a szegedi városatyák. Az évtizedekig szinte érintetlen vagy legalább­is csekély mértékben emelt la­kásbérleti díj váratlan és drasz­tikus módosítása(i) látványo­san megsokszorozta a lakbért nem fizetők, illetve a bérleti díj egyes részeit sokalló, s ezért ennek térítését megtaga­dók táborát. - A 6 ezer 277 szegedi ön­kormányzati lakásból 2 ezer 536 bérlője nem fizet hosszabb-rövidebb ideje lak­bért vagy annak egy részét ­sorolja a számadatokat Csűri Mihályné, az Épületkezelő és Fenntartó Kft. gazdasági irodá­jának vezetője. Először a díj­beszedők igyekeznek újra és újra „behajtani" a bért, aztán a hátralékosokat azzal próbáljuk jobb belátásra bírni, hogy fel­emeljük a bérleti díjukat. Ez azonban a 22-es csapdája, hi­szen ha az alacsonyabb össze­get nem tudják vagy nem akar­ják fizetni, akkor a magasabbat biztosan nem fogják. Gyártjuk a hátralékot, van bérlő, aki már 700 ezer forintnál tart, amit minden bizonnyal sohasem fi­zet meg. A végső lépés, ami­kor az önkormányzat indít bí­rósági pert a nem fizetőkkel szemben a lakásbérleti jog fel­mondásáért. Az elmúlt két hó­napban 440 ilyen ügyet küld­tünk át az önkormányzathoz, ebből eddig 84-et kaptunk vissza azzal, hogy felbontották a lakóval a bérleti szerződést. Közben 17 bérlő kifizette a dí­jat, így az ő esetükben meg­szüntették a bírósági eljárást. - Vannak házak, ahol egy­Az újszeged! toronyház 120 lakásából jó néhányban nem fizetnek lakbért. (Fotó: Gyenes Kálmán) mást cukkolják vagy inkább bátorítják a fizetés megtagadá­sára - meséli az egyik díjbe­szedő, aki nem is a leg­rosszabbnak ítélt környéken, hanem belvárosi körzetben próbálja inkasszálni a lakbért. - Persze a legagresszívabbak éppen azok, akik ki tudnák fi­zetni a bért, de nem teszik. Fi­zetik a-villanyt, mert azt ki le­het kapcsolni, meg a gázt, mert azt is elzárhatják, ha nem rendezik a számlát. A leg­könnyebb a lakbért megtagad­ni, hiszen tudják, nem megy egyik napról a másikra, hogy kirakják vagy másik lakásba költöztessék őket - vázolja a helyzetet a lakbérbeszedő, aki félelme okán nem járul hozzá neve közléséhez. - Alpáriak, elküldenek a jó anyámba, be­ígérnek mindent, ha még egy­szer megjelenek. Gondolhatja, nem erőlködöm a negyven ki­lómmal. Aztán vannak, akik valóban képtelenek fizetni, panaszkodnak és belátom, nincs mit keresnem náluk. Má­sok egyszerűen közlik a tényt, nem fizetnek, mert kell a gye­rek beiskolázására, az ünnepi ennivalóra, vagy éppen gyógy­szerekre. Ezek a szezonális nem fizetők, akik csak a na­gyobb kiadások időszakában nem bírják rendezni lakbérü­ket. - Az elmúlt év óta végre­hajtott lakbéremelések után ki­alakült egy sajátos csoport azokból, akiknek az új lakbér­megállapítással kapcsolatban vannak részleteket illető kifo­gásaik, ők csak a lakbér bizo­nyos hányadát fizetik, azokat a díjakat nem, amelyeket sokad­nak - bővíti az ismereteket dr. Baczkó István, az ÉKF gazda­sági igazgatóhelyettese, aki az érthetőség kedvéért szükséges­nek tartja elmagyarázni, e sajá­tos, mondhatni differenciáltan nem fizető csoport kialakulásá­nak előzményeit. - A '97 májusában, a köz­gyűlés által módosított lakbér­rendelet kettéválasztja a lakás­bérleti díjat, lakbérre és külön szolgáltatásokra, úgyis mint házfelügyelői, víz-, szennyvíz-, fűtés-, liftdíj stb. A lakásbérleti díj felemelt összegét - ami függ a lakás komfortfokozatá­tól, valamint attól, hogy a vá­ros mely részén található illet­ve attól, hogy panel vagy ha­gyományos épület - általában tudomásul veszik. Vitájuk ab­ban van velünk illetve a rende­lettel, hogy a külön szolgálta­tások díja attól függ, hány négyzetmétert birtokolnak, s független attól, hányan lakják az adott bérleményt. A többség a víz-, a lift és a házfelügyelői díjat tartja soknak, s ezeket nem hajlandó fizetni. A részki­fogások, illetve az ennek kap­csán nem teljes összegű lak­bérfizetés miatt pillanatnyilag 30 próbaper van folyamatban. A gazdasági igazgatóhelyet­tes szerint egyre nagyobb a gond a lakbérhelyzet terén, mind többen vannak, lesznek azok, akik önhibájukon kívül nem képesek fizetni. A helyzet romlani fog, hiszen a 2000-ig évente emelendő lakásbérek egyre többek anyagi erejét ha­ladják meg. Dr. Baczkó István a megoldás egyik lehetőségét a lakásmobilitás mihamarabbi elindításában látja. Nevezete­sen abban, hogy ki-ki olyan la­kásba költözhessen (át), amelynek bérét fizetni képes. Ebben a kényszerű választás­ban kell a kispénzű, de nagy önkormányzati lakásban élő embereket segíteni. Az ÉKF gazdásági igazgatóhelyettese fontosnak tartaná azt is, hogy egyszerűsödjön a szegedi lak­bér-megállapítási rendszer, mert a mostanihoz hasonló nincs még egy az országban. Az önkormányzati házak fel­újításával lehet(ne) a házkeze­lést és üzemeltetést olcsóbbá tenni, ami jelentős mértékben kímélné a lakók pénztárcáját. Hosszú távon nem mindegy például, hogy olyan világítási rendszer működik a házban, amely folyamatos világításra képes egész éjjel, vagy olyan korszerű, amelyik csak akkor ad fényt, amikor a lépcsőház­ban közlekednek. Az egész­ségügy analógiájára, itt is, a ma nagy összeget felemésztő, de később busásan megtérülő prevenció, a megelőzés lenne célszerű - szögezi le dr. Bacz­kó István, aki tisztában van az­zal, nem kevés pénzről van szó, e javaslatok megvalósítá­sához. Kalocsai Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom