Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-09 / 84. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. APR. 9. HAZAI TÜKÖR 5 csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Arató Lászlóval oszthatják meg. Ügyeletes munkatársunk munkana­pokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-432­663-as rádiótelefonon hívhatják. Elveszett és talált tárgyaikat kereső olvasóink ingye­nes hirdetésben tehetik közzé mondandóju­kat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-820-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hir­detőirodáinkban. NDK. Szászné (419­062) AKA Formát 2001-es típusú, békebeli NDK-s porszívója nem üzemel, ugyanis egy filléres termék, a műanyag fej elrepedt. Te­lefonálónknak nincs pénze új, drága porszívóra, a sé­rült alkatrész viszont alig­hanem örökre hiánycikk. Szászné kéri, hogy aki ki tudja segíteni ezzel a tarto­zékkal, telefonáljon. Zorán. A 20/568-531­ről hívó olvasónknak na­gyon nagy szüksége volna két belépőre, amelyek a csütörtöki Zorán-koncertre szólnak. Telefonálónknak különösen fontos ez a kon­cert, s kéri, hogy aki eladó jegyet tud a számára, érte­sítse. Árkok. A Debreceni és a Bihari utca sarkán lévő társasházból hívott olva­sónk. Elmondta, hogy miu­tán nagy nehezen sikerült elérni, hogy a légvonalas kábeleket tartó, de felesle­gessé vált betonoszlopokat kivegyék a földből, a mun­kások elfelejtették az árko­kat betemetni. így most húszméterenként emberre és járműre egyaránt ve­szélyes gödrök bosszantják az ott lakókat és arra járó­kat. Tolvajok. Szűcs Róbert (311-547) arra hívta fel a figyelmet, hogy a régi zsi­nagógáról állandóan lelop­ják az ereszcsatornát. így a felújításnak nem sok értel­me van, jobban kellene vi­gyázni értékeinkre - mond­ja olvasónk. Vajda János a sándorfalvi vödörlopónak üzeni, hogy az illető, aki a sándorfalvi alsótemetőből elcseni a vödröket, egy­részt szégyellje magát, másrészt hagyjon fel tevé­kenységével, mert a vöd­rök elfogytak. Expressz. Molnár Gab­riella, a Il-es posta vezetője egy szombati csörögös pa­naszra reagált. Olvasónk akkor azt kifogásolta, hogy február 25-én feladott exp­ressz levelét a pesti címzett csak április 4-én kapta meg. A posta illetékesei utánajártak az ügynek, s ki­derült, a levél már 25-én a fővárosi 70-es postán volt, azonban a címzett vala­mennyi küldeményét pos­tafiókba kérte, tgy a levelet át kellett irányítani a 8-as postára. Ez okozta a késést, amiért Molnár Gabriella el­nézést kér. A díjat megtérí­tették a panaszosnak. PANNON mn It ilitül.' GSM • A kerékpárút marad - szólt a hivatal Biciklisták a hídfőben Oszlopok terelik a kerekezőket. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Az APV Rt döntése A Postabank tökeemelése • Budapest (MTI) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. döntött a Postabank tőkeemeléséről, és a kormány szándékának megfelelően határozott a zárt körű tőkeemelésben való részvételről - tartalmazza az ÁPV Rt. közleménye, ame­lyet az igazgatóság szerdai ülését követően adtak ki. A közlemény szerint az igazgatóság tudomásul vette, hogy az MVM Rt. oly mér­tékben részt vesz a tőkeeme­• Munkatársunktól Baleset történt tegnap dél­előtt az 5-ös számú főúton, a 131-es kilométernél. Szeged felől egy ARO haladt az úton, egy személyautó kö­vette. A megyehatár környé­kén a kisteherautó balra • Munkatársunktól Az Ötágú Síp Kulturális Egyesület költészet napi ren­dezvényét április 9-én, csü­törtökön 18 órakor tartja a Kortárs Galériában (Orosz­lán utcai BÁV-székház), a Közéleti Kávéház keretében. lésben, ami biztosítja jelen­legi tulajdoni arányának megőrzését a hitelintézetben. Az ÁPV Rt. arról is hatá­rozott, hogy az MFB Rt.-vel folyó portfóliócsere megál­lapodásba mintegy 2 milli­árd forint értékű részvény­csomagot vonnak be. Az igazgatóság szerint a tőkeemelés levezényléséhez a költségvetési törvény fel­hatalmazásán alapuló egyedi kormányhatározatra lesz szükség. akart kanyarodni, ezért lassí­tott. A mögötte jövő ezt nem vette észre és belerohant. Egy életveszélyesen és egy könnyebben megsérült sze­mélyt a mentők a szegedi kórházba szállítottak. Erdélyi Józsefről, Sértő Kál­mánról és Sinka Istvánról emlékezik Medvigy Endre irodalomtörténész, Petrás Mária énekművész és Szabó András előadóművész. Házi­gazda: Horváth István Ká­rolyné. Többek szerint a bel­városi hídfőn átkarikázó kerékpárosok zavarják a gépkocsivezetőket, a kerékpárút építése miatt megszüntetett parkolók pedig változatlanul hiá­nyoznak a színház előtt. A polgármesteri hivatal­ban azonban másképp látják a helyzetet, s nem tervezik a kerékpárút át­helyezését. Szeged régi hídjának bel­városi oldalát kerékpárút ke­resztezi. A biciklisták bizton­ságos közlekedését szolgáló úton már második éve kari­káznak a „drótszamár lovag­jai", s időnként zavarba hoz­zák a gépjárművezetőket. Minthogy a híd fölújításakor nem jelöltek ki külön kerék­párutat, a kerekezők - ki­használva mozgékonyságu­kat - az autók és buszok közt cikázva, néha a közlekedési sáv közepén haladva engedik A Szegedi Kábelgyár volt igazgatója, Tombácz József szerint a jelenlegi kábelpiaci válság nem vezetett volna a cég tel­jes leépüléséhez, ha a korábbi években böl­csebb döntések szület­nek. Az elhibázott lépé­seknek köszönhető, hogy Szegeden szabá­lyosan szétvertek egy magas műszaki kultúrá­val rendelkező, több mil­liárd forintos termelési értéket előállító gyárat. Tombácz József tíz évig ült a Szegedi Kábelgyár igaz­gatói székében 1978 és 1988 között. 1989 januárjától azonban a Magyar Kábel Művek vezérigazgatója, a nemrégiben, március 25-én lemondott dr. Laczkó Mihály Budapestre csábította a he­lyettesének. A kaland három évig tartott, majd 1995-ös korengedményes nyugdíjazá­sáig újabb szegedi időszak következett. A privatizáció­ban és az azóta történtekben személyesen nem működött közre, az események mégis mély nyomot hagytak benne. Éveknek kellett eltelniük ah­hoz, hogy ne kísértsék a ká­belgyárral kapcsolatos rossz gondolatok. Most mégis vál­lalkozott arra, hogy a nyilvá­nosság elé lép. - Ha részt kellett volna vennem a privatizációban és a kábelgyár leépítésében, már nem élnék - jegyzi meg csendesen Tombácz József, ki a féket, s „zúgnak" lefelé. Viszont a bicikliúthoz érve, gyakran hirtelen fékezéssel ejtik zavarba a zöld jelzésre éppen gyorsító autósokat. Az Oskola utca felől Új­szeged felé, jobbra, kis ívben a hídra hajtó kocsiknak is ügyelniük kell, mert a ke­resztező, zöld lámpára „re­pülőrajttal" induló kerékpá­rosok időnként nem vigyáz­nak magukra... A Stefánia oldalán végig­futó kerékpárúira más panasz is jött: változatlanul hiányoz­nak azok a parkolóhelyek, amelyeket a biciklisáv építé­se miatt szüntettek meg. Kü­lönösen a színházzal szem­közti várakozóhelyek meg­szüntetését fájlalják többen is. Olvasóink észrevételeit megosztottuk Nagypál Mik­lóssal, a polgármesteri hiva­tal műszaki irodájának ve­zetőjével. Kiderült, hogy a városházán másképpen látják akit ma szinte teljes egészé­ben négy unokája köt le. # Miért állítja az]t, hogy a Szegedi Kábelgyárat tu­datosan verték szét? - Ami 1994 februárja, vagyis a privatizációt közvet­lenül követő időszakban tör­tént, azt nem tudom másnak nevezni, mint egy értékes ipar módszeres lerombolásá­nak. Hiszen a Magyar Kábel Műveknek Szeged volt a zászlóshajója, itt koncentrá­lódott a legnagyobb kábeli­a helyzetet. A megfigyelések és a műszaki irodához érkező vélemények szerint a belvá­rosi hídfőben nincs baj: a közlekedők két év alatt (1996-ban adták át a kerék­párutat) megszokták, hogy óvatosan keljenek át ezen a ponton. Bár a kis ívben Újszeged felé forduló járművek útját valóban keresztezik a kerék­párosok, a „fekvő rendőr" (hivatalosan: sebességcsök­kentő borda) lassításra kész­teti az autósokat. A hídfő biz­tonságos: ezt az is bizonyltja, hogy a kerékpárút átadása óta baleset nem történt. *., Nagypál Miklós hozzátet­te még, hogy a városháza külföldi vendégei közül töb­ben meg is dicsérték a kerék­párutat, mbndván: „igazán szakszerűen vezetik át a bel­városon a biciklistákat." A megszüntetett parkolók­ról az irodavezető annyit mondott, hogy a Radnóti pari technológiai tudás az or­szágban. Az üzem már 1993­ban megszerezte az ISO 9001-es minőségbiztosítási tanúsítványt. Mára viszont egy olyan egységgé vált, amelynek egyetlen gyártmá­nya nem kell a világpiacnak, a mostani elbocsátásokkal pedig a korábbi 500 fős gár­dából alig 160-an várhatják, mit hozhat még számukra a jövő. Ebben biztos, hogy ré­sze volt 1994-96 között Zol­tánfi Zoltán igazgatónak, gimnáziumtól a múzeumig összesen huszonkét várako­zóhelyet számoltak föl a ke­rékpárút építése miatt. Ezek hiánya nem okozhat gondot, mert a színháztól egy-két sa­roknyira (a környező utcák­ban) mindig akad hely. Az irodavezető szerint las­san Szegeden is el kell fo­gadnunk azt, amit Nyugat­Európában már tudomásul vettek. Nevezetesen: a moto­rizáció fejlődése, az egyre sokasodó gépkocsik mellett már lehetetlen „ajtótól ajtó­ig" közlekedni. Á belváros csak annyi járművet bír el, amennyit a területe megen­ged - s Szeged központjában már ki lehet akasztani a „Megtelt!" táblát... Javulásra pedig nem számíthatunk. •A belvárosi közlekedés­ben mindenütt nő a villamo­sok, trolik, autóbuszok szere­pe - a jelekből ítélve, Szege­den sem lesz másképp. Ny. P. akár tudta, mit csinál, akár nem. Hogy a Siemens veze­tése milyen szerepet játszott, azt nem tudom, de szemláto­mást nem voltak ellenére a történések. • Milyen lépéseket tart elhibázottnak? - Az 1993-as privatizáció­ig a Szegedi Kábelgyár ter­melési értékében 65-70 szá­zalékot képviseltek a mostan­ra „leépített" erősáramú ter­mékek, és csak 30-35-öt a mára ludasnak kikiáltott hír­Városi permetezés • Munkatársunktól A Szegedi Környezetgaz­dálkodási Kht. a héten meg­kezdte a platánok lemosó permetezését. A Széchenyi téren, a Fő fasoron, a József Attila su­gárúton és a Budapesti kö­rúton este 6 óra után fog feltűnni a permetező gépko­csi. A szer emberre és állatra nem veszélyes. Bár a gép­kocsikról is lemosható az anyag, mégsem célszerű ezeken a helyeken parkolni. Zongoristák sikerei • DM-információ Nyíregyházán rendez­ték meg a zeneiskolás zongoraverseny országos döntőjét, ahol a Király-Kö­nig Péter Zeneiskola nö­vendékei szép sikereket értek el. Boros Katalin harmadik lett, felkészítő ta­nára Demeterné Dányi Jú­lia volt, aki különdíjat is ka­pott. A zsűri különdíját kapták: Tihanyi Zsuzsa és Hermán Péter, Demeterné Dányi Jú­lia növendékei, valamint Szelezsán Istvánné tanítvá­nya, Paragi Balázs. Keresztút Balústyún • DM-információ A gitáros ifjúsági egyházi zene nagy öregje, Sillye Jenő Keresztút című művét adja elő a Sali és barátai együttes ma, nagycsütörtök este, a 6 órai szentmise után, a balástyai katolikus temp­lomban. A környékbeli fiatalokat különösen váiják az egyház­zenei áhítatra. közlő kábelek. Ha ezt a 30­35 százalékot éri az a sokk, hogy előretörnek az optikai kábelek, hogy a Matáv rosszul méri föl az igényeket, akkor kisebb a válság. Sze­ged profi volt a Nyugattal is versenyképes erősáramú, kis­keresztmetszetű kábelek gyártásában. • Nemcsak a Siemens, de az összes európai cég ká­belgyárait az „egyprofilú­ság" jellemzi. Nem lehet, hogy Szeged peches volt, amiért a hírközlési kábe­lek jutottak neki? - Az akkori vezetést azért hibáztatom, mert „szétszer­vezte" a gyárat. Az üzem­fenntartókat, a cég szívét kft.-be rakta ki. A legfonto­sabb gépeket, az elemi szál­gyártó berendezéseket kiszál­líttatta Kistelekre. Azokat, amelyek nem értek sokat, sőt a szállításuk többe került, mintha újakat vettek volna. A lényeg szerintem az volt, hogy ne legyenek Szegeden. • Milyen kiutat lát a je­lenlegi helyzetből? - A polgármester eszköz­tára alkalmas lenne arra, hogy ipart telepítsen a jelen­legi bázisra. A város testvér­városi kapcsolatban áll Tur­kuval, tehát fölvehetné a kap­csolatot a Nokiával, hogy al­katrész- vagy késztermék­gyártást honosítson meg Sze­geden. Egy nagyvárosnak ugyanis egyetlen hajtóereje lehet - az ipar. Felcat* Klára (Vége.) ARO-ba rohant személyautó • Közéleti Kávéház A költészet napja • Volt egyszer egy kábelgyár? (4.) „Szétszervezték" az üzemet Tombácz József. Már nem álmodik a kábelgyárral. (Fotó: Schmidt Andrea) •

Next

/
Oldalképek
Tartalom